OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. szeptember 26.

Az OFOE véleménye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről

A személyiségfejlesztés szempontja

A terv egészére jellemző a gazdasági szempontok dominanciája a társadalmiak rovására. Ennek indokolható, de csak részben elfogadható magyarázata, hogy a gazdaság fejlődése valamennyiünk érdeke, s e fejlődés megvalósításához a munkaerőpiacon kellő hatékonysággal működő „munkaerőre” van szükség. A Fejlesztési Terv alapján a közoktatásnak minden más szempontot elhalványító, központi funkciója a korunk követelményeinek megfelelő munkaerő létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés elszegényíti, egyoldalúvá teszi az iskola feladatkörét.

Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának követelménye több problémát is felvet. A társadalmi és gazdasági elvárások folytonos változása, a munkaerőpiac kiszámíthatatlan mozgása eleve lehetetlenné teszi, hogy egy olyan lomhán átalakuló rendszer, mint a közoktatás, célul tűzhesse ki az ehhez való igazodást. A ma gyermekét különben a ma még nem ismert jövőnek neveljük. Amennyiben beérjük a ma gazdasági igényeihez történő igazodással, a jövő generációját fosztjuk meg a lehetőségektől.

A Fejlesztési Terv szerint a rugalmas alkalmazkodást biztosító elemek a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése mellett a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, valamint a kulturális tőke gyarapítása (62. oldal). Az oktatás tartalmára vonatkozó felsorolás zavaros. Különös hangsúlyt kap a digitális írástudás, és az ezen kívül felsorolt elemek magukban foglalják az oktatás teljes tartalmát anélkül, hogy a rugalmas alkalmazkodás igényén kívül egyáltalán szó esne a fejlesztés kívánatos irányáról.

Nem fogadható el, hogy az iskola kizárólag a „munkaerőpiacra termeljen”. Az egészséges, harmonikus és ugyanakkor a munkaerőpiac kiszámíthatatlan változásaihoz igazodni képes személyiségnek számos (személyes, szociális és kognitív) kompetenciával kell rendelkeznie ahhoz, hogy megtalálja a helyét a társadalomban, a világban. Ilyen kompetenciák – a teljesség igénye nélkül –: a megalapozott önismeret, saját magunk és mások elfogadásának képessége, az anyanyelven és az idegen nyelveken történő kommunikációhoz szükséges képességek, a kooperálni és ezzel egyidejűleg rivalizálni tudás, a konstruktív probléma- és konfliktuskezelés, a jogtudatosság, a demokratikus érdekérvényesítés és a felelős döntés képességei. Javasoljuk, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a tervben a személyiség egészére irányuló fejlesztés kötelezettsége és feltételrendszerének biztosítása.

A rendszerszerű gondolkodás hiánya

Az NFT1-hez hasonlóan a jelenlegi anyagból is hiányzik a közoktatásról való rendszerszerű gondolkodás. A jelenlegi struktúrákba beavatkozó elképzelések pedig nem valósulhatnak meg anélkül, hogy hozzányúlnának a rendszer egészéhez. A közoktatás esetében ugyanis egy olyan zárt rendszerről van szó, amelyben minden elemnek megvan a „párja”. Például: ha kötött az időkeret, ugyanakkor több időt akarunk képességfejlesztésre fordítani, akkor ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ismeretközlés időtartamát. Ha integrálni akarjuk a sérült gyerekeket, akkor az épeket meg kell tanítani a befogadásra, a tanárt pedig a differenciálásra stb. Rendszerszerű megközelítés nélkül minden ráfordítás kidobott pénz.

Működőképes mérési-értékelési rendszer

A minőségbiztosításra és -fejlesztésre feltétlenül szükség van. Ahhoz azonban, hogy ennek rendszere működőképes lehessen, tervezhetőség, kiszámíthatóság s főként bizalom kell.

A mérési-értékelési rendszer körülbelül egy évtizede kezdett felépülni, majd sok-sok újabb átalakulás és központosítás után leépülni. A leépített, anyagi forrásaitól, szakmai szerepétől és színvonalától megfosztott pedagógiai intézetek nem tudnak hathatós segítséget nyújtani a nevelés intézményeinek. Igazán eredményes pedig csak egy lentről felfelé épülő rendszer lehet! Ha az iskola jól működő belső értékelési rendszert működtet, hatékonyabbá válik, és valóban képes lesz az önfejlesztésre. A központi mérések iskolai (pedagógusokra ható) következményeivel nem számol az egyre inkább hatalmát gyakorló oktatásirányítás.

Az utóbbi évek általános tapasztalata az adminisztráció elburjánzása, a tartalmi és ezzel együtt a minőségi szempontok háttérbe szorulása, valamint a közoktatás irányításának átpolitizált (az éppen uralmon lévő politikai kurzustól függő) kapkodó működése. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a pedagógusok többsége minden változástól idegenkedik, s minden újabb rendelkezésben az egzisztenciáját fenyegető, maradék presztízsét megtépázó és a kiszolgáltatottságát fokozó eszközt lát. Egy ilyen hatalmas, bonyolult és sokszereplős rendszer, mint amilyen a közoktatás, a pedagógusok támogatása, részvétele nélkül nem működtethető. Az ő megnyerésükre, a velük való okos kommunikációra a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az erőforrások elosztása

Az erőforrások célirányos és igazságos elosztását – többek között – két körülmény nehezíti: a piac indokolatlan térnyerése és a pályázati rendszer visszásságai.

A piacon szinte minden fontos tudáshoz és lehetőséghez hozzá lehet férni (nyelvtanulás, drága taneszközök, sportlehetőség, kulturális programok, szünidei táborok, külföldi tanulmányutak stb.). A hátrányos helyzetű, rossz szociális körülmények között élő és nagyrészt érdekérvényesítésre képtelen szülők gyermekei számára azonban csak azok a lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyeket az adott iskola nyújtani képes. Ez pedig fokozza az amúgy is súlyos és sajnos egyre növekvő esélyegyenlőtlenséget.

Az anyagi erőforrásokhoz történő hozzáférés általában pályázati úton történik. A pályázati kiírások viszont – amellett, hogy eleve nem „pályázóbarátok” – esetlegessé teszik a tervek megvalósítását, hiszen nagyon hosszú ideig bírálják el őket, és nem mindig világos, hogy milyen kritériumrendszer mentén dől el a támogatás megítélése. Az sem ritka, hogy a hosszadalmas procedúra és a pályázati támogatás megítélése után késve, olykor egyáltalán nem jut el a pénz a kedvezményezetthez. Az egyre növekedő különbségek ismeretében az elosztás lényegesen nagyobb hányadát kellene központilag garantálni, és csak a fennmaradó részre pályáztatni.

Mindenképpen elengedhetetlen a pályázati rendszer áttekinthetőbbé, követhetőbbé tétele. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy korrupcióra hajló országban élünk. A források elosztásához ezért is – a szándékoknak alárendelt központosítás mellett – átlátható és egyértelmű szempontrendszert kell kialakítani, a pályáztatás folyamatának pedig teljes nyilvánosságot biztosítani. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, számolnunk kell azzal, hogy a következőkben is kontroll nélkül folyik majd szét a befektetett pénz.

A civil szervezetek mozgástere

A terv számít az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott civil szervezetekre. Hihetetlen mennyiségű civil szervezet jött létre főleg a 90-es évek első felében, de ezek többsége – feltételek híján – sorra elhalt.

Mint egy öt éve működtetett közhasznú társadalmi egyesület (Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete) elnöke azt tapasztalom, hogy az ország pedagógusai igénylik az egyesületünk által nyújtott szolgáltatásokat. Viszonylag nehezebb, de nem lehetetlen a pedagógusok mozgósítása konkrét feladatok elvégzésére, tapasztalatcserére, együttműködésre.

Jelentősen csökkenti azonban munkánk hatásfokát, hogy az anyagi erőforrásokhoz egyre nehezebb hozzáférni. A civil szektor támogatására létrehozott NCA túladminisztrált és hosszadalmas pályázati procedúra után, követhetetlen kritériumok alapján dönt a támogatás megítéléséről, illetve megtagadásáról. Az OM által a nyilvántartott civil szervezeteknek nyújtott támogatás mértéke is egyre csekélyebb. A folyamatosan kiírt egyéb pályázatok sikere esetleges.

Mindennek következtében (s ez nem csupán a mi szervezetünk gondja) a működtetés (honlappal, internetes szolgáltatásokkal, mentálhigiénés és jogi tanácsadással együtt) egyre inkább szívességi alapon, társadalmi munkában történik. Kétlem, hogy amennyiben ez így marad, a civil szervezetekben marad elég energia a Fejlesztési Tervben foglaltak megvalósításának hatékony támogatására.

Megtisztelő, ha a közoktatás irányítói olykor megkérdezik a szakmai civil szervezeteket bizonyos döntéseikről. Reméljük, ezúttal valóban számítani is fog a szakma véleménye, s ez a hozzászólás is csupán az első lépés egy későbbi, érdemi dialógushoz.

Budapest, 2006. szeptember 13.

Összeállította: Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke, közreműködött: Gönczöl Enikő és Hercz Mária.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek