OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. június 5.

Amiről a „163 pont” kapcsán beszélnünk kell

Az oktatási tárca a legutóbbi pénteken hozta nyilvánosságra a 163 pontból álló cselekvési tervet. A minisztérium közlése szerint a programról három fordulóban egyeztettek a felek. Az első két fordulóban az MSZP-t Hiller István, Arató Gergely, Csizmár Gábor, Kiss Péter és Veress János, az SZDSZ-t Magyar Bálint, Horn Gábor és Sándor Klára képviselte. A harmadik fordulóban Gyurcsány Ferenc jelenlétében néhány módosítással elfogadták a következő négy év oktatási programját jelentő 163 pontos javaslatot. A cselekvési terv kidolgozott törvényjavaslatokat is tartalmaz, amelyeket a közeljövőben a parlament elé terjesztenek.

Mivel egyesületünk a szakmai érdekvédelmet is feladatának tekinti, fontosnak tartjuk, hogy hallassuk hangunkat, illetve egyesületi állásfoglalást alakítsunk ki néhány olyan kérdésben, amely közvetve-közvetlenül érinti az osztályfőnöki szerepkört. Bízni szeretnénk ugyanis abban, hogy rajtunk (pedagógusokon, szakmai szervezeteken, civil szerveződéseken) is múlik, hogyan alakulnak dolgaink az iskolák világában.

A 163 pontos cselekvési tervből emelünk ki három témát, és ezekhez fűzünk rövid észrevételeket. Egyúttal felhívjuk a figyelmet a rendelkezések lehetséges pozitív hozadéka mellett az ezekben rejlő csapdákra is. Kérem a kollégákat, hogy a tanév finisében is szánjanak időt arra, hogy elgondolkodjanak ezeken, és megírják kapcsolódó véleményüket. Reméljük, hogy közösen sikerül egy olyan, a pedagógusok többségének véleményét tükröző egyesületi állásfoglalást megfogalmaznunk, amelyet nyilvánosságra hozhatnánk, és felsőbb fórumon is képviselni tudnánk.

A három kiemelt részlet a következő:

  1. 2007 szeptember elsejétől 20-ról 22-re növelnék a tanárok kötelező óraszámát. Innentől kezdve a munkáltató heti 2 tanórán kívüli foglalkozást is elrendelhet, ha szükség van rá. Idén szeptember elsejétől átmenetileg heti 4-et is előírhat a munkáltató, 2007 szeptember elsejéig, plusz fizetés nélkül.
  2. A most megjelent 163 pont között szerepel az is, hogy erősíteni kívánják a pedagógusok jövedelmének teljesítmény szerinti differenciálását. Ez azt jelenti, hogy a béremelésekre szánt támogatás felét a munka minősége alapján kiegészítő illetményként ítélnék oda.
  3. Fokozatosan növelnék az osztályfőnöki pótlék összegét, az átlagjövedelem legalább 10 százalékára.

I.

Az óraszámemelés semmiképpen sem örömteli esemény, de azért ennek a törekvésnek is lehet pozitívra fordítható üzenete. Hiszen a tanítási órán kívüli tevékenység a mai gyerekek és fiatalok számára rendkívül lényeges, közismert probléma ugyanis, hogy a szabadidő eltöltéséhez az iskolán kívül rendkívül kevés kulturált és biztonságos (és főként megfizethető) lehetőségük van az iskolásoknak. Tehát ha a kötelező óraszám terhére lehet a korrepetálás, szakkör, önképzőkör, napközi, tanulószoba mellett több értékes és a diákok számára ingyenes (a kötelező óraszámba betudható) kulturális és sportfoglalkozást szervezni, csak javulhat az iskolai nevelés hatékonysága.

Persze a tervnek van egy komoly buktatója, éppen ez magyarázza a pedagógus szakszervezetek tiltakozását. Ha ugyanis a költséghatékonyság oly gyakran hangoztatott szempontja érvényesül, és ahelyett, hogy a fogyatkozó gyermeklétszám mellett az iskolák kihasználhatnák a lehetőséget a minőségi fejlesztésre, – általában a fenntartó nyomására – ott is a létszámleépítés mellett döntenek, ahol ezzel a lépéssel bizonyíthatóan romlik a pedagógiai munka színvonala. Nem akarjuk a felelősséget teljesen a fenntartókra hárítani, hiszen az ő pénzügyi helyzetük is meglehetősen bizonytalan, de akkor sem engedhető meg a pedagógiai szempontok és a tanulói szükségletek figyelmen kívül hagyása.

II.

Erre a differenciálásra már évtizedek óta várnak mindazok, akik számára a közteherviselésből aránytalanul nagyobb rész hárul, mint kollégáikra. Hiszen, ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy valóban akadnak tanárok, akik a szakóráik megtartásán túl alig fordítanak időt az iskolai, a pedagógiai tevékenységre, mialatt mások éjt nappallá téve ügyködnek tanítványaik érdekében. Itt nem csupán arra gondolok, hogy tanítási órán kívüli programokat szerveznek számukra, és viszonylag hosszú időt töltenek el az iskolában, hanem arra is, hogy időt szánnak a tanítványaikkal folytatott beszélgetésre, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, komolyan veszik a szakórájukra való felkészülést, időre kijavítják a dolgozatokat, az eredményeket visszacsatolják a gyerekekhez stb. Hogy milyen összetevői vannak a minőségi munkának, és hogy mennyit lehet ebből figyelembe venni a differenciálásnál, hogy miként valósul meg az érdemi minőségbiztosítás és fejlesztés, az már egy másik (itt és most terjedelmi okokból részletesen nem tárgyalható) szakmai kérdés. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ha az egyes intézményekben megfelelően oldják meg a differenciált bérezést, lesznek tehát világos és jól érvényesíthető, a szubjektivizmust, elfogultságot kizáró „sikerkritériumok”, s mindehhez megteremtődnek a demokratikus keretek, a bérezés differenciálttá válása idővel pozitív változásokat hozhat.

A csapda persze itt is jelen van, hiszen iskoláinkban még mindig erősen érvényesül a hierarchikus szemlélet, még mindig számos olyan iskolavezető van, aki visszaél a hatalmával, és a pedagógusok jelentős része sem felkészült saját érdekei érvényesítésére, illetve bizonytalan egzisztenciális helyzete, kiszolgáltatottsága miatt nem képes érdemi lépéseket tenni ennek érdekében. Ha nincs pontosan kialakított szempontrendszer a differenciáláshoz, minden iskolavezető tetszés szerint differenciálhat. A minőségi bérpótlék bevezetése az iskolák jelentős részében hihetetlen feszültségeket generált. Ennek tanulságait is szükséges lenne figyelembe venni a differenciált bérezés megvalósításának a körültekintő előkészítésénél.

III.

Ennek a komolyabb pótlékemelésnek már éppen itt lenne az ideje, és nem is csak „fokozatosan”, hiszen részben éppen az anyagi ösztönzők híján lassanként teljesen elkopik ez a szerepkör. Az osztályfőnökre háruló munka egyre nehezebb, a presztízs egyre alacsonyabb, és egyre többen akadnak, akik nem vagy nem szívesen vállalják ezt a korábban általában kedvelt feladatot. Itt a pótlékemeléssel együtt érdemes lenne az elmúlt másfél évtized alatt egyre csökkenő (helyenként teljesen eltűnő) órakedvezmények ügyét is elővenni. Hiszen ha nő a kötelező óraszám, ebbe nyugodtan beleszámítható lenne az osztályfőnöki tevékenységre +1 óra adminisztrációs teendőre, +1 óra a gyerekekkel és szülőkkel történő foglalkozásra, sőt +1 óra az osztálynak szóló szabadidős foglalkozások szervezésére. Ez jogosan igényelt és fizetett 3 óra lehetne hetenként annak a pedagógusnak, aki valóban vállalja mindazt a terhet, amelyet a rábízott tanulócsoporttal való törődés jelent. S ha arra gondolunk, hogy az igazán jól működő osztályfőnök az osztályában tanító pedagógusok és más szakemberek vonatkozásában team-vezető, szerencsés esetben középvezető kellene, hogy legyen iskoláink egyre laposodó hierarchiájában, ez a heti három óra teendői ellátására nem is feltétlenül elegendő.

A probléma ebben az esetben csupán annyi, hogy a pótlék összege pillanatnyilag olyan szégyenletesen alacsony, hogy beszélni sem érdemes róla. A fokozatos emelés pedig csak nagy sokára hoz eredményt. Az órakedvezmény kérdése az óraszámemeléssel együtt megléphető lenne, ha a döntéshozókat valóban szakmai és nem kizárólag takarékossági szempontok vezérlik. Mindenképpen külön kellene választani az osztályfőnöki munka elvégzésének puszta tényét, illetve annak minőségi ellátását. Külön feladat lenne az osztályfőnöki tevékenység minőségi garanciáinak beépítése az egyes intézmények pedagógiai rendszerébe. Ez azonban a jelenlegi szűkös feltételek mellett nem látszik reális elvárásnak.

2006. június 5.

OFOE

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek