OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. május 23.

Grábics Éva

Osztályfőnöki szabálytalanságaim

A szabályok iskolai életben játszott fontos szerepét senki nem vonja, nem is vonhatja kétségbe. Akadhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor a tanítványai sorsáért felelősséget vállaló pedagógus nem alkalmazhatja mereven az írott szabályokat. Nyilván egyszerűbb és biztonságosabb szabályok, paragrafusok mögé rejtőzve lemondani az önálló döntések meghozataláról. Meggyőződésünk szerint azonban a pedagógus nem szorítható be az engedelmes hivatalnok előírások és szabályok által meghatározott szerepkörébe. Bizony, olykor éppen a pedagógushivatás természetéből fakadóan kényszerülhet – például – az osztályfőnök egyedi „szabálytalanságokra”. Ilyen helyzetekről szól Grábics Éva írása.

Az osztályfőnöki munka számomra több szempontból is legkritikusabb pontja az adminisztráció. A hiányzások és azok igazolása nem csak papírmunkát jelent: pedagógiai szempontból is lényeges, hogy a tanulók hiányzását megfelelő keretek között tartsuk, majd az igazolásokat az iskola házirendjének megfelelően kezeljük.

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyezni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult.

A mulasztás igazolható, ha

  • a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,
  • a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta,
  • a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

A mulasztások igazolásának módja

Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le az iskolába érkezésük után 3 tanítási napon belül, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.

A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Az igazolatlan hiányzások következményei:
Nem tanköteles tanulók hiányzásakor 31 óra esetén fegyelmi eljárás nélkül törlik az iskola nyilvántartásából. Tanulóviszonya megszűnik.

(Részlet az iskola házirendjéből)

Az iskola házirendjét és működési szabályzatát természetesen magamra és a tanítványaimra nézve is kötelezőnek tekintem, betartom és be is tartatom. Ennek ellenére minden eddigi osztályomban előfordult egy-egy olyan eset, amikor – nem csekély belső feszültség árán – sajátosan értelmeztem és az érintett gyerek érdekében figyelmen kívül hagytam az írott szabályokat.

Annamari

A hiányzások igazolásának meglehetősen sajátos, öntörvényű kezelése a második osztályomnál kezdődött. Tizenegyedikesekként ballagtattuk a végzősöket, amikor megláttam egy lányt az ünnepélyen, aki édesanyjával jött, és alig volt pár szál haja. Rögtön tudtam: ő Annamari, aki súlyos beteg, és akinek gyógykezeléséhez az elmúlt évi osztálykiránduláson, az egri főtéren zenéléssel mi is gyűjtöttük a pénzt. Betegsége és sok hiányzása miatt nem tudta az osztályával befejezni a tanulmányait. Szeptemberben az én osztályomba került. Akkorra már szépen kinőtt a haja, de még rendszeresen kellett Pestre járnia kezelésekre és vizsgálatokra.

A kezelésekre édesanyja kísérte, aki lánya betegsége alatt nem dolgozott. Telefonjuk akkoriban még nem volt, így édesapját rendszeresen a munkahelyén hívtam fel, hogy követni tudjam Annamari egészségi állapotának alakulását. A tanulmányi kötelezettségeket teljesíteni tudta, mivel valamilyen szinten már az előző évben is tanulta ugyanezt. A probléma csak ott kezdődött, hogy hiányzásainak mennyisége vészesen közeledett ahhoz a kétszázötven órához, ami fölött érettségi előtt minden tárgyból osztályozó vizsgát kellett volna tennie. Minimális számú és minőségű osztályzata mindig volt, arra ügyeltem. Végül úgy döntöttem, néhány hiányzását nem adminisztrálom, hogy a tűréshatáron belül maradjon.

Az érettségi idejére Annamari – legnagyobb örömünkre – nemcsak megerősödött, hanem a vizsgára bocsátás feltételeinek mindenben meg is felelt. Szépen leérettségizett, elvégezte az ötödévet, technikusi oklevelet szerzett, és néhány év múlva – valamennyiünk örömére – egészséges, gyönyörű kislányt szült.

Adrienn

Az előző osztályomban az egyik kedves, mosolygós kis tanítványom, Adri hirtelen megváltozott. Szomorú lett, gondterhelt, megszakította társaival a kapcsolatot, én sem tudtam vele beszélgetni. Annyit sikerült kiderítenem, hogy van egy barátja, aki az iskolába kíséri, érte is jön, és nem engedi, hogy társaival beszélgessen. Sikerült felvennem a kapcsolatot az édesanyjával, tőle értesültem arról, hogy a probléma súlyosabb, mint gondoltuk.

Adri a barátja családjához költözött. A fiatalember nem dolgozik, kétes ügyekből tartja fenn magát, és nagyon féltékeny a lányra. Az édesanya is szerette volna kiszabadítani gyerekét ebből a kapcsolatból, de még találkozni is csak az iskolában tudott vele. Ide hozott be neki rendszeresen tiszta ruhát és ennivalót. Mindenki látta, hogy baj van, szeretett volna segíteni, de Adri senkire nem hallgatott, csak azt láttuk: egyre szomorúbb és zárkózottabb. Azután néhány napig meg sem jelent az iskolában.

Kiderült, hogy a fiú húga a mi iskolánkba jár, még tanítom is. Így lehetőségem nyílt arra, hogy más forrásból is nyomon követhessem a történéseket. Segíteni így sem tudtunk, mert a fiú saját családja számára is éppen olyan gondot jelentett életmódjával, mint nekünk. Adrit ráadásul szorosan a kezében tartotta, sehová nem engedte el, a lány rettegett tőle, és egyre többet maradt távol az iskolából. Sikerült meggyőznünk az édesanyát: ha nem akarja teljesen elveszíteni a lányát, legyen engedékenyebb a kapcsolatát illetően, mert csak ilyen feltételek mellett van esély arra, hogy Adri hazaköltözzön, és ne szakadjon teljesen el saját családjától. Szerencsés fordulatnak számított, hogy a fiú már semmiféle anyagi erőforrással nem rendelkezett, dolgozni nem akart, így kénytelen volt ő is engedni, és végre megszülethetett a kompromisszum. Adri hazaköltözött, az édesanyja pedig hozzájárult ahhoz, hogy tartsa a kapcsolatot barátjával.

Ekkorra Adrinak viszont már összegyűlt több mint egy hétre való igazolatlan órája. Ha ezt nyilvánosságra hoztam volna, és a 18. életévét betöltött, tehát már nem iskolaköteles lányt töröljük az iskola névsorából, sorsa végképp megpecsételődik. Négyszemközt megbeszéltem vele: mindaddig igazolom eddigi hiányzásait, amíg újabbakkal nem tetézi. Szerencsére a párkapcsolat végül megszűnt, és ismét viszontláthattuk az a mosolygós és kedves kislányt, aki Adri annak előtte volt. A továbbiakban rendszeresen járt iskolába, újra tanult, és sikeresesen leérettségizett.

Az osztályában a legjobb barátnőjén kívül senki sem ismerte a történetét. Csak annyit láttak, hogy Adri előbb negatív, aztán pozitív irányban változik. Az igazolatlan órákat pedig saját hatáskörömben – nem éppen szabályosan –, de adminisztráltam.

Anikó

Jelenleg tizenkettedikes osztályfőnök vagyok. A tavalyi tanévben osztályom egyik tanulója néhány nap hiányzás után az édesanyjával együtt bejött hozzám, és közölte: ki szeretne iratkozni, mert nincs már kedve tanulni, szeretne inkább dolgozni, pénzt keresni. Édesanyja sem értett vele egyet, de azt mondta, ő már belefáradt a vitába, Anikó tegye, amit akar. A dolog nem ért váratlanul, mert az osztálytársai már a hiányzás kezdetén jelezték, hogy társuk – akit egyébként szerettek, és akinek adtak a véleményére – félbe akarja hagyni tanulmányait.

Anikó az osztály szerény, csendes, koránál is érettebb gondolkodású, határozott egyénisége. Az ilyen típusú emberre mondják, hogy józan paraszti esze van. Édesanyjával és kiskutyájával lakott, szülei elváltak, édesapja elhagyta a családot, a rendszeres gyerektartásért is állandóan perelni kellett, két nagy testvére már önálló családot alapított. Az édesanya gyakran betegeskedett, többször előfordult, hogy lánya kísérte vizsgálatokra.

Ebben a helyzetben döntött úgy, hogy változtat az áldatlan helyzeten, és él a betöltött 18. év lehetőségével: saját lábára áll. Majd esti tagozaton leérettségizik, most pedig munkát keres. Ügyes, gyakorlatias, talpraesett, jó megjelenésű lányként úgy vélekedett, hogy könnyen talál majd munkát. Próbáltam szándékáról lebeszélni, mindenféle érveket felsorakoztatni, hogy már csak másfél év van hátra az érettségiig, hogy a diákévek soha vissza nem térő időszakot jelentenek az ember életében, dolgozni még lehet eleget, tanulni munka mellett pedig meglehetősen nehéz. Ha több zsebpénzt szeretne, vállaljon a hétvégeken diákmunkát. Hajthatatlannak mutatkozott. Most csak azért jött, mert szeretne hivatalosan kiiratkozni. Arra kértem: ne hamarkodja el a döntést, és csak akkor iratkozzon ki, ha már van biztos munkahelye, valamint pontos terve arra az esetre, ha már nem jár iskolába. Ha ez megtörtént, én minden további nélkül elintézem a papírjait, nem kell az édesanyjának újra bejönnie.

Így váltunk el; másfél hétig nem is hallottam róla. Azután ismét megjelent az iskolában, és azt mondta, hogy meggondolta magát, mégis maradna, ha lehet. De a két hét mulasztásra nem tud igazolást hozni. Nagyon örültem, hogy visszajött. Eldöntöttem, hogy nem csinálok ügyet a hiányzó igazolásból, úgy tekintem, mintha hozott volna orvosi papírt. A társai is őszinte örömmel fogadták visszatérését.

Anikó ügyét természetesen az osztályban is megbeszéltük, és levontuk a mindenki számára érvényes tanulságokat (az ő korosztályuknak az iskolában a helye, fontos, ha valamit elkezdtünk, lehetőség szerint fejezzük be még akkor is, ha közben máshoz támad kedvünk, stb.), és többé nem emlegettük. Anikó azóta rendesen jár iskolába, lelkiismeretesen készül az érettségire és – legnagyobb meglepetésemre és örömömre – jelentkezett a technikusminősítőre, tehát úgy döntött, hogy az érettségi után még legalább egy évig tanulni fog.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek