OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 9.

Előzetes a Taní-tani 2005/2006-os tanév 3. számából

...A közoktatási válság felismerése ma már nem érdem. Azt kellene végre észrevennünk, hogy a válság ma már a másfél évtizede szakadatlanul folyó válságkezelés következménye is. A válságkezelés válsága is. Ezt a válsággubancot csak a magára találó, magát felismerő, magát azonosítani, képviselni és vállalni képes pedagógia oldhatja meg. Ennek a pedagógiai reflexiónak és szellemi szerveződésnek ad és adna továbbra is helyet a Taní-tani. Nem mondható, hogy ambícióinak megfelel, nem mondató, mert tizenöt lépést megtett már, de a negyvenharmadiknál kellene tartania. Van tehát lemaradása bőven. És nagyon kínos, hogy létfenntartási gondokra hivatkozhat.

A pedagógiai lap a legfölöslegesebb dolgok közül valónak látszik, hisz még a pedagógus sem tudja, mire való. Miközben ma egy szellemi műhely (volna) szinte az egyetlen valódi képződmény, mely a pedagógusok emberi, szakmai tartásához fogódzkodót adhat(na). Nincs ma intézmény, nincs ma ideológia, nincs ma olyan tankönyv, olyan közösség, még sajnos család is egyre kevesebb, melyből egy tanár egy korszerű magatartás kialakításához valódi, élő segítséget kaphatna. Magát kellene segítenie. A Taní-tani az önmaga formálásában elkötelezett tanárság műhelye... (Takács Géza)

Dokumentumok

Fővárosi pedagógusok az 1956-os magyar forradalom idején

Nem tudom elfogadható magyarázatát adni annak, hogy majd emberöltőnyi idő múltán sem született összefoglaló mű, de még egy a tájékozódás, kutatás kiindulópontjául szolgáló tanulmány sem a magyar pedagógus társadalomnak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti magatartásáról. Bölcsődéktől az egyetemekig. Arról a majdnem százezer főt számláló, bonyolult belső szerkezetű társadalmi rétegről, amelyre legféltettebb kincsét, a jövőjét jelentő gyermekeit bízza a társadalom. Kik álltak a népfelkelésből forradalommá és szabadságharccá szélesedő mozgalom oldalán? Kik maradtak közömbösek (ha voltak ilyenek)? Kik „látták már az első pillanattól...”, hogy itt a reakció, a „horthy-fasizmus” hívei akarják visszafordítani a „történelem kerekét”? Milyen motívumok vezérelték őket döntéseikben, azok esetleg menet közbeni változtatására? Kossuth tér? Köztársaság tér? Szovjet invázió? Szórtan jelentkező antiszemita jelenségek? A javíthatónak vélt szocializmus védelmének hite? Pozicionális, anyagi érdekek? Vallási meggyőződés? Nemzetiségi hovatartozás? Életkor, nem? Ezek milyen kombinációja? A vélt/valós sérelmek megtorlásának vágya vagy egyszerűen az erőszak kiélésének ilyen légkörben ritkán adódó lehetősége? A rablási ösztön eluralkodása? Milyen eszközökkel és módszerekkel léptek fel egyik és másik oldalon? Mik voltak a konkrét célok, és mik a vélt/valós eredmények? Milyen sajátosságok mutatkoznak e téren az ország különböző tájegységeiben, településeiben? Hatottak-e egymásra pedagógusok és diákok? Milyen módon és milyen irányban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre csak a még fellelhető írott források elemzése és a még élő résztvevők alapos visszaemlékezése adhatná meg a választ? De folyik-e ilyen kutatás, gyűjti-e valaki, valakik a külföldön és itthon élő pedagógus résztvevők emlékeit? Én ilyenről nem tudok. Örülnék, ha tájékozatlannak bizonyulnék.

A közelgő ötvenedik évforduló alkalmából olyan dokumentumot adok közre, amely a budapesti pedagógusok és tanulók szereplésére vet egy halvány fénysugarat. A jelentés ízelítőt ad a pedagógusok forradalomban való részvételének néhány jellemző megnyilvánulásából s a reakcióból, amelyet a hatalomba visszasegítetteknél kiváltottak... (Gergely Ferenc)

Portré

Negyvenegy év: pályakép Gergely Ferencről

...A Lénárd-féle kísérletek módszertana először nagyon idegen volt tőlem. Azt, hogy a gyerekek kérdéssorozatok alapján készüljenek, majd én ennek alapján szervezzem az órákat, a beszélgetéseket, először nem akartam vállalni. Aztán valahogy megbarátkoztam vele. Meg is kellett. Lénárdék kísérlete ugyanis célba vett egy bizonyos hiányt: a gondolkodásra nevelés hiányát. Az akkori oktatási rendszerbeli felettesek hivatalos kívánalmai nyomán a gyerekek félelme, szorongása és örökölt restségre – restség a gondolkodásra, restség az önálló erőfeszítésre – meghatározta az iskolai munkát. Az ilyesféle rendszerben a gyerek így érezhette: „Nem azért járok iskolába, hogy én ott erőlködjek. Amit a tölcsérből a fejembe töltenek, azt szépen begürizem, erre hajlandó vagyok. Mert erre kapom a pontszámokat, és így fogok följutni az egyetemre...” A mi pedagógusi tevékenységünk ezzel szembefordult. Én magam – olvasmányaim nyomán – órákon és órán kívül is örökösen változtattam a tevékenységi formákon, új ötletekkel, új szempontokkal játszottunk. Ezzel igyekeztem a gyerekeket és saját magamat is lekötni. Variációk egy témára: a munka sosem válhatott monotonná! És mégis: ahogy teltek az évek, köröttünk egyre inkább a „tölcséres” tendencia erősödött meg. A 80-as évek végére már abnormális módon. Ekkoriban már három-négy „iskola” működött az Aranyban egyszerre, egy iskola, ahol mi tanítottunk, és két-három magán-kulipintyó, ahová délutánonként azért jártak a gyerekek, hogy „majd följussanak az egyetemre”, holott bőven-de-bőven elegendő lett volna, ha csak hozzánk járnak, de azt csinálják – azt hagyják csinálni nekik –, amit mi kérünk, és mi tudunk nekik nyújtani...

Köztér

Földes Petra: Végtelen gyermekkor?

...Ki konstruálja a gyermekkort? Vitathatatlannak tűnik, hogy fizikai és gazdasági kompetenciájuknál, politikai hatalmuknál fogva a felnőttek. A felnőtt fogalma különben, legalábbis etimológiailag, vitán felül áll. Divatos megközelítés, hogy a fejlődés (vagyis előrehaladó, pozitív változás) fogalma helyett a puszta változás fogalmát használjuk – ezzel elkerülve a gyermek elégtelen lényként való értelmezését –, kétségtelen azonban, hogy a felnőtt: felnőtt, vagyis fizikailag nagyobb; s többek között differenciáltabb idegrendszerrel, nagyobb izomtömeggel rendelkezik a gyermeknél. Az állatvilág egyedeire használjuk a „kifejlett példány” kifejezést, és semmi akadályát nem látom, hogy ebben a biológiai értelemben az emberi lényre is ugyanezt, a fejlődés tényére utaló megfogalmazást alkalmazzuk. Vitathatatlanok továbbá az élettapasztalatból, tudásmennyiségből származó kompetenciák. Ezek felnőtt és gyermek között nem minőségi, hanem mennyiségi különbségek; és ezek azok a különbségek, amelyek a felnőtteknek a társadalmi folyamatokban nagyobb kompetenciát biztosítanak. A kérdés nem is az, hogy a társadalmi folyamatok tekintetében kompetensebb-e a felnőtt a gyermeknél, hanem – éppen a gyermekek kiszolgáltatottsága okán – az, hogy milyen érdekek mentén konstruálódnak a gyermekkorról szóló elképzelések...

A rovatban még...

Fóti Péter: Tanítás és tanulás (A summerhilli iskola szelleme)
Felhívás a műveltség igazságtalan elosztásának megszüntetéséért (KOMP Csoport)
Trencsényi László: Kommentár a felhíváshoz

Vita

T. István György: „Gyógytornászok” ideje

...Tévedhetek. Tanárként diákkal szemben is tévedhetek. Nagyokat tévedhetek. Hatalmasakat! Lehetséges tévedéseim tárháza kimeríthetetlen. Nemkülönben a következményeké. De ettől még mehetnének jól a dolgok. Szerethetnének a gyerekek. Tanítgathatnám őket mindenféle jóra és hasznosra – stb.
Pofozhatnék. Tanárként diákot, szülőként gyereket, nevelőként neveltet megpofozhatnék. De ettől még mehetnének jól a dolgok. Szerethetnének a diákok, a „neveltek”, a gyerekek – természetesen a sajátjaim is. Lehetnének velem elégedettek a szülők, a megpofozott gyerekek szülei.
Ha valakinek ez ügyben kétségei támadnának, akkor felhívnám a figyelmét az évezredek milliónyi pofonjaira, köztük azokra is, amelyeket a kétkedő vagy esetleg annak felmenői kaptak tucatjával, hogy ennek folyományaként itt álljon most köztünk kétségeivel, az évezredek pofonjaitól generációkon keresztül megnyomorított, torz lelkű, megalázott kétkedőként. Persze mit kezdjek egy torz lelkű, megalázott, megnyomorított kétkedővel?
Vagy vegyük az emberiséggel egyidős történelmi tényt, mármint a lelki és fizikai erőszak folyamatos jelenlétét a társadalomban, és az ezt ostobán, öncélúan kiforgatót, aki nem tudja még a jó időben érkező atyai pofont sem megkülönböztetni a megalázó pofonoktól. Kicsit tréfásan: mit kezdjek azzal a bugyuta szaktekintéllyel, aki nem tudja megkülönböztetni a tervszerűen megelőző karbantartást a szándékos géprongálástól és úgy általában a rongálásoktól. Egyetlen jókor érkező pofon megfelelően méretezve további, esetleg már túlméretezett pofonoktól menthet meg sokakat. És ez akkor is így van, ha ugyanaz a helyzet esetleg pofon nélkül is kezelhető. Ha...!

A rovatban még...

Lencsés Lídia: Jó lenne egy széles körű egyeztetés (a művészeti alapoktatásról)
Csetneki József: Kiegészítések Szávai István írásához

Tájékozódás

Andreas Schleicher: Osztály nélküli tanulás

...Öt évvel ezelőtt az EU vezetői merész célokat tűztek maguk elé Lisszabonban, amikor megfogalmazták: tegyük Európát 2010-re „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává.” Kérdés, mire jutott eddig Európa. Nem sokra. A legnagyobb csalódást talán az okozza, hogy számos európai ország ugyan ambiciózus követelményeket támaszt az oktatási esélyegyenlőség biztosítása terén, teljesítenie azonban nem sikerül ezeket. Ha világviszonylatban nem is, Európában szinte valamennyi vezető hangsúlyozni szokta beszédeiben, hogy országuk akkor válik sikeressé a globális tudásgazdaságban, ha minden egyén számára lehetővé teszik a legfejlettebb tudáskészlet elsajátítását. Ugyanakkor a legutóbbi OECD PISA-vizsgálatok is azt mutatják, hogy még a nagy gazdasági erőt képviselő európai országokban is, beleértve Németországot és Franciaországot, a tanulók teljesítményét leginkább a szociális háttér határozza meg, eltérően az Egyesült Államoktól, amelyről az a közhiedelem járja Európában, hogy az éles társadalmi különbségek hazája... (Nyíri András fordítása)

A rovatban még...

Táplálkozás és pedagógia 5. – Janovics Judit beszélgetése a bioélelmiszerekről Benda Judit egészség-tanácsadóval
Alternatív iskolák Ausztriában – Fóti Péter interjúja Momo Kreuzcal, az osztrák alternatív iskolaszövetség, a Netzwerk ügyvivőjével

Taní-tani – Alternatív iskolai folyóirat

Megjelenik tanévenként négy szám, a lap ára: 500 Ft

Kiadja a Független Pedagógiai Intézet
1035 Budapest, Szentendrei út 9. Tel.: 1/250-3752
Felelős kiadó: Horn György

Szerkesztő: Takács Géza

Szerkesztőség:
1035 Budapest, Raktár utca 1. Tel.: 1/250-3714 (120-as mellék),
e-mail: csgez[kukac]freemail[pont]hu

Megrendelhető, előfizethető és megvásárolható a Budai Tankönyvcentrumban,
1027 Budapest, Frankel Leó út 6.
Tel.: 1/336-1767
e-mail: tc[kukac]konyvporta[pont]hu
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek