OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. január 18.

Nézzünk magyar filmeket!

Kocsis Ágnes: Friss levegő

Évtizedekkel ezelőtt (1964-ben) készült egy magyar filmszatíra, mely a Miért rosszak a magyar filmek? címet viselte. A cím nagy feltűnést keltett (maga az alkotás felejthető volt), mert a magyar filmekről az a sommás vélemény élt a köztudatban, hogy nem érdemes megnézni őket. (A válasz a címbéli kérdésre egyetlen szó volt: „Csak.”)

Azután persze jött egy felfutó korszak, a magyar filmeknek bel- és külföldön is egyre nagyobb sikerük lett, többet közülük még ma is szívesen és élvezettel nézünk. A rendszerváltás körül megint apadt az érdeklődés, több – itt nem részletezett ok miatt – a magyar film ismét hullámvölgybe került. Az utóbbi években azonban jóleső pezsgés indult meg, és a nagy öregek mellett megjelentek a fiatal tehetséges rendezők. S akad az új magyar filmek között több olyan is, amelynek határozott üzenete van az iskola, a pedagógusok számára (Kontroll, Fehér tenyér stb.).

Éppen ideje, hogy odafigyeljünk arra a világra, amelyben gyermekeink, tanítványaink felnőnek, és próbáljunk segíteni nekik abban, hogy élni tudjanak benne. S ennek a világnak a megértéséhez az új magyar filmek komoly segítséget jelentenek.

Kocsis Ágnes Friss levegő című alkotását január 4-e óta játsszák a fővárosi mozik. A film az elmúlt évben már több díjat nyert, világszerte érdeklődnek iránta, félő azonban, hogy idehaza a megérdemeltnél kevesebb figyelem övezi. Pedig ez az a film, amelyet minden, kamaszokkal foglalkozó pedagógusnak meg kellene néznie. (A filmnek saját honlapja van: www.frisslevego.hu.)

Adva van egy csinos, középkorú asszony, aki egyedül neveli középiskolás lányát. Viola hiába igyekszik párt találni magának, magányosok klubjában próbál (sikertelenül) ismerkedni, apróhirdetéseket ad fel, nem tudja lebontani magánya falát. Ez a sorsát – legalább is kívülről nézve – nagy emberi méltósággal viselő nő egy nyilvános illemhelyen dolgozik. Feltételezhetően nem jutott más munkahely neki; az itt keresett pénzből tartja fenn lakótelepi lakását és neveli a lányát.

A 17 éves Angéla ruhaipari szakközépiskolába jár, vágya, hogy híres divattervező legyen. Álomruhákat tervez, és halálosan szégyelli, titkolja anyja munkáját. Anya és lánya egyetlen meghitt időszaka, amikor közösen megnézik a Polip című filmsorozat egy-egy részletének videófelvételét. Ilyenkor sem szólnak egymáshoz, de mindkettőjük falán ott díszeleg a filmsorozat főszereplőjének fotója.

Az anyát éppen eléggé igénybe veszi saját életének kudarca, a megélhetésért folytatott napi küzdelem: nem marad energiája arra, hogy a lányával beszélgessen, megértse kamaszálmait, segítsen neki kitörni a mindkettőjük számára nyomasztó mikrovilágból. Viola előéletét csak sejteni lehet. Ő a rendszerváltás jellegzetes vesztese, aki ott ragadt egy panellakásban, állást (egy magánvállalkozó alkalmazottjaként) kap, jobb híján egy WC-ben, s elég egy baleset, hogy még ezt a munkát is elveszítse. És akkor hogyan él meg? Hogyan tudja megőrizni az addig megszokott (nem túl magas) szintet?

Anya és lánya szinte egyáltalán nem kommunikál egymással. Ha Viola megérkezik, Angéla azonnal kitárja az ablakokat, mert idegesíti az anyja által a munkahelyről behozott szag. Fogalma sincs anyja valós gondjairól, agresszíven és rövidre zártan nyilvánít véleményt, amikor esetleg felmerül, hogy Viola férfit hoz be a lakásba. Az anya ugyan büszke a lányára (hiszen, mint kiderül, az ismerősöknek beszél róla, dicsekszik a ruhaterveivel), de kicsit tart tőle, nem talál hozzá utat, és képtelen érzelmei kifejezésére. A gondoskodás szándéka csupán a többször előforduló kérdésben mutatkozik meg: „Ettél?”.

Kamaszokkal akkor sem könnyű, ha különben minden viszonylag rendben van körülöttük, ha van kire támaszkodniuk, odafigyelnek rájuk, igyekeznek megérteni őket. Viola anyaként és nőként maga is segítségre szorulna, hiszen elképesztően magányos, egyetlen olyan ember sem akad, akihez gondjaival fordulhatna.

Két iskolában játszódó jelenet is van a filmben, amelyet érdemes lenne pedagógiai-pszichológiai mikroelemzésnek alávetni.

Az egyik a kislány és az iskola igazgatójának a beszélgetése. Az igazgató közli Angélával, hogy elnyert egy nemzetközi ruhatervező pályázatot, és kimehet Olaszországba. Láthatóan maga is zavarban van („Ez a mi iskolánkban még nem fordult elő”), és nem is igazán tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel. A levelet alig találja meg az iratok alatt, a téma igazából nem érdekli, a vitathatatlan siker nem villanyozza fel. Sőt mintha felesleges többlettehernek érezné, hogy még ezzel is foglalkoznia kell. Meglehetősen szenvtelen hangon figyelmezteti Angélát arra, hogy ne csorbítsa majd az iskola hírnevét, és készítse el időre a terveket. Angéla először is meglepődik, hiszen a pályázatot nem ő nyújtotta be, hanem a barátnője, aki ezt meglepetésnek szánta, először az igazgatótól értesül tehát a dologról. Rá is kérdez: „Miféle verseny?” Az igazgató erre – meglehetősen kelletlenül – angolul is felolvassa a levelet, a lényeget egyre türelmetlenebbül magyarul is elismétli. Angéla a váratlan helyzettől válik a szokottnál is görcsösebbé. Nem kérdez többet, fel sem merül benne, hogy több információt is kaphatna. De az igazgató sem gondol arra, hogy ezt a nyilvánvalóan tehetséges kislányt érdemben is segítenie kellene. A jelenet feszültségét fokozza, hogy közben a hátérben egy takarítónő tisztogatja a falat, felidézve Angéla anyjának a munkáját, és sejthetően fokozva a kislányban amúgy is meglévő feszültséget.

Ennél is lesújtóbb a másik jelenet. Az egyik szakoktató egészen barátságosan járkál a varrógépnél dolgozó lányok között. Angéla elmélyülten és láthatóan élvezettel dolgozik egy ruhán. Az oktató melléje érve meglehetősen gúnyosan ennyit mond csak: „Versace?”. Angéla lehervad, leáll. A tanár észre sem veszi, hogy mekkora sebet ejtett. Pedig Angélának ekkor egyetlen jó szó, egyetlen rá igazán figyelő pedagógus is elegendő lenne, hogy átlendítse válságos helyzetén.

Nem írom le, hogy mi történik a továbbiakban Violával és Angélával, mivel nem szeretnék senkit sem megfosztani a film élményétől. Az élmény hatása alatt, a történetet végiggondolva vetődik fel bennem azonban egy súlyos kérdés: mi van és mi lesz azzal a sok Angélával, aki hiába álmodik valami szebbről, valami másról, mint amiben él? Aki, ha nincsenek segítői, esélyt sem kap a változtatásra?

A társadalmi mobilitás leállt, ezt a szomorú tényt számos kutatás is igazolja. És itt bizony súlyos az iskola felelőssége. Ez a felelősség pedig nem hárítható át a szülőkre, akik nagy része örül, ha élni tud, és maga is segítségre szorulna.

A fiatal rendezőnő (ez a vizsgafilmje!) erről a kérdésről optimistán nyilatkozik egy interjúban. Úgy véli, hogy Angélában lesz elég kitartás ahhoz, hogy önerőből küzdje ki magának a boldogulás lehetőségét. Kocsis Ágnes tehát hisz a felnövekvő fiatalok energiájában, erejében, céltudatosságában.

Biztosan akad a mai tizenévesek között olyan, aki önerőből képes előbbre jutni. Én azonban ebben a kérdésben egy csöppet sem vagyok derülátó. Riadtan figyelem, hogy az iskolák, a pedagógusok jelentős része – a nehezedő körülményekre hivatkozva – eleve lemond arról, hogy a rábízott gyerekek érdekében erőfeszítéseket tegyen, személyesen, az ő szükségleteikre is odafigyelve segítsen nekik. Legalább annyit, hogy nyíltan beszélget velük, meghallgatja őket, igyekszik megérteni, amit mondanak, és szükség esetén megfogja a kezüket…

Sz.J.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek