OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 9.

Előzetes a Taní-tani 2005/2006-os tanév 3. számából

...A közoktatási válság felismerése ma már nem érdem. Azt kellene végre észrevennünk, hogy a válság ma már a másfél évtizede szakadatlanul folyó válságkezelés következménye is. A válságkezelés válsága is. Ezt a válsággubancot csak a magára találó, magát felismerő, magát azonosítani, képviselni és vállalni képes pedagógia oldhatja meg. Ennek a pedagógiai reflexiónak és szellemi szerveződésnek ad és adna továbbra is helyet a Taní-tani. Nem mondható, hogy ambícióinak megfelel, nem mondató, mert tizenöt lépést megtett már, de a negyvenharmadiknál kellene tartania. Van tehát lemaradása bőven. És nagyon kínos, hogy létfenntartási gondokra hivatkozhat.

A pedagógiai lap a legfölöslegesebb dolgok közül valónak látszik, hisz még a pedagógus sem tudja, mire való. Miközben ma egy szellemi műhely (volna) szinte az egyetlen valódi képződmény, mely a pedagógusok emberi, szakmai tartásához fogódzkodót adhat(na). Nincs ma intézmény, nincs ma ideológia, nincs ma olyan tankönyv, olyan közösség, még sajnos család is egyre kevesebb, melyből egy tanár egy korszerű magatartás kialakításához valódi, élő segítséget kaphatna. Magát kellene segítenie. A Taní-tani az önmaga formálásában elkötelezett tanárság műhelye... (Takács Géza)

Dokumentumok

Fővárosi pedagógusok az 1956-os magyar forradalom idején

Nem tudom elfogadható magyarázatát adni annak, hogy majd emberöltőnyi idő múltán sem született összefoglaló mű, de még egy a tájékozódás, kutatás kiindulópontjául szolgáló tanulmány sem a magyar pedagógus társadalomnak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti magatartásáról. Bölcsődéktől az egyetemekig. Arról a majdnem százezer főt számláló, bonyolult belső szerkezetű társadalmi rétegről, amelyre legféltettebb kincsét, a jövőjét jelentő gyermekeit bízza a társadalom. Kik álltak a népfelkelésből forradalommá és szabadságharccá szélesedő mozgalom oldalán? Kik maradtak közömbösek (ha voltak ilyenek)? Kik „látták már az első pillanattól...”, hogy itt a reakció, a „horthy-fasizmus” hívei akarják visszafordítani a „történelem kerekét”? Milyen motívumok vezérelték őket döntéseikben, azok esetleg menet közbeni változtatására? Kossuth tér? Köztársaság tér? Szovjet invázió? Szórtan jelentkező antiszemita jelenségek? A javíthatónak vélt szocializmus védelmének hite? Pozicionális, anyagi érdekek? Vallási meggyőződés? Nemzetiségi hovatartozás? Életkor, nem? Ezek milyen kombinációja? A vélt/valós sérelmek megtorlásának vágya vagy egyszerűen az erőszak kiélésének ilyen légkörben ritkán adódó lehetősége? A rablási ösztön eluralkodása? Milyen eszközökkel és módszerekkel léptek fel egyik és másik oldalon? Mik voltak a konkrét célok, és mik a vélt/valós eredmények? Milyen sajátosságok mutatkoznak e téren az ország különböző tájegységeiben, településeiben? Hatottak-e egymásra pedagógusok és diákok? Milyen módon és milyen irányban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak a még fellelhető írott források elemzése és a még élő résztvevők alapos visszaemlékezése adhatná meg a választ? De folyik-e ilyen kutatás, gyűjti-e valaki, valakik a külföldön és itthon élő pedagógus résztvevők emlékeit? Én ilyenről nem tudok. Örülnék, ha tájékozatlannak bizonyulnék.

A közelgő ötvenedik évforduló alkalmából olyan dokumentumot adok közre, amely a budapesti pedagógusok és tanulók szereplésére vet egy halvány fénysugarat. A jelentés ízelítőt ad a pedagógusok forradalomban való részvételének néhány jellemző megnyilvánulásából s a reakcióból, amelyet a hatalomba visszasegítetteknél kiváltottak... (Gergely Ferenc)

Portré

Negyvenegy év: pályakép Gergely Ferencről

...A Lénárd-féle kísérletek módszertana először nagyon idegen volt tőlem. Azt, hogy a gyerekek kérdéssorozatok alapján készüljenek, majd én ennek alapján szervezzem az órákat, a beszélgetéseket, először nem akartam vállalni. Aztán valahogy megbarátkoztam vele. Meg is kellett. Lénárdék kísérlete ugyanis célba vett egy bizonyos hiányt: a gondolkodásra nevelés hiányát. Az akkori oktatási rendszerbeli felettesek hivatalos kívánalmai nyomán a gyerekek félelme, szorongása és örökölt restségre – restség a gondolkodásra, restség az önálló erőfeszítésre – meghatározta az iskolai munkát. Az ilyesféle rendszerben a gyerek így érezhette: „Nem azért járok iskolába, hogy én ott erőlködjek. Amit a tölcsérből a fejembe töltenek, azt szépen begürizem, erre hajlandó vagyok. Mert erre kapom a pontszámokat, és így fogok följutni az egyetemre...” A mi pedagógusi tevékenységünk ezzel szembefordult. Én magam – olvasmányaim nyomán – órákon és órán kívül is örökösen változtattam a tevékenységi formákon, új ötletekkel, új szempontokkal játszottunk. Ezzel igyekeztem a gyerekeket és saját magamat is lekötni. Variációk egy témára: a munka sosem válhatott monotonná! És mégis: ahogy teltek az évek, köröttünk egyre inkább a „tölcséres” tendencia erősödött meg. A 80-as évek végére már abnormális módon. Ekkoriban már három-négy „iskola” működött az Aranyban egyszerre, egy iskola, ahol mi tanítottunk, és két-három magán-kulipintyó, ahová délutánonként azért jártak a gyerekek, hogy „majd följussanak az egyetemre”, holott bőven-de-bőven elegendő lett volna, ha csak hozzánk járnak, de azt csinálják – azt hagyják csinálni nekik –, amit mi kérünk, és mi tudunk nekik nyújtani...

Köztér

Földes Petra: Végtelen gyermekkor?

...Ki konstruálja a gyermekkort? Vitathatatlannak tűnik, hogy fizikai és gazdasági kompetenciájuknál, politikai hatalmuknál fogva a felnőttek. A felnőtt fogalma különben, legalábbis etimológiailag, vitán felül áll. Divatos megközelítés, hogy a fejlődés (vagyis előrehaladó, pozitív változás) fogalma helyett a puszta változás fogalmát használjuk – ezzel elkerülve a gyermek elégtelen lényként való értelmezését –, kétségtelen azonban, hogy a felnőtt: felnőtt, vagyis fizikailag nagyobb; s többek között differenciáltabb idegrendszerrel, nagyobb izomtömeggel rendelkezik a gyermeknél. Az állatvilág egyedeire használjuk a „kifejlett példány” kifejezést, és semmi akadályát nem látom, hogy ebben a biológiai értelemben az emberi lényre is ugyanezt, a fejlődés tényére utaló megfogalmazást alkalmazzuk. Vitathatatlanok továbbá az élettapasztalatból, tudásmennyiségből származó kompetenciák. Ezek felnőtt és gyermek között nem minőségi, hanem mennyiségi különbségek; és ezek azok a különbségek, amelyek a felnőtteknek a társadalmi folyamatokban nagyobb kompetenciát biztosítanak. A kérdés nem is az, hogy a társadalmi folyamatok tekintetében kompetensebb-e a felnőtt a gyermeknél, hanem – éppen a gyermekek kiszolgáltatottsága okán – az, hogy milyen érdekek mentén konstruálódnak a gyermekkorról szóló elképzelések...

A rovatban még...

Fóti Péter: Tanítás és tanulás (A summerhilli iskola szelleme)
Felhívás a műveltség igazságtalan elosztásának megszüntetéséért (KOMP Csoport)
Trencsényi László: Kommentár a felhíváshoz

Vita

T. István György: „Gyógytornászok” ideje

...Tévedhetek. Tanárként diákkal szemben is tévedhetek. Nagyokat tévedhetek. Hatalmasakat! Lehetséges tévedéseim tárháza kimeríthetetlen. Nemkülönben a következményeké. De ettől még mehetnének jól a dolgok. Szerethetnének a gyerekek. Tanítgathatnám őket mindenféle jóra és hasznosra – stb.
Pofozhatnék. Tanárként diákot, szülőként gyereket, nevelőként neveltet megpofozhatnék. De ettől még mehetnének jól a dolgok. Szerethetnének a diákok, a „neveltek”, a gyerekek – természetesen a sajátjaim is. Lehetnének velem elégedettek a szülők, a megpofozott gyerekek szülei.
Ha valakinek ez ügyben kétségei támadnának, akkor felhívnám a figyelmét az évezredek milliónyi pofonjaira, köztük azokra is, amelyeket a kétkedő vagy esetleg annak felmenői kaptak tucatjával, hogy ennek folyományaként itt álljon most köztünk kétségeivel, az évezredek pofonjaitól generációkon keresztül megnyomorított, torz lelkű, megalázott kétkedőként. Persze mit kezdjek egy torz lelkű, megalázott, megnyomorított kétkedővel?
Vagy vegyük az emberiséggel egyidős történelmi tényt, mármint a lelki és fizikai erőszak folyamatos jelenlétét a társadalomban, és az ezt ostobán, öncélúan kiforgatót, aki nem tudja még a jó időben érkező atyai pofont sem megkülönböztetni a megalázó pofonoktól. Kicsit tréfásan: mit kezdjek azzal a bugyuta szaktekintéllyel, aki nem tudja megkülönböztetni a tervszerűen megelőző karbantartást a szándékos géprongálástól és úgy általában a rongálásoktól. Egyetlen jókor érkező pofon megfelelően méretezve további, esetleg már túlméretezett pofonoktól menthet meg sokakat. És ez akkor is így van, ha ugyanaz a helyzet esetleg pofon nélkül is kezelhető. Ha...!

A rovatban még...

Lencsés Lídia: Jó lenne egy széles körű egyeztetés (a művészeti alapoktatásról)
Csetneki József: Kiegészítések Szávai István írásához

Tájékozódás

Andreas Schleicher: Osztály nélküli tanulás

...Öt évvel ezelőtt az EU vezetői merész célokat tűztek maguk elé Lisszabonban, amikor megfogalmazták: tegyük Európát 2010-re „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává.” Kérdés, mire jutott eddig Európa. Nem sokra. A legnagyobb csalódást talán az okozza, hogy számos európai ország ugyan ambiciózus követelményeket támaszt az oktatási esélyegyenlőség biztosítása terén, teljesítenie azonban nem sikerül ezeket. Ha világviszonylatban nem is, Európában szinte valamennyi vezető hangsúlyozni szokta beszédeiben, hogy országuk akkor válik sikeressé a globális tudásgazdaságban, ha minden egyén számára lehetővé teszik a legfejlettebb tudáskészlet elsajátítását. Ugyanakkor a legutóbbi OECD PISA-vizsgálatok is azt mutatják, hogy még a nagy gazdasági erőt képviselő európai országokban is, beleértve Németországot és Franciaországot, a tanulók teljesítményét leginkább a szociális háttér határozza meg, eltérően az Egyesült Államoktól, amelyről az a közhiedelem járja Európában, hogy az éles társadalmi különbségek hazája... (Nyíri András fordítása)

A rovatban még...

Táplálkozás és pedagógia 5. – Janovics Judit beszélgetése a bioélelmiszerekről Benda Judit egészség-tanácsadóval
Alternatív iskolák Ausztriában – Fóti Péter interjúja Momo Kreuzcal, az osztrák alternatív iskolaszövetség, a Netzwerk ügyvivőjével

Taní-tani – Alternatív iskolai folyóirat

Megjelenik tanévenként négy szám, a lap ára: 500 Ft

Kiadja a Független Pedagógiai Intézet
1035 Budapest, Szentendrei út 9. Tel.: 1/250-3752
Felelős kiadó: Horn György

Szerkesztő: Takács Géza

Szerkesztőség:
1035 Budapest, Raktár utca 1. Tel.: 1/250-3714 (120-as mellék),
e-mail: csgez[kukac]freemail[pont]hu

Megrendelhető, előfizethető és megvásárolható a Budai Tankönyvcentrumban,
1027 Budapest, Frankel Leó út 6.
Tel.: 1/336-1767
e-mail: tc[kukac]konyvporta[pont]hu
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek