OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. december 21.

Kálmán Enikő

Konfliktuskezelés egy Montessori-iskolában

A következő írás szerzője egy olyan fővárosi iskolában tanít, ahol már kilenc éve működik eredményesen a Montessori-adaptációs program *. Segítségével tanúi lehetünk annak, hogy a kooperatív technikák rendszeres alkalmazásával milyen módon kezelik a kiskamaszok konfliktusait egy valóban gyermekközpontú intézményben.

A Batthyány Lajos Általános Iskolában tanítok. Osztályom tanulói már ötödik éve a Montessori-módszer szellemiségében nevelkednek. Az első négy évüket ugyanazokkal a tanítónőkkel élték. Napjaik beszélgetőkörrel indultak, és kisiskoláskorukban is ebben a formában tárgyalták meg felmerülő problémáikat. Az évek során megtanultak egymás előtt megszólalni és egymást meghallgatni.

Az osztályról

Az osztályomba 14 fiú és 10 lány jár. Nagyon értelmesek és elevenek. Fontos számukra az önállóság, szeretnek tevékenykedni, érdeklődőek, szeretik a változatos munkaformákat. Számukra különösen nagy változást jelentett a felső tagozatba lépés. A megszokott két tanítónőjük helyett idén már tíz tanárral kerültek kapcsolatba. A felsős „Montessoriban” a napirendjük is változott, hiszen ötödikben már van ki- és becsengetés, van házi feladat, ami az előző években nem létezett.

A lányok 2-3 csoportra oszlanak, sok közöttük a villongás. A nagy összeveszéseket kibékülések követik, hogy azután újra kezdődjenek a sértődések. Egy nagyon erőszakos, lobbanékony kislány sokszor magára marad, senki sem áll mellé. Egy másik perifériára szoruló hasonlóképpen erőszakos kislány átmenetileg oda-odacsapódik egyik vagy másik társasághoz.

A fiúk viszonylag egységes csoportot alkotnak. Összekovácsolja őket közös szerelmük: a foci. A sport pedig nagy összetartó erő, s az ebben való kitűnés komoly tekintélyt adó szerep. A fiúk csapata határozottan elutasítja az egyik társukat, aki már-már a bűnbak szerepét tölti be. A másik magára maradó kisfiú bohóckodással hívja fel magára a figyelmet. A két magányos gyerek közös vonása, hogy mindketten a közelmúltban vesztették el egyik szülőjüket. (Jár ezenkívül egy autista kisfiú is az osztályba. Őrá azonban mindenki tekintettel van, tisztában vannak ugyanis azzal, hogy mi várható el tőle.)

Gábor és Mariann konfliktusa

Az egyik elutasított kisfiú, Gábor nagyon értelmes, olvasott, szociális készségei viszont nagyon fejletlenek. Az asztaltársaságát és az osztályt hangos beszólásaival zavarja, általában nem érzékeli, ha olykor szemtelenséget mond. Folyamatosan piszkálja a többieket, nem tudja, hol a határ. Közös játékaik szinte mindig rosszul végződnek. Gábor nem veszi észre, hogy a másikat zavarja, hogy esetleg fájdalmat okoz. Ha bonyodalom adódik az osztályban, ő mindig benne van. Ez is magyarázza, hogy ha kérdőre vonom őket, az első, akinek a neve felmerül – indokoltan vagy indokolatlanul –, az szinte mindig Gábor.

Négyhetenként új csoportokat szervezünk; a rokonszenvi választásokat ekkor az irányított csoportszerezés váltja fel és fordítva. (Természetesen mindig megbeszéljük, hogy mit jelent számukra az új helyzet.) Mariann, akivel Gábor egy asztaltársasághoz került, annak ellenére, hogy a fiú nem közvetlenül mellette ült, keserves sírásra fakadt. Négyszemközti beszélgetésünkkor elmondta, hogy őt Gábor még másodikos korukban nagyon megbántotta, és ezért semmiképpen sem tudja a következő négy hetet vele egy asztalnál tölteni. Kértem, gondolja át a dolgot. Az évek során mindenki sokat változik, esélyt kell adni Gábornak, hogy ezt bebizonyítsa. Megállapodtunk, hogy másnapra átgondolja a dolgot, és megbeszéli ezt a szüleivel is. Ezt követően az a kislány is sírva fakadt, aki közvetlenül Gábor mellé került. Vele is beszélgettem, és ő kész volt azután elfogadni a helyzetet.

A harmadik beszélgetőpartnerem maga Gábor volt. Nem emlékezett arra, hogy mivel sértette meg olyan mélyen Mariannt másodikos korában. Az indulat láttán azonban nagyon megijedt. Beszélgetésünk során többek között elmondta, hogy őt milyen sérelmek érik rendszeresen a többiek részéről. „Mindig mindenért engem okolnak.” „Senki sem barátkozik velem.” „Eldugdossák a holmimat.”

Mariann másnap azzal jött iskolába, hogy egy hétig elviseli Gábort, utána majd térjünk vissza a kérdésre. Ez az eset természetesen az egész osztály nagyon felbolygatta. Feltétlenül beszélnünk kellett róla. Körbe ültünk, röviden összefoglaltam a mindenki által ismert eseményt. Ismertettem Mariann döntését, és beszéltem arról is, hogy Gábor milyen elkeseredetten panaszolta fel az osztálytársaitól elszenvedett sérelmeket. Arra kértem őt, fogalmazza meg a többieknek is, hogy mi minden bántja őt. „Nem értem, mi a bajotok velem, én úgy érzem, sokat változtam. Igaz, hogy első-másodikban sokat verekedtem és piszkálódtam, de már nem teszem.”

A beszélgetőkör szabálya szerint sorban mindenki szót kap, de meg kell hallgatniuk egymást. A következőképpen indítottam a témáról folyó beszélgetést: „Foglald össze, miért ítéled el Gábort, és nevezz meg néhány olyan tulajdonságát, ami elismerésre méltó benne, amiért szeretni lehet őt!” Megállapodtunk abban is, hogy csak az ebben a tanévben esett sérelmeket szabad felemlegetniük, hiszen a korábban történteken már nem tudunk változtatni.

A következő vélemények hangzottak el:

„Gábor tényleg sokat változott az utóbbi időben.” „Gábor kedves, udvarias a lányokkal.” „Csúnyán eszik.” „Nem mos fogat.” „Az a baj vele, hogy nem tudja abbahagyni a játékot, amikor már fáj.” „Már jó vele focizni, néha csal, de hát minden fiú csal néha.” „Talán vele a legjobb beszélgetni.” „Mi mindig sokat veszekszünk, én nem látok nála változást.”

Utolsóként Mariann szólt hozzá: „Az a baj, hogy Gábort mi tényleg az elsős viselkedésén keresztül ítéljük meg. Ha végiggondolom, sokat változott azóta.” Amikor körbeértünk, jelentkezett az a kislány, aki Gábor mellett ül az asztalnál: „Mi most csak arról beszéltünk, hogy milyen a Gábor, de arról nem, hogy mi milyenek vagyunk vele.”

Megköszöntem az őszinteségüket. Az óra végén még külön beszéltem Gáborral arról, hogy ő miben tud változni, továbblépni.

Mi történt azóta? Gábor elfogadott tagja az asztaltársaságának. Mariann, nem akar elülni onnan, elfogadja ezt a helyzetet erre az egész hónapra. Gábor szemmel láthatóan nagyon igyekszik. Az osztálytársak ritkábban okolják már őt a problémás helyzetekben. Gábornak most már inkább a tanáraival vannak konfliktusai. A következőkben ebben kell segítenünk.

A fecsegésből adódó konfliktus

Az új helyzethez, az új tanárokhoz való folytonos alkalmazkodásban nehéz az órákon mindig csendben lenni. Az első hetek után gyakoribbá váltak a beszélgetések, az órai fegyelmezetlenségek. A heti önértékeléseikben jelezték is a gyerekek, hogy ezen a téren van velük probléma, és a következő heti célkitűzéseik között az ezen történő változtatás szerepelt az első helyen. A következő módon fogalmaztak: „Nem beszélgetek órákon.” „Jobban fogok figyelni.” „Nem zavarom a társaimat.”

Az ötös osztályzatokhoz szokott nebulók megkapták az első jegyeiket, melyek a vártnál rosszabbak voltak. Az ok szinte mindig a figyelmetlenségre volt visszavezethető. Ekkor már a szülők is aggódni kezdtek. Mi történt a gyerekekkel? Mit csinálnak a tanárok?

A következő beszélgetőkör témája tehát ez lett. Kérdéseim a következők voltak:

  • „Miért kell erről beszélnünk? Miért probléma az állandó csevegés?” – „Mert nem figyelünk.” „Mert mindig veszekednek velünk.” „Rosszak a jegyeink.” „Ha nem figyelünk, nem tudunk jól dolgozni, és rossz lesz a jegyünk.”
  • „Milyen szabályokat nehéz betartanotok?” – „Hogy szünetben időben visszaérjünk az osztályba.” „Hogy a felszerelésünk elöl legyen.” „... és hogy ne azonnal beszéljük meg azt, ami az eszünkbe jut.”
  • „Mit tegyünk azért, hogy változzon a helyzet?” Mi legyen a következménye, ha valaki nem tartja be a szabályokat?” – „Írjuk fel a táblára, hogy mindig előttünk legyen, mire kell figyelnünk!” „Lássuk, ki hol tart a fogadalmában!” „Minden héten nézzük meg, ki hogyan teljesít!” „Kapjunk jegyet!”
  • „Hogyan állapítsuk meg a magatartásjegyet?” – „Írjuk fel annak a nevét a táblára, aki beszélget.” „Számoljuk össze, és számítsuk ki.”

Együttesen megfogalmaztuk a közös szabályainkat, és felírtuk ezeket egy csomagolópapírra:

„Nem beszélgetünk az órán!
Követjük az utasításokat!
Pontosan érkezünk az órára!
... azért, hogy jobban tudjunk figyelni és dolgozni.”

Megállapodtunk abban, hogy aki nem tartja be a szabályokat, az a csomagolópapíron lévő kezdőbetűje mellé húz egy vonást. (Fontosnak tartom, hogy ők maguk tartsák számon saját szabályszegéseiket.) Ők tettek javaslatot arra is, hogy az egyes magatartásjegyek hány vonást jelentenek. (Meg kell jegyeznem, hogy sokkal szigorúbban állapítottak meg a határokat, mint ahogyan én tettem volna!)

Mi történt azóta? Már negyedik hete, hogy e szerint a szabály szerint értékeljük a magatartást. A gyerekek jelentős többsége nagyon komolyan veszi ezt az értékelési módot. Többször előfordult, hogy egyesek ötletszerűen mentek a táblához, és húztak vonást a nevük mellé. Akad néhány olyan gyermek is, aki elkomolytalankodja a dolgot, és egyenesen kérkedik a vonásainak számával. Egy kisfiú azonban – akinek hetente a legtöbb vonása gyűlik össze – nagyon szenved a kudarcától, de nem tudja megállni, hogy ne fecsegjen.

Összességében azonban elmondható, hogy javult az osztály órai magatartása. A következő lépés, hogy megbeszéljük ennek az értékelési módnak a hatását és következményeit. Megvitatjuk az is, hogy hogyan legyen tovább...

Záró gondolatok

Nagyon büszke vagyok az osztályomra. Tanítónő kollégáimtól nagyon jó alapokat kaptak. A kommunikációs kultúrájuk igen fejlett. Van véleményük, és bátran, határozattan képviselik azt. Jó erkölcsi érzékkel rendelkeznek, törekednek az igazságos megfogalmazásra. Önértékelésükben jól látják gyengéiket, meg tudják fogalmazni, miben kell fejlődniük.

A beszélgetőkör szabályait komolyan veszik, igyekeznek meghallgatni egymást, tudják, hogyan kell megfogalmazni véleményüket, őszinték és törekednek az objektivitásra. A beszélgetőkörön kívüli helyzetekben azonban már meg-megfeledkeznek ezekről a szabályokról. Hevesek, veszekedősek, gyakran elfogultak. Soron következő feladatunk segíteni őket abban, hogy a hétköznapi szabad kommunikációjukban is alkalmazzák a beszélgetőkör jól bevált gyakorlatát.

Jegyzet

* „A segítő, támogató, tájékoztató, csak a legszükségesebb esetben beavatkozó pedagógusok nevelnek a hagyományosan parancsoló, irányító, ismereteket közlő tanár helyett. A termet szükségleteiknek megfelelően átrendező, társaikkal, tanáraikkal kölcsönösen kommunikáló, szabadon mozgó, a feladataikat – a rendelkezésükre bocsátott választékból – önállóan kiválasztó és megoldó, aktív gyerekek élnek a padokban mozdulatlanul ülő, passzív, befogadásra ítélt tanulók helyett” – olvasható a Sulineten található tájékoztatóban a Montessori-pedagógiát megvalósító iskolákról (http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rcb/0/29209/1).

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.19.
Schmidt Mária wellness-szállókban képezné tovább a történelemtanárokat 1956-ról
A továbbképzés fejenként 200 ezer forintba kerül majd. A Schmidt Mária főigazgató vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nettó egymilli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
„Kész átverés show” – Tényleg akkora siker a pedagógus-életpályamodell?
Az államtitkári nyilatkozat rengeteg felháborodott tanárt késztetett ara, hogy kifejtse véleményét a pedagógus-életpályarendszerről. Már korábban idéztük azt a szakgimnáziumi tanárt,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
Taigetosz-törvény: döntött az Alkotmánybíróság, nem így kellett volna változtatn
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanul...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.19.
Jogerős a strasbourgi elmarasztalás a tankönypiac monopolizálása miatt
A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiad...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.18.
L. Ritók Nóra: Szegregációs körkép
Az intézkedések, próbálkozások leginkább az Uniónak szóló látszatok. Az Antiszegregációs Kerekasztallal kezdődött, aminek csak a kirakathatását lehetett értelmezni, kommunikálni azt,...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.03.18.
Az EMMI támogat egy képzést, ahol a jelentkezők vállalják, hogy nem írnak fel fogamzásgátlót
A pályázóknak motivációs levelet kell írniuk és be kell másolniuk még a lakcímkártyájukat is. Ezenfelül kötelezően ki kell tölteni egy szándéknyilatkozatot, amely szerint vállalják...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.03.18.
Megkezdődött a fenntarthatósági témahét
A Parlamentben megtartott hétfői nyitórendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: idén mintegy 1500 intézmény kapcsolódik be, kétszer annyi, mint négy évvel ezel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.03.18.
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Tavaly májusban ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi...
(Forrás: Népszava)
--
2019.03.18.
Átalakítják a szakképzést: az iparkamara szerint rengeteg technikusra van szükség
Bihall Tamás azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette a technikumok bevezetését is tartalmazó Szakképzés 4.0 stratégia...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek