OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. május 7.

A közalkalmazotti munkaviszony megszűnése

Legfontosabb tudnivalók

Számos iskolát elért a leépítés, így kollégáink nagy számban fordulnak hozzánk elbocsátással kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbi összeállítással elsősorban nekik kívánunk segíteni.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

A munkaviszony megszüntetése vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató szándéka lehet.

A munkavállaló szándéka szerint

Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja:

  • Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól.
  • Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek.
  • Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.
  • Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló?

  • Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint.
  • Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

A munkáltató szándéka szerint

Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni!

Mit tegyen a munkavállaló?

  • Kérjen írásbeli indoklást.
  • A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette.
  • Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből.
  • Kérjen gondolkodási időt.
  • Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot.
  • Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak.
  • Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

Mit ne tegyen a munkavállaló?

  • Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést.
  • Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül.
  • Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel.

A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

Felmentés esetén mi illeti meg a munkavállalót?

Felmentési idő

A felmentési idő a felmentés kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig eltelt idő. A felmentési idő kezdete a felmentés közlését (kézbesítését) követő nap.

Mértéke legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a 60 napos felmentési idő az összes (nem csak a legutóbbi munkahelyen töltött) közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár).

A felmentési idő felére a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a felmentési idő végéig kapja a fizetését, de a felmentési idő felében nem kell dolgoznia.

Munkabér a felmentési idő alatt

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve azt az időt, amely alatt a munkavállaló egyébként sem lenne jogosult munkabérre. Abban az esetben, ha a munkavállalót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. Ha a munkavállalót a felmentési idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették, és a felmentési időre járó munkabért kifizették neki, a felmentési idő alatt bekövetkezett halála miatt a már felvett munkabért az örököstől visszakövetelni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. Ez a törvényi rendelkezés abban segíti a munkavállalót, hogy ha időközben másik munkahelyet talál magának, úgy arról ne maradjon le pusztán azért, mert a felmondási ideje még nem telt le a korábbi munkáltatónál. Értelemszerűen ilyenkor a felmondási időből még hátralévő időre a munkavállaló munkabért nem kap.

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egyhavi,
b) öt év: kéthavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Egyéb járandóságok

Ha a közalkalmazott a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt a felmentési idő utolsó napján ki kell fizetni a részére.

Ha a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (a felmentési idő utolsó napján) ki kell fizetni a részére.

Szintén a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni a 13. havi bér időarányos részét, amennyiben az egyéb jogszabályok alapján a munkavállaló jogosult rá. Amennyiben évi rendes szabadságát nem tudja igénybe venni, ki kell fizetni a részére.

Felmentés alóli védelem

A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körű, nem lehet a felmentést gyakorolni például:

  1. keresőképtelenség, betegszabadság, táppénz,
  2. GYES, GYED, szülési szabadság,
  3. lombikbébi-programban való részvétel,
  4. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat,
  5. ösztöndíjas külföldi tanulmányút

ideje alatt.

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Gyakran ismételt kérdések

1. Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

A közalkalmazotti jogviszony idejének megállapításánál az 1992. július 1-je előttiekből csak a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, az ez utániakból pedig a közalkalmazotti vehető figyelembe.

2. Az egyetemi tanulmányok a jelenlegi törvények szerint közalkalmazotti jogviszonynak minősülnek-e?

Az egyetemi tanulmányok ideje nem számít közalkalmazotti jogviszonynak (viszont nyugdíj igénylése szempontjából szolgálati időnek minősül).

3. Jogszerű-e, ha létszámleépítés esetén nem azokat küldik el, akik már igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a prémiuméveket, hanem a 18-20 év munkaviszonnyal rendelkezőket?

A munkáltató saját döntése, hogy kit ment fel. Az érdekképviseletnek van véleményezési joga, illetve ha ezek a szervek a munkáltatóval közösen korrekt esélyegyenlőségi tervet készítenek, amely mindegyik félre kötelező, akkor van rá esély, hogy a munkavállalók közül senki se kerüljön kilátástalan helyzetbe esetleges elbocsátása esetén. A leépítés szempontjaiba is beleszólhat az érdekképviselet.

4. A felmentési időre járó átlagbérbe milyen juttatások számítanak be? A túlóra után és a helyettesítések után kapott bérek beszámítanak-e az átlagbérbe, vagy csak az alapbér jellegű pótlékok?

Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkavégzés alóli felmentési időre átlagkereset jár.

5. Kérheti-e a munkavállaló a felmentési idő rövidítését?

Az Mt. 94.§-a alapján a munkavállaló kérheti felmentési idejének lerövidítését, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időpontban megszüntetni a jogviszonyt.

6. A betegállomány után mikor kaphatom kézhez a felmondó levelet?

A keresőképtelen állományban lévő dolgozó felmentési tilalom alatt áll. Ha a keresőképtelenség a 15 napot meghaladja, csak 15 nap elteltével, ha a 30 napot meghaladja, csak 30 nap elteltével kezdődhet meg a felmentési idő.

7. Ha a felmondási idő alatt nyugdíjba megyek, a havi bérem mellett a nyugdíjamat is megkapom?

Ha a felmentési idő alatt a dolgozó igényli nyugdíját, végkielégítésre nem jogosult. Viszont a felmentési idő alatt munkabérét vagy átlagkeresetét és nyugdíját is folyósítják.

8. Ha a felmentési idő lejárta előtt sikerül munkát találnom mint közalkalmazott, megkaphatom-e a végkielégítés összegét?

Nem véletlen, hogy a végkielégítést a felmentési idő végén köteles kifizetni a munkáltató. Ha a dolgozó csak a felmentési idő letelte, tehát jogviszonya megszűnése után létesít új közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony utolsó napján jogosult a végkielégítésre. Ha viszont a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében nem lesz jogosult végkielégítésre.

9. A Közalkalmazotti Tanács tagjai élveznek-e védettséget leépítés esetén?

A KT tagját megilleti munkajogi védelem, ha legalább hat hónapig betöltötte a tisztséget. A Munka törvénykönyve szerint a közalkalmazotti tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Mt. 28. §-a szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot (vagyis az elbocsátással kapcsolatos egyetértési jogot) a közalkalmazotti tanács gyakorolja. [Mt. 62. § (2)-(3)]

A munkajogi védelem egyébként pontosan a következőket jelenti:

„Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása
a) elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy
b) a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.”

A munkáltató tehát felmondhat, de csak a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével. Az egyet nem értést azonban alaposan meg kell indokolni.

10. Mikor járok jobban: ha még 2007-ben én kérem nyugdíjazásomat, vagy megvárom, míg az igazgató mond fel? Milyen illetmények illetnek meg 2007-ben, ill. 2008-ban?

Érdemes az előrehozott öregségi nyugdíjat még 2007-ben igényelni. 2008. január 1-től ugyanis

  • kedvezőtlenebb lesz a nyugdíj összegének kiszámítása;
  • nem állhat a Tbj. 5. §-a szerinti jogviszonyban (2007-ben a felmentési idő mindenféleképpen megilleti);
  • ha keresete eléri a minimálbér összegének tizenkétszeresét, nyugdíjának folyósítását december 31-ig szüneteltetik.

2007. évi felmentése esetén a munkavégzés alóli felmentési idő alatt jogviszonyt nem létesíthet (közalkalmazottként), az erre az időszakra járó átlagkeresetét havonta kapja meg. Végkielégítés csak akkor illeti meg, ha a felmentés, illetve a felmentési idő alatt nem minősül nyugdíjasnak.

11. Közalkalmazotti határozott idejű munkaszerződésemet közös megegyezéssel megszüntethetem-e a határozott idő lejárta előtt?

A határozott idejű kinevezést közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen állapodik meg. Ha a munkáltató ezt nem fogadja el, akkor erre nem kötelezhető. A határozott idejű kinevezés lemondással nem szüntethető meg. Vagyis ha a közös megegyezés nem jön létre, akkor a dolgozó a határozott idő lejárta előtt nem tudja megszüntetni a jogviszonyát.

--

Az összeállításhoz használt források:
Tanácsadó
Magyarország.hu
Sorvezető. A PDSZ kiadványa az oktatásban dolgozókra vonatkozó szabályokról.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek