OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. április 11.
Címkék:
   

Tiltás vagy szabályozás?

A mobilhasználat tiltása után a hordozható médialejátszókat is kiparancsolnák az iskolákból Bajorországban.

Bajorországban a közelmúltban kormányrendelettel tiltották be az iskolákban a mobiltelefon használatát. Ennek kiváltó oka az volt, hogy egy razzia során több esetben pornográf és erőszakos tartalmakra bukkantak a diákok készülékein. A mobiltelefonok bekapcsolása a tanítási időben – a hazai gyakorlattól eltérően – ott eddig is szigorú tilalom alá esett. A kultuszminiszter most azt fontolgatja, hogy a különböző hordozható médialejátszókat is kiparancsolja az iskolákból azzal az indokkal, hogy a maroktelefonokhoz hasonlóan ezek a készülékek is alkalmasak a fotók és videoanyagok tárolására, lejátszására.

A tervnek természetesen a helyi szakmai körökben is vannak ellenzői. A legfontosabb ellenérv, hogy az intézkedés értelmetlen, hiszen a mai feltételek között nem zárhatók el a gyerekek bizonyos információk elől, tehát a nevezett készülékeknek az iskolából történő kitiltása semmiféle pedagógiai célt nem segít megvalósítani. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy a tiltás következtében a szabály megszegését még valami hősi virtus élménye is gazdagítja. Az értelmetlenség mellett a terv kivitelezhetetlen is. „Helyezzünk el esetleg fémdetektorokat a bejáratoknál, és minden iskolába járó diákot motozzunk meg?” – veti fel a kérdést a bajor Tanári Szövetség elnöke, aki emellett annak a véleménynek is hangot ad, hogy egy tanár feladata inkább az lenne, hogy rávezesse tanítványait a hordozható médialejátszók helyes használatára.

Ezen a ponton persze felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk a helyzettel. Nyugodjunk bele, hogy egyáltalán nem léteznek már tabuk? Senki sem szégyell senki előtt semmit? A fiatalok a tanárok szeme előtt tesznek, és füle hallatára mondanak olyan dolgokat, amelyeket ugyan részben korábban is többen mondtak és tettek, de korántsem ilyen leplezetlenül és szégyenkezés nélkül. A tabuk mellett a gátlások is feloldódtak, sokkal többen sokkal többet mernek megtenni, mint korábban. S mint a fenti hírből kiderül, ez nem csupán nálunk probléma.

A válasz, illetve a válaszok nyomán felmerülő újabb kérdések tovább bonyolítják ezt az amúgy is összetett problémahalmazt.

Mert indokolt lehet például az a felvetés, hogy vajon miért olyan óvatoskodó (szemérmes vagy álszemérmes) az iskola olyan helyzetekben, amelyeket például egy multinacionális cég egy egyszerű tiltással megold. Léteznek olyan üzemek, ahová a mobiltelefonok csak az öltözőig vihetők be, és a vezetők mobilja sem lehet MP3-as vagy fényképezős. És senkinek nem jut eszébe tiltakozni. Persze azt is mondhatjuk, hogy az érintett cégek szabályainak be nem tartása a munkahely (s gyakran az igen jól fizető munkahely) elvesztésével járhat, és az iskola mégiscsak más funkciójú intézmény.

Vajon mitől függ, hogy ki mit enged, engedhet meg magának? Mi várható a gyerekektől, akik nem csupán a médiából (interneten, mobilon terjedő és MP3-on hordozható anyagok révén) találkoznak trágársággal, durvasággal, hanem ezt hallják, látják a felnőttektől, gyakran szüleiktől, sőt tanáraiktól is?

A csábító reklámvilág a telefont (legyen vezetékes vagy mobil) gyakran a szeretet szimbólumaként tünteti fel – miért várjuk hát a gyerekektől, hogy másképp gondolkodjanak erről, hiszen már általánossá vált, hogy a mobil a barátokkal való kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze (is)?

A mobildivat megjelenésének kezdetén különösen gyakori panasz volt pedagógus körökben, hogy a gyerekek számára a mobil státusszimbólum, és akinek nincs, az esetleg kirekesztődik a társai közül. Ez a jelenség annyiban módosult, hogy ma már gyakran az „égő” a társak előtt, ha valakinek nem elég menő a telefonja. (Persze ez már a fogyasztói társadalom számlájára írható, és nem is csupán a mobiltelefon kérdéskörében jelentkezik.)

Illusztráció

Szűcs Édua rajza

A szülő–tanár–gyerek kapcsolatokban – hol segítő eszközként, hol zavaró tényezőként – ma már szinte mindenütt jelen van a mobiltelefon. Elsős gyerekek tanítói panaszolták, hogy a kisiskolás önállósulását gátolja, ha lehetősége van minden szünetben felhívni az anyukáját. Előny és hátrány is származik abból, hogy a gyerek bármelyik pillanatban elérheti a szülőjét (akkor is megalapozottan gyors segítségre van szüksége, és akkor is, ha valamilyen gyorsan teljesítendő „követelése” adódik). Hogy a szülő bármelyik pillanatban elérheti gyermeke tanárait (akkor is, ha valamilyen fontos közölni valója van, és akkor is, amikor valamilyen hirtelen, olykor hiányos információból adódó indulatát akarja levezetni). Hogy a tanár bármelyik pillanatban elérheti a szülőt (akkor is, ha a gyerek érdekében gyors intézkedésre van szükség, és akkor is, ha valamely megoldatlan helyzet felelősségét akarja haladéktalanul átruházni).

Minden problémával együtt a mobiltelefon ma már olyannyira része a kapcsolattartásnak, hogy beépült még a családok működésébe is. A bizonytalan időpontban a gyerekért érkező vagy hazatérő szülő telefonon irányítja és ellenőrzi gyermeke mozgását, cselekedeteit. Hogy jó-e ez így, vagy sem, nehéz eldönteni. Szép számmal akadnak olyan szülők, akik számára a mobil nélkülözése ma már az életüket tovább nehezítő körülménynek számítana.

Olyan kérdések ezek, amelyek valamilyen minőségünkben mindannyiunkat érintenek. A válaszok különbözőek lehetnek, de egyetlen dolgot meggyőződéssel ki lehet jelenteni: a kategorikus tiltás az iskola világában sehová sem vezet, a szabályozásra viszont feltétlenül szükség van.

Kutatások bizonyítják, hogy a közösen, konszenzust kereső igénnyel meghozott szabályok elfogadtathatók és működtethetők az iskolában. Sőt ezek nélkül kaotikussá válik az intézményi élet, ahol igazából senki sem érzi magát biztonságban, állandósul a harc tanárok és diákok között, s ennek a harcnak az iskola falain túl a családok is részeseivé válnak. Annál nagyobb az esély az eredményes megoldásra, minél inkább sikerül bevonni az összes érintettet a döntéshozási folyamatba – többek között – a mobiltelefon használatának kérdésében is. Ha diák (szülő) és tanár magáénak érzi a szabályt, nagyobb a valószínűsége, hogy betartja és betartatja ezt.

Valószínűleg az lenne a legcélravezetőbb, ha – természetesen a diákok és a szülők képviselőinek bevonásával – olyan szabályozás születne, mely szerint „a mobiltelefon használata nem zavarhatja az oktató-nevelő munkát”. Emellett pedig a pedagógus saját példáján keresztül nevelne egyrészt az érvényes szabályok betartására, másrészt az emberi méltóság és a magánszféra tiszteletére. Tehát ő sem mobilozik az óra alatt, nem kontrollálja, hogy tanítványa milyen sms-eket kap, milyen képeket, videót töltött le, mint ahogyan ő sem szeretné, ha egy külső személy (gyerek vagy kolléga) az ő telefonjába nézne, hallgatna bele, illetve rászólna, hogy tanításközi szünetben miért telefonál.

A témáról honlapunkon eddig is esett már szó, és várhatóan ezentúl is foglalkozunk majd vele. Egészen biztos, hogy bármennyi eddig ismeretlen problémával is jár a körülöttünk zajló és az iskola világába óhatatlanul behatoló információdömping, illetve az ezek terjedésének szinte minden korlátját feloldó technika, e változásokkal együtt kell élni. Tudomásul kell venni, hogy a bajorországihoz hasonló tiltás legfeljebb dachoz, sértődéshez, lázadáshoz vezet, és nem hogy közelebb vinne a megoldáshoz, de újabb és egyre nehezebben kezelhető feszültségeket, konfliktusokat gerjeszt.

OFOE

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek