OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. november 24.

„Az iskola belső világa”

Igazgatóhelyettesek V. dunántúli konferenciája

Az elhangzott előadások és szekciófoglalkozások rövid tartalma

A Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat 2005. november 7–9-én Balatonfüreden rendezte meg – immáron ötödik alkalommal – a hagyományos igazgatóhelyettesi konferenciát „Az iskola belső világa” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a változó szakmai és társadalmi igények ismeretében segítse a vezetői kompetenciák fejlesztését. Az alábbiakban szakirodalmi ajánlással kiegészített, rövid összefoglalót olvashatnak az elhangzott előadásokról és szekciófoglalkozásokról. Az összeállítást a konferencia szervezőjének, Nagy Vilmosnénak a beszámolója zárja.

Tartalom

Dr. Nahalka István:
„Trükkök vagy új gondolkodásmód” – Miben gyarapodjék a pedagógus, aki színvonalasan akarja ellátni a feladatát?

Kulcsárné Dr. Papp Enikő:
A befogadó intézmény mint a másság elfogadásának a színtere

Menner Ákos:
EU-s Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer

Dr. Csapó Benő:
A tanári munka minősége, a tanulók differenciált fejlesztése

Csillag Márta:
Minőségértékelés a közoktatásban

Dr. Setényi János:
A pedagógusi pálya – Szükségszerű-e a kiégés? Értékelés és szervezetfejlesztés az iskolában

Petróczi Gábor:
„Merre megy a szekér?” – avagy az iskolai belső folyamatok követésének minőségügyi módszerei

Dr. Havas Péter:
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata

Dr. Sallai Éva:
Szakmai divatok és az iskola belső világa

Dr. Szekszárdi Júlia:
Mihez kezdjen a pedagógus a mai világban a mai gyerekkel?

Darabos Györgyi:
Kulcskompetenciák fejlesztése tantárgyközi megközelítésben

Petróczi Gábor:
A közoktatási intézmények belső szabályozásának rendszere

Dr. Kovács Géza:
Mit értünk önfejlesztésen? Iskola és verseny, iskola és piac

Dr. Perlaki Mária:
Aktuális munkajogi problémák

Dr. Borsi Lőrinc:
Az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának átalakulása

Nagy Vilmosné:
Zárszó

--

Dr. Nahalka István: A „Trükkök vagy új gondolkodásmód” – Miben gyarapodjék a pedagógus, aki színvonalasan akarja ellátni a feladatát?

A magyar oktatás előtt álló feladatok lényege. A két kiemelt feladat: (1) az iskola demokratizmusának létrehozása, a szelektivitás háttérbe szorítása, (2) a pedagógiai kultúra megújítása. A PISA-felmérés eredményeinek tanulságai az iskolarendszer felépítésével, az esélyegyenlőtlenségek kezelésének kérdéseivel összefüggésben. A komprehenzív iskolarendszer kialakításának lehetőségei Magyarországon. Milyen szerepet játszik a módszertan megújítása a pedagógiai kultúra átalakításának kérdéseiben. A módszerek megváltoztatása csak következmény lehet, és hasonló szerepet játszik az oktatás eszközrendszerének korszerűsítése is. Az alapvető feladat a számunkra legfontosabb folyamat, a tanulás új szemléletmódjainak elsajátítása, a pedagógus szerepek átformálása, tehát egy új gondolkodásmód kialakítása. Ennek egyik bázisa lehet a konstruktivista pedagógia tanulásfelfogása és tanításról vallott szemlélete.

Ajánlott irodalom:

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
Dr. Nahalka István egyetemi docens
(ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Oktatáselméleti Tanszék)

Pedagógiát, didaktikát tanít az egyetemen, kutatási témái a tanulás, a természettudományos nevelés. Részt vesz oktatási programcsomagok fejlesztésében. Több területen is dolgozik a bolognai folyamatnak megfelelő pedagógusképzés megformálásában.

Kulcsárné Dr. Papp Enikő: A befogadó intézmény mint a másság elfogadásának a színtere

Mindenki másként egyforma. A másság értelmezése. A másság formái.
Az eltérő gyermekek nevelésének lehetséges formái: szegregáció és integráció.
A szegregáció: különnevelés, az eltérő gyermekek másságspecifikus nevelése, oktatása.

  • A szegregált intézményrendszer kialakulásának okai.
  • A szegregált nevelés előnyei.

Az integráció: együttnevelés, az eltérő gyermekek többségi iskolában történő nevelése, oktatása, az inklúzió előzménye.

  • Az integrált nevelés szervezeti formái.
  • Az együttnevelés hatása a gyermekcsoportokra.

Az inklúzió fogalma: befogadás, pozitív emberképen alapuló nevelésfilozófia, amelynek következtében az iskola alkalmassá válik valamennyi gyermek együttes nevelésére.

A befogadó iskola megjelenését elősegítő pedagógiai felismerések:

  • Nem minden speciális eljárást igénylő gyermek sorolható be a hagyományos gyógypedagógiai kategóriákba.
  • A szociális hátrányokból fakadó fejlődésbeli lemaradások csökkentése is igényelhet gyógypedagógiai segítséget.
  • A fogyatékosság orvosi típusú gyógypedagógiai megközelítését felváltotta a szociális típusú megközelítés.
  • A szegregált nevelés az intézeti elhelyezések következtében kevésbé tudja kihasználni a szülők nevelési potenciálját.
  • A speciális és a többségi iskolába járók között a tanítási-tanulási folyamatot illetően nincs éles elválasztóvonal.
  • A jobb társadalmi elfogadás érdekében már gyermekkorban biztosítani kell az együttnevelést.

A befogadó iskola megteremtésének lépései:

  • Szülők és pedagógusok megnyerése.
  • Az intézmény nevelésfilozófiájának és értékrendjének módosítása.
  • A személyi és tárgyi feltételek megteremtése.
  • Új tanítási-tanulási eljárások és módszerek meghonosítása.

Az inkluzív iskola előnyei.

Ajánlott irodalom:

Csányi Yvonne (szerk. 1993.): Együttnevelés – Speciális igényű tanulók az iskolá-ban. Altern füzetek 5. IFA-OKI Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp.
Locsmándi Alajos: Ahol jó gyermeknek lenni – In. Befogadó iskolák, elfogadó közösségek. Szerk: Kőpatakiné Mészáros Mária, OKI, Bp., 2003.
Metzger Balázs: Alapfogalmak – In: Kisgyermekek – nagy problémák, FPI, Bp., 2005.
Kulcsárné Dr. Papp Enikő főiskolai docens
(Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Kecskemét)

A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának oktatója. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetében pedagógiai szakértőként dolgozik. Több mint 25 évig a közoktatásban dolgozott, többek közt Veszprémben is. A téma szempontjából érdekes lehet, hogy Székesfehérváron mozgássérültek teljes integrációját megvalósító iskolát igazgatott.

Menner Ákos: Az EU-s Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer

I. A közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (The Common Quality Assurance Framework, CQAF) kialakulásának szakmapolitikai háttere

II. A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) alkotóelemei:

  • egy modell, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlatba történő átültetését, működtetését, értékelését és felülvizsgálatát a megfelelő szinteken,
  • egy megfelelő módszertan a rendszerek értékelésére és felülvizsgálatára, a folyamatos fejlesztés előmozdítása céljából: a hangsúly a külső értékeléssel egybekötött önértékelésen van;
  • egy monitoring rendszer: nemzeti vagy regionális szinten célszerű kialakítani lehetőleg európai szintű önkéntes szakértői értékeléssel együtt;
  • egy mérőeszköz: adott számú referenciamutató kifejlesztése, amelyek célja, hogy segítse a tagállamokat saját rendszereik országos vagy regionális szintű ellenőrzésében és értékelésében.

III. A CQAF Modell

A CQAF Modell négy, egymással szoros kapcsolatban álló elemre tagolódik. Ezek:
1. Tervezés (célok és tervek)
2. Megvalósítás / végrehajtás
3. Mérés (assessment) és értékelés (evaluation)
4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és a változás bevezetésének eljárásrendje) Ezeket az elemeket a Módszertan fogja össze egységes rendszerré.

A Módszertan (eszköz a rendszer értékeléséhez és felülvizsgálatához)

Az önértékelés a minőség mérésének és értékelésének, valamint a minőség rendszerszintű és intézményi szintű fejlesztésének és biztosításának releváns eszköze. Ezért az önértékelés alkalmazását az egyik legfontosabb eszközként javasolja a Munkacsoport mindkét szinten, de nem önmagában, hanem egy független, harmadik fél által rendszeres időszakonként elvégzett külső értékeléssel kombinálva.

Az önértékelés elősegítésére kidolgozták a CQAF önértékelési modellt és a tagállamok „legjobb gyakorlataira” építkezve elkészült az európai önértékelési útmutató is. Ez az útmutató részletesen bemutatja az önértékelési modell kritériumrendszerét, valamint konkrét eszközöket (kérdőív, checklist) is ad az önértékelés elvégzéséhez rendszer- és intézményi szinten egyaránt.

IV. A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) alkalmazása

Az európai szinten meghatározott és elfogadott közös minőségi követelmények értékes eszközzé teszik a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszert (CQAF) a szakképzés minőségének fejlesztésében, európai és a tagállami szinten egyaránt.

A CQAF világos és egyértelmű viszonyítási alapot („tükröt”) szolgáltat a meglévő szakmapolitika és rendszerek, eljárások, gyakorlatok felülvizsgálatához, azok szükség szerinti módosításához, valamint újak kidolgozásához. Egyben lehetőséget ad a meglévő jó gyakorlatok feltérképezésére, összegyűjtésére és egységes keretbe foglalására, valamint a szakképzés terén a fejlesztendő területek azonosítására is.

Ajánlott irodalom:
Szakképzési Önértékelési Modell
Menner Ákos komponensvezető
(Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest)

Pedagógus, minőségügyi és felnőttképzési szakértő.

Dr. Csapó Benő: A tanári munka minősége, a tanulók differenciált fejlesztése

Az iskolai tanítás egyik legszembetűnőbb jelensége a tanulók közötti különbség. A tanárok személyes tapasztalatát, mely szerint a gyerekek sokféle tulajdonságukban különbözhetnek egymástól, és az eltérések néha igen nagy méreteket ölthetnek, a tudásszintmérő- és képességtesztek objektíven, számszerűen is kifejezhetővé tették.

A különbségek iskolai kezelése, az oktatásnak a tanulók egyéni igényeihez igazítása meglehetősen nehéz feladat, és ebben a tekintetben az egyes iskolarendszerek eltérő stratégiát követnek. A szelektív iskolarendszerek a gyerekek képesség szerinti szétválogatásával próbálnak meg homogénebb csoportokat létrehozni. Ez inkább a hagyományos pedagógiai kultúrájú, a frontális tanítás dominanciájára épülő oktatásra jellemző. A tudományos alapossággal elvégzett vizsgálatok azonban megmutatták, hogy (a) a tanulók között olyan sokféle különbség van, hogy szinte lehetetlen homogén csoportokat létrehozni, (b) a képességek változékonysága miatt a képességek szintje szerint homogenizált csoportokban a különbségek újra kialakulnak, továbbá (c) a formálisan képességalapúnak deklarált szelekció általában társadalmi háttér szerinti elkülönítéssé válik. A másik megoldás a heterogén összetételű tanulócsoportok létrehozása, és olyan módszerek alkalmazása, amelyeknél nem hátrány, néha kifejezetten előny a gyerekek közötti különbség. Az 1970-es évek óta oktatási módszerek sokaságát dolgozták ki, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni, személyre szóló fejlesztését. Több olyan szakkifejezés terjedt el, amely e célok elérésére alkalmas módszerek megnevezésére szolgál; ezek az oktatás differenciálásának (a gyermekenként különböző tanításnak) egy-egy aspektusát hangsúlyozzák. Ilyenek például az individualizálás (egyénre szabás), a perszonalizálás (személyessé tétel) és a kompenzáció (kiegyenlítés, felzárkóztatás).

A homogén csoportok tanítása az interakciók tekintetében többnyire egyetlen modellt követ, az „egy tanár – több tanuló” modellt. A differenciált módszereknek viszont több alapmodellje is van. Az „egy tanár – egy tanuló”, a „tanuló – tanuló”, az „egy tanuló – több tanuló”, a „tanuló – taneszköz” típusú interakciók sokféle formáját lehet az oktatás egyénivé tételének, a szintre hozásnak, a differenciált fejlesztésnek a szolgálatába állítani.

Az előadás bemutatja a különböző stratégiákat alkalmazó oktatási rend-szerek hatékonysága közötti különbségeket. Felvázolja a differenciált fejlesztés alapelveit és elméleti hátterét. Bemutatja a fontosabb gyakorlati megoldásokat, az azok megvalósításához szükséges eszközbeli feltételeket és szervezési tennivalókat.

Ajánlott irodalom:

Dr. Csapó Benő: A kombinatív képesség struktúrája és fejlődése. Akadémiai Kiadó, 1988.
Kognitív pedagógia. Akadémiai Kiadó, 1992.
A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, 2003.
Dr. Csapó Benő egyetemi tanár
(Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék MTA-SzTE Képességkutató Csoport)

A Szegedi Akadémiai Bizottság keretén belül működő Oktatáselméleti Munkabizottság elnöke. A Magyar Pedagógia című folyóirat főszerkesztője. Öt nemzetközi tudományos társaság munkájában több nemzetközi kutatási programban vett részt.

Csillag Márta: Minőségértékelés a közoktatásban

Az előadás felvázolja a közoktatás rendszerében jelenleg működő értékelési és ellenőrzési gyakorlatot a szabályozás tükrében. Kitér a kormányzati ellenőrzési, értékelési rendszerek változására, a közszolgáltatások elszámoltathatóságának követelményére. A magyar közoktatás irányításának három szintjén elemzi a szükséges és elvárt értékelési információigényt, rámutat annak hiányzó elemeire. Kitekintést nyújt az ágazati és fenntartói szintű értékelési tevékenység fejlesztendő hiányaira, a szolgáltató rendszerek és intézményi háttér elkerülhetetlen fejlesztésére.

Részletesen foglalkozik a szakmai elszámoltathatóság és az intézmények pedagógiai munkájának fejlesztését támogató értékelési tevékenység szükségességével. Betekintést nyújt egy olyan fejlesztőmunkába, amely az intézményi önértékelési tevékenység középpontjába a pedagógiai célok és az intézmény teljesítményének összevetését állítja.

Csillag Márta főigazgató-helyettes
(OKÉV, Budapest).

Dr. Setényi János: A pedagógusi pálya – Szükségszerű-e a kiégés? Értékelés és szervezetfejlesztés az iskolában

Új felismerések I.

„A legújabb kutatások szerint a pedagógusok több mint egyharmada – iskolatípustól és nemtől függően – abban az egészségi állapotban van, amit kissé lazán kiégésnek nevezünk. Ez egy olyan jelenség, amiben a testi, pszichoszomatikus és lelki panaszok sokféle és összetett klinikai esetté állnak össze.”

Új felismerések II.

  • Nő a kétely a szerkezeti reformokat illetően
  • Nő a kétely a tartalmi reformokat illetően
  • Előtérbe kerül a tanulás és a pedagógusok világa
  • Megjelenik a „lélek a gépben” (Koestler)

A pedagóguspálya három jellemzője

  • Munkaterhelés: átlagosan alacsony, nem ellenőrzött, nem elszámolt, nem hatékony.
  • Szakmai követelmények: a bemenet nem világos, nem kidolgozottak, nem ellenőrzöttek, nincs következmény, nincs karrierlétra.
  • Bér: alacsony, lapos és címhez/korhoz kötött, nincs differenciálási mozgástér.

Mi az, hogy kiégés?

Nem tüneti definíciók kellenek:

  • Egy tevékenységgel kapcsolatos pozitív motivációk elvesztése.
  • Az értékteremtő mozzanatot felváltja a rutin.
  • Céllá válik a rövid távú „túlélés” és a megmaradt életenergiák védelme.
  • Nincs stratégia a kilábalásra, feltöltődésre.

A pálya „titkos története” (Becher)

  • Beilleszkedés (2-3 év)
  • Önálló megközelítés és arculat kialakítása és elfogadtatása (5-8 év)
  • Autonóm oktatómunka (?)
  • Rutinizálódó munka
  • Kiégés
  • Hanyatlás

Tennivalók

  • Kutatás a jelenség feltérképezésére
  • Tréningek bemutatása a pedagógus-továbbképzési piacra
  • A pedagógusképzés megszólítása
  • Hazai pályázatok megcélzása
  • Nemzetközi tematikus együttműködés kezdeményezése

Személyes megelőzés

  • Az önreflexió kultúrája erős
  • Új örömforrások feltérképezése
  • Életstratégia átgondolása
  • Új szakmai hitvallás kidolgozása
  • Tréningkultúra, coaching.

Szervezeti megelőzés

  • Világos és kommunikált követelmények
  • Folyamatosan értékelt munka
  • Ápolt partnerkapcsolatok
  • Közös nyelv
  • Nyilvánosság
  • Élethossziglani tanulás
  • „Bajnokok” és esetek
Dr. Setényi János ügyvezető igazgató, a neveléstudomány kandidátusa.

Petróczi Gábor: „Merre megy a szekér?” – avagy az iskolai belső folyamatok követésének minőségügyi módszerei

Az iskolában mindennapi vezetői, pedagógiai irányítói munkánkat a kialakult társadalmi és helyi követelményrendszer, valamint a pedagógiai program és a munkaterv szerint végezzük. Mindannyian arra törekszünk, hogy folyamatosan javítsuk az iskola működését: a nevelőmunka hatékonysága növekedjen, a diákok minél többet kapjanak az iskolától, a szülők elégedettek legyenek az intézmény tevékenységével. Ez a széles körű munka csak úgy végezhető eredményesen, ha az iskola vezetői teljes mértékben átlátják az iskola sokoldalú tevékenységét, és a minél eredményesebb és célszerűbb működés érdekében – vezetőtársaikkal együtt – tudatosan fejlesztik a szervezetet.

A szervezetfejlesztés elkülönült, egzakt tudományág. Minden rendszerfejlesztésnek alapvető kritériuma azonban, hogy a vezetői döntések megalapozása olyan objektív adatokon, mérési eredményeken nyugodjék, amelyek valószínűsítik a döntés helyességét. A körültekintő vezetők tehát szisztematikusan adatokat gyűjtenek az intézmény működéséről és az azokból levont következtetéseket felhasználják a szervezet további fejlesztéséhez.

Az előadásban arról hallhatnak a vezetőkollégák, hogy az iskola működésének legkülönbözőbb területeiről hogyan gyűjthetünk a működést jellemző adatokat, azokat hogyan tehetjük értékelésre alkalmassá, szemléletessé, mások számára is átláthatóvá.

Ajánlott irodalom:

Korszerű Iskolavezetés M 3.6. fejezet, RAABE Kiadó
Petróczi Gábor: Hogyan láthassuk a fától az erdőt... Korszerű Iskolavezetés H. 3.1. fejezet, RAABE Kiadó
Petróczi Gábor: Amikor az iskola vizsgázik
Petróczi Gábor igazgató, tanügy-igazgatási szakértő
(Ságvári Endre Gimnázium, Kazincbarcika)

A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója, gyakorlott tanügy-igazgatási szakértő. Az Eszterházy Károly Főiskola külsős tanáraként évek óta részt vesz a szakvizsgára készülő pedagógusok képzésében. A RAABE Kiadó Korszerű Iskolavezetés és Tanári Létkérdések című köteteinek rendszeres szerzője.

Dr. Havas Péter: A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata

A fenntarthatóság pedagógiájának tágabb és általános célja a fenntartható társadalom elősegítése a pedagógia eszközeivel: a felnövekvő fiatalok környezeti tudatosságának erősítése. A fenntarthatóság pedagógiája a környezeti nevelésből fejlődött, annak kiszélesítésével és tartalmi kibővítésével. A hagyományosan természetvédelemre irányuló nevelés kiegészült a gazdaság, a társadalmi ismeretek, az etika, a jog és egyéb más területekkel, és így együttesen a környezeti kompetencia fejlesztésére, a felelős állampolgári magatartás kiépítésére vállalkozik.

Az előadás bemutatja, hogy a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata lényegében tanulásfejlesztés, amelyben a tanulás tartalma, módszerei, környezete és értékelési eljárásai összehangoltan fejlődnek. A fenntarthatóság globális sorskérdés, azonban ennek helyi szintjén megtalálhatóak azok a helyi környezeti-társadalmi és gazdasági jelenségek, amelyek pedagógiai eszközökkel a tanulás anyagává, azaz tanulmányozhatóvá tehetők. Ez a folyamat elősegíti a tanulók kompetenciafejlesztését, egyben hozzájárul az iskolafejlesztéshez. A fenntarthatóság pedagógiája gyakorlatának élenjáró hazai mintái az ökoiskolák, amelyekben a szervezetfejlesztés együtt jár a tanulás és az intézmény fejlesztésével. Ebben a folyamatban az iskola tanulószervezetté válik, helyi és térségi partnerségeit kibővíti, szorosabb kapcsolatot létesít fenntartójával és klienscsoportjaival, a helyi közösségekkel. A hazai ökoiskolákat az Oktatási és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös támogatása hozta létre, kapcsolódásuk az Európai Ökoiskolák hálózatához biztosítja a nemzetközi oktatásfejlesztési célok összehangolását. A fenntarthatóság pedagógiai megvalósításának alkalmas kerete az erdei iskola is. Az előadás bemutatja az erdei iskola szervezésének ezzel kapcsolatos lehetőségeit és kihívásait is.

Ajánlott irodalom:

Keith Wheeler: A fenntarthatóság pedagógiája. KÖRLÁNC Kiadása, 2001.
Dr. Havas Péter ny. igazgató,
a KÖRLÁNC Országos Környezeti Nevelési Egyesület elnöke

Az Országos Közoktatási Intézet Tanulásfejlesztési Központjának ny. igazgatója, biológia-kémia szakos tanár, pedagógiai szakpszichológus, címzetes főiskolai tanár, egyetemi doktor.

Dr. Sallai Éva: Szakmai divatok és az iskola belső világa

Minden időszaknak és minden szakmai területnek megvannak a maga divatos „felkapott” témái. Új megközelítésmódok, új helyzetek, új módsze-rek, új eszközök, új kérdések, új válaszok, új fogalmak. Gyorsan változó világunknak mindezek állandó elemei. Nincs ez másként az iskola világában sem. Ezekről a témákról gyakrabban hallunk, olvasunk, beszélünk. A jelen időszaknak, illetve az elmúlt egy-két évnek is megvannak a maguk divatos pedagógiai témái.

Az előadásban azokról a jelenségekről esik szó, amelyek ezekhez a szakmai divatokhoz kapcsolódnak, és ellentmondásosan jelennek meg az iskolák gyakorlati munkájában. Egyik oldalról nagyon örvendetes, hogy az új vagy korszerű értelmezési keretek, tanulásszervezési módok, módszerek gyorsan megjelennek a gyakorlatban, másrészt látnunk kell, hogy az iskolakultúránkhoz csak lassan, fokozatosan, sok munkával illeszthető. Idegen eljárások gyors, átgondoltság és szakmai reflektivitás nélküli alkalmazása nem tud eredményes lenni. Felszínességre csábít, mert a korszerű felkészültség látszatát kelti.

Az iskolavezetőknek nagyon fontos szerepük van abban, hogy ezek a „divatok” valódi eredményességet hozzanak a pedagógiai gyakorlat nagyon érzékeny és összetett mikrovilágában is. Néhány példa: személyiségközpontú pedagógia, személyközpontú pedagógia, integráció, kooperatív technikák, minőségbiztosítás, beszélgetőkörök, önismeret fejlesztése, tréningek, diákvisszajelzések.

Dr. Sallai Éva egyetemi docens
(Veszprémi Egyetem Pedagógia – Pszichológia Tanszék)

A Magyar Videotréning Egyesület szakmai vezetője, iskolai videotréner-szupervizor. Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének vezetőségi tagja. Szakmai és kutatási területei: a pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága, a szakmai személyiség kialakulása, a pályaszocializációs csoportok szerepe a pedagógusképzésben, a pályakezdő pedagógusok szakmai nehézségei, a professzionális tanári kommunikáció jelentősége, az osztálytermi interakciók mikroelemzése, a kapcsolati pedagógia elméleti és gyakorlatai kérdései.

A szekciófoglalkozások vezetői, témakörei

Dr. Szekszárdi Júlia: Mihez kezdjen a pedagógus a mai világban a mai gyerekkel?

Az 1998 óta eltelt időszak mind a világban, mind a mi térségünkben – így a hazai társadalomban is – gyökeres változásokat hozott. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény, az ezután következő háborúk híre és hatása alapjaiban rendítette meg az ún. „művelt világ” biztonságérzetét, és döbbentett rá a „bárkivel bármikor bármi megtörténhet” élményére. Az erőszaktól való rettegés, a folyamatos szorongás élménye mellett a fiatalok körében a cinizmus erősödése is tapasztalható.

A fiatalság nagy részében erős a félelem a felnőtté válástól, a felelősségvállalástól. Ez az Európa-szerte érzékelhető trend sajátosan jelentkezik a mi térségünkben élő fiataloknál, akik számára a világszerte tapasztalható jelenség a rendszerváltás után egyéb más problémákkal együtt sűrítetten és nem szerves fejlődés eredményeként jelentkezett.

A felnőtt társadalom, közöttük a pedagógusok nagy része nehezen veszi tudomásul, hogy korunk ifjúsága egy igen vad és kegyetlen világban szocializálódik. Ennek a generációnak a személyesen és virtuálisan nyert élményei alapjaiban tér el az előző nemzedékek által szerzett tapasztalatoktól. A család és az iskola mellett egyre nagyobb erővel hat a média, sőt a két hagy-mányos szocializációs ágens elbizonytalanodásával befolyása kontrollálhatatlanul megnő. A „gyermekkor megszűnése” (újabban már a gyermekkor haláláról beszél a szakirodalom) a fejlődéslélektanban meghatározott életkori sajátosságokról szóló tételeit is felülírja, és egyre határozottabban kérdőjelezi meg a korábban jól bevált pedagógiai eljárások hatékonyságát.

A szekció vitaindító kérdései: milyennek látják a kollégák a mai gyerekeket, fiatalokat, milyen változásokat észlelnek náluk az utóbbi évtizedekben, milyen jellegzetes problémák merülnek fel nevelésük során, és hogyan sikerül vagy nem sikerül úrrá lenni ezeken.

Dr. Szekszárdi Júlia, a neveléstudomány kandidátusa

Magyar-német szakos középiskolai tanár, az OKI tudományos főmunkatársa, a Veszprémi Egyetem docense. Kutatási témái: osztályfőnöki munka, nevelési eredményvizsgálat, konfliktuspedagógia, erkölcsi nevelés.

Darabos Györgyi: Kulcskompetenciák fejlesztése tantárgyközi megközelítésben

Melyek azok a kulcskompetenciák, amelyek fejlesztésével egyre inkább remélhető az önálló tanulni tudás és az ismeretszerzés képességében való jártasság növekedése?

A tanulás hatékonyságának mértéke kevésbé függ az ismert technikáktól, sokkal inkább az egész személyiség, a családi és társadalmi háttér, az önismeret, az érdeklődés és zömében a távlati célok függvénye. Az oktatás kudarcainak mélyén rejlik egy alapvető tény, amit gyakran figyelmen kívül hagynak, mégpedig az, hogy a diákokat nem tanítják meg tanulni. Az egyén (diák) eredményes tanulásának a módjain érdemes gondolkodni. Érdemes arra koncentrálni, hogy tudja-e majd a diák prezentálni, amit meg kell tanulnia, és arra is, hogy a tanuláshoz szükséges képességei megvannak-e; ismer-e és képes-e használni algoritmusokat a tudáshoz vezető úton, ami a számára végigjárható.

A tanóravezetés módszertana alig változott ahhoz képest, hogy mennyi információhoz jutottunk a diákok eredményességét befolyásoló tényezők tekintetében az elmúlt években. Tudható, hogy a fejlesztést a tanulási képesség, a gondolkodási képesség és a kommunikáció fejlesztésével kellene elkezdeni. S egyáltalán melyek azok a kulcskompetenciák, amelyek fejlesztése eredményesebbé teheti az egész tanulás folyamatát?

Nem kerülhető meg a sikeres tanuláshoz vezető úton a gondolkodás eredményességéről tudhatók körbejárása. A sikeres diákok tudják az utat, hogy hogyan lehet eredményesen tanulni, problémát megoldani. A nem sikeres diákok csak azt tudják, hogyan nem tudnak tanulni és abban erősítik meg magukat, hogy az úgysem fog sikerülni. Nem képesek az előttük álló problémákat önmaguk számára kezelhetővé tenni. Az ismeretek logikai elrendezésének képessége pedig feltétele a problémamegoldásnak is.

Ajánlott irodalom:

Cyntia Ulrich Tobias: Így tanulnak ők, Association of Christian Schools International Keresztény Alapítvány, Budapest, 2000.
Darabos Györgyi: A projekt készítéséről kisiskolás korúaknak egy személyközpontú iskolamodellben, Projektmódszer, Hírös Akadémia, Kecskemét, 2001. II. kötet 95-106. oldal
Dr. Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája, OMIKK, Bp. 1985.
Domschitzné Darabos Györgyi – Jegesné Rémesi Irén: A „Kék Madár” Személyközpontú Pedagógiai Program, Megyei Pedagógiai Körkép, Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1997/3. szám 19-25. oldal
Deese, James és K. Deese, Ellin: Hogyan tanuljunk? Panem Kft., Budapest, 1993.
Domschitz Mátyás – Domschitzné Darabos Györgyi: Adható-e kulcs a sikerhez? A siker tanítása, Tanári Létkérdések, Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak, osztályfőnököknek (7. kiegészítő kötet, 1995. november D 2.1. 1-16. oldal), RAABE Könyvkiadó Kft., Bp.
Domschitzné Darabos Györgyi – Jegesné Rémesi Irén: A Kék Madár Személyközpontú Pedagógiai Program története, Megyei Pedagógiai Körkép, Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1996/1. szám 17-25. oldal
Domschitzné Darabos Györgyi: Az iskolai pedagógiai program megalapozása stratégiai tervezéssel, Az emberi erőforrások hasznosítása, fejlesztése Magyarországon és Észak-Dunántúlon, MTA Tudományos Konferencia kötet 227-233. oldal, 1997. Május 28. MTA Veszprémi Területi Bizottsága
Edward de Bono: Tanítsd gondolkodni gyereked! Park Könyvkiadó, Bp., 1995.
Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, 1999.
Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. AKG Kiadó, 1994.
Vass Vilmos: A tantárgyköziség pedagógiai megközelítései, Ökonet 2000.
Walter F. Kugemann: Megtanulok tanulni. Gondolat Kiadó, Bp. 1976.
Darabos Györgyi egyetemi oktató, PhD hallgató
(Veszprémi Egyetem Pedagógia – Pszichológia Tanszék)

A „Kék Madár” Személyközpontú Pedagógiai Program szakmai vezetője, tréningvezető tanulásmódszertan, csapatépítés, hatékony kommunikáció, személyiség- és empátiafejlesztés és konfliktuskezelés területeken.

Petróczi Gábor: A közoktatási intézmények belső szabályozásának rendszere

Szeretem a szabályzatokat, ha a jól működő iskola alappilléreiként funkcionálnak. Magam is sokat készítettem már, sőt más kollégáimon is igyekeztem tanácsokkal, mintákkal, cikkekkel segíteni. 300 oldalas pedagógiai programunk mellett van katasztrófavédelmi, adatkezelési, munkavédelmi és kockázatelemzési szabályzatunk, HACCP-leírásunk, közbeszerzési szabályzatunk, továbbképzési programunk, esélyegyenlőségi tervünk, számos gazdasági-pénzügyi dokumentumunk. De az utóbbi időben „szabályzatgyárunk” már nehezen tudja megfelelő tempóban követni az újabb és újabb (bizonyára indokolt) jogszabályi elvárásokat, és néha már magam sem tudom, hogy „mit is ír a hogyishívják”!

De ha már nem tudom, hogy mit is írtunk le a szabályzatban, elhatároztam: legalább kilóra megmérem. A jelenleg hatályos szabályzataink 15 kg-ot nyomnak, és mintegy 1200 oldalt tesznek ki. A szabályzatgyártóvá válás küszöbén álló vezetőkollégáknak kívánok segítséget nyújtani vitaindító előadásomban azzal, hogy rendszerezve áttekintem a kötelező szabályzatok sorát, valamint az egyes szabályzatok egymással való összefüggési rendszerét.

Petróczi Gábor igazgató, tanügy-igazgatási szakértő
(Ságvári Endre Gimnázium, Kazincbarcika)

A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója, gyakorlott tanügy-igazgatási szakértő. Az Eszterházy Károly Főiskola külsős tanáraként évek óta részt vesz a szakvizsgára készülő pedagógusok képzésében. A RAABE Kiadó Korszerű Iskolavezetés és Tanári Létkérdések című köteteinek rendszeres szerzője.

Dr. Kovács Géza: Mit értünk önfejlesztésen? Iskola és verseny, iskola és piac

  • A forrásteremtés, az önfejlesztés lehetősége
  • Mit értünk az önfejlesztés képességén?
  • Van-e az önfejlesztésnek alternatívája?
  • A verseny fogalma az oktatásban
  • Hogyan lehet versenyképes egy iskola?
  • Oktatás és piac – oktatási marketing
  • PR
  • Kapcsolati tőke

A szekcióbeszélgetés során a vázlatban jelzett fogalmak lehetséges iskolai adaptációjáról esik szó.

Dr. Kovács Géza Dr. phil
közoktatási, akkreditációs és tankönyvszakértő, az Oktatási Minisztérium államtitkári tanácsadótestületének tagja, a Neveléstudományi Bizottság, valamint az Önfejlesztő Iskolák elnöke.

Dr. Perlaki Mária: Aktuális munkajogi problémák

1. A közalkalmazottak foglalkoztatását érintő változások 2005. szeptember 1-jétől

  • illetményt és keresetet érintő módosítások
  • foglalkoztatást érintő módosítások

2. A határozott idejű foglalkoztatás kérdésköre, különös tekintettel a pedagógus munkakörre

  • vállalkozói jogviszony, közhasznú munkavégzés

3. Prémiumévek

  • a különleges foglalkoztatásban való részvétel feltételei és sajátossága, a munkáltató kötelessége

4. A munkáltató által adható adómentes juttatások

  • a munkába járás utazási költségtérítése
  • csekély értékű ajándék, ajándék nyugdíjba vonuláskor
  • iskolakezdési támogatás
  • étkezési hozzájárulás
  • munkabérelőleg
  • munkahelyi eszközök használata, telefon
  • kiküldetési költségtérítés
  • üdülési csekk

5. Nyugdíjas leszek – munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése.

Ajánlott irodalom:

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. tv.
Dr. Cséffán József: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és magyarázata 2005. Iskolaszolga XV. évfolyam 1-8. számai
Házi Jogtanácsadó: 2005. évi júliusi száma
Adó-, pénzügy és adóirányítási szaklap 2005. évi 7. száma
Pedagógusok Lapja 2005. évi számainak melléklete
Munkaügyi Értesítő: 2005. évi januári és júniusi számából a „Közalkalmazotti figyelő” rovat
Dr. Perlaki Mária iskolajogász
általános iskolai tanító, az állam- és jogtudományok doktora, a Pedagógusok Szakszervezete választott tisztségviselője, a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat iskolajogásza.

Dr. Borsi Lőrinc: Az iskolarendszerű szakképzés struktúrájának átalakulása

1. Történeti áttekintés

2. A szakképzés átalakulásának lépései, mai helyzet

3. Zsákutcák

4. Tervezett lépések

  • szakmai Fejlesztési Program II.
  • TISZK-ek
  • TIOK-ok
  • OKJ-oktatás
  • Modularizáció
  • A képzők képzése
  • Hátrányok csökkentése

5. Felnőttképzés

Ajánlott irodalom:

Szakképzési tv. LXXVI.
Szakképzés fejlesztési stratégiája 1057/2005. (V.31.) Korm.
Dr. Borsi Lőrinc igazgató
(Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium)

1962. óta dolgozik a szakképzésben. 10 évig tanárként, 18 évig igazgatóhelyettesként, 15 éve igazgatóként. Alapképzettsége: műszaki tanár, pedagógiai előadó, bölcsészdoktor.

--

Az összeállítást az előadók hozzájárulásával a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat készítette.

--

Zárszó

Hagyományteremtő szándékkal szerveztük meg „Az iskola belső világa” Igazgatóhelyettesek I. dunántúli konferenciáját 2001. április 27–28-án Pápa városában. Mint a konferencia címe is jelzi, a közoktatás egyik legfontosabb területére, az iskola belső világára kívántuk irányítani a figyelmet.

Ez a konferencia az igazgatóhelyettesek képzését, tapasztalatcseréjét hivatott szolgálni, hisz az iskola légkörének fontos alakítói az igazgatóhelyettesek. Az évek folyamán bővült az érdeklődők köre, így az intézményvezetés összes szereplőjét, igazgatókat, óvodavezetőket, munkaközösség-vezetőket, a szakmai szolgáltatásban és szakszolgálatban dolgozókat is üdvözölhettük sorainkban.

A következő, II. konferencia Balatonfüreden került megrendezésre 2002 őszén. A résztvevők elégedettsége, a kellemes környezet, a konferenciaszervezésben fontos feltételek adottsága miatt immár negyedik tanácskozásunkat tartottuk a Hotel Füred Kongresszusközpontban.

A 2001., a 2002. és a 2003. évi konferenciák kétnaposak voltak, 2004-től a résztvevők igényeinek megfelelően háromnaposra tervezzük a programokat, kicsit több időt szánva a szekciófoglalkozásoknak.

A szakmai programokon a résztvevők száma mind az öt alkalommal 200 fő körül mozgott. A Dunántúl minden megyéjéből, Pest megyéből, a Duna másik partjáról és a fővárosból is érkeznek résztvevők.

A konferencia témái

A közoktatással, a közoktatás szereplőivel szembeni elvárások jelentős változásokon mentek és mennek keresztül. A tartalmi megújítások mellett egyre hangsúlyosabban jelennek meg az iskolai munka szervezésével összefüggő kihívások. Az intézményi szintű döntések nagy súlya miatt különleges jelentősége van az iskolavezető munka színvonalának.

Az iskola a világra nyílik. Korunk igénye és természetes velejárója a nyitottság. Az iskoláknak is széles körű kapcsolatrendszerben kell működniük, figyelembe véve a megjelenő igényeket. Jó kapcsolatok nélkül iskolát működtetni nem lehet. Az iskola belső világának minősége, mondhatni éthosza, az ott folyó munka eredményessége és hatékonysága nagyban az ott dolgozókon és az iskolavezetésen múlik. Egyrészt a szakmai, vezetői felkészültségükön, másrészt lelki, mentális állapotukon. Konferenciáink során ezért igyekeztünk az aktuális feladatok, problémák elemzésén túl egy kicsit a lelki karbantartás fontosságára is felhívni a figyelmet.

Az öt év során sok érdekes előadást, izgalmas szekciót, nagyon jó előadókat hallgathattunk (számszerűen 48 előadás és 28 szekciófoglalkozás volt az öt konferencián). Vannak előadóink, akik évről évre megtisztelnek bennünket, és igyekszünk új arcokkal is meglepni résztvevőinket.

Előadások

Az Iskola belső világa V. Dunántúli Konferenciájának nyitóelőadását Sipos János közoktatási helyettes államtitkár tartotta. Sorra vette azokat a fontos kérdésköröket, amelyek most az oktatási intézményeket foglalkoztatják. Azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy mitől változik meg az iskola „belső világa”. Megítélése szerint alapvetően a pedagógusoktól, a pedagógiai munka minőségétől. Elemezte a gyereklétszám csökkenésének, a szabad iskolaválasztás problémáit, az esélyegyenlőség kérdését.

Dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa az iskola és a közélet aktuális kérdéseivel foglalkozott.

Dr. Nahalka István, az ELTE docense előadásában elhangzott, hogy ma a közoktatásban fontos feladat az iskola demokratizmusának létrehozása, a szelektivitás háttérbe szorítása, a pedagógiai kultúra megújítása. Alapvető a tanulás új szemléletmódjainak elsajátítása, a pedagógus szerepek átformálása, aminek bázisa lehet a konstruktivista pedagógiai tanulásfelfogás.

A másság értelmezése a szegregáció és integráció hatásairól, a pozitív emberképen alapuló nevelés filozófia előnyeiről szólt Kulcsárné Dr. Papp Enikő főiskolai docens asszony.

Dr. Csapó Benő egyetemi tanár előadásában többek között szó volt a különbségek iskolai kezeléséről, az oktatásnak a tanulók egyéni igényeihez való igazodásáról és annak módszertani lehetőségéről. Több, pedagógiában használt fogalom tisztázására is sor került. Így az individualizálás (egyénre szabás), a perszonalizálás (személyessé tétel), a kompenzáció (kiegyenlítés, felzárkóztatás). Az előadás bemutatta a különböző stratégiákat alkalmazó oktatási rendszerek közötti különbségeket.

Több előadás kapcsán elemzésre kerültek az iskolai belső folyamatok és annak minőségügyi módszerei. Petróczi Gábor gimnáziumi igazgató a vezetői döntések alapvető kritériumának az objektív adatokon, a mérési eredményeken nyugvó döntést hangsúlyozta. Előadásában részletesen szólt az iskolai adatgyűjtés lehetőségeiről.

A közoktatás rendszerében jelenleg működő értékelési és ellenőrzési gyakorlatról és az értékelési rendszerek változásáról, az intézmények pedagógiai munkájának fejlesztését támogató értékelési tevékenység szükségszerűségéről szólt Csillag Márta, az OKÉV főigazgató-helyettese.

Menner Ákos, a Nemzeti Szakképzési Intézet komponensvezetője tájékoztatót tartott a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) kialakulásának szakmapolitikai hátteréről, a modellről és annak alkalmazásáról. Hangsúlyozta, hogy ez a modell lehetőséget ad a meglévő jó gyakorlatok összegyűjtésére, valamint a szakképzés terén fejlesztendő területek azonosítására is.

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatáról szólt Dr. Havas Péter, a Körlánc Országos Környezeti Nevelési Egyesület elnöke. Szólt a fenntarthatóság pedagógiájának tágabb és általános céljairól, a felnövekvő fiatalok környezeti tudatosságának, erősítésének fontosságáról és lehetőségeiről.

Dr. Setényi János, a neveléstudományok kandidátusa a pedagógus pálya gondjairól, egészségi állapotáról tartott előadásában a személyes és a szervezeti megelőzés szükségszerűségét hangsúlyozta, és szólt a fontos tennivalókról.

Minden időszaknak és szakmai területnek megvannak a maga divatos, „felkapott” témái. Nincs ez másként az iskola világában sem: Sallai Éva docens asszony előadásában ezeket a jelenségeket elemezte. Az iskolavezetőknek nagyon fontos szerepük van abban, hogy ezek a „divatok” valódi eredményességet hozzanak a pedagógiai gyakorlat nagyon érzékeny és összetett mikrovilágában is.

Szekciófoglalkozások

A szekciófoglalkozásokon a szocializálódási problémákról, a kulcskompetenciák fejlesztéséről, az iskolai forrásteremtés, önfejlesztés lehetőségeiről, az aktuális munkajogi problémákról, a szakképzés struktúrájának átalakulásáról, valamint a szabályzatok „gyártásának” kérdéseiről tanácskoztak a résztvevők. A szekcióvezetők általános megállapítása, hogy nagyon sok jó pedagógus van a pályán, akik nyitottak, befogadóak, és szerencsére nem veszítették el a lelkesedésüket sem. Kellemes esti kikapcsolódást biztosított a jó hangulatú irodalmi és gasztronómiai est, amely a Blaha-villában szerveztünk meg.

A 2005. évi konferencia rövid értékelése

Büszkék vagyunk arra, hogy a szervezőmunkánkat (az elégedettségi visszajelzések szerint) a résztvevők átlag 99%-a teljes körűen megfelelőnek minősítette. A résztvevők létszáma és a minősítés egyaránt bizonyítja, hogy ez a konferencia elérte a célját. Meggyőződésünk, hogy ezt a hagyományt folytatni kell. A hagyomány él és folytatást ígér.

Hadd álljon itt egyik állandó résztvevőnk megállapítása: „Azért szeretek idejárni, mert ennek a konferenciának »lelke« van.”

Veszprém, 2005. november 11.

Nagy Vilmosné, a konferencia szervezője

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek