OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. november 8.
Címkék:
 

Üveggyöngyjáték

A Zeneakadémia zenetudományi képzéséről

Ez az írás azoknak a diákoknak (és az ő tanáraiknak, szüleiknek, jó barátaiknak) szól, akik… Nos, hogy kik is a címzettjei az alábbi kommünikének, az bővebb kifejtést igényel, sőt: ez teszi ki mondandóm első felét.

Mindenekelőtt tehát középiskolásoknak szeretnék itt üzenni, akik szeretik, ráadásul nagyon szeretik a zenét. Akiket foglalkoztat, hogy mitől jó vagy rossz, izgalmas vagy unalmas egy zene. Persze nagyon sokféle zene lehet jó és izgalmas, s minél inkább izgat valakit ez a sokféleség, annál inkább neki szól ez az üzenet. Azoknak írok, akik sok zenét hallgatnak, és közben kérdések merülnek fel bennük. Mint például az, hogy egy-egy hangzás miből meríti az erejét: miért és hogyan hat a zsigereinkre, meg arra, amit a lelkünknek nevezünk. Azoknak írok, akik olykor elméláztak már azon, hogy miről szól a zene, ha nincs szövege; és hogy a szövegéről szól-e, ha van neki. Vagy azon, hogy mit vár tőlünk a zene, s mire használjuk mi magunk a zenét. Hogy miért játszották Bachot teljesen másként hatvan éve, mint manapság; hogy Vivaldi A négy évszak-ja ugyanazt üzente-e a zeneszerző velencei kortársainak, mint a tokiói koncertlátogatóknak a 21. században. Hogy mit is akart Sztálin Sosztakovicstól, és hogy milyen üzenetet véltek kihallani a nácik Wagner zenéjéből. Hogy honnan ez a klasszikus és popzenét, népzenét, tradicionális zenét és jazzt kínáló nagy kirakodóvásár, ahol még az egyetemesség igényével fellépő „világzene” is csupán egyike az egymás mellett heverő portékáknak.

Azoknak szeretném címezni e sorokat, akik mindemellett valamilyen gyakorlati kapcsolatba is léptek már a zenével. Gitároznak vagy cimbalmoznak, kórusban énekelnek vagy zongoráznak, szaxofonoznak vagy hegedülnek, netán dalokat írnak vagy rögtönöznek, és így jártasságot szereztek abban, amit zenei írás-olvasásnak szoktunk nevezni.

Nos, aki mindezen túl alapvetően jó viszonyban van a humán tárgyakkal, és szívesen tanul nyelveket, aki nem gyűlöl fogalmazásokat írni, sőt olykor örömét is leli benne, azt arra szeretném biztatni, hogy a továbbiakban ismerkedjen meg egy egyetemi szakkal, amelyről eddig valószínűleg csak keveset vagy semmit sem hallott. Méghozzá annak ellenére, hogy e szak pont olyan egyéniségek képzésére lett kitalálva, mint ő. A szak hajdani diákjaként és jelenlegi tanáraként valószínűleg elég sokat tudok erről a képzésről. Ám ezt a tudást nyilvánvalóan színezik személyes elfogultságaim, vonzalmaim és választásaim. Ha az Olvasó érdeklődését felkeltettem, arra kérem, legyen bátor, és szerezzen a szakkal kapcsolatban közvetlen tapasztalatokat: hogy hol s miként, arról még lesz szó.

De elsőként néhány alapinformáció. A Zeneakadémia – vagyis a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zenetudományi Tanszékét 1951-ben alapították, s Magyarországon azóta is csak itt folyik komplex zenetudományi képzés. A szak mostanában áll át az egységes, ötéves képzésről az úgynevezett bolognai típusú, 3+2 éves (alap- és mester-) képzésre. A szakos tanulmányok részeként a tanárképzés is elvégezhető, a megszerezhető végzettség így muzikológus-zenetörténet tanári. A tanszék azzal számol, hogy az alapképzésben részt vevő diákjait teljes létszámban veheti át a mesterképzésre. A Zeneakadémián hároméves zenetudományi doktori képzés (PhD) is folyik. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján elmondható, hogy a végzős zenetudomány szakosok számához viszonyítva mindig kiemelkedően jó arányban álltak rendelkezésre doktori ösztöndíjas helyek.

Bár a szak a Zeneakadémián található, természetesen nem művészképzésről van szó, s véletlenül sem várnak el hallgatóinktól művészi talentumot vagy ambíciókat. Ám az a körülmény, hogy a Zenetudományi Tanszék a Zeneakadémián működik, lehetővé teszi, hogy diákjaink könnyen kapcsolatot teremtsenek a jelen és a közeljövő klasszikus és jazzmuzsikusaival, előadóművészekkel, zeneszerzőkkel, pedagógusokkal egyaránt. A tanszéken tanulva a hallgatók magától értődően találják magukat a budapesti hangversenyélet kellős közepén, hiszen annak legfontosabb helyszínei közé tartoznak a Zeneakadémia koncerttermei.

A Liszt Ferenc téri szecessziós palotában – ezt minden közhelygyanú ellenére is fontos leszögezni – sajátos „közegbe” kerül az ember, s ebből, ha kellőképpen nyitott, jóval többet profitálhat egy diploma megszerzésénél. Ezen túl, a Zenetudományi Tanszéken – az Akadémia többi szakjához hasonlóan – a hallgatók kiscsoportos, illetve egyéni órákon vesznek részt, ami lehetővé teszi az elmélyült dialógust, a személyes szempontok és kérdésfelvetések érvényesülését, a hallgatók fejlődésének körültekintő nyomon követését.

A zenetudomány szak a klasszikus értelemben vett tudományegyetemi képzést egészíti ki a zenei készségeket magas szinten fejlesztő kurzusokkal. Az alapképzés gerincét történeti jellegű tárgyak adják, amelyek során a hallgatók rendszerezetten áttekintik a nyugati „műzene” avagy „művészi zene” történetét. Azonban tanulmányaik során tudatosíthatják magukban, hogy a zenetudomány nem szűkíthető le „a fehér elit koncertzenéjének” történeti elbeszélésére. További kurzusokon megismerhetik a népzenével és az Európán kívüli zenekultúrákkal kapcsolatos kutatások kérdésfelvetéseit és módszereit. Foglalkoznak zeneesztétikával, zenei analitikával és akusztikával, sőt újabban kognitív zenetudománnyal is. Gyakorlati órákon avatják be őket a régi kottaírások rendszereibe, s szintén praktikus felkészítést kapnak az alkalmazott zenetudomány területein: a zenekritika-írásban és a kottakiadásban.

A képzés alapja az a meggyőződés, hogy egy adott tudományágban szerzett egyetemi szintű jártasság olyan kompetenciákhoz juttat, amelyek széles körűen, a tudományág művelésén túl is hasznosíthatók. Egyéni szándékok, készségek, hajlamok, érdeklődés és körülmények összjátéka dönti el, hogy ki mihez kezd a zenetudomány szakon szerzett végzettségével. Eltekintenék azon pályalehetőségek sorolásától, amelyeknek látványosan nincs köze a zenetudományhoz. Bár azt is megjegyzem: a bolognai típusú egyetemi képzés egyik célja éppenséggel az lenne, hogy a diákok ne csupán a szűken vett szakmájukhoz kapcsolódó kurzusokat hallgassanak. Hogy valóban egyetemes képzésben részesüljenek, s a közös kultúra beavatottjaiként hasznos és öntudatos polgáraivá váljanak az Európai Uniónak… Angliában például egyáltalán nem ritka az, hogy valaki filozófia szakon kapott hároméves alapképzés után jelentkezzen olyan stúdiumokra, amelyek révén aztán külpolitikai szakértővé válik. S bár a szigetország igencsak elkötelezettje a liberális versenyelvűségnek, azért olyan butaságokat ott senki sem szokott firtatni, mint amilyen az a kérdés, vajon milyen közvetlen hozzájárulást nyújtanak a bölcsésztudományok a gazdaság versenyképességének fenntartásához.

Azok a hallgatóink mindenesetre, akiket vonz a hard-core tudományosság, jó kezekbe kerülnek. A tanszéken tanít Somfai László és Ujfalussy József: ők ketten képviselik a zenetudományt a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között. Professzorunk Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója, kollégánk a Bartók Archívumot vezető Vikárius László. A tanszék és a zenetudományi kutatást szervező-finanszírozó többi intézmény közvetlen kapcsolata kétségkívül megkönnyíti a tudományos pályára készülők elhelyezkedését.

Első kézből kapott, a napi gyakorlaton alapuló tréningben részesülnek azok is, akik a zenekritika, a zenei újságírás-szerkesztés, ismeretterjesztés, vagyis a média felé tájékozódnak. A tanszékvezető Kovács Sándor, a Magyar Rádió vezető zenei magazinjának, az Új Zenei Újságnak a szerkesztője, más rádiós műsorok vezetése-szerkesztése mellett. Hozzá hasonlóan nagy zenei rádiós múlt áll a tanszéken tanító Batta András mögött, aki pár éve egyúttal a Zeneakadémia rektora is.

Minden nyilvánvaló nehézség és alulfinanszírozottság mellett is tény, hogy az elmúlt tizenhat évben a magyar zenei nyilvánosság tere kitágult: új együttesek alakultak, új fesztiválok jöttek létre, új hangversenyterem épült Budapesten, új zenei középiskolákat alapítottak, új, on-line zenei fórumok jelentek meg, s egyre erősebb lett az igény a zenei események, úgymond „filozófiájának” verbális megjelenítésére is. A zeneélet ünnepei és botrányai elég nagy reflektorfényt kapnak. Keresleti piaca van a szakszerű koncert-, opera- és lemezkritikának, az oknyomozó zeneéleti riportnak, a hangverseny- és lemezkísérő füzeteknek, a rádió, tévé számára készített műismertetőknek, szaknyilatkozatoknak, műsoroknak. Emellett szükség van a zeneileg képzett szervezőkre-tanácsadókra a hangversenyrendező cégek, lemez- és kottakiadók, illetve a nagy kulturális intézmények háza táján is. Végül, de legkevésbé sem utolsó sorban: jórészt a Zenetudományi Tanszék hallgatói közül kerülnek ki a főiskolai és középiskolai (konzervatóriumi) zenetörténet-tanárok.

A pályaválasztást nyilván az is befolyásolhatja, ha valaki egy másik szakkal párhuzamosan végzi el a miénket. Én például az ELTE Bölcsészkarának történelem szakos hallgatójaként kezdtem a Zeneakadémiára járni, s volt olyan évfolyamtársam, aki nyelvtanári szakot végzett el a zenetudomány mellett. Nem mondhatom, hogy különösen könnyű műfaj két intézmény között ingázni, de számos példa mutatja, hogy a dolog megvalósítható. A tanszék a saját eszközeivel mindenesetre támogatja az ilyen, „interdiszciplináris” hallgatókat. Kevesebb szervezést igényel a Zeneakadémia egy másik szakja mellé venni fel a zenetudományt.

A szakra nem lehet a hozott pontok alapján bejutni: minden jelentkezőt szóbeli és írásbeli vizsgán ismerünk meg. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden évben indítunk felvételi előkészítőt, amelyet a tanszék tanárai tartanak. Idén ősszel tanszéki nyílt napokat is rendezünk, melyekre tényleg szeretettel és örömmel várunk minden érdeklődőt.

Péteri Lóránt (L.Peteri[kukac]bristol[pont]ac[pont]uk)

A cikk a Taní-tani 38. számában megjelenz írás utánközlése.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.13.
Fergeteges magyar siker a lányoknak rendezett matematikai diákolimpián
Kerekes Anna aranyérmet, Hámori Janka ezüstöt, Kocsis Anett és Mészáros Anna bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország összesítésben a 8. lett az idén kilencedszer megrendezett Európai Leá...
(Forrás: Qubit)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek