OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. január 25.

Török Ildikó

Add tovább!

Rajztagozatos osztályom éppen a hetedik évfolyamot kezdte, amikor az egyik rendkívül tehetséges és egyben igen érzékeny lelkű leányom konfliktusba került iskolánk nyelvtanárával, Gabi nénivel. Először nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget a problémának, hasonló ezer adódik naponta. Ezért amikor Juci elmesélte, hogy Gabi néni minden nyelvórán „direkt” őt felelteti, kérdezi, piszkálja, sőt kínozza (!), ezt ő már nem bírja, fél a nyelvóráktól, és olyan helyzet alakult ki, amely a kisnyúl meg az óriáskígyó találkozásához hasonlatos, csak még rosszabb, mert ott legalább biztos a végeredmény, itt viszont minden órán megismétlődik a rettenet – nos, ekkor én megnyugtattam: ha rendesen készül, dolgozik, jelentkezik órán, kész a házi feladata, akkor semmi baj nem érheti. Vagyis a konvencionális osztályfőnöki attitűddel közelítettem meg a kérdést: a tanárod azért követel tőled, mert tisztel, azért foglalkozik veled, mert fontos vagy neki... Jucit, a kedves, halk szavú, megbízható kislányt szinte mindenki kedvelte az osztályban, és a szociometria is azt az eredményt mutatta, hogy – bár nem foglal el központi pozíciót – kialakult baráti köre van. Az össszeütközéseket inkább kerülte, vagy elfogadta az erősebb álláspontját.

Gabi nénit is felkerestem, mi a gondja Jucival, a válasza azonban nem nyugtatott meg: egyrészt arra hivatkozott, hogy Juci nagyon tehetséges, de lusta, a biztatásnak és ösztönzésnek ellenáll, a szereplési, bizonyítási lehetőséget pedig nem használja ki. Neki személy szerint nincs problémája Jucival, illetve... – és itt utalt arra, hogy a kislány az utóbbi időben túl sokat enged meg magának. Hogy pontosan mit, arra ekkor még nem kaptam választ. A beszélgetés során viszont kiderült, hogy őt kimondottan idegesíti a gyerek lehajtott feje és némasága, amely számára a legirritálóbb tanulói reagálás a feleltetés során. Igaz, amit ő „ellenállásnak” értékelt, Juci azt rettenetként élte át. Éreztem, hogy itt sokkal mélyebben kell keresnem a konfliktus okait, hiszen a kolléga azt hangsúlyozta többször is, hogy az a diák, aki ilyen kiváló képességekkel rendelkezik, nem engedhet meg magának állandó kötelességszegést, amiért természetesen büntetés járna... Miben lehet vétkes Juci?

A nyomozás során érdekes motívumra bukkantam: Gabi néni képtelen volt belenyugodni abba, hogy Juci minden áldott nap elkésik az iskolából, és ráadásul ezt a tényt a szülők nem érezték akkora problémának, hogy változtattak volna reggeli szokásaikon. Mivel az apukának elég volt kilencre beérnie a munkahelyére, és az iskola éppen útba esett, rendszeresen kocsival hozta a kislányt, aki így 7.45-re (házirendünk szerint eddig az időpontig kell megékezniük a tanulóknak és pedagógusoknak, ha első órájuk van aznap) biztosan nem ért be az épületbe, viszont óráról sohasem késett el. A szülő maga jelentette ki, hogy nyugodtan beírhatjuk a figyelmeztetőket, tudomásul veszi, de nem fogja módosítani munkába járásának rendjét. (Hozzá kell tennem, hogy reggelente Gabi néni fogadja (ma is) az udvaron a tanulókat, és állandó ügyeletes tanárként ő veszi el az ellenőrzőket a későktől...)

Amint az ügy háttere világosodni kezdett a számomra, mind több és több kérdés merült fel bennem.

Hogyan is értelmezzük mi a szabályokat, konkrétan a házirend szabályait? Mindenkire vonatkoznak, vagy csak a gyerekekre, vagy bizonyos kivételes esetekben elnézhető egy-két vétség? Nyilván előfordulhat, hogy rajtunk kívül álló okból következik be a szabályszegés: például leesik az első hó, és aki a környező településeken lakik, a szokásos félórás utat két óra alatt sem képes megtenni tömegközlekedéssel. Viszont az is eszembe jutott, hogy szinte minden tantestületben előfordul „beeső” kolléga, aki reggel röviddel a becsengetés előtt érkezik, és míg egyik kezével kabátját és táskáját dobja le, addig másik kezével a könyveit markolja fel, majd elszáguldva az aktuális osztály felé – ahol majd kényelmesen kipihenheti magát – még a naplót is sikerül kibűvészkednie a helyéről. Csak körül kell nézni a tanári szobában 7.46-kor, hányan is érkeztek meg a szabály által kijelölt időpontra. Kevés olyan iskoláról tudok, ahol ennek a magatartásnak komoly fegyelmi következményei lennének...

Ezek szerint külön értékrend alapján ítélhetjük meg/el a diákokat, és külön kategóriába soroljuk a felnőttek/pedagógusok szabályszegéseit? Milyen alapon? – kérdeztem Gabi nénit, aki részben igazat adott nekem, de úgy gondolta, hogy a felnőttek súlyos gondokkal telezsúfolt életével szemben a diákoknak nincs más dolguk, kötelességük, csak ami az iskolával és a tanulással kapcsolatos. Ők „csak gyerekek”. Egyébként is: a szülők nagy része szinte semmilyen szabályt nem állít csemetéje elé, de ha van is valamiféle korlátozás a gyerekek életében, és esetleg hibát követnek el, akkor meg nem kapnak érte büntetést, ezért az iskola feladata a kötelességre nevelés... Érdemes ezen az indokláson elgondolkodni. Én nem fogadtam el Gabi néni okfejtését, hogy bármilyen magasabb szempontra hivatkozva különbséget lehet és kell tennünk a házirend ellen vétők között, de már sejtettem, milyen összefüggés lehetséges Juci késései és nyelvórai „népszerűsége” közt.

Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának. Gabi néni is váltig tagadott minden összefüggést a Juci késései, néma ellenállása és az ő viselkedése között, csak éppen a tények mást mutattak.

Megpróbáltam a lehetetlent is: meggyőzni a húsz éve tanító, felnőtt pedagógust arról, hogy egy tizenhárom éves tanulóval szemben érzett ellenszenvét ne a tanórai számonkérések és feleltetések szaporításával próbálja kifejezni. A szülő hanyagságát ne a gyereken kérje számon, és főképp ne ilyen, minden humánus szempontot figyelmen kívül hagyó módon... És itt megfeneklett az ügy: a kolléga továbbra is „csak bizonyításai alkalmat adott” Jucinak, miközben a gyerek a szünetekben hozzám szaladt panaszával, s a magukat tehetetlennek érző szülőkben már a csoportváltás kérdése is felmerült, mikor végre elérkezett az év vége. Kicsit elcsendesedtek a harcok, a frontok megmerevedtek, és kialakult egy állóháborús helyzet, melyben a küzdő felek visszavonultak lövészárkaikba, én pedig a harctéren rogytam le kifújni magam, amíg meg nem kezdődnek az újabb összecsapások.

Eltelt a nyár, és nyolcadikban egy vadonatúj Juci lépett be az iskola kapuján: feketébe köpenyedett alakja vészjóslóan vonult a folyosón, és sötétre mázolt szeme megvetően siklott végig az ámuló tanári kar tagjain. A rockerlányt már egyáltalán nem érdekelte sem az én tyúkanyós aggodalmam, sem Gabi néni elvei. Minden szavával, mozdulatával érzékeltette, hogy lelki fölénybe került, és nem fél semmilyen konfliktusban részt venni. És Gabi néni? Ő teljesen felháborodott az alakváltáson, mert ismét az iskola szent rendjét negligálta valaki, most éppen kihívó, nem ideillő öltözékével, de nemsokára, ahogyan az erőviszonyok tisztázódtak, és Juci először mert szembenézni vele, visszavonulót fújt, hiszen már nem volt értelme a kínzásnak: ez a kamaszlány többé nem alakította a kisnyúl szerepét.

Mi lehetett a nagy átalakulás titka? Azt hiszem, akkor kezdődött, amikor hetedikben egy aktuális ültetés során Juci az osztály „fekete báránya”, a felnőtteket minden formában és összetételben elutasító Dani mellé került, akiről köztudott volt, hogy a legcifrább jelzőkkel illeti az idősebb generáció tagjait. Ő először csak néhány rockzenei cd-t adott kölcsön a lánynak, később rendszeresen találkoztak és beszélgettek délutánonként is. Jucira valószínűleg nagy hatással volt, hogy Dani – szóban és főleg a hátuk mögött – szembe mert szállni az álszent felnőttekkel, amit a pedagógus szülővel megáldott kislány még sohasem tapasztalt eddig, hiszen otthon az iskola és a tanítók, tanárok tiszteletére nevelték. Aztán a nyár folyamán szülői felügyelettel ugyan, de Juci eljutott élete első Tankcsapda-koncertjére, ahol már talpig feketében illett megjelenni... (Az együttesnek nagy rajongótábora van iskolánkban.) Egyik számuk első versszaka talán Juci akkori életérzését is jól illusztrálhatja: „Az ember tervez, az Isten végez, de ebben az életben / Ha nem vittél még semmit véghez, az nem a véletlen / Műve, hogy a szakadék szélén ülve, semmibe lógó lábbal / Haragban állsz az egész világgal...”

A kislány csodás pasztelljei és akvarelljei, melyekkel országos és nemzetközi sikereket ért el, mindig harmóniát, derűt sugároztak, most azonban hirtelen az absztrakt ábrázolás kezdte érdekelni, erőteljes színek és vad formák. Képein is megjelent az egész lényét átható indulat és dac, és gyakran nem volt hajlandó a tanári utasításnak megfelelően dolgozni a rajzórákon. Mivel tehetsége egyre inkább kibontakozott (több magántanár is foglalkozott vele), a szülők örültek ennek, és a személyiségváltozást is könnyebben elfogadták, a kamaszodásnak tulajdonítva azt. Lassan mi is hozzászoktunk a változáshoz, és magamban már kipipáltam ezt az ügyet, amikor egy új konfliktus kezdett kibontakozni.

Juci ezzel az új szereppel új pozíciót is szerzett az osztályban: már nem a jó kislányok csapatának volt a tagja, hanem a kemény magnak: a bakancsos fiúknak és lányoknak, akiknek nemcsak a lábbelijük, de a hangjuk is hatalmas volt, és akiknek a jóindulatát sokan mások is szerették volna elnyerni. Anettet, akivel első osztálytól kezdve szinte szimbiózisban éltek (együtt balettoztak, együtt tanultak, a szülők összejártak), hirtelen elkezdte – a kamaszok minden kíméletlenségével – csúfolni, bántani, és az eddigi nagy barátság pillanatok alatt fordult át ellenszenvbe, majd utálatba. A legapróbb összeütközésekből is (például ha Anett szedte össze a füzeteket, akkor Juci szándékosan nem adta a kezébe, hanem még kétszer „átnézte” azt) kellemetlen, rossz hangulatú vita keletkezhetett. Ez az állandó feszültség gyakran az egész osztály hangulatát befolyásolta. Tudjuk, hogy elég egy ilyen „háborús tűzfészek”, és szinte naponta sor kerülhet akár több összetűzésre is, mások is ingerültebbek lesznek, könnyebben ragadnak fegyvert. Napról napra nyilvánvalóbb lett, hogy Juci a régi barátnő szisztematikus kikészítésére törekszik.

Amikor megpróbáltam beszélni vele, és jobb belátásra bírni, válaszában hirtelen Gabi néni tavalyi logikáját véltem felfedezni: „Anettel semmi bajom, de szerintem álszent módon játssza a jó kislányt, közben pedig állandóan puskázik. Ez annyira idegesít. Én nem bántom, csak megmondom neki a véleményemet...” Ezt az érvelést természetesen senki nem vette komolyan, hiszen Anett összes jó eredményét nem érhette el csak a puskázások révén, de azt mindenki érzékelte, hogy ebben az esetben is a „hatalom” ellenszenvének megnyilvánulásáról van szó, csak most Juci képviselte a hatalmat, és Anett lett a kisnyúl.

Anettet nagyon bántotta ez a hirtelen pálfordulás. Először nem értette, mi lehet az oka, de később – anyai tanácsra – nem is próbálta kideríteni az okokat, hanem igyekezett elkerülni az összetűzéseket, és figyelmen kívül hagyni Juci megjegyzéseit. A két lány konfliktusa azonban megosztotta a társaságot, és év végéig folyt a csendes furkálódás, amelynek eredményeként az utolsó, emlékezetes osztálykirándulásra Anett és négy barátnője már nem jött el.

Juci azóta is feketében járja a világot és készül a művészéletre. Anett új barátokat szerzett a gimnáziumi közösségben. Gabi néni pedig ma is talál magának kisnyulakat a közoktatás erdejében...

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek