OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 2.

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 33.

Széttöredezett világ

A következő szöveg megvitatásának pedagógiai célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelen valóságában történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

(A rádióban, a televízióban) bejelentik például, hogy egy várost bombatámadás ért, és több száz ember maghalt, majd arcpirító módon egy szappan- vagy borfajtát reklámoznak. Ugyanaz a bemondó, ugyanazon a behízelgő… és tekintélyt parancsoló hangon, amelyet az imént arra használt, hogy meggyőzzön a politikai helyzet súlyosságáról, most fizetett hirdetésként egy mosószermárka érdemeit ecseteli a hallgatóságnak. A híradókban a megtorpedózott hajók képeit egy divatbemutató felvételei követik. Az újságírók ugyanakkora terjedelemben számolnak be egy kezdő színésznő bugyuta gondolatairól és étkezési szokásairól, mint fontos tudományos vagy művészeti eseményekről. Így aztán már nem érint meg bennünket az, amit hallunk. Már nem izgatjuk fel magunkat, érzelmeink és kritikai ítélőképességünk eltompul, s végül mind közömbösebben viszonyulunk a világ eseményeihez is. A „szabadság” nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal. De a különbség rendkívül fontos: amíg a gyerek például tudja, hogy milyen egy ház, s ezért felismeri a ház részeit azokban a kis darabokban, amelyekkel játszik, addig a felnőtt már nem látja az „egész” jelentését, amelynek a részei a kezébe kerülnek. Teljesen megzavarodik, és ijedten bámul ezekre a kicsiny értelmetlen töredékekre.

Bibliográfiai adatok: In: Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől. Akadémiai Kiadó. 1993. 204-205. o.

A feldolgozás egy lehetséges menete

Erre vállalkozó tanulók előzetes feladatként feljegyzik az előző este 19 és 20 óra között a televízió által közvetített információk témáit. Néhány tanuló megvizsgál egy-egy internetes híroldalt, felvázolja, milyen információk találhatók rajta. A foglalkozás az ő általuk összeállított listákkal, beszámolókkal kezdődhet.

Ezt követően minden tanuló kézbe kapja, és önállóan elolvassa a szöveget, majd lehetőség nyílik arra, hogy – amennyiben valami nem világos a számára –, kérdéseket tegyen fel, melyeket a tanár megválaszol.

A diákok 3-4 fős csoportokba rendeződnek. Kijelölnek egy jegyzőt, egy beszélgetésvezetőt és egy szóvivőt. Majd beszélgetnek a szövegről a következő kérdések alapján (A kérdések mindenképpen jelenjenek meg írásban egy mindenki által jól látható helyen.)

  • Egyetértetek-e a szöveg tartalmával?
  • Milyen következményekkel jár, hogy a világ dolgai ilyen széttöredezett formában jutnak el hozzánk?
  • Rátok hogyan hatnak a rádió, a televízió által közvetített információk?
  • Milyen információk keltik fel az érdeklődéseteket? Előfordult-e már, hogy valamilyen hírnek, információnak alaposabban utána néztetek? Ha igen, melyik volt ez?
  • Mit gondoltok a reklámok üzeneteiről?
  • Előfordult-e, hogy valamilyen hír, információ szorongást, félelmet keltett bennetek?
  • Hogyan hatnak rátok az internet közvetítésével érkező információk?
  • Előfordult-e már veletek, hogy valamilyen témával kapcsolatban tudatosan kerestetek információkat a világhálón? Melyik volt ez a téma?

A csoport szóvivői ismertetik az osztállyal a beszélgetések tapasztalatait. Az egymással ellentétes nézeteket megvitatják.

A személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése után arról eshet szó, hogy mit lehet tenni az információs társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása, illetve a veszélyek csökkentése érdekében.

Tanácsok a pedagógusnak

A média világában szocializálódó nemzedék számára természetes a világ felgyorsulása, a napi információk szelektálatlan áradata. A pedagógusnak tehát számolnia kell a szocializációs környezet hatásaival, jelesül az információk kontrollálhatatlansága következtében bizonyos tabuk megszűnésével, az ingerküszöb megemelkedésével, a látásmód felgyorsulásával, a felületességre csábító sokrétűséggel, a manipulálhatósággal, a kritikai érzék eltompulásával, a feldolgozatlan sokkoló hatású hírek (és rémhírek) által kiváltott szorongással stb.

Az itt tárgyalt szövegben még nem szerepel az internet, pedig ott ugyanez a jelenség hatványozottan jelentkezik a különböző tartalmú weblapokon (illetve az azokon kérve-kéretlenül felbukkanó reklámok közvetítésével).

Lehetetlen elzárni és megóvni a gyerekeket ettől a hatásdömpingtől, ezzel a világgal együtt kell élni, sőt az ebben a világban nálunk biztonságosabban mozgó tanítványainkat meg kell tanítanunk arra is, hogy miként fordítsák hasznukra a technika nyújtotta lehetőségeket. Azt a körülményt tehát, hogy hozzáférhetnek szinte minden, eddig csak a felnőttek számára létező információhoz.

Nagyon lényeges, hogy a pedagógus

  • ne akarja kioktatni a diákokat, ne háborodjon fel azon, hogy őket más és másképp érdekli, mint ahogyan ezt az iskola hagyományos értékei mentén esetleg elvárja;
  • tudomásul vegye, hogy a gyerekek nem feltétlenül arról, illetve nem csupán arról értesülnek, amiről ő: lehet tehát, hogy olyan témák kerülnek terítékre, amelyben ő tájékozatlan;
  • hagyja a gyerekeket megnyilatkozni, és engedje, hogy saját érdeklődési körüknek és tempójuknak megfelelően szembesüljenek az esetleges káros hatásokkal, és találjanak megfelelő stratégiákat a veszélyek kivédésére, elkerülésére, illetve idővel váljanak képessé a média által nyújtott pozitív lehetőségek kiaknázására;
  • törekedjen arra, hogy megmaradjon a moderátori szerepkörben, tehát tartsa mederben a beszélgetést, de ne erőltesse rá hatalmi szóval a gyerekekre a saját véleményét.

Nagyon fontos, hogy a diákok kibeszélhessék magukat, és motiváltak legyenek arra, hogy elgondolkodjanak a felmerülő problémákon.

Ezen a foglalkozáson csupán arra lehet vállalkozni, hogy legalább a jelenség szintjén tudatosítsuk a gyerekekben a média közvetítésével érkező benyomások esetlegességét, a világról alkotott kép széttöredezettségét. Ez a tudatosítás egy apró lépés abba az irányba, hogy felülvizsgálják az információtömeg rájuk gyakorolt hatását, és megpróbálkozzanak az információmorzsák saját világképükben történő elhelyezésével; hogy eljussanak addig, hogy kritikával kezeljék a felesleges, hatásvadász, manipulációt célzó elemeket, és megpróbáljanak alaposabban utánanézni bizonyos őket is érdeklő és érintő kérdéseknek.

Ez a beszélgetés természetesen csak akkor lehet hatásos, ha beleépül a teljes pedagógiai folyamatba, tovább lehet beszélgetni róla nem csupán osztályfőnöki, hanem társadalomismeret-, médiaismeret- és számítástechnika-órákon, esetleg a tanítási órákon kívül is.

Ehhez lenne nagyon hasznos, ha az osztályban tanító más tanárokkal meg lehetne vitatni a felmerülő kérdéseket, esetleges problémákat. Ennek éppen itt azért is lenne roppant nagy jelentősége, mert ebben a kérdésben a pedagógusok többsége legjobb esetben egy fél leckével jár tanítványai előtt.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek