OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2005. december 12.

Pataki Éva

Bogárfalva lakói

Mit tehet az osztályfőnök, ha a rá bízott gyerekek nagy része hat évfolyamos iskolába távozik? Hogyan építhet új közösséget a szétesett, atomjaira hullott „maradék” tanulócsoportból? A szerző, Pataki Éva, ennek a lassú és tapogatózó újraépítkezésnek a módszereit, folyamatát és állomásait mutatja be. Írásából osztályfőnöki órán jól használható játékokat, konfliktuskezelő gyakorlatokat is megismerhetünk.

Gyermekkorom valamennyi szünidejét (a néhány naposakat és a hosszú, „nyárit” is) velem egykorú, nagyothalló unokaöcsémmel töltöttem. Rendre sápadtan, szárnyaszegetten érkezett hozzánk, s kivirulva, magabiztosan távozott, csak a híreket küldte: „csupa ötös” az iskolában; s tartott ez addig, míg a tőlem, a gyerektárstól kapott kedve, tudása az idő teltével apadozni nem kezdett.

Ezek alatt az évek alatt lett természetessé a számomra, hogy gyerekekkel, az ő nevelésükkel-tanításukkal foglalkozzam.

Ennek igazi gyakorlótere lett az az alternatív iskola, ahol az elmúlt tizenegy évben dolgoztam, s ahol az iskolapadban tanult pedagógiai elvek, elméletek megvalósításához nagyon sok módszertani lehetőséget tanultam.

Tavaly félévkor kerültem át mostani munkahelyemre: egy szerepkultúrájú, célorientált iskolába, melyben nagy hagyománya van a tekintélyelvű nevelésnek, s az igazi sikert a versenyek és a felvételik eredményei jelentik. Most e keretek között igyekszem folytatni azt, amiről az alternativitás gyakorlatában azt tapasztaltam, hogy eredményes, hatékony, mert szerintem a gyerekek mindenféle iskolai szervezetben, különböző pedagógiai elvek között is egyformán „működnek”; úgy, mint a gázok: kitöltik a rendelkezésükre álló teret.

Az osztályfőnöki szerep változásai

A szerző saját rajzaA több mint másfél évszázados osztályfőnöki szerep igen nagy változásokat mutatott „életében”: szűkült, bővült, máshová helyeződtek a súlypontok. Ma már nem oly előkelő a helye az iskolai hierarchiában, mint megjelenésekor, az osztályfőnöki funkció nem az igazgatónak van közvetlenül alárendelve, hanem a – rendszerint egymásra tologatott – osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. Tartalma – természetes szükségszerűség szerint – is jelentősen megváltozott. Átvette a kezdetben a hit- és erkölcstanórákon zajló erkölcsi, majd a polgári jogok és kötelességek – a későbbi jogi és gazdasági ismeretek – neveléstartalmát is. Szaktanárként diszciplináris, módszertani felkészítést kapunk –, osztályfőnöki „képzésünket” leginkább diákkori élményeink, az első kudarcok, sikerek, tapasztalatunk, rátermettségünk (?) alakítja.

Manapság – eleget téve a gyermekek túlterhelését enyhítő óraszámcsökkenések – az így „kieső” tananyagegységeket, modulokat próbálja sok iskola az osztályfőnöki óra keretébe beleszuszakolni. Noha a „természetes szükségletek” is igencsak egyre szélesebbre feszegetik az osztályfőnöki munka határait. Az elbizonytalanodó családok – munkanélküliség, válások, szegénység-gazdagság, értékvesztő, -váltó társadalom – egyre inkább igénylik a nevelés szakembereinek a segítségét; ugyanakkor egyre erősebb az az elvárásuk is, hogy az iskola ne avatkozzon be a gyermek világnézetének, életmódjának, kulturális mintáinak a kialakításába. A szülők egy része „visszavenné” azokat a jogait, amelyeket a rendszerváltás előtti évtizedekben erőszakkal ragadtak el tőle, csak sokan nincsenek abban a szociális, anyagi helyzetben, hogy ezt megtehessék. Tisztázatlanok az iskolai és a szülői nevelés közötti kompetenciahatárok is. A megváltozott kihívások és lehetőségek között csak egy módja van annak, hogy ne veszítsük el – vagy: hogy újra megnyerjük – a gyermek bizalmát: ha az iskola és a szülői ház kész és képes egy bizonyos szintű együttműködésre, kooperációra.

Ebben a „húzd meg, ereszd meg” helyzetben az osztályfőnöki munka leginkább talán akkor töltheti be a szerepét, ha mintákat, választási lehetőségeket, életmódokat, helyzetkezelési technikákat mutat be, szociális készségeket alakít és fejleszt – egyetértésben és együttműködésben a szaktanárokkal.

„Én” – „én és más” – „én és mások”

A II. kerületi, többségében jó anyagi körülmények között s 80%-ban teljes családban élő, tavaly hatodikos, 28 fős osztályomból erre a tanévre 16-an maradtak (a többiek hatosztályos gimnáziumba felvételiztek – mind sikerrel! –, azzal együtt, hogy ők és a szüleik is elégedettek voltak az iskolánkkal; sokan úgy gondolták: „könnyebb most bekerülni, mint 8. után”, s mint megtudtam, nagy többségük már a gyerekek 4.-es korában elhatározta ezt a váltást). Miután fellélegezhettünk, hogy „megmaradunk”, s nem vonnak össze minket egy másik, azonos évfolyamú osztállyal, kezdtünk eszmélni – mint nagy csata után.

Az osztály helyzetét alapvetően meghatározta az a tény, hogy tizennégyen mentek el, s két új tanuló érkezett. Új iskolában kezdte ezt a tanévet valamennyi kitűnő és szinte minden jeles tanulónk. Az osztályközösség szétesett, s lassan, tapogatózva indult meg az „építkezés”; mindenki kereste a helyét, a szerepét ebben az új helyzetben.

Ezek alapján terveztem meg az osztályfőnöki munkámat: a tavaly kezdett „ÉN” – „ÉN és MÁS” – „ÉN és MÁSOK” egyre táguló (téma)körök mentén haladva.

Névjegykártya

Az „ÉN”-hez kapcsolódó tevékenységek ahhoz adnak segítséget, hogy az „egyén” jobban megismerhesse önmagát –, és tehesse ezt saját társai „szemével” is. Ilyen volt például az, amikor Névjegykártyá-t1 készítettünk. A szokásostól eltérően a kártya nem tartalmazta a nevet, címet, telefonszámot, hanem a gyerekeknek a saját személyiségükkel kapcsolatos jellemzőket – esetleg különlegességeket – kellett a papírra írniuk. Összegyűjtöttük, megkevertük, mindenki húzott magának egy névjegyet, hangosan felolvasta, s megnevezte, kire gondolt az írott jellemzők alapján. A többiek is hozzászólhattak, cáfolhatták, alátámaszthatták az elhangzottakat. Végül megmutatta magát a kártya tulajdonosa, és ezután is hangzottak el észrevételek az írott jellemzőkről.

Titkok és tanácsok

A szerző saját rajzaEhhez a témakörhöz kapcsolódott a Titkok és tanácsok nevű játékunk is. Mindenki felírta egy kis papírra, hogy melyek azok a tulajdonságai, amelyektől „szeretne megszabadulni”. A titkolandó tulajdonságok céduláit – újfent – összegyűjtöttük, megkevertük, húztak maguknak egyet-egyet a gyerekek, s mindenki írt egy „tanácsot”, választ a feladónak. Ezeket hangosan felolvastuk, így mindenki útmutatást, javaslatot kapott arra, hogyan szabaduljon nemkívánatos tulajdonságától úgy, hogy nem kellett megneveznie magát. (Mégis sokan szívesen beszéltek utána arról, mit is írtak, s hogy tudnak-e élni az orvoslattal.)

Több ilyen óra, s az önismereti alapozás után következtek az „ÉN és MÁS” témakörhöz kapcsolódó tevékenységek. Ilyen volt például a Páros rajz2 készítése. Minden résztvevő párokba rendeződött. Egyetlen papírt és ceruzát kaptak ketten, és a megadott időn (2 percen) belül létre kellett hozniuk egy adott témájú rajzot (ház kutyával), anélkül hogy közben verbálisan kommunikálhattak volna egymással. Sem a rajz megkezdése előtt, sem közben nem állhattak meg a felek egyezkedni, utasításokat adni… Az idő leteltével – szintén közösen – kellett aláírniuk az alkotásukat. Ezekután mindenki elmondta a közös munka közben támadt észrevételeit, érzéseit.

A két szamár

Az „ÉN és MÁSOK” témán belül idén még nagyobb figyelmet/időt szenteltünk a konfliktusoknak, hisz idén még intenzívebben érezhetőek most már az osztály egészén a serdülőkor jellegzetességei. Különböző konfliktushelyzetekre keresünk megoldásokat, szerepjátszással (családi, iskolai, iskolán kívüli, általam, általuk hozott konfliktusokkal), szerep- és nézőpontváltásokkal, megfigyelő résztvevőkkel.

A két szamár története3 című lapot (lásd Melléklet) például páronként kapták meg a gyerekek. Először minden pár szeletekre vágta, majd sorrendbe állította, felragasztotta a képeket, s egy történetet talált ki hozzájuk. A párok ezután megnézték egymás munkáit, meghallgatták a történeteket, s közben megvilágosodott az is, hogy mi volt a csacsik problémája a történet elején. Válaszokat kerestek arra is, hogyan próbálták ezt a helyzetet, konfliktust megoldani a csacsik.

Két osztályfőnöki órával (azaz két héttel később) két széket tettem le egymástól jó távolra, egy-egy tábla csokit helyeztem rájuk, és egy hosszú kötelet helyeztem el közöttük. Az osztály véletlenszerűen – színhúzással – két csoportra osztotta magát, majd felálltak a kötélhúzáshoz4 úgy, hogy mindkét küzdő fél mögött körülbelül 3 méterre volt a széke a csokival. Adott jelre megindult a huzakodás, egymásnak feszültek a csapatok. Egy ideig húzták-vonták egymást, majd az egyik – hangadó, mindenkit kritizáló, érzékeny és aranyszívű – lány javaslatára közösen, kötelestül elsétáltak előbb az egyik, majd a másik székhez, azaz csokihoz. Körbeültünk az esemény után, s beszéltek az érzéseikről, reakcióikról, hogy először csak a saját csoportjuk győzelmét akarták. Elmondták azt is, hogy a lány javaslata után – hogy egyesültek a céljaik, s hogy nem ellenfélként, hanem együttműködve oldhatták meg a problémát – még jobban örültek, s hogy milyen egyszerűnek tűnt így utólag a megoldás. Az aranyszívű, hangadó lány beszámolt róla, hogy eszébe jutott a csacsik esete. A két tábla csokit már közösen ettük meg…

Bogárfalva

Ezekhez a témákhoz egy – előzetesen összeállított – bőséges szöveggyűjteményből válogatok a terveimhez, no meg az aktualitásokhoz illeszkedően.

Ilyen előzmények után kezdődött meg az „államunk” születése, alakulása.

A hiányérzetem volt az oka az egésznek. A rendes, gondozott környezetet hiányoltam – rendre – az osztályterembe lépve (s ekkor a serdülőkori fejlődés idevágó pszichológiai jellemzői sem tudtak megvigasztalni). Azon töprengtem, hogyan lehetne ezeket a komiszkodó-kamasz(k)odókat helyzetbe hozni, érdekeltté tenni. Két hete jött a gondolat: kell egy ÁLLAM! Csak az alapjavaslatot tettem meg, s rögtön lázas tervezgetés indult. A két – átvitatkozott, konfliktusoktól sem mentes – osztályfőnöki óra utáni helyzet: köztársaság leszünk, nevünk Bogárfalva (beszélő név, máris írják a legendáriumot). Két bogármester alakítgatja a választási beszédét, s készülünk a bogármester-választásra, „kampányolásra”…

A szerző saját rajza

Alakul a „választóbogárok” arculata is: többen tudják már, hogy milyen bogári foglalkozást űznek majd a bogárfalvi megélhetésükért. (Van már adószedő-, bíró-, jós-, bankárjelölt…). Mivel alapszabályunk, hogy „pénzünkhöz” (amelynek kivitelezésén, hamisíthatatlanságán és nevének kitalálásán több csoport is dolgozik) csak valamilyen tevékenységgel lehet hozzájutni. Többen is szerették volna megszerezni az osztálytakarító munkakört, majd megegyeztek, hogy senki nem lehet ennyire önző, hogy egy ilyen zsíros, jól jövedelmező állást kisajátítson magának, szabályozni fogják, hogy mikor ki takarítHAT (?!). Hallottam, hogy az óraközi szellőztetést, az osztálynapló szállítmányozását vállalkozóknak tervezik kiadni…

Itt tartunk. Nem tudom, hogy fogom megmondani a bogárfalviaknak, hogy a jövő héten elmarad az osztályfőnöki óránk…

Melléklet

A két szamár története

A két szamár története

--

Irodalom

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. Calibra Kiadó.

Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. ELTE, Iskolapszichológia 29.

Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk.: Szekszárdi Júlia. OKI – Dinasztia, 2001.

Szekszárdi Júlia: Útvesztők – Bennünk, köztünk, körülöttünk. Calibra-könyvek. Műszaki Kvk., 1998.

Jegyzetek

1 Játékkönyv. Szerk. Kaposi László. Színházi füzetek IV. 1993., 52. o.

2 Uo.

3 S. Fountain: Education for Development, a Teacher’s Resource, 1995

4 Uo.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek