OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. január 18.

Nézzünk magyar filmeket!

Kocsis Ágnes: Friss levegő

Évtizedekkel ezelőtt (1964-ben) készült egy magyar filmszatíra, mely a Miért rosszak a magyar filmek? címet viselte. A cím nagy feltűnést keltett (maga az alkotás felejthető volt), mert a magyar filmekről az a sommás vélemény élt a köztudatban, hogy nem érdemes megnézni őket. (A válasz a címbéli kérdésre egyetlen szó volt: „Csak.”)

Azután persze jött egy felfutó korszak, a magyar filmeknek bel- és külföldön is egyre nagyobb sikerük lett, többet közülük még ma is szívesen és élvezettel nézünk. A rendszerváltás körül megint apadt az érdeklődés, több – itt nem részletezett ok miatt – a magyar film ismét hullámvölgybe került. Az utóbbi években azonban jóleső pezsgés indult meg, és a nagy öregek mellett megjelentek a fiatal tehetséges rendezők. S akad az új magyar filmek között több olyan is, amelynek határozott üzenete van az iskola, a pedagógusok számára (Kontroll, Fehér tenyér stb.).

Éppen ideje, hogy odafigyeljünk arra a világra, amelyben gyermekeink, tanítványaink felnőnek, és próbáljunk segíteni nekik abban, hogy élni tudjanak benne. S ennek a világnak a megértéséhez az új magyar filmek komoly segítséget jelentenek.

Kocsis Ágnes Friss levegő című alkotását január 4-e óta játsszák a fővárosi mozik. A film az elmúlt évben már több díjat nyert, világszerte érdeklődnek iránta, félő azonban, hogy idehaza a megérdemeltnél kevesebb figyelem övezi. Pedig ez az a film, amelyet minden, kamaszokkal foglalkozó pedagógusnak meg kellene néznie. (A filmnek saját honlapja van: www.frisslevego.hu.)

Adva van egy csinos, középkorú asszony, aki egyedül neveli középiskolás lányát. Viola hiába igyekszik párt találni magának, magányosok klubjában próbál (sikertelenül) ismerkedni, apróhirdetéseket ad fel, nem tudja lebontani magánya falát. Ez a sorsát – legalább is kívülről nézve – nagy emberi méltósággal viselő nő egy nyilvános illemhelyen dolgozik. Feltételezhetően nem jutott más munkahely neki; az itt keresett pénzből tartja fenn lakótelepi lakását és neveli a lányát.

A 17 éves Angéla ruhaipari szakközépiskolába jár, vágya, hogy híres divattervező legyen. Álomruhákat tervez, és halálosan szégyelli, titkolja anyja munkáját. Anya és lánya egyetlen meghitt időszaka, amikor közösen megnézik a Polip című filmsorozat egy-egy részletének videófelvételét. Ilyenkor sem szólnak egymáshoz, de mindkettőjük falán ott díszeleg a filmsorozat főszereplőjének fotója.

Az anyát éppen eléggé igénybe veszi saját életének kudarca, a megélhetésért folytatott napi küzdelem: nem marad energiája arra, hogy a lányával beszélgessen, megértse kamaszálmait, segítsen neki kitörni a mindkettőjük számára nyomasztó mikrovilágból. Viola előéletét csak sejteni lehet. Ő a rendszerváltás jellegzetes vesztese, aki ott ragadt egy panellakásban, állást (egy magánvállalkozó alkalmazottjaként) kap, jobb híján egy WC-ben, s elég egy baleset, hogy még ezt a munkát is elveszítse. És akkor hogyan él meg? Hogyan tudja megőrizni az addig megszokott (nem túl magas) szintet?

Anya és lánya szinte egyáltalán nem kommunikál egymással. Ha Viola megérkezik, Angéla azonnal kitárja az ablakokat, mert idegesíti az anyja által a munkahelyről behozott szag. Fogalma sincs anyja valós gondjairól, agresszíven és rövidre zártan nyilvánít véleményt, amikor esetleg felmerül, hogy Viola férfit hoz be a lakásba. Az anya ugyan büszke a lányára (hiszen, mint kiderül, az ismerősöknek beszél róla, dicsekszik a ruhaterveivel), de kicsit tart tőle, nem talál hozzá utat, és képtelen érzelmei kifejezésére. A gondoskodás szándéka csupán a többször előforduló kérdésben mutatkozik meg: „Ettél?”.

Kamaszokkal akkor sem könnyű, ha különben minden viszonylag rendben van körülöttük, ha van kire támaszkodniuk, odafigyelnek rájuk, igyekeznek megérteni őket. Viola anyaként és nőként maga is segítségre szorulna, hiszen elképesztően magányos, egyetlen olyan ember sem akad, akihez gondjaival fordulhatna.

Két iskolában játszódó jelenet is van a filmben, amelyet érdemes lenne pedagógiai-pszichológiai mikroelemzésnek alávetni.

Az egyik a kislány és az iskola igazgatójának a beszélgetése. Az igazgató közli Angélával, hogy elnyert egy nemzetközi ruhatervező pályázatot, és kimehet Olaszországba. Láthatóan maga is zavarban van („Ez a mi iskolánkban még nem fordult elő”), és nem is igazán tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel. A levelet alig találja meg az iratok alatt, a téma igazából nem érdekli, a vitathatatlan siker nem villanyozza fel. Sőt mintha felesleges többlettehernek érezné, hogy még ezzel is foglalkoznia kell. Meglehetősen szenvtelen hangon figyelmezteti Angélát arra, hogy ne csorbítsa majd az iskola hírnevét, és készítse el időre a terveket. Angéla először is meglepődik, hiszen a pályázatot nem ő nyújtotta be, hanem a barátnője, aki ezt meglepetésnek szánta, először az igazgatótól értesül tehát a dologról. Rá is kérdez: „Miféle verseny?” Az igazgató erre – meglehetősen kelletlenül – angolul is felolvassa a levelet, a lényeget egyre türelmetlenebbül magyarul is elismétli. Angéla a váratlan helyzettől válik a szokottnál is görcsösebbé. Nem kérdez többet, fel sem merül benne, hogy több információt is kaphatna. De az igazgató sem gondol arra, hogy ezt a nyilvánvalóan tehetséges kislányt érdemben is segítenie kellene. A jelenet feszültségét fokozza, hogy közben a hátérben egy takarítónő tisztogatja a falat, felidézve Angéla anyjának a munkáját, és sejthetően fokozva a kislányban amúgy is meglévő feszültséget.

Ennél is lesújtóbb a másik jelenet. Az egyik szakoktató egészen barátságosan járkál a varrógépnél dolgozó lányok között. Angéla elmélyülten és láthatóan élvezettel dolgozik egy ruhán. Az oktató melléje érve meglehetősen gúnyosan ennyit mond csak: „Versace?”. Angéla lehervad, leáll. A tanár észre sem veszi, hogy mekkora sebet ejtett. Pedig Angélának ekkor egyetlen jó szó, egyetlen rá igazán figyelő pedagógus is elegendő lenne, hogy átlendítse válságos helyzetén.

Nem írom le, hogy mi történik a továbbiakban Violával és Angélával, mivel nem szeretnék senkit sem megfosztani a film élményétől. Az élmény hatása alatt, a történetet végiggondolva vetődik fel bennem azonban egy súlyos kérdés: mi van és mi lesz azzal a sok Angélával, aki hiába álmodik valami szebbről, valami másról, mint amiben él? Aki, ha nincsenek segítői, esélyt sem kap a változtatásra?

A társadalmi mobilitás leállt, ezt a szomorú tényt számos kutatás is igazolja. És itt bizony súlyos az iskola felelőssége. Ez a felelősség pedig nem hárítható át a szülőkre, akik nagy része örül, ha élni tud, és maga is segítségre szorulna.

A fiatal rendezőnő (ez a vizsgafilmje!) erről a kérdésről optimistán nyilatkozik egy interjúban. Úgy véli, hogy Angélában lesz elég kitartás ahhoz, hogy önerőből küzdje ki magának a boldogulás lehetőségét. Kocsis Ágnes tehát hisz a felnövekvő fiatalok energiájában, erejében, céltudatosságában.

Biztosan akad a mai tizenévesek között olyan, aki önerőből képes előbbre jutni. Én azonban ebben a kérdésben egy csöppet sem vagyok derülátó. Riadtan figyelem, hogy az iskolák, a pedagógusok jelentős része – a nehezedő körülményekre hivatkozva – eleve lemond arról, hogy a rábízott gyerekek érdekében erőfeszítéseket tegyen, személyesen, az ő szükségleteikre is odafigyelve segítsen nekik. Legalább annyit, hogy nyíltan beszélget velük, meghallgatja őket, igyekszik megérteni, amit mondanak, és szükség esetén megfogja a kezüket…

Sz.J.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek