OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. április 11.
Címkék:
   

Tiltás vagy szabályozás?

A mobilhasználat tiltása után a hordozható médialejátszókat is kiparancsolnák az iskolákból Bajorországban.

Bajorországban a közelmúltban kormányrendelettel tiltották be az iskolákban a mobiltelefon használatát. Ennek kiváltó oka az volt, hogy egy razzia során több esetben pornográf és erőszakos tartalmakra bukkantak a diákok készülékein. A mobiltelefonok bekapcsolása a tanítási időben – a hazai gyakorlattól eltérően – ott eddig is szigorú tilalom alá esett. A kultuszminiszter most azt fontolgatja, hogy a különböző hordozható médialejátszókat is kiparancsolja az iskolákból azzal az indokkal, hogy a maroktelefonokhoz hasonlóan ezek a készülékek is alkalmasak a fotók és videoanyagok tárolására, lejátszására.

A tervnek természetesen a helyi szakmai körökben is vannak ellenzői. A legfontosabb ellenérv, hogy az intézkedés értelmetlen, hiszen a mai feltételek között nem zárhatók el a gyerekek bizonyos információk elől, tehát a nevezett készülékeknek az iskolából történő kitiltása semmiféle pedagógiai célt nem segít megvalósítani. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy a tiltás következtében a szabály megszegését még valami hősi virtus élménye is gazdagítja. Az értelmetlenség mellett a terv kivitelezhetetlen is. „Helyezzünk el esetleg fémdetektorokat a bejáratoknál, és minden iskolába járó diákot motozzunk meg?” – veti fel a kérdést a bajor Tanári Szövetség elnöke, aki emellett annak a véleménynek is hangot ad, hogy egy tanár feladata inkább az lenne, hogy rávezesse tanítványait a hordozható médialejátszók helyes használatára.

Ezen a ponton persze felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk a helyzettel. Nyugodjunk bele, hogy egyáltalán nem léteznek már tabuk? Senki sem szégyell senki előtt semmit? A fiatalok a tanárok szeme előtt tesznek, és füle hallatára mondanak olyan dolgokat, amelyeket ugyan részben korábban is többen mondtak és tettek, de korántsem ilyen leplezetlenül és szégyenkezés nélkül. A tabuk mellett a gátlások is feloldódtak, sokkal többen sokkal többet mernek megtenni, mint korábban. S mint a fenti hírből kiderül, ez nem csupán nálunk probléma.

A válasz, illetve a válaszok nyomán felmerülő újabb kérdések tovább bonyolítják ezt az amúgy is összetett problémahalmazt.

Mert indokolt lehet például az a felvetés, hogy vajon miért olyan óvatoskodó (szemérmes vagy álszemérmes) az iskola olyan helyzetekben, amelyeket például egy multinacionális cég egy egyszerű tiltással megold. Léteznek olyan üzemek, ahová a mobiltelefonok csak az öltözőig vihetők be, és a vezetők mobilja sem lehet MP3-as vagy fényképezős. És senkinek nem jut eszébe tiltakozni. Persze azt is mondhatjuk, hogy az érintett cégek szabályainak be nem tartása a munkahely (s gyakran az igen jól fizető munkahely) elvesztésével járhat, és az iskola mégiscsak más funkciójú intézmény.

Vajon mitől függ, hogy ki mit enged, engedhet meg magának? Mi várható a gyerekektől, akik nem csupán a médiából (interneten, mobilon terjedő és MP3-on hordozható anyagok révén) találkoznak trágársággal, durvasággal, hanem ezt hallják, látják a felnőttektől, gyakran szüleiktől, sőt tanáraiktól is?

A csábító reklámvilág a telefont (legyen vezetékes vagy mobil) gyakran a szeretet szimbólumaként tünteti fel – miért várjuk hát a gyerekektől, hogy másképp gondolkodjanak erről, hiszen már általánossá vált, hogy a mobil a barátokkal való kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze (is)?

A mobildivat megjelenésének kezdetén különösen gyakori panasz volt pedagógus körökben, hogy a gyerekek számára a mobil státusszimbólum, és akinek nincs, az esetleg kirekesztődik a társai közül. Ez a jelenség annyiban módosult, hogy ma már gyakran az „égő” a társak előtt, ha valakinek nem elég menő a telefonja. (Persze ez már a fogyasztói társadalom számlájára írható, és nem is csupán a mobiltelefon kérdéskörében jelentkezik.)

Illusztráció

Szűcs Édua rajza

A szülő–tanár–gyerek kapcsolatokban – hol segítő eszközként, hol zavaró tényezőként – ma már szinte mindenütt jelen van a mobiltelefon. Elsős gyerekek tanítói panaszolták, hogy a kisiskolás önállósulását gátolja, ha lehetősége van minden szünetben felhívni az anyukáját. Előny és hátrány is származik abból, hogy a gyerek bármelyik pillanatban elérheti a szülőjét (akkor is megalapozottan gyors segítségre van szüksége, és akkor is, ha valamilyen gyorsan teljesítendő „követelése” adódik). Hogy a szülő bármelyik pillanatban elérheti gyermeke tanárait (akkor is, ha valamilyen fontos közölni valója van, és akkor is, amikor valamilyen hirtelen, olykor hiányos információból adódó indulatát akarja levezetni). Hogy a tanár bármelyik pillanatban elérheti a szülőt (akkor is, ha a gyerek érdekében gyors intézkedésre van szükség, és akkor is, ha valamely megoldatlan helyzet felelősségét akarja haladéktalanul átruházni).

Minden problémával együtt a mobiltelefon ma már olyannyira része a kapcsolattartásnak, hogy beépült még a családok működésébe is. A bizonytalan időpontban a gyerekért érkező vagy hazatérő szülő telefonon irányítja és ellenőrzi gyermeke mozgását, cselekedeteit. Hogy jó-e ez így, vagy sem, nehéz eldönteni. Szép számmal akadnak olyan szülők, akik számára a mobil nélkülözése ma már az életüket tovább nehezítő körülménynek számítana.

Olyan kérdések ezek, amelyek valamilyen minőségünkben mindannyiunkat érintenek. A válaszok különbözőek lehetnek, de egyetlen dolgot meggyőződéssel ki lehet jelenteni: a kategorikus tiltás az iskola világában sehová sem vezet, a szabályozásra viszont feltétlenül szükség van.

Kutatások bizonyítják, hogy a közösen, konszenzust kereső igénnyel meghozott szabályok elfogadtathatók és működtethetők az iskolában. Sőt ezek nélkül kaotikussá válik az intézményi élet, ahol igazából senki sem érzi magát biztonságban, állandósul a harc tanárok és diákok között, s ennek a harcnak az iskola falain túl a családok is részeseivé válnak. Annál nagyobb az esély az eredményes megoldásra, minél inkább sikerül bevonni az összes érintettet a döntéshozási folyamatba – többek között – a mobiltelefon használatának kérdésében is. Ha diák (szülő) és tanár magáénak érzi a szabályt, nagyobb a valószínűsége, hogy betartja és betartatja ezt.

Valószínűleg az lenne a legcélravezetőbb, ha – természetesen a diákok és a szülők képviselőinek bevonásával – olyan szabályozás születne, mely szerint „a mobiltelefon használata nem zavarhatja az oktató-nevelő munkát”. Emellett pedig a pedagógus saját példáján keresztül nevelne egyrészt az érvényes szabályok betartására, másrészt az emberi méltóság és a magánszféra tiszteletére. Tehát ő sem mobilozik az óra alatt, nem kontrollálja, hogy tanítványa milyen sms-eket kap, milyen képeket, videót töltött le, mint ahogyan ő sem szeretné, ha egy külső személy (gyerek vagy kolléga) az ő telefonjába nézne, hallgatna bele, illetve rászólna, hogy tanításközi szünetben miért telefonál.

A témáról honlapunkon eddig is esett már szó, és várhatóan ezentúl is foglalkozunk majd vele. Egészen biztos, hogy bármennyi eddig ismeretlen problémával is jár a körülöttünk zajló és az iskola világába óhatatlanul behatoló információdömping, illetve az ezek terjedésének szinte minden korlátját feloldó technika, e változásokkal együtt kell élni. Tudomásul kell venni, hogy a bajorországihoz hasonló tiltás legfeljebb dachoz, sértődéshez, lázadáshoz vezet, és nem hogy közelebb vinne a megoldáshoz, de újabb és egyre nehezebben kezelhető feszültségeket, konfliktusokat gerjeszt.

OFOE

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek