OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. december 12.

Pataki Éva

Bogárfalva lakói

Mit tehet az osztályfőnök, ha a rá bízott gyerekek nagy része hat évfolyamos iskolába távozik? Hogyan építhet új közösséget a szétesett, atomjaira hullott „maradék” tanulócsoportból? A szerző, Pataki Éva, ennek a lassú és tapogatózó újraépítkezésnek a módszereit, folyamatát és állomásait mutatja be. Írásából osztályfőnöki órán jól használható játékokat, konfliktuskezelő gyakorlatokat is megismerhetünk.

Gyermekkorom valamennyi szünidejét (a néhány naposakat és a hosszú, „nyárit” is) velem egykorú, nagyothalló unokaöcsémmel töltöttem. Rendre sápadtan, szárnyaszegetten érkezett hozzánk, s kivirulva, magabiztosan távozott, csak a híreket küldte: „csupa ötös” az iskolában; s tartott ez addig, míg a tőlem, a gyerektárstól kapott kedve, tudása az idő teltével apadozni nem kezdett.

Ezek alatt az évek alatt lett természetessé a számomra, hogy gyerekekkel, az ő nevelésükkel-tanításukkal foglalkozzam.

Ennek igazi gyakorlótere lett az az alternatív iskola, ahol az elmúlt tizenegy évben dolgoztam, s ahol az iskolapadban tanult pedagógiai elvek, elméletek megvalósításához nagyon sok módszertani lehetőséget tanultam.

Tavaly félévkor kerültem át mostani munkahelyemre: egy szerepkultúrájú, célorientált iskolába, melyben nagy hagyománya van a tekintélyelvű nevelésnek, s az igazi sikert a versenyek és a felvételik eredményei jelentik. Most e keretek között igyekszem folytatni azt, amiről az alternativitás gyakorlatában azt tapasztaltam, hogy eredményes, hatékony, mert szerintem a gyerekek mindenféle iskolai szervezetben, különböző pedagógiai elvek között is egyformán „működnek”; úgy, mint a gázok: kitöltik a rendelkezésükre álló teret.

Az osztályfőnöki szerep változásai

A szerző saját rajzaA több mint másfél évszázados osztályfőnöki szerep igen nagy változásokat mutatott „életében”: szűkült, bővült, máshová helyeződtek a súlypontok. Ma már nem oly előkelő a helye az iskolai hierarchiában, mint megjelenésekor, az osztályfőnöki funkció nem az igazgatónak van közvetlenül alárendelve, hanem a – rendszerint egymásra tologatott – osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. Tartalma – természetes szükségszerűség szerint – is jelentősen megváltozott. Átvette a kezdetben a hit- és erkölcstanórákon zajló erkölcsi, majd a polgári jogok és kötelességek – a későbbi jogi és gazdasági ismeretek – neveléstartalmát is. Szaktanárként diszciplináris, módszertani felkészítést kapunk –, osztályfőnöki „képzésünket” leginkább diákkori élményeink, az első kudarcok, sikerek, tapasztalatunk, rátermettségünk (?) alakítja.

Manapság – eleget téve a gyermekek túlterhelését enyhítő óraszámcsökkenések – az így „kieső” tananyagegységeket, modulokat próbálja sok iskola az osztályfőnöki óra keretébe beleszuszakolni. Noha a „természetes szükségletek” is igencsak egyre szélesebbre feszegetik az osztályfőnöki munka határait. Az elbizonytalanodó családok – munkanélküliség, válások, szegénység-gazdagság, értékvesztő, -váltó társadalom – egyre inkább igénylik a nevelés szakembereinek a segítségét; ugyanakkor egyre erősebb az az elvárásuk is, hogy az iskola ne avatkozzon be a gyermek világnézetének, életmódjának, kulturális mintáinak a kialakításába. A szülők egy része „visszavenné” azokat a jogait, amelyeket a rendszerváltás előtti évtizedekben erőszakkal ragadtak el tőle, csak sokan nincsenek abban a szociális, anyagi helyzetben, hogy ezt megtehessék. Tisztázatlanok az iskolai és a szülői nevelés közötti kompetenciahatárok is. A megváltozott kihívások és lehetőségek között csak egy módja van annak, hogy ne veszítsük el – vagy: hogy újra megnyerjük – a gyermek bizalmát: ha az iskola és a szülői ház kész és képes egy bizonyos szintű együttműködésre, kooperációra.

Ebben a „húzd meg, ereszd meg” helyzetben az osztályfőnöki munka leginkább talán akkor töltheti be a szerepét, ha mintákat, választási lehetőségeket, életmódokat, helyzetkezelési technikákat mutat be, szociális készségeket alakít és fejleszt – egyetértésben és együttműködésben a szaktanárokkal.

„Én” – „én és más” – „én és mások”

A II. kerületi, többségében jó anyagi körülmények között s 80%-ban teljes családban élő, tavaly hatodikos, 28 fős osztályomból erre a tanévre 16-an maradtak (a többiek hatosztályos gimnáziumba felvételiztek – mind sikerrel! –, azzal együtt, hogy ők és a szüleik is elégedettek voltak az iskolánkkal; sokan úgy gondolták: „könnyebb most bekerülni, mint 8. után”, s mint megtudtam, nagy többségük már a gyerekek 4.-es korában elhatározta ezt a váltást). Miután fellélegezhettünk, hogy „megmaradunk”, s nem vonnak össze minket egy másik, azonos évfolyamú osztállyal, kezdtünk eszmélni – mint nagy csata után.

Az osztály helyzetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy tizennégyen mentek el, s két új tanuló érkezett. Új iskolában kezdte ezt a tanévet valamennyi kitűnő és szinte minden jeles tanulónk. Az osztályközösség szétesett, s lassan, tapogatózva indult meg az „építkezés”; mindenki kereste a helyét, a szerepét ebben az új helyzetben.

Ezek alapján terveztem meg az osztályfőnöki munkámat: a tavaly kezdett „ÉN” – „ÉN és MÁS” – „ÉN és MÁSOK” egyre táguló (téma)körök mentén haladva.

Névjegykártya

Az „ÉN”-hez kapcsolódó tevékenységek ahhoz adnak segítséget, hogy az „egyén” jobban megismerhesse önmagát –, és tehesse ezt saját társai „szemével” is. Ilyen volt például az, amikor Névjegykártyá-t1 készítettünk. A szokásostól eltérően a kártya nem tartalmazta a nevet, címet, telefonszámot, hanem a gyerekeknek a saját személyiségükkel kapcsolatos jellemzőket – esetleg különlegességeket – kellett a papírra írniuk. Összegyűjtöttük, megkevertük, mindenki húzott magának egy névjegyet, hangosan felolvasta, s megnevezte, kire gondolt az írott jellemzők alapján. A többiek is hozzászólhattak, cáfolhatták, alátámaszthatták az elhangzottakat. Végül megmutatta magát a kártya tulajdonosa, és ezután is hangzottak el észrevételek az írott jellemzőkről.

Titkok és tanácsok

A szerző saját rajzaEhhez a témakörhöz kapcsolódott a Titkok és tanácsok nevű játékunk is. Mindenki felírta egy kis papírra, hogy melyek azok a tulajdonságai, amelyektől „szeretne megszabadulni”. A titkolandó tulajdonságok céduláit – újfent – összegyűjtöttük, megkevertük, húztak maguknak egyet-egyet a gyerekek, s mindenki írt egy „tanácsot”, választ a feladónak. Ezeket hangosan felolvastuk, így mindenki útmutatást, javaslatot kapott arra, hogyan szabaduljon nemkívánatos tulajdonságától úgy, hogy nem kellett megneveznie magát. (Mégis sokan szívesen beszéltek utána arról, mit is írtak, s hogy tudnak-e élni az orvoslattal.)

Több ilyen óra, s az önismereti alapozás után következtek az „ÉN és MÁS” témakörhöz kapcsolódó tevékenységek. Ilyen volt például a Páros rajz2 készítése. Minden résztvevő párokba rendeződött. Egyetlen papírt és ceruzát kaptak ketten, és a megadott időn (2 percen) belül létre kellett hozniuk egy adott témájú rajzot (ház kutyával), anélkül hogy közben verbálisan kommunikálhattak volna egymással. Sem a rajz megkezdése előtt, sem közben nem állhattak meg a felek egyezkedni, utasításokat adni… Az idő leteltével – szintén közösen – kellett aláírniuk az alkotásukat. Ezekután mindenki elmondta a közös munka közben támadt észrevételeit, érzéseit.

A két szamár

Az „ÉN és MÁSOK” témán belül idén még nagyobb figyelmet/időt szenteltünk a konfliktusoknak, hisz idén még intenzívebben érezhetőek most már az osztály egészén a serdülőkor jellegzetességei. Különböző konfliktushelyzetekre keresünk megoldásokat, szerepjátszással (családi, iskolai, iskolán kívüli, általam, általuk hozott konfliktusokkal), szerep- és nézőpontváltásokkal, megfigyelő résztvevőkkel.

A két szamár története3 című lapot (lásd Melléklet) például páronként kapták meg a gyerekek. Először minden pár szeletekre vágta, majd sorrendbe állította, felragasztotta a képeket, s egy történetet talált ki hozzájuk. A párok ezután megnézték egymás munkáit, meghallgatták a történeteket, s közben megvilágosodott az is, hogy mi volt a csacsik problémája a történet elején. Válaszokat kerestek arra is, hogyan próbálták ezt a helyzetet, konfliktust megoldani a csacsik.

Két osztályfőnöki órával (azaz két héttel később) két széket tettem le egymástól jó távolra, egy-egy tábla csokit helyeztem rájuk, és egy hosszú kötelet helyeztem el közöttük. Az osztály véletlenszerűen – színhúzással – két csoportra osztotta magát, majd felálltak a kötélhúzáshoz4 úgy, hogy mindkét küzdő fél mögött körülbelül 3 méterre volt a széke a csokival. Adott jelre megindult a huzakodás, egymásnak feszültek a csapatok. Egy ideig húzták-vonták egymást, majd az egyik – hangadó, mindenkit kritizáló, érzékeny és aranyszívű – lány javaslatára közösen, kötelestül elsétáltak előbb az egyik, majd a másik székhez, azaz csokihoz. Körbeültünk az esemény után, s beszéltek az érzéseikről, reakcióikról, hogy először csak a saját csoportjuk győzelmét akarták. Elmondták azt is, hogy a lány javaslata után – hogy egyesültek a céljaik, s hogy nem ellenfélként, hanem együttműködve oldhatták meg a problémát – még jobban örültek, s hogy milyen egyszerűnek tűnt így utólag a megoldás. Az aranyszívű, hangadó lány beszámolt róla, hogy eszébe jutott a csacsik esete. A két tábla csokit már közösen ettük meg…

Bogárfalva

Ezekhez a témákhoz egy – előzetesen összeállított – bőséges szöveggyűjteményből válogatok a terveimhez, no meg az aktualitásokhoz illeszkedően.

Ilyen előzmények után kezdődött meg az „államunk” születése, alakulása.

A hiányérzetem volt az oka az egésznek. A rendes, gondozott környezetet hiányoltam – rendre – az osztályterembe lépve (s ekkor a serdülőkori fejlődés idevágó pszichológiai jellemzői sem tudtak megvigasztalni). Azon töprengtem, hogyan lehetne ezeket a komiszkodó-kamasz(k)odókat helyzetbe hozni, érdekeltté tenni. Két hete jött a gondolat: kell egy ÁLLAM! Csak az alapjavaslatot tettem meg, s rögtön lázas tervezgetés indult. A két – átvitatkozott, konfliktusoktól sem mentes – osztályfőnöki óra utáni helyzet: köztársaság leszünk, nevünk Bogárfalva (beszélő név, máris írják a legendáriumot). Két bogármester alakítgatja a választási beszédét, s készülünk a bogármester-választásra, „kampányolásra”…

A szerző saját rajza

Alakul a „választóbogárok” arculata is: többen tudják már, hogy milyen bogári foglalkozást űznek majd a bogárfalvi megélhetésükért. (Van már adószedő-, bíró-, jós-, bankárjelölt…). Mivel alapszabályunk, hogy „pénzünkhöz” (amelynek kivitelezésén, hamisíthatatlanságán és nevének kitalálásán több csoport is dolgozik) csak valamilyen tevékenységgel lehet hozzájutni. Többen is szerették volna megszerezni az osztálytakarító munkakört, majd megegyeztek, hogy senki nem lehet ennyire önző, hogy egy ilyen zsíros, jól jövedelmező állást kisajátítson magának, szabályozni fogják, hogy mikor ki takarítHAT (?!). Hallottam, hogy az óraközi szellőztetést, az osztálynapló szállítmányozását vállalkozóknak tervezik kiadni…

Itt tartunk. Nem tudom, hogy fogom megmondani a bogárfalviaknak, hogy a jövő héten elmarad az osztályfőnöki óránk…

Melléklet

A két szamár története

A két szamár története

--

Irodalom

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. Calibra Kiadó.

Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. ELTE, Iskolapszichológia 29.

Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk.: Szekszárdi Júlia. OKI – Dinasztia, 2001.

Szekszárdi Júlia: Útvesztők – Bennünk, köztünk, körülöttünk. Calibra-könyvek. Műszaki Kvk., 1998.

Jegyzetek

1 Játékkönyv. Szerk. Kaposi László. Színházi füzetek IV. 1993., 52. o.

2 Uo.

3 S. Fountain: Education for Development, a Teacher’s Resource, 1995

4 Uo.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek