OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 22.

Török Ildikó

Bohócok

Dolgozatírás. Tamás jó szokása szerint elő sem vette a felszerelését. Üres a papírja, még a nevét sem írta fel rá. Egy iskolakiflit morzsolgat. Duzzog, amiért a többiek belemerülnek a munkába, és senki nem hajlandó rá figyelni. Magányosan üldögél az utolsó padban.

A másik padsorban szintén egyedül ül, de szorgalmasan ír Peti. Egyszer csak egy szürke galacsinná gyúrt kiflidarabka landol a lapján. Félresöpri és dolgozik tovább. Újabb kifli, aztán megint egy. A harmadik eltalálja a fejét. Oldalra néz, Tamás álszent módon a papírjába mélyed, írást mímel. – Ne dobálj! – sziszegi Peti. Tamás széttárja karját, jelezve, nem érti, miért neki szól az osztálytársa...

Csend. A dobálás újrakezdődik, a fiatal, helyettesítő tanár némán int Tamásnak, de nem akar megszólalni, nehogy megzavarja a csendet. Valaki jelentkezik, odamegy hozzá, halkan beszélgetnek, mikor irtózatos csattanással felborul egy szék, és Peti feldúltan ordít: – Hagyd már abba, te rohadt g......! – Tamás mosolyog: – Én nem csináltam semmit... – széttárja a karját, mint aki teljesen ártatlan. – Szétverem a fejed! A k...... anyáddal szórakozz! – Petit most már jobban izgatja Tamás pofátlansága, mint a feladata.

A tanár hátrasiet rendet tenni. Az osztályban elkezdődött már a mocorgás, pusmogás. Hátrafordulnak, bár a helyzet számukra mindennapos, mégsem tudnak a dolgozatra koncentrálni. Peti dühöngve állítja fel a székét. Leül, csapkod, morog. Tamás a tanár szemébe mélyeszti tekintetét, de a kiflit az utasításnak megfelelően a padjába teszi. Az egyik markában azonban ott „ragad” egy kisebb darab.

Illusztráció

Öt percnyi csend és nyugalom után a Tamás előtt ülő Nóri nyakában landol a következő adag morzsa. – Hűűlye állat! Vedd már észre magad! Tanár úr... – Most már mindenki felnéz, Tamás örülhet, mert megállt a munka. Még a legjobb tanuló is hátrafordul. A tanár hátrasétál, halkan beszél Tamáshoz, aki székén hintázva pimaszul hazudik tovább: ő nem csinált semmit... Erre hatalmas hangzavar támad: – Á! Nem te, hanem a jó anyád... Nem hagy írni... Folyton szórakozik, a hülye... Tamás rettentően élvezi az immár számára is izgalmassá váló órát, melynek percei vészesen fogyatkoznak, miközben szünetel a munka. A tanár elkéri a „bűnös” ellenőrzőjét, mire az osztály elégedetten hördül fel. Peti kárörvendően mutatja kinyújtott, középső ujját.

Tamás firkálgat, az osztály tagjai pedig próbálják behozni az elvesztegetett időt. A tanár is ír: „Tisztelt Szülők! Tamás többszöri figyelmeztetésem ellenére is tudatosan megzavarta társai önálló munkáját, ezért szaktanári figyelmeztetőt kap.”, majd előrelapoz a megszokottnál vaskosabb füzetkében. Osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, rovó, szaktanári és ügyeletesi figyelmeztetők, intők, igazgatói intő... Tamásra néz. – Leszarom... – mondja éppen dacosan, és szinte vési a papírt, vagyis inkább most már a padot.

Kicsengetnek. A dolgozatokat összeszedik. A tanár az asztalon hagyja az ellenőrzőt, és kimegy. Tamás lökdösődve tör előre, beleolvas, káromkodik, majd teljes erőből a sarokba vágja. Kimegy a folyosóra, ahol már Peti és barátai várják, de csak odakaffantanak, mert Tamás kétszer akkora, mint ők hárman együtt.

Verekedésről nem tudunk.

A következő órára derűsen, tettrekészen érkező tanárnő nem érti, miért olyan rettentően feszült és ideges az osztály, hogy szinte negyedórába telik, mire elkezdődhet az óra érdemi része. Kicsengetés után megkeresi a helyettesítő kollégát, aki rémülten meséli Tamás produkcióját. – Á, ő csak egy bohóc. Nem kell törődni vele, minden órán ezt csinálja. Illetve tanárfüggő: nálam speciel meg sem próbálja. Téged nem ismer eléggé, hát próbálkozik. Ne törődj vele!...

A fiatal kolléga azonban még érdekődő, nyitott, hiszen éppen ebből államvizsgázott, a problémás gyerekekkel való foglalkozás amúgy is kedvenc témája. Azonkívül nemcsak az osztályt sajnálja, hanem Tamást is, akiről később megtudja, hogy igen szeszélyes, kiszámíthatalan, de néha egészen normális, sőt vannak kreatív, egyéni ötletei is. Elhatározza, hogy megkérdezi több kollégáját, szerintük – akik már évek óta ismerik a fiút – mi lehet ennek a viselkedésnek az oka.

Álljon itt néhány sebtében rögzített válasz:

  • Hülye! Nem normális! A bátyja bezzeg milyen édes volt. Emlékeztek rá?
  • Feltűnési viszketegség.
  • Családi problémák. Úgy hallottam, az apja nagyon erőszakos, most is sokszor megveri.
  • Otthon nem engedik meg az ilyen idétlen bohóckodást, ezért minket szórakoztat. Otthon senki sem figyel rá.
  • Szégyelli, hogy bukásra áll, hogy még azokat a dolgozatokat sem tudja megírni, amelyeket pedig a legbutábbnak tartott lányok is simán kiráznak a kisujjukból.
  • Képtelen alkalmazkodni, beilleszkedni.
  • Nem igaz, mert alsóban, amíg az Éva tanította, nem volt ilyen.
  • Unja az órát. Semmi sem tudja lekötni.
  • Utálja a tanárokat, utálja a felnőtteket, utálja a szüleit...
  • Csak így tud produkálni valamit a többiek előtt. Ő ezzel bizonyítja, hogy már nagyfiú.
  • Szereti, ha nevetnek rajta. Azt hiszi, hogy szórakoztató.
  • Azt akarja, hogy lássák, képes felhúzni bárkit.
  • Most már nem hagyhatja abba, méltóvá kell válnia a sok beíráshoz...
  • Mindent inkább, csak tanulni ne kelljen. Emlékeztek, mikor tavaly bemászott a szekrénybe, és csak óra végén került elő? Az mindenkinek tetszett, ezért aztán a többiek szívesen hallgattak egész órán. Jó hecc volt...
  • Szerencse, hogy ebben az osztályban csak egy bohóc van. Menj be a x. b-be, ott tizenkilencből hat, Tamáshoz hasonló kaliberű fiút találsz. Na, ott aztán tényleg leizzadsz, mire kicsengetnek.

A fiatal tanár csodálkozva hallgatta tapasztalt kollégáinak okfejtését, hiszen láthatóan határozott véleménnyel voltak Tamásról és a hozzá hasonlókról, akik – mint kiderült – kilencven százalékban fiúk. Megpróbált utánajárni, hogy miképpen lehet ezekben a zűrös osztályokban tanítani, milyen megoldást lehet találni, amely a gyereknek, az osztálytársaknak és a pedagógusoknak is jó.

  • Nálam is próbálkoztak, de látták, hogy én vagyok az erősebb.
  • Tanártól függ: csak a gyenge kezű, következetlen kollégáknál fordulhat elő az óra rendszeres megzavarása.
  • Én mindig beírok. Hadd lássa a tisztelt szülő, mennyi gond van az imádott csemetéjével.
  • Időnként elbeszélgetek vele. Ez egy ideig használ. Aztán úgyis újrakezdik.
  • Tantárgytól is függ. Matekórán csönd van, meghúzzák magukat, bezzeg szegény énekes, múltkor is sírva jött ki az x. b-ből.
  • Nem veszek róla tudomást. Folytatom az órát. Sőt azt büntetem meg, aki figyel rá.
  • Beszélgettünk erről a gyerekekkel osztályfőnöki órán, mert sokszor őket is zavarja, de a végén az derült ki a számomra, hogy a megoldást teljes egészében a tanárok feladatának tekintik.
  • A szülőkre nem nagyon lehet számítani, hiszen – jogosan – az a véleményük, hogy az órai fegyelmezés a mi dolgunk.
  • Nem írok be, mert otthon azonnal megverik.
  • Dolgozatot íratok vele vagy feleltetem.
  • Magatartás egyes.
  • Tudom, hogy tilos, de néha kiküldöm a teremből a tankönyvvel, hogy azért legyen feladata. Ezt utálják a legjobban, hiszen ezzel elzárom őket a közönségük elől.
  • Elég, ha felemelem a hangom.

Mit bizonyítanak a fenti vélemények? A fiatal kolléga szerint a tanárok tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát és még valamit, amire pedig egyre nagyobb szükség lenne: a pedagógiai kultúra hiányát. Természetesen az utóbbit meg sem merte említeni tapasztalt kollégái előtt, de úgy érezte, hogy némelyiküknél az a tudás, amelyből valamikor vizsgázott, sőt államvizsgázott, ma már éppúgy csak „ünnepi tudás”, mint a tanítványaiknál az a sok-sok ismeret, amelyet tantervi követelményrendszer előír. A hétköznapokban a „hétköznapi pedagógiát” alkalmazzák egyéni műveltségük, értékrendjük és igányszintjük szerint. (Minőségirányítás ide vagy oda...)

Elméletben például tökéletesen definiálják, csoportosítják, sőt talán még fel is ismerik a hiperaktív gyereket, de a mindennapokban gyakran könnyebb megszabadulni tőlük (azaz speciális iskolába küldeni), mint a tantestülettel, a szülőkkel, a nevelési tanácsadókkal, családsegítőkkel együtt küszködni. Sokan járnak különböző tobábbképzésekre, előadásokra, konferenciákra, amelyeken legalább hallhatnak az új lehetőségekről, módszerekről, mégha azokat nem is tudják mindig alkalmazni.

Vajon miért is nem?

Talán biztosabbnak, kényelmesebbnek találják a megszokott utakat? Esetleg fáradtak, érdektelenek, talán nincs már meg bennük a kezdeti érdeklődés a gyerekek világa iránt?

A fiatal tanár felkereste Tamás osztályfőnökét is, hogyan próbál segíteni ő ezen, a láthatóan boldogtalan kisfiún. A válasz elgondolkodtató volt: „Amikor Tamás hozzám került, vidám, igazi csibész volt. Közepes tanuló, de mindenre kíváncsi, lelkes, segítőkész. A tanulmányi eredménye azonban romlani kezdett, mert az édesapja egyre inkább a kitűnő tanuló bátyjához kezdte hasonlítgatni, amivel elérte, hogy a gyerek megutálta a testvérét és egyre agresszívabbá váló apját is. Minden »bohóckodása« segélykiáltás. Minden rossz jeggyel, intővel tudatosan fájdalmat akar okozni annak a felnőttnek, akit kiskorában istenített: az édesapjának. Tavaly megindult a lejtőn, és most már úgy érzi, nem is akar megállni a gödör aljáig. Nem érdekli sem dicséret, sem büntetés. Már rám sem hallgat, pedig imádta az állatokat, a biológiát, rengeteget tud vagy tudott ebben a témakörben. Belefáradtam, hogy két éve szinte mindennap vele kellett foglalkoznom akkor, amikor ott van még vagy fél tucat problémás gyerekem... Nem tudom, érted-e. Majd meglátod szeptemberben, hiszen te kapod a hírhedt 4. a-t. Ott találkozhatsz majd két-három, Tamásnál is keményebb legénnyel, akik megesznek reggelire...”

A történet folytatódik; hogy hogyan, azt majd meglátjuk a következő tanévben...

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek