OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. szeptember 26.

Az OFOE véleménye a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről

A személyiségfejlesztés szempontja

A terv egészére jellemző a gazdasági szempontok dominanciája a társadalmiak rovására. Ennek indokolható, de csak részben elfogadható magyarázata, hogy a gazdaság fejlődése valamennyiünk érdeke, s e fejlődés megvalósításához a munkaerőpiacon kellő hatékonysággal működő „munkaerőre” van szükség. A Fejlesztési Terv alapján a közoktatásnak minden más szempontot elhalványító, központi funkciója a korunk követelményeinek megfelelő munkaerő létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés elszegényíti, egyoldalúvá teszi az iskola feladatkörét.

Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának követelménye több problémát is felvet. A társadalmi és gazdasági elvárások folytonos változása, a munkaerőpiac kiszámíthatatlan mozgása eleve lehetetlenné teszi, hogy egy olyan lomhán átalakuló rendszer, mint a közoktatás, célul tűzhesse ki az ehhez való igazodást. A ma gyermekét különben a ma még nem ismert jövőnek neveljük. Amennyiben beérjük a ma gazdasági igényeihez történő igazodással, a jövő generációját fosztjuk meg a lehetőségektől.

A Fejlesztési Terv szerint a rugalmas alkalmazkodást biztosító elemek a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése mellett a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, valamint a kulturális tőke gyarapítása (62. oldal). Az oktatás tartalmára vonatkozó felsorolás zavaros. Különös hangsúlyt kap a digitális írástudás, és az ezen kívül felsorolt elemek magukban foglalják az oktatás teljes tartalmát anélkül, hogy a rugalmas alkalmazkodás igényén kívül egyáltalán szó esne a fejlesztés kívánatos irányáról.

Nem fogadható el, hogy az iskola kizárólag a „munkaerőpiacra termeljen”. Az egészséges, harmonikus és ugyanakkor a munkaerőpiac kiszámíthatatlan változásaihoz igazodni képes személyiségnek számos (személyes, szociális és kognitív) kompetenciával kell rendelkeznie ahhoz, hogy megtalálja a helyét a társadalomban, a világban. Ilyen kompetenciák – a teljesség igénye nélkül –: a megalapozott önismeret, saját magunk és mások elfogadásának képessége, az anyanyelven és az idegen nyelveken történő kommunikációhoz szükséges képességek, a kooperálni és ezzel egyidejűleg rivalizálni tudás, a konstruktív probléma- és konfliktuskezelés, a jogtudatosság, a demokratikus érdekérvényesítés és a felelős döntés képességei. Javasoljuk, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a tervben a személyiség egészére irányuló fejlesztés kötelezettsége és feltételrendszerének biztosítása.

A rendszerszerű gondolkodás hiánya

Az NFT1-hez hasonlóan a jelenlegi anyagból is hiányzik a közoktatásról való rendszerszerű gondolkodás. A jelenlegi struktúrákba beavatkozó elképzelések pedig nem valósulhatnak meg anélkül, hogy hozzányúlnának a rendszer egészéhez. A közoktatás esetében ugyanis egy olyan zárt rendszerről van szó, amelyben minden elemnek megvan a „párja”. Például: ha kötött az időkeret, ugyanakkor több időt akarunk képességfejlesztésre fordítani, akkor ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ismeretközlés időtartamát. Ha integrálni akarjuk a sérült gyerekeket, akkor az épeket meg kell tanítani a befogadásra, a tanárt pedig a differenciálásra stb. Rendszerszerű megközelítés nélkül minden ráfordítás kidobott pénz.

Működőképes mérési-értékelési rendszer

A minőségbiztosításra és -fejlesztésre feltétlenül szükség van. Ahhoz azonban, hogy ennek rendszere működőképes lehessen, tervezhetőség, kiszámíthatóság s főként bizalom kell.

A mérési-értékelési rendszer körülbelül egy évtizede kezdett felépülni, majd sok-sok újabb átalakulás és központosítás után leépülni. A leépített, anyagi forrásaitól, szakmai szerepétől és színvonalától megfosztott pedagógiai intézetek nem tudnak hathatós segítséget nyújtani a nevelés intézményeinek. Igazán eredményes pedig csak egy lentről felfelé épülő rendszer lehet! Ha az iskola jól működő belső értékelési rendszert működtet, hatékonyabbá válik, és valóban képes lesz az önfejlesztésre. A központi mérések iskolai (pedagógusokra ható) következményeivel nem számol az egyre inkább hatalmát gyakorló oktatásirányítás.

Az utóbbi évek általános tapasztalata az adminisztráció elburjánzása, a tartalmi és ezzel együtt a minőségi szempontok háttérbe szorulása, valamint a közoktatás irányításának átpolitizált (az éppen uralmon lévő politikai kurzustól függő) kapkodó működése. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a pedagógusok többsége minden változástól idegenkedik, s minden újabb rendelkezésben az egzisztenciáját fenyegető, maradék presztízsét megtépázó és a kiszolgáltatottságát fokozó eszközt lát. Egy ilyen hatalmas, bonyolult és sokszereplős rendszer, mint amilyen a közoktatás, a pedagógusok támogatása, részvétele nélkül nem működtethető. Az ő megnyerésükre, a velük való okos kommunikációra a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az erőforrások elosztása

Az erőforrások célirányos és igazságos elosztását – többek között – két körülmény nehezíti: a piac indokolatlan térnyerése és a pályázati rendszer visszásságai.

A piacon szinte minden fontos tudáshoz és lehetőséghez hozzá lehet férni (nyelvtanulás, drága taneszközök, sportlehetőség, kulturális programok, szünidei táborok, külföldi tanulmányutak stb.). A hátrányos helyzetű, rossz szociális körülmények között élő és nagyrészt érdekérvényesítésre képtelen szülők gyermekei számára azonban csak azok a lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyeket az adott iskola nyújtani képes. Ez pedig fokozza az amúgy is súlyos és sajnos egyre növekvő esélyegyenlőtlenséget.

Az anyagi erőforrásokhoz történő hozzáférés általában pályázati úton történik. A pályázati kiírások viszont – amellett, hogy eleve nem „pályázóbarátok” – esetlegessé teszik a tervek megvalósítását, hiszen nagyon hosszú ideig bírálják el őket, és nem mindig világos, hogy milyen kritériumrendszer mentén dől el a támogatás megítélése. Az sem ritka, hogy a hosszadalmas procedúra és a pályázati támogatás megítélése után késve, olykor egyáltalán nem jut el a pénz a kedvezményezetthez. Az egyre növekedő különbségek ismeretében az elosztás lényegesen nagyobb hányadát kellene központilag garantálni, és csak a fennmaradó részre pályáztatni.

Mindenképpen elengedhetetlen a pályázati rendszer áttekinthetőbbé, követhetőbbé tétele. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy korrupcióra hajló országban élünk. A források elosztásához ezért is – a szándékoknak alárendelt központosítás mellett – átlátható és egyértelmű szempontrendszert kell kialakítani, a pályáztatás folyamatának pedig teljes nyilvánosságot biztosítani. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, számolnunk kell azzal, hogy a következőkben is kontroll nélkül folyik majd szét a befektetett pénz.

A civil szervezetek mozgástere

A terv számít az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott civil szervezetekre. Hihetetlen mennyiségű civil szervezet jött létre főleg a 90-es évek első felében, de ezek többsége – feltételek híján – sorra elhalt.

Mint egy öt éve működtetett közhasznú társadalmi egyesület (Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete) elnöke azt tapasztalom, hogy az ország pedagógusai igénylik az egyesületünk által nyújtott szolgáltatásokat. Viszonylag nehezebb, de nem lehetetlen a pedagógusok mozgósítása konkrét feladatok elvégzésére, tapasztalatcserére, együttműködésre.

Jelentősen csökkenti azonban munkánk hatásfokát, hogy az anyagi erőforrásokhoz egyre nehezebb hozzáférni. A civil szektor támogatására létrehozott NCA túladminisztrált és hosszadalmas pályázati procedúra után, követhetetlen kritériumok alapján dönt a támogatás megítéléséről, illetve megtagadásáról. Az OM által a nyilvántartott civil szervezeteknek nyújtott támogatás mértéke is egyre csekélyebb. A folyamatosan kiírt egyéb pályázatok sikere esetleges.

Mindennek következtében (s ez nem csupán a mi szervezetünk gondja) a működtetés (honlappal, internetes szolgáltatásokkal, mentálhigiénés és jogi tanácsadással együtt) egyre inkább szívességi alapon, társadalmi munkában történik. Kétlem, hogy amennyiben ez így marad, a civil szervezetekben marad elég energia a Fejlesztési Tervben foglaltak megvalósításának hatékony támogatására.

Megtisztelő, ha a közoktatás irányítói olykor megkérdezik a szakmai civil szervezeteket bizonyos döntéseikről. Reméljük, ezúttal valóban számítani is fog a szakma véleménye, s ez a hozzászólás is csupán az első lépés egy későbbi, érdemi dialógushoz.

Budapest, 2006. szeptember 13.

Összeállította: Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke, közreműködött: Gönczöl Enikő és Hercz Mária.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek