OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. június 5.

Amiről a „163 pont” kapcsán beszélnünk kell

Az oktatási tárca a legutóbbi pénteken hozta nyilvánosságra a 163 pontból álló cselekvési tervet. A minisztérium közlése szerint a programról három fordulóban egyeztettek a felek. Az első két fordulóban az MSZP-t Hiller István, Arató Gergely, Csizmár Gábor, Kiss Péter és Veress János, az SZDSZ-t Magyar Bálint, Horn Gábor és Sándor Klára képviselte. A harmadik fordulóban Gyurcsány Ferenc jelenlétében néhány módosítással elfogadták a következő négy év oktatási programját jelentő 163 pontos javaslatot. A cselekvési terv kidolgozott törvényjavaslatokat is tartalmaz, amelyeket a közeljövőben a parlament elé terjesztenek.

Mivel egyesületünk a szakmai érdekvédelmet is feladatának tekinti, fontosnak tartjuk, hogy hallassuk hangunkat, illetve egyesületi állásfoglalást alakítsunk ki néhány olyan kérdésben, amely közvetve-közvetlenül érinti az osztályfőnöki szerepkört. Bízni szeretnénk ugyanis abban, hogy rajtunk (pedagógusokon, szakmai szervezeteken, civil szerveződéseken) is múlik, hogyan alakulnak dolgaink az iskolák világában.

A 163 pontos cselekvési tervből emelünk ki három témát, és ezekhez fűzünk rövid észrevételeket. Egyúttal felhívjuk a figyelmet a rendelkezések lehetséges pozitív hozadéka mellett az ezekben rejlő csapdákra is. Kérem a kollégákat, hogy a tanév finisében is szánjanak időt arra, hogy elgondolkodjanak ezeken, és megírják kapcsolódó véleményüket. Reméljük, hogy közösen sikerül egy olyan, a pedagógusok többségének véleményét tükröző egyesületi állásfoglalást megfogalmaznunk, amelyet nyilvánosságra hozhatnánk, és felsőbb fórumon is képviselni tudnánk.

A három kiemelt részlet a következő:

  1. 2007 szeptember elsejétől 20-ról 22-re növelnék a tanárok kötelező óraszámát. Innentől kezdve a munkáltató heti 2 tanórán kívüli foglalkozást is elrendelhet, ha szükség van rá. Idén szeptember elsejétől átmenetileg heti 4-et is előírhat a munkáltató, 2007 szeptember elsejéig, plusz fizetés nélkül.
  2. A most megjelent 163 pont között szerepel az is, hogy erősíteni kívánják a pedagógusok jövedelmének teljesítmény szerinti differenciálását. Ez azt jelenti, hogy a béremelésekre szánt támogatás felét a munka minősége alapján kiegészítő illetményként ítélnék oda.
  3. Fokozatosan növelnék az osztályfőnöki pótlék összegét, az átlagjövedelem legalább 10 százalékára.

I.

Az óraszámemelés semmiképpen sem örömteli esemény, de azért ennek a törekvésnek is lehet pozitívra fordítható üzenete. Hiszen a tanítási órán kívüli tevékenység a mai gyerekek és fiatalok számára rendkívül lényeges, közismert probléma ugyanis, hogy a szabadidő eltöltéséhez az iskolán kívül rendkívül kevés kulturált és biztonságos (és főként megfizethető) lehetőségük van az iskolásoknak. Tehát ha a kötelező óraszám terhére lehet a korrepetálás, szakkör, önképzőkör, napközi, tanulószoba mellett több értékes és a diákok számára ingyenes (a kötelező óraszámba betudható) kulturális és sportfoglalkozást szervezni, csak javulhat az iskolai nevelés hatékonysága.

Persze a tervnek van egy komoly buktatója, éppen ez magyarázza a pedagógus szakszervezetek tiltakozását. Ha ugyanis a költséghatékonyság oly gyakran hangoztatott szempontja érvényesül, és ahelyett, hogy a fogyatkozó gyermeklétszám mellett az iskolák kihasználhatnák a lehetőséget a minőségi fejlesztésre, – általában a fenntartó nyomására – ott is a létszámleépítés mellett döntenek, ahol ezzel a lépéssel bizonyíthatóan romlik a pedagógiai munka színvonala. Nem akarjuk a felelősséget teljesen a fenntartókra hárítani, hiszen az ő pénzügyi helyzetük is meglehetősen bizonytalan, de akkor sem engedhető meg a pedagógiai szempontok és a tanulói szükségletek figyelmen kívül hagyása.

II.

Erre a differenciálásra már évtizedek óta várnak mindazok, akik számára a közteherviselésből aránytalanul nagyobb rész hárul, mint kollégáikra. Hiszen, ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy valóban akadnak tanárok, akik a szakóráik megtartásán túl alig fordítanak időt az iskolai, a pedagógiai tevékenységre, mialatt mások éjt nappallá téve ügyködnek tanítványaik érdekében. Itt nem csupán arra gondolok, hogy tanítási órán kívüli programokat szerveznek számukra, és viszonylag hosszú időt töltenek el az iskolában, hanem arra is, hogy időt szánnak a tanítványaikkal folytatott beszélgetésre, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, komolyan veszik a szakórájukra való felkészülést, időre kijavítják a dolgozatokat, az eredményeket visszacsatolják a gyerekekhez stb. Hogy milyen összetevői vannak a minőségi munkának, és hogy mennyit lehet ebből figyelembe venni a differenciálásnál, hogy miként valósul meg az érdemi minőségbiztosítás és fejlesztés, az már egy másik (itt és most terjedelmi okokból részletesen nem tárgyalható) szakmai kérdés. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ha az egyes intézményekben megfelelően oldják meg a differenciált bérezést, lesznek tehát világos és jól érvényesíthető, a szubjektivizmust, elfogultságot kizáró „sikerkritériumok”, s mindehhez megteremtődnek a demokratikus keretek, a bérezés differenciálttá válása idővel pozitív változásokat hozhat.

A csapda persze itt is jelen van, hiszen iskoláinkban még mindig erősen érvényesül a hierarchikus szemlélet, még mindig számos olyan iskolavezető van, aki visszaél a hatalmával, és a pedagógusok jelentős része sem felkészült saját érdekei érvényesítésére, illetve bizonytalan egzisztenciális helyzete, kiszolgáltatottsága miatt nem képes érdemi lépéseket tenni ennek érdekében. Ha nincs pontosan kialakított szempontrendszer a differenciáláshoz, minden iskolavezető tetszés szerint differenciálhat. A minőségi bérpótlék bevezetése az iskolák jelentős részében hihetetlen feszültségeket generált. Ennek tanulságait is szükséges lenne figyelembe venni a differenciált bérezés megvalósításának a körültekintő előkészítésénél.

III.

Ennek a komolyabb pótlékemelésnek már éppen itt lenne az ideje, és nem is csak „fokozatosan”, hiszen részben éppen az anyagi ösztönzők híján lassanként teljesen elkopik ez a szerepkör. Az osztályfőnökre háruló munka egyre nehezebb, a presztízs egyre alacsonyabb, és egyre többen akadnak, akik nem vagy nem szívesen vállalják ezt a korábban általában kedvelt feladatot. Itt a pótlékemeléssel együtt érdemes lenne az elmúlt másfél évtized alatt egyre csökkenő (helyenként teljesen eltűnő) órakedvezmények ügyét is elővenni. Hiszen ha nő a kötelező óraszám, ebbe nyugodtan beleszámítható lenne az osztályfőnöki tevékenységre +1 óra adminisztrációs teendőre, +1 óra a gyerekekkel és szülőkkel történő foglalkozásra, sőt +1 óra az osztálynak szóló szabadidős foglalkozások szervezésére. Ez jogosan igényelt és fizetett 3 óra lehetne hetenként annak a pedagógusnak, aki valóban vállalja mindazt a terhet, amelyet a rábízott tanulócsoporttal való törődés jelent. S ha arra gondolunk, hogy az igazán jól működő osztályfőnök az osztályában tanító pedagógusok és más szakemberek vonatkozásában team-vezető, szerencsés esetben középvezető kellene, hogy legyen iskoláink egyre laposodó hierarchiájában, ez a heti három óra teendői ellátására nem is feltétlenül elegendő.

A probléma ebben az esetben csupán annyi, hogy a pótlék összege pillanatnyilag olyan szégyenletesen alacsony, hogy beszélni sem érdemes róla. A fokozatos emelés pedig csak nagy sokára hoz eredményt. Az órakedvezmény kérdése az óraszámemeléssel együtt megléphető lenne, ha a döntéshozókat valóban szakmai és nem kizárólag takarékossági szempontok vezérlik. Mindenképpen külön kellene választani az osztályfőnöki munka elvégzésének puszta tényét, illetve annak minőségi ellátását. Külön feladat lenne az osztályfőnöki tevékenység minőségi garanciáinak beépítése az egyes intézmények pedagógiai rendszerébe. Ez azonban a jelenlegi szűkös feltételek mellett nem látszik reális elvárásnak.

2006. június 5.

OFOE

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek