OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. június 13.
Címkék:
 

Sebestyénné Kruchió Ilona

Az osztályfőnöki órák helyzetéről

Az osztályfőnöki szerep nem korlátozódik az osztályfőnöki óra megtartására. Az osztályfőnöki munka ennél sokkal többet jelent. Az osztályfőnök az, aki az osztályba járó gyerekek igényeit, szüleik elképzeléseit és a társadalmi elvárásokat egyaránt tapasztalja, s próbálja a gyerekek személyiségfejlődésének szolgálatába állítani. Maga az osztályfőnöki óra olyan helyszín, ahol lehetséges a pedagógus és a gyerekek közvetlen találkozása, s nemcsak egy-két személy, hanem az egész osztályközösség együttes formálására, nevelésére nyílik lehetőség direkt és indirekt nevelési módszerekkel egyaránt.

A Nemzeti Alaptanterv bevezetésével az osztályfőnöki órák központi szabályozása megszűnt, átkerült az intézmények hatáskörébe. Ez az egyik oka, hogy presztízse, mely valójában addig sem volt túl magas, teljesen elhalványult. Az iskolával szemben támasztott társadalmi elvárások tovább halványították az osztályfőnöki órák szerepét. Az iskola elsődleges feladata a társadalmi elvárások alapján az ismeretátadás. Olyan ismeretről van itt szó, mely tankönyvekben szerepel és megtanulható, osztályfőnöki tankönyv pedig nincs. Az osztályfőnöki óra – annak ellenére, hogy hatékony nevelési eszköz lehetne az iskolák pedagógiai gyakorlatában, a köztudatban „pihentető óraként” él.

Az osztályfőnöki óra feladatait három nagy csoportba lehet sorolni: nevelési feladatok, szervezési feladatok, adminisztrációs feladatok. Az osztályfőnöki órákon ezen feladatok teljes körű ellátására a jelenleg érvényben lévő, törvényileg szabályozott heti egy osztályfőnöki óra kevés. Ebből következően valamelyik osztályfőnöki feladat csorbát szenved. Ennek feltárására, illetve a jelenlegi mostoha külső körülmények között is alkalmazható osztályfőnöki tanterv összeállításának első lépéseként készült kutatás Békés megyében.

A kutatásban község, kisváros, nagyváros és megyeszékhely pedagógusai és felső tagozatos diákjai vettek részt. A mintaválasztás véletlenszerű kiválasztás alapján történt. A kérdőíves felmérésben 80 pedagógus és 80 diák vett részt. Az értékelhető kérdőívek száma pedagógusoknál 51,25%, a diákoknál 81,25% volt.

A kutatás arra keresett választ, hogy fontosnak tartják-e a pedagógusok az osztályfőnöki órákat, mit tartanak az osztályfőnöki óra legfontosabb feladatának, hatékonynak tartják-e az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát. Elkészült az osztályfőnöki órák fő feladatainak – nevelés, szervezés, adminisztrálás – rangsora is három szempont szerint: a pedagógusok véleménye, gyakorlati tapasztalatai és a diákok gyakorlati tapasztalata alapján. A megfogalmazott hipotézisek a következők voltak:

  • Az osztályfőnöki órákat a pedagógusok és a diákok is fontosnak tartják az iskola oktató-nevelő munkájában.
  • A pedagógusok szerint az osztályfőnöki órák legfontosabb feladata a nevelés.
  • Az osztályfőnöki órákon elsősorban adminisztrációs, ezt követően szervezési feladatokat látnak el, ami a közvetlen nevelő munka rovására megy.
  • A pedagógusok nem tartják hatékonynak az osztályfőnöki órán elvégzett közvetlen nevelői munkát.

A kutatás értékelése

Az iskolákban általában heti 1, de előfordul, hogy heti 0,5 osztályfőnöki óra van. Fontosságát településszerkezettől függetlenül minden pedagógus és minimális kivétellel szinte minden diák elismerte. A fontosság okai eltérőek: a pedagógusok szerint azért fontos, mert a nevelés eszköze, hiszen az osztályfőnöki órának a nevelés a legfontosabb feladata. A kutatásban részt vevő, értékelhető kérdőívet benyújtó pedagógusok közül 100%-nak (!) ez a véleménye. Különbségek a nevelési feladatok milyenségében vannak:

1. táblázat. Pedagógusok véleménye az osztályfőnöki órákon folyó legfontosabb nevelési feladatokról
Gyermek megismerése, figyelemmel kísérése 31,4%
Közösségfejlesztés 17,2%
Problémák megoldása 10,3%
Alkalom a beszélgetésre 10,3%
Aktuális nevelési helyzetek megoldása 6,9%
Viselkedéskultúra tanulása 6,9%
Értékközvetítés 3,4%
Személyiségfejlesztés 3,4%
Egészséges életmódra nevelés 3,4%
Gyerekek véleményének meghallgatása 3,4%
Témamegbeszélés 3,4%

A megkérdezett diákok 96%-a tartotta fontosnak és jónak az osztályfőnöki órákat, míg a fennmaradó 4% nem sok értelmét látta. A pozitívan értékelők körében elsősorban azért fontos és jó, mert lehet az őket érintő és érdeklő kérdésekről beszélgetni. Megjelenik az osztályfőnöki órák fontosságának értékelésekor a diákok körében pozitívumként a „nem kell tanulni” válasz is a második helyen, azonban igencsak lemaradva az első helyen lévő „lehet beszélgetni” választól. A megkérdezett diákok körében, hogy miért fontos és jó az osztályfőnöki óra, a következőképpen alakultak a válaszok:

2. táblázat. Diákok véleménye arról, hogy miért jó az osztályfőnöki óra
Lehet beszélgetni minket érintő, érdeklő kérdésekről 67,7%
Nem kell tanulni 19,3%
Szereti az osztályfőnököt 3,2%
Nem csinálunk semmit 3,2%
Jó, mert soha nincs megtartva 3,2%
Nem kell gondolkodni 1,7%
Jó, mert soha nincs ott a tanár 1,7%

A gyerekek beszélgetésre való igényét igazolja a kutatás többi részében az is, hogy a megkérdezett 7., 8. osztályos diákok még többet szeretnének beszélgetni az osztályfőnöki órákon magukról, a problémák megoldásáról, valamint egymásról, hogy minél jobban megismerhessék környezetüket, társaikat, önmagukat. Az 5.,6. osztályosok körében is megjelenik a kutatás további részében előkelő helyen az az igény, hogy az osztályfőnöki órákon lehessen még többet beszélgetni az őket érintő, érdeklő témákról, de ebben a korosztályban az elhangzott vélemények alapján az osztályfőnöki órákon sokkal többet kellene játszani. Jogos igény ez ebben a teljesítménycentrikus világban, ahol az osztályfőnöki óra kis szigetként szerepel, mert észrevétlenül lehet tanulni feszültség, felmérők és felelések nélkül. Itt valóban megvalósulhatna a játszva tanulás, például szituációs játékok formájában, mely egyrészt nevelési feladatot, másrészt a gyerekek – főleg a kisebb gyerekek – jogos játékra való igényét elégíthetné ki.

Előkelő helyen szerepel a „nem kell tanulni” indok is a felmérésben, korosztálytól függetlenül, ami igazán „jóvá teszi” az osztályfőnöki órát. Korán sincs akkora súllyal, mint a beszélgetés fontossága, de azért szerepel. Ez nem annak tudható be – legalábbis nemcsak annak – , hogy a diákok szeretnek semmit sem csinálni, sőt! A jól megszervezett osztályfőnöki órára a diákok részéről is igény van. Azonban nem ront az osztályfőnöki órák megítélésében, ha semmi sem történik az óra alatt, mert jó feszültségmentesen, kikapcsolva végigülni egy órát, akkor is, ha nincs sok értelme: „Amit mi csinálunk, annak nem sok értelme van, de biztos értelme van, mert ha nem, akkor miért találták ki.” (13 éves fiú)

Az osztályfőnöki órákat negatívan értékelő diákok (4%) főleg az órákon ért negatív élményeik miatt válaszoltak nemmel. Véleményeik a következőképpen alakultak:

3. táblázat. Diákok véleménye arról, hogy miért nem jó az osztályfőnöki óra
Nincs ott a tanár 33,6%
Mindig beszélgetni kell 16,6%
Nem csinálunk semmit 16,6%
Nincs soha megtartva 16,6%
Úgyis más tantárgy van helyette 16,6%

Az első helyen szereplő negatív indok, miszerint nincs ott az órán az osztályfőnök, feltehetően egyedi, szélsőséges eset. A kutatás arra nem terjedt ki, hogy feltárja ennek a helyzetnek a hátterét, de a „nincs ott a tanár” indoknak az igen előkelő helye jelzésértékű: a gyerekekre nagyon negatív hatással van az osztályfőnök távolléte, s ez kihat arra, hogy nem látja értelmét az egész osztályfőnöki órának. Emellett az osztályfőnöki szerep fontosságára is felhívja a figyelmet, mert a válaszok alapján inkább negatív élményként élik meg a diákok az osztályfőnök hiányát, azt, hogy ezáltal értelmetlenné válik az egész osztályfőnöki óra. A negatív indokok egy része szerepelt pozitív indokként is, tehát a diákok eltérően értékeltek egy-egy aktuális helyzetet: volt, aki éppen azért szereti az osztályfőnöki órát, mert lehet beszélgetni, vagy mert épp nem kell csinálni semmit, s volt, bár elenyésző arányban, aki mindezt negatívként értékelte. Az eltérő értékelést eredményező befolyásoló tényezők az egyéni élményekből fakadhatnak.

Az osztályfőnöki órák legfőbb feladatainak – nevelés, szervezés, adminisztrálás – rangsorolása konkrét feladatok rangsorolásán keresztül történt. Mindhárom osztályfőnöki feladathoz két-két osztályfőnöki órán végezhető tevékenység tartozott, melyeket mind a pedagógusok, mind a diákok különböző szempontok szerint rendeztek fontossági sorrendbe. Ez alapján alakult ki a végeredmény. A szempontok a következők voltak: a pedagógusok egyéni véleménye, azaz amit a pedagógusok fontosnak tartanak; a pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, azaz, ami az órákon ténylegesen történik; valamint a diákok gyakorlati tapasztalatai, azaz, amilyen tevékenységeket a diákok tapasztalnak az osztályfőnöki órákon. A kérdőívben megfogalmazott konkrét tevékenységek egyszerűek, egyértelműek voltak, hogy mind a diákok, mind a pedagógusok egyformán értelmezhessék.

A pedagógusok egyéni véleményének összesítése a következőképpen alakult: a tanárok teljesen egyöntetűen az osztályfőnöki órák legfontosabb feladatának a nevelést tartják, melyet a szervezés, majd az adminisztrálás követ. Igaz, a gyakorlat nem ezt mutatja, ott a szervezés és az adminisztrálás helyet cserél, s a sorrend a megkérdezett pedagógusok gyakorlati tapasztalatai alapján: nevelési munka, adminisztrálás, szervezés. A megkérdezett diákok gyakorlati tapasztalata alapján az osztályfőnöki órákon elsősorban adminisztrálás folyik, majd nevelési, végül szervezési tevékenységek kapnak helyet:

4. táblázat: Pedagógusok és diákok rangsora az osztályfőnöki feladatokról
Pedagógusok véleményePedagógusok gyakorlati tapasztalataDiákok gyakorlati tapasztalata
1. hely NevelésNevelésAdminisztrálás
2. hely SzervezésAdminisztrálásNevelés
3. hely AdminisztrálásSzervezésSzervezés

A különböző szempontok szerint létrejött rangsorok eltéréseket mutatnak. A legnagyobb eltérést a pedagógusok véleménye és a diákok gyakorlati tapasztalata alapján kialakult rangsorban találunk. Az, amit a pedagógusok szeretnének csinálni az osztályfőnöki órákon, teljesen eltér attól, amit a diákok a mindennapokban tapasztalnak. Ennek okait a külső körülmények alakulásában kereshetjük, melyek nem teszik lehetővé a pedagógusok számára, hogy az általuk fontosnak tartott tevékenységeket olyan mennyiségben és formában végezhessék, ahogyan azt fontosnak és jónak tartják. Jelen esetben nem terjedt ki a kutatás arra, hogy melyek ezek a külső körülmények, de feltehetően szerepet kapna az osztályfőnöki órák alacsony presztízse, a kevés óraszám és az osztályfőnöki szerepre való felkészítés a tanárképzésben.

A pedagógusok gyakorlati tapasztalatait és véleményét összehasonlítva, a szervezés és az adminisztráció helyet cserélt. A nevelés mindkét esetben az első helyen maradt. Az adminisztráció szervezési feladatok elé kerülésének oka az adminisztratív feladatok növekedésében keresendő. Mivel az adminisztratív feladatok ellátása kötelező, azok befejezése után a pedagógusok igyekeznek a megmaradt időt nevelési feladatokra fordítani, s így a szervezési feladatok azok, melyekre kevesebb idő marad. Vannak szervezési feladatok is, melyeket az osztályfőnöki órákon végeznek, de idő hiányában ezek elsősorban valamilyen konkrét iskolai vagy nagyobb osztályszintű eseményhez kötöttek.

A pedagógusok gyakorlati tapasztalata és a diákok gyakorlati tapasztalata is eltérést mutat: a pedagógusok szerint a gyakorlatban legtöbb időt a nevelési, majd az adminisztrációs, végül szervezési feladatok ellátására fordítanak. A diákoknál ez a sorrend: adminisztrálás, nevelés, szervezés. Az eltérés hátterében a nevelés hatékonysága keresendő. Ha a pedagógus a rendelkezésre álló idejét nevelésre fordítja az osztályfőnöki órán, de az nem elég hatékony, akkor a gyerekek úgy érezhetik, hogy semmit nem csináltak, s hogy az egész óra csak adminisztrációról szólt. Az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munka hatékonyságáról a pedagógusok is negatívan nyilatkoztak. Bár az osztályfőnöki órát elsősorban a nevelés eszközének tekintik, magát a nevelést nem tartják hatékonynak különböző külső körülmények fennállása miatt.

A megkérdezett pedagógusok 73%-a nyilatkozott úgy, hogy az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka nem hatékony. Ennek okait különbözőképpen látták:

5. táblázat. Pedagógusok véleménye, miért nem hatékony az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka
Túl kevés az osztályfőnöki óra 47,0%
Az iskola által befolyásolni nem tudott külső nevelő hatások túl erősek 40,0%
Az idő nem nevelésre, hanem fegyelmezésre megy el 6,5%
Nem osztályfőnöki feladat 6,5%

A legtöbb megkérdezett pedagógus úgy látja, hogy az osztályfőnöki órán folyó nevelési munka azért nem hatékony, mert a jelenleg általában heti 1 vagy heti 0,5 órában megtartott osztályfőnöki óra erre nem elég. Ráadásul az egyre több adminisztráció tovább csökkenti a nevelésre fordítható időt. Hiába igényelnék a gyerekek, s hiába tartja a közvetlen nevelési munkát fontosnak a pedagógus, az időbeli korlátok határt szabnak a lehetőségeknek. Az is megfogalmazódott egyik pedagógus tollából, hogy ilyen feltételek mellett hiába gondolja ő úgy, hogy szükség van az osztályfőnöki órákra, az, semmit nem ér.

A második helyen szereplő, hatékonyságot befolyásoló tényezők az egyre erősebb és folyamatos, iskolán kívüli spontán nevelői hatások tovább gyengítik az iskolai nevelői munka hatékonyságát. Általában ezek a külső hatások nem az iskola által képviselt konstruktív nevelési cél irányába mutatnak. Vannak természetesen olyan külső nevelési hatások is, melyek erősítik az iskolában folyó nevelés hatékonyságát, de sajnos nem ezek vannak túlsúlyban.

Sokszor előfordulhat, hogy a nevelésre fordítható időt sem tudja a pedagógus arra fordítani, amire szeretné, az itt szereplő okok miatt például azért, mert az idő a fegyelmezésre megy el. Ilyen esetben feltehetően az osztály és az osztályfőnök közötti kapcsolat nem felhőtlen valamilyen okból, s emiatt nem tud a közös munka kialakulni. Nem kell ellenszenvre gondolni a diákok és pedagógusok között, az is megnehezítheti az együttműködést, ha más célokat szeretne megvalósítani az osztály és az osztályfőnök. Megoldást a pedagógus pedagógiai tudása adhat.

A nevelés kérdéses hatékonyságára mutat rá az is, hogy a nevelés nem az osztályfőnök feladata. Valóban nem elég, ha „csak” az osztályfőnök nevel és „csak” osztályfőnöki órán. A válaszolók szerint a nevelés szituációfüggő, egy spontán módon kialakult adott helyzetet érdemes fölhasználni egy-egy nevelési cél kialakítására, mert ez így sokkal hatékonyabb. Célzottan, heti egy órában nem lehet nevelni. Nevelési célok megvalósításához azonban nem elég várni a spontán kialakuló szituációkat, szükség van a célzott nevelői hatásokra – ha csak heti egy órában, akkor is. Az osztályfőnöknek a szaktanárokhoz képest sokkal szorosabb a kapcsolata az osztályával, s ez az egyik alapja az egymás között kialakuló bizalomnak, mely biztosítja a heti egy osztályfőnöki órában folyó nevelési tevékenység hatékonyságát. Az osztályban tanító többi szaktanár nevelési munkája, a spontán kialakult szituációk nevelési tanulságai és az iskolán kívüli nevelési hatások együttesen erősítik vagy gyengítik az osztályfőnök nevelési munkáját. A folyamatban kulcsszereplő az osztályfőnök, még ha heti 1 órában a lehetőségei korlátozottak is. De nemcsak időkorlátai vannak ennek a hatékony munkának; a hatékonyságot befolyásolja a pedagógus és a gyermek személyisége is. Ezt nem lehet pozitív vagy negatív indokok közé besorolni, hiszen a befolyásolás hathat pozitívan, negatívan egyaránt. Nehéz olyan esetben a negatív hatásokat kikerülni, ahol az a személyiségből fakad, de a gyermekek érdekében a pedagógusnak arra kell törekednie tudatosan, hogy a tőle telhető legtöbbet megtegye a gyerekek konstruktív irányba való fejlődése érdekében.

A megkérdezett pedagógusok 27%-a hatékonynak tartotta az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát. Nem lehet táblázatba foglalni a hatékonyság okait, összefoglalóan pótolhatatlannak és nagyon hatékonynak tartották. Voltak azért a hatékonyságnak kitételei: a nevelés csak akkor lesz eredményes, ha következetes és a mindennapokban folytatódik, tehát nem zárul le az osztályfőnöki óra végével. A nevelést hatékonynak tartók körében szintén felmerült az a probléma, hogy kevés az idő az osztályfőnöki órákra. Nagyon sokat kell adminisztrálni, s olyan feladatokat is el kell látnia az osztályfőnöknek, amit korábban nem kellett. Ez némi ellentmondást takar: hatékony az osztályfőnöki óra közvetlen nevelési munkája, bár az óraszám túl kevés, és az osztályfőnöki óra nagy része adminisztrálással telik el. Tulajdonképpen minimális az idő, sokszor nincs is idő magára a közvetlen nevelői munkára. Az ellentétnek több oka is lehet: a pedagógus gyakorlati tapasztalatai, miszerint kevés óraszám mellett is sikerült az osztályával (vagy volt osztályával) hatékony munkát végeznie, vagy az a pedagógiai optimizmus, hogy „amit csináltam, biztos jó és hatékony, hiszen mindent megtettem a siker érdekében”.

Összefoglalás

A kutatás célja az volt, hogy feltárja az osztályfőnöki órák jelenlegi helyzetét. A hipotézisek az osztályfőnöki órák fontosságára, legfontosabb feladatára, hatékonyságára, illetve az osztályfőnöki óra feladatainak a mindennapokban betöltött szerepére keresték a választ.

Az osztályfőnöki órákat a kutatásban részt vevő pedagógusok 100%-ban fontosnak tartották, míg a megkérdezett diákok 96%-a értékelte pozitívan. A fennmaradó 4% negatív élményeiből kiindulva nem látta értelmét ennek az órának. Az első hipotézis így beigazolódott.

A második hipotézis szintén beigazolódott: a megkérdezett pedagógusok 100%-a a nevelést tartotta az osztályfőnöki órák legfontosabb feladatának.

A harmadik hipotézis azonban nem nyert igazolást. Az osztályfőnöki órák feladatainak rangsorolása 3 szempont szerint is létrejött, de egyik szempont sem igazolta a hipotézisben leírtakat. Bár a három szempont szerinti rangsorok nem egyezőek, egyik sem a hipotézisben leírtakat írja le. A hipotézisben leírtak szerint a mai osztályfőnöki órák gyakorlatában elsősorban adminisztrálás, majd szervezési munka folyik, s a korlátozott idő miatt ez a nevelés rovására megy. A kapott eredmények szerint a pedagógusok véleménye az, hogy elsősorban nevelni, majd szervezni, végül adminisztrálni kell az osztályfőnöki órán. A gyakorlatban ez nem így valósul meg a megnövekedett adminisztratív feladatok miatt: a szervezési munka és az adminisztrálás helyet cserél. A diákok gyakorlati tapasztalata alapján kialakult rangsor: adminisztrálás, nevelés, szervezés. A hipotézisnek el kell tehát vetni azt az állítását, hogy a nevelés háttérbe szorul, az egyre több adminisztráció a szervezési feladatokat szorítja háttérbe.

A pedagógusok és diákok gyakorlati tapasztalatából kialakult eltérő rangsor egyben a negyedik hipotézisre is utal: a nevelés hatékonyságának kérdésére. A megkérdezett pedagógusok 76%-a nem tartotta hatékonynak az osztályfőnöki órákon folyó nevelési munkát, tehát a hipotézis igazolódott. Az alacsony hatékonyság okai között legnagyobb súllyal az osztályfőnöki órára fordítandó nagyon kevés idő szerepel. Nem elhanyagolhatóak a külső nevelési hatások sem, melyek többnyire nem támogatják az iskolában folyó nevelői munkát.

A kutatásból egyértelműen levezethető az osztályfőnöki órák jelenlegi helyzetének tarthatatlansága. A diákok igénylik az őket érintő témákban a kötetlen beszélgetést, problémáik megoldásában a feléjük nyújtott segítő kezet. Erre az osztályfőnöki szerep, maga az osztályfőnöki óra lehetőséget biztosíthatna, de ilyen korlátozások mellett, ilyen minimális óraszámban ez szinte lehetetlen. Hiába igyekeznek a pedagógusok nevelési feladatokat ellátni, ha munkájukhoz nincsenek meg a külső feltételek. Nagyon nagy a tananyag, s a világban való boldoguláshoz rengeteg ismeretre van szükség, de nem szabad(na) elfelejteni, hogy az iskolának nemcsak az oktatás a feladata. Az iskola a nevelés színtere is, melynek igazolására az osztályfőnöki órák presztízsét helyre kell állítani. A kutatás is ezt igazolja: a pedagógusok szerint az osztályfőnöki óra a nevelés egyik eszköze, melyre a diákoknak igényük van.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.26.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.06.25.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szü...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.06.25.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő csal...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.06.25.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van...
(Forrás: Facebook)
--
2019.06.25.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.25.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek -...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.23.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymó...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja,...
(Forrás: mérce)
--
2019.06.23.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek