OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. december 13.

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 37.

A szegények bankára

Napjainkban, amikor annyira nehéz hiteles példaképeket állítani a fiatalok elé, különösen örvendetes a „szegények bankárának” felbukkanása. A 2006-os Nobel-békedíj kitüntetettje, Muhammad Junusz, egy olyan pénzintézetet hozott létre, amely a legszegényebbeknek nyújt hitelt, mégpedig fedezet nélkül, kizárólag a bizalmi tőkére alapozva. És csodák csodája, a harminc évvel ezelőtt létrehozott Grameen (Vidéki) Bank működik, tényleges tőkéje gyarapodik, a Junusz által megvalósított mikrohitel-konstrukció példája világszerte terjed!

Miért kapott Nobel-békedíjat egy „bankár”?

2006-ban még a korábbiaknál is nagyobb meglepetést okozott a Nobel-békedíj Bizottság döntése. A norvég testület a bangladesi Muhammed Junusznak ítélte a patinás elismerést. Az üzletember Grameen elnevezésű bankjával a legrászorultabbaknak nyújt hitelt.

„Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből. A mikrohitel az egyik az ilyen lehetőségek közül – hangzott el a bizottsági elnök döntésének indoklásában. – Junusz olyan kiemelkedő egyéniség, aki képes volt a gyakorlatba átültetni egy nemes elképzelést, és ezzel embermilliók javát szolgálni... Minden embernek megvan a joga és a képessége ahhoz, hogy elfogadható életet éljen. Junusz és bankja megmutatta, hogy még a legszegényebbek is tehetnek valamit előrejutásukért.”

Mikrohitellel a szegénység ellen

Muhammad Junusz közgazdaságtant tanított az Egyesült Államokban, mielőtt 1974-ben Bangladesbe1 hazatért. Hazájában éhínség fogadta. Arra kérte diákjait, keressék fel a negyvenkét chittagongi bambuszzsámoly-készítőt, és kérdezzék meg tőlük, mennyi pénzre volna szükségük, hogy folytathassák az ipart. Noha együtt, összesen 27 dollárt kértek, mégsem akadt olyan bank, amely hajlandó lett volna kölcsön adni nekik, még ily szerény összeget sem. A bambuszfonóknak nem maradt más választásuk, mint az uzsorásokhoz fordulni. Junusz ekkor elhatározta, hogy a zsebébe nyúl. Kis összegű kölcsöneivel lehetővé tette, hogy a kisiparosok megvegyék a bambuszt, és – a bankárok nagy ámulatára – vissza is fizessék a kölcsönt neki. Így született meg a mikrohitel ötlete.

„Míg emberek haltak meg az utcán az éhségtől, én gyönyörű elveket tanítottam. Gyűlöltem magam, mivel gőgösen úgy tettem, mintha tudnám a választ. Semmit sem értettünk a minket körülvevő nyomorból. Mindent madártávlatból láttunk, képtelenek voltunk földi szemmel nézni a részleteket – emlékszik vissza a professzor. – Évekig próbáltam meggyőzni a hagyományos bankokat, hogy tekintsenek el a járulékos költségektől, és kölcsönözzenek kis összeget a szegényeknek. Mindhiába. A szegény azért szegény, mert a rendszer gazdasági „apartheid”-et2 gyakorol vele szemben”.

Ha azt vesszük, hogy mikrokölcsön gyakorlatával száz millió emberen segített a világ negyven országában, Muhammad Junusz akár a közgazdasági Nobel-díjat is megkaphatta volna. Azt látta, hogy a legszegényebb országokban sokan próbálkoznának kitörni a szegénység csapdájából, de nem kapnak hozzá segítséget. A segélyek kézen-közön elvesznek, hitelt pedig nem kapnak. Létrehozott ezért egy olyan mikrohitelrendszert, ahol a bank által várt fedezet nem pénz, ház vagy valamilyen anyagi birtok volt – ilyennel ugyanis nem rendelkeznek –, hanem az adott közösségben élő többi ember bizalma. Legalább öt embernek kellett jelentkezni – akik egymásért is jótállnak –, és ebből kettő kapott hitelt a családi vállalkozásához (kézművesipar, feldolgozás stb.). Amikor ez a kettő visszafizette a pénzt, akkor kaphatott a többi is. Így a közösség bizalma segítette az egyes ember megélhetését, ami visszahatott a közösségre is. „Bangladesben, ahol semmi nem működik, ahol nincs elektromosság, a mikrohitel olyan precíz, mint az óramű.”

Egy bizalmi tőkére alapozó bank

A díjazott 1976-ban alapította a Grameen Bankot, ezt megelőzően a Csittagongi Egyetem közgazdászprofesszora volt. Az 1976-ban alapított Grameen Bank bevett gyakorlata szerint mielőtt bárki hitelhez juthatna, úgynevezett „szolidaritási csoportot” kell alakítania legalább négy-hat másik személlyel vagy kis céggel, akik szerződésben egyetemes jogi felelősséget vállalnak egymás hiteleinek törlesztéséért, és nem juthatnak újabb hitelhez, amíg a pénzt vissza nem fizetik. A pénzintézet nem követel meg az igénylőktől semmilyen más fedezetet, biztosítékot. A hiteligénylők becsületükre ígérik, és szavukat adják, hogy közösen vállalják a felelősséget, hogy visszatérítik a kölcsönt.

A Grameen Bank, amelynek májusban 6,6 millió adósa volt, megalakulása óta összesen 5,7 milliárd dollárnyi hitelt utalt ki a világ egyik legszegényebb országaként számon tartott, több mint 150 milliós Bangladesben. Legutóbbi felmérése szerint ügyfeleinek 58 százaléka képes volt a – helyi mércével mért – létminimum fölé emelkedni. A pénzintézet több mint 2200 fiókot üzemeltet, csaknem 19 ezer alkalmazottjával 71 ezer településen van jelen, és nem várja meg, amíg potenciális kliensei hozzá fordulnak, hanem maga ajánlja fel nekik a kölcsönt, amit aztán viszonylag kis megterhelést jelentő, heti részletekben kell visszafizetni.

A Grameen Bank alapfilozófiája, hogy a szegények is lehetnek jó adósok. A rendszer sikerén azonban még maga Junusz is meglepődött. „Eleinte nem gondoltam, hogy annak, amit tettem, szélesebb összefüggésben is van jelentősége” – mondta egy interjúban. De a rendszer bevált.

Junusz rendszere nemcsak Bangladesben volt sikeres. Egy amerikai szakértő szerint ő irányította rá az üzleti élet figyelmét arra, hogy a mikrohitel is jövedelmező üzletág lehet, amellett hogy segíti a szegénység leküzdését. 1976-os indulásakor a Grameen az egyetlen mikrohitelbank volt, de egy felmérés szerint a sikeres modell folyamatosan terjedt. 1997-ben világszerte 7,6 millió család jutott hozzá ilyen jellegű kölcsönhöz világszerte, míg 2004 végére már 3200 mikrohitel-intézmény működött, amelyek 92 millió embernek nyújtottak kölcsönt.

Tovább a szegények érdekében

A Grameen ma már azt is megengedheti magának, hogy egyik segélyprogramja keretében 55 ezer koldust támogasson anyagilag. A bank azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy koldusoknak ad hitelbe mobiltelefonokat, hogy ne csak kéregessenek, hanem szolgáltatást is ajánlhassanak: megkérdezik az illetőtől, nem kell-e telefonálnia. A bank így lényegében utcai telefonokat állított hadrendbe, méghozzá személyzettel. Az elképzelés bevált, a koldusok mobiltelefonos szolgáltatása kelendővé vált, mert még kevés a mobiltelefon ebben az országban, és az utcai telefonkészülékek hálózata sem sűrű.

Junusz egyéb kezdeményezései újabb bizonyítékot jelentenek befektetési zsenialitására. A norvég telefontársasággal, a Telenorral összefogva például falusi telefonhálózatot épített ki több olyan bangladesi vidéken, ahol még elektromosság sincs. A rendszer Ázsia és Afrika több részén is terjed. A Danone francia élelmiszergyártóval szövetkezve olcsó és egészséges gyerekételek kifejlesztésébe kezdett egyik alapítványa, legújabb terve pedig az, hogy eldugott falvakat kössön össze videokonferencia segítségével városi kórházakkal, hogy a betegek orvosi tanácsokat kaphassanak.

Bangladesben már eddig is nemzeti hősként tisztelték a 66 éves Muhammad Junusz közgazdászprofesszort, akit most sokan politikai párt alapítására igyekeznek rávenni, mások pedig sürgetik, hogy vállalja el a szombaton távozó kabinet helyébe lépő ügyvezető kormány irányítását.

Junusz a Nobel-díjjal járó 1,4 millió dollár egy részét egy olyan cég létrehozására költi, amely olcsó, ám tápláló élelmiszert gyárt a szegényeknek, a pénz másik részéből pedig egy szembetegségeket kezelő kórházat nyit ugyancsak a bangladesi nincstelenek számára.

Jegyzet

1 Junusz, illetve bankja a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt dél-ázsiai hazájában, a világ egyik legszegényebb és „legzsúfoltabb” országában, ahol 147 millióan laknak 144 ezer négyzetkilométeren, tehát Románia területének mindössze 60 százalékán.

2 Az apartheid eredeti jelentése szerint a faji megkülönböztetés politikája, amelyet a Dél-afrikai Unióban illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. Ebben az esetben gazdasági apartheidről van szól, amikor a pénzvilág a hitelképtelen szegényeket eleve kirekeszti a lehetőségekből.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek