OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 16.

Marosvári Tamás

Változhat egy osztály hírneve?

Minden iskolai osztály körül létezik valami sajátos, csak rá jellemző atmoszféra, és tapad hozzá valamifajta hírnév, amelyről többé-kevésbé konszenzus van a tantestületben és a diákok körében is. Nem feltétlenül egyezik meg persze a tanárok és a diákok véleménye, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a pedagógiai értékelés alapján nagyszerűnek tartott tanulócsoportokban az egyes diákok jól érzik magukat, valódi közösségnek tartják az osztályt. Mint ahogyan az iskolai közvélemény által rossz osztályként számon tartott csoportok sem feltétlenül számítanak negatív közegnek az oda járó gyerekek számára. Nagyon jó dolog, ha egy osztályfőnök képes elszakadni a közvélekedéstől, és utat talál az olykor végképp reménytelennek, kezelhetetlennek ítélt diákcsoporthoz. Ez történik a következő esetben, ahol az új osztályfőnöknek sikerül megváltoztatni a rossz irányú folyamatokat és újraírni a rábízott osztály történetét.

Néhány évvel ezelőtt az iskolánkban, az egyik elsős osztályban egyre gyakrabban fordultak elő olyan esetek, amelyek miatt fegyelmi eljárást kellett kezdeményezni a diákokkal szemben. Az órai rendzavarások is egyre gyakoribbá váltak. A tanév eltelt, de a kollégák döbbenetes történeteket meséltek az osztályról: dohányzás az osztályteremben órán, minősíthetetlen hangnem a tanárokkal és egymással szemben, rongálás, verekedés stb.

Az osztályfőnök egy fiatal, magyar-angol szakos tanárnő volt. Az iskola vezetése hosszú gondolkodás után adott neki lehetőséget arra, hogy saját osztálya legyen. Meggyőződéses békepárti és humanista volt, ha lehetett, kerülte a konfliktusokat. Gyakorlatilag mindent megtett a diákjaiért, de ők ezzel sok esetben nagyon csúnyán visszaéltek. Az osztályszintű rendezvényekre süteményt sütött, üdítőt vásárolt a saját pénzén, iskolán kívüli programokra vitte (volna) az osztályt, de ezeken csak csekély számú diák jelent meg, aztán már annyi sem. Az osztálykirándulást az utolsó pillanatban állította le az iskolavezetés, mert olyan információk birtokába jutott, amelyek alapján komolyan tartani kellett attól, hogy a diákok tudatosan, durvábbnál durvább „csínytevésekkel” készülnek erre az eseményre. A sorozatos kudarc depresszióssá tette, és nem volt más választás, mint másnak adni az osztályt. Ezt rajta kívül gyakorlatilag mindenki támogatta, aki az adott osztályban tanított. A furcsa éppen az volt, hogy ő makacsul ragaszkodott az osztályfőnökséghez, pedig naponta frusztrálódott.

A következő tanévben az igazgató úgy döntött, hogy más kapja az osztályt. Engem kért fel a feladatra, de nekem ekkor már volt egy harmadikos osztályom. Mivel róluk nem mondtam volna le, egy évig két osztály mellett láttam el az osztályfőnöki teendőket. A tantárgyfelosztás is borult, hiszen korábban nem tanítottam ebben az osztályban.

A tanév kezdetekor leültem az osztályban tanító kollégákkal, és megkértem őket arra, hogy azonnal jelezzék nekem, ha bármilyen észrevételük van a tanulócsoporttal kapcsolatban. Azt szerettem volna elérni, hogy a diákok érezzék: szinte mindenről tudok, ami a tanítási órákon történik.

Az első osztályfőnöki órán elmondtam, hogy mik az elvárásaim, melyek azok a szabályok, amelyek betartását megkövetelem. Nem ejtettem szót az előző évről, mint ahogy arról sem, hogy kolléganőm pszichiátriai kezelésre kórházba vonult. Ők kijelentették, hogy úgyis minden tanár utálja őket, senki sem szereti az osztályt. Azt mondtam, hogy éppen ez az, amin változtatni fogunk. Mindjárt az elején tisztáztam velük, hogy mivel senkit sem ismerek az osztályból, én nem foglalkozom az elmúlt tanévvel, engem csak az érdekel, hogy az aktuális helyzetben hogyan „működnek”.

Elkezdődött a tanítás. Heti négy órában matematikát tanítottam csoportbontásban, így meglehetősen sok időt töltöttem velük. Néhány osztályfőnöki órán szóba akarták hozni az előző év eseményeit, illetve, hogy melyik kollégám mit és hogyan csinált, de ezektől a kezdeményezésektől mereven elzárkóztam. Ezzel kapcsolatban az volt a véleményem, hogy idén feleljenek meg az elvárásoknak, és ha problémájuk támad, akkor azt normális és korrekt módon fogalmazzák meg, én pedig igyekszem orvosolni a bajokat. Ezeken az órákon rengeteget beszélgettünk. Arra kértem őket, hogy írjanak olyan témákat, amelyekről szívesen beszélgetnének. Ezeket név nélkül betettük egy sapkába. Ebből készült tulajdonképpen az osztályfőnöki tanmenet témavázlata. Néhány hét után rájöttek, hogy én szívesen vitatkozom velük, ugyanakkor nem erőltetem rájuk a véleményem, így egyre nyíltabbá váltak ezek a beszélgetések. Az így tudomásomra jutott információkkal – természetesen – sosem éltem vissza.

A kollégáim az első néhány hétben rendszeresen tájékoztattak az órájukon történtekről. Ezekre a következő órán az osztályban azonnal reagáltam. Ezzel a módszerrel jeleztem számukra, hogy a tanári reakciók hátterét is ismerem. Ha szükséges volt, akkor telefonáltam az érintett szülőnek, és elmondtam a problémámat. Az első szülői értekezleten is ugyanazt a taktikát folytattam, mint az osztályban. Elmondtam, hogy mindenki tiszta lappal indul, de határozottan felsoroltam azokat az eseteket, amikor feltétlenül számítok az ő segítségükre is. Itt elsősorban a házirend betartására (dohányzás, verekedés, viselkedés stb.) és a hiányzások igazolására gondoltam (reggel be kell(ene) telefonálni a szülőnek, ha hiányzik a diák). Az első időkben, ha nem kaptam telefont, azonnal felhívtam a szülőt, így aztán sikerült elérnem, hogy nagy többségük idővel valóban betartotta a megállapodásunkat. Ráadásul ezzel a módszerrel gyorsan ki lehetett szűrni az iskolából a szülő tudta nélkül hiányzó tanulót is.

Sajnos ki kellett osztanom néhány fegyelmező fokozatot (szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, intő). Természetes dolog, hogy kialakult egy olyan társaság az osztályban, akik befolyásolták az osztály többi tagját. Velük egyenként „vívtam” meg a harcomat. A kéréseim és elvárásaim mindig pontosan ismertek voltak, így elejét vettem az ebből eredő vitáknak. Arra persze ügyeltem, hogy ezek ne ütközzenek a diákok jogaival, a kötelességeikkel pedig szinkronban legyenek. Ha hibáztam vagy elhamarkodottan ítéltem, akkor elnézést kértem. Ez a magatartás a legtöbb esetben bevált. Az előző tanévben volt egy fegyelmi tárgyalás, ahol az osztály egyik fiú tagja azt a felfüggesztett büntetést kapta, hogy a következő rendbontás esetén kizárják az iskolából. Gyakran jártam be szünetben is az osztályba. Egy ilyen alkalommal rajtakaptam ezt a fiút, hogy dohányzik az osztályban. Másnap már nem kellett jönnie. Ez az egyéni tragédia az osztály szempontjából tanulsággal szolgált. Megértették, hogy korrekt, de határozott elbánásban részesülnek.

Az iskolai rendezvényekre együtt készültünk, a gólyabálra együtt osztottuk be a diákokat, figyelembe vettük a kívánságaikat, de mindenki kapott feladatot. Ez a későbbiekben is így működött. Mindenki kapott feladatot, de minden esetben olyat, amit szívesen végzett el. Lassacskán kialakult az a ritmus, amelyben javultak az osztályzatok, és szép lassan megváltozott az osztály megítélése is. Jó volt látni, hogy az egyre több dicséret hallatán hogyan mosolyodnak el.

A félévi eredményük sokat javult, és általánosságban is pozitívan változott az osztály megítélése. Ettől kezdve könnyebb dolgom volt. Az osztályfőnöki órákon az általuk javasolt témák közül már jó néhányat átbeszéltünk, aminek következtében sokat javult a vitakultúrájuk is. Ezek a beszélgetések arra is alkalmasak voltak, hogy jobban megismerjem őket. Egyre többet tudtam a kedvteléseikről, megismertem a véleményüket, számos esetben előre tudtam reakcióikat. Azt hiszem, az igazi áttörés akkor következett be, amikor szóba került az osztálykirándulás. Én eleve úgy terveztem, hogy ha a szülők is hozzájárulnak, akkor mindkét osztályommal elmegyek kirándulni. Mint kiderült, ez az osztály azt hitte, hogy velük nem megyek. Amikor szóba hoztam a tervezett időpontot, akkor a következő meglepetést az okozta, hogy nem kétszer egy napra gondoltam, hanem kétnapos kirándulásra (előző évben, mint említettem, elmaradt a kirándulás). Elégedetten nyugtázták, hogy számomra ez így természetes.

A kirándulás jól sikerült. Remek helyet találtunk, számtalan kellemes időtöltés várt rájuk. Tudatosan úgy szerveztem, hogy minél több kötetlen idejük legyen, ugyanakkor a kísérőtanárral szerveztünk programokat, amelyeken önkéntes volt a részvétel. Meglepetésemre a diákok nagy része velünk tartott. Az este hosszúra nyúlt, a tábortűz mellett beszélgettünk éjfél utánig. Ekkor ment mindenki a házába (hat-, nyolcfős faházakban laktak). Az éjszaka is rendben telt. Másnap fáradtan ugyan, de elégedetten jöttünk haza. Úgy éreztem, hogy jobban megismertem őket, és sokat tanultam tőlük.

Az év végi eredmények a félévit is felülmúlták, és ez magával hozta az osztály pozitív megítélését. A tanév során fegyelmi eljárásra nem került sor, de néhányuk már az igazgatói intőig jutott. Az igazolatlan órák könyörtelen beírásával hamar elértem, hogy megszűntek a reggeli késések, illetve az utolsó órákról való eltűnések.

A tanév során véglegessé vált, hogy az intézményt összevonják egy másikkal. A második év végén „szakosodtak” a diákok is, így harmadikra csak az osztály egyharmada maradt eredeti helyén. Az összevonás miatt munkahelyet változtattam, de ha visszamegyek a „régi” iskolámba (egy évig még ugyanabban az épületben maradtak), akkor ennek az osztálynak a tagjai is megkeresnek. Jó érzés rájuk nézni!

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek