OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. november 8.
Címkék:
 

Üveggyöngyjáték

A Zeneakadémia zenetudományi képzéséről

Ez az írás azoknak a diákoknak (és az ő tanáraiknak, szüleiknek, jó barátaiknak) szól, akik… Nos, hogy kik is a címzettjei az alábbi kommünikének, az bővebb kifejtést igényel, sőt: ez teszi ki mondandóm első felét.

Mindenekelőtt tehát középiskolásoknak szeretnék itt üzenni, akik szeretik, ráadásul nagyon szeretik a zenét. Akiket foglalkoztat, hogy mitől jó vagy rossz, izgalmas vagy unalmas egy zene. Persze nagyon sokféle zene lehet jó és izgalmas, s minél inkább izgat valakit ez a sokféleség, annál inkább neki szól ez az üzenet. Azoknak írok, akik sok zenét hallgatnak, és közben kérdések merülnek fel bennük. Mint például az, hogy egy-egy hangzás miből meríti az erejét: miért és hogyan hat a zsigereinkre, meg arra, amit a lelkünknek nevezünk. Azoknak írok, akik olykor elméláztak már azon, hogy miről szól a zene, ha nincs szövege; és hogy a szövegéről szól-e, ha van neki. Vagy azon, hogy mit vár tőlünk a zene, s mire használjuk mi magunk a zenét. Hogy miért játszották Bachot teljesen másként hatvan éve, mint manapság; hogy Vivaldi A négy évszak-ja ugyanazt üzente-e a zeneszerző velencei kortársainak, mint a tokiói koncertlátogatóknak a 21. században. Hogy mit is akart Sztálin Sosztakovicstól, és hogy milyen üzenetet véltek kihallani a nácik Wagner zenéjéből. Hogy honnan ez a klasszikus és popzenét, népzenét, tradicionális zenét és jazzt kínáló nagy kirakodóvásár, ahol még az egyetemesség igényével fellépő „világzene” is csupán egyike az egymás mellett heverő portékáknak.

Azoknak szeretném címezni e sorokat, akik mindemellett valamilyen gyakorlati kapcsolatba is léptek már a zenével. Gitároznak vagy cimbalmoznak, kórusban énekelnek vagy zongoráznak, szaxofonoznak vagy hegedülnek, netán dalokat írnak vagy rögtönöznek, és így jártasságot szereztek abban, amit zenei írás-olvasásnak szoktunk nevezni.

Nos, aki mindezen túl alapvetően jó viszonyban van a humán tárgyakkal, és szívesen tanul nyelveket, aki nem gyűlöl fogalmazásokat írni, sőt olykor örömét is leli benne, azt arra szeretném biztatni, hogy a továbbiakban ismerkedjen meg egy egyetemi szakkal, amelyről eddig valószínűleg csak keveset vagy semmit sem hallott. Méghozzá annak ellenére, hogy e szak pont olyan egyéniségek képzésére lett kitalálva, mint ő. A szak hajdani diákjaként és jelenlegi tanáraként valószínűleg elég sokat tudok erről a képzésről. Ám ezt a tudást nyilvánvalóan színezik személyes elfogultságaim, vonzalmaim és választásaim. Ha az Olvasó érdeklődését felkeltettem, arra kérem, legyen bátor, és szerezzen a szakkal kapcsolatban közvetlen tapasztalatokat: hogy hol s miként, arról még lesz szó.

De elsőként néhány alapinformáció. A Zeneakadémia – vagyis a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zenetudományi Tanszékét 1951-ben alapították, s Magyarországon azóta is csak itt folyik komplex zenetudományi képzés. A szak mostanában áll át az egységes, ötéves képzésről az úgynevezett bolognai típusú, 3+2 éves (alap- és mester-) képzésre. A szakos tanulmányok részeként a tanárképzés is elvégezhető, a megszerezhető végzettség így muzikológus-zenetörténet tanári. A tanszék azzal számol, hogy az alapképzésben részt vevő diákjait teljes létszámban veheti át a mesterképzésre. A Zeneakadémián hároméves zenetudományi doktori képzés (PhD) is folyik. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján elmondható, hogy a végzős zenetudomány szakosok számához viszonyítva mindig kiemelkedően jó arányban álltak rendelkezésre doktori ösztöndíjas helyek.

Bár a szak a Zeneakadémián található, természetesen nem művészképzésről van szó, s véletlenül sem várnak el hallgatóinktól művészi talentumot vagy ambíciókat. Ám az a körülmény, hogy a Zenetudományi Tanszék a Zeneakadémián működik, lehetővé teszi, hogy diákjaink könnyen kapcsolatot teremtsenek a jelen és a közeljövő klasszikus és jazzmuzsikusaival, előadóművészekkel, zeneszerzőkkel, pedagógusokkal egyaránt. A tanszéken tanulva a hallgatók magától értődően találják magukat a budapesti hangversenyélet kellős közepén, hiszen annak legfontosabb helyszínei közé tartoznak a Zeneakadémia koncerttermei.

A Liszt Ferenc téri szecessziós palotában – ezt minden közhelygyanú ellenére is fontos leszögezni – sajátos „közegbe” kerül az ember, s ebből, ha kellőképpen nyitott, jóval többet profitálhat egy diploma megszerzésénél. Ezen túl, a Zenetudományi Tanszéken – az Akadémia többi szakjához hasonlóan – a hallgatók kiscsoportos, illetve egyéni órákon vesznek részt, ami lehetővé teszi az elmélyült dialógust, a személyes szempontok és kérdésfelvetések érvényesülését, a hallgatók fejlődésének körültekintő nyomon követését.

A zenetudomány szak a klasszikus értelemben vett tudományegyetemi képzést egészíti ki a zenei készségeket magas szinten fejlesztő kurzusokkal. Az alapképzés gerincét történeti jellegű tárgyak adják, amelyek során a hallgatók rendszerezetten áttekintik a nyugati „műzene” avagy „művészi zene” történetét. Azonban tanulmányaik során tudatosíthatják magukban, hogy a zenetudomány nem szűkíthető le „a fehér elit koncertzenéjének” történeti elbeszélésére. További kurzusokon megismerhetik a népzenével és az Európán kívüli zenekultúrákkal kapcsolatos kutatások kérdésfelvetéseit és módszereit. Foglalkoznak zeneesztétikával, zenei analitikával és akusztikával, sőt újabban kognitív zenetudománnyal is. Gyakorlati órákon avatják be őket a régi kottaírások rendszereibe, s szintén praktikus felkészítést kapnak az alkalmazott zenetudomány területein: a zenekritika-írásban és a kottakiadásban.

A képzés alapja az a meggyőződés, hogy egy adott tudományágban szerzett egyetemi szintű jártasság olyan kompetenciákhoz juttat, amelyek széles körűen, a tudományág művelésén túl is hasznosíthatók. Egyéni szándékok, készségek, hajlamok, érdeklődés és körülmények összjátéka dönti el, hogy ki mihez kezd a zenetudomány szakon szerzett végzettségével. Eltekintenék azon pályalehetőségek sorolásától, amelyeknek látványosan nincs köze a zenetudományhoz. Bár azt is megjegyzem: a bolognai típusú egyetemi képzés egyik célja éppenséggel az lenne, hogy a diákok ne csupán a szűken vett szakmájukhoz kapcsolódó kurzusokat hallgassanak. Hogy valóban egyetemes képzésben részesüljenek, s a közös kultúra beavatottjaiként hasznos és öntudatos polgáraivá váljanak az Európai Uniónak… Angliában például egyáltalán nem ritka az, hogy valaki filozófia szakon kapott hároméves alapképzés után jelentkezzen olyan stúdiumokra, amelyek révén aztán külpolitikai szakértővé válik. S bár a szigetország igencsak elkötelezettje a liberális versenyelvűségnek, azért olyan butaságokat ott senki sem szokott firtatni, mint amilyen az a kérdés, vajon milyen közvetlen hozzájárulást nyújtanak a bölcsésztudományok a gazdaság versenyképességének fenntartásához.

Azok a hallgatóink mindenesetre, akiket vonz a hard-core tudományosság, jó kezekbe kerülnek. A tanszéken tanít Somfai László és Ujfalussy József: ők ketten képviselik a zenetudományt a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között. Professzorunk Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója, kollégánk a Bartók Archívumot vezető Vikárius László. A tanszék és a zenetudományi kutatást szervező-finanszírozó többi intézmény közvetlen kapcsolata kétségkívül megkönnyíti a tudományos pályára készülők elhelyezkedését.

Első kézből kapott, a napi gyakorlaton alapuló tréningben részesülnek azok is, akik a zenekritika, a zenei újságírás-szerkesztés, ismeretterjesztés, vagyis a média felé tájékozódnak. A tanszékvezető Kovács Sándor, a Magyar Rádió vezető zenei magazinjának, az Új Zenei Újságnak a szerkesztője, más rádiós műsorok vezetése-szerkesztése mellett. Hozzá hasonlóan nagy zenei rádiós múlt áll a tanszéken tanító Batta András mögött, aki pár éve egyúttal a Zeneakadémia rektora is.

Minden nyilvánvaló nehézség és alulfinanszírozottság mellett is tény, hogy az elmúlt tizenhat évben a magyar zenei nyilvánosság tere kitágult: új együttesek alakultak, új fesztiválok jöttek létre, új hangversenyterem épült Budapesten, új zenei középiskolákat alapítottak, új, on-line zenei fórumok jelentek meg, s egyre erősebb lett az igény a zenei események, úgymond „filozófiájának” verbális megjelenítésére is. A zeneélet ünnepei és botrányai elég nagy reflektorfényt kapnak. Keresleti piaca van a szakszerű koncert-, opera- és lemezkritikának, az oknyomozó zeneéleti riportnak, a hangverseny- és lemezkísérő füzeteknek, a rádió, tévé számára készített műismertetőknek, szaknyilatkozatoknak, műsoroknak. Emellett szükség van a zeneileg képzett szervezőkre-tanácsadókra a hangversenyrendező cégek, lemez- és kottakiadók, illetve a nagy kulturális intézmények háza táján is. Végül, de legkevésbé sem utolsó sorban: jórészt a Zenetudományi Tanszék hallgatói közül kerülnek ki a főiskolai és középiskolai (konzervatóriumi) zenetörténet-tanárok.

A pályaválasztást nyilván az is befolyásolhatja, ha valaki egy másik szakkal párhuzamosan végzi el a miénket. Én például az ELTE Bölcsészkarának történelem szakos hallgatójaként kezdtem a Zeneakadémiára járni, s volt olyan évfolyamtársam, aki nyelvtanári szakot végzett el a zenetudomány mellett. Nem mondhatom, hogy különösen könnyű műfaj két intézmény között ingázni, de számos példa mutatja, hogy a dolog megvalósítható. A tanszék a saját eszközeivel mindenesetre támogatja az ilyen, „interdiszciplináris” hallgatókat. Kevesebb szervezést igényel a Zeneakadémia egy másik szakja mellé venni fel a zenetudományt.

A szakra nem lehet a hozott pontok alapján bejutni: minden jelentkezőt szóbeli és írásbeli vizsgán ismerünk meg. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden évben indítunk felvételi előkészítőt, amelyet a tanszék tanárai tartanak. Idén ősszel tanszéki nyílt napokat is rendezünk, melyekre tényleg szeretettel és örömmel várunk minden érdeklődőt.

Péteri Lóránt (L.Peteri[kukac]bristol[pont]ac[pont]uk)

A cikk a Taní-tani 38. számában megjelenz írás utánközlése.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek