OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Kronstein Gábor

Kulturális pesszimizmus és az iskola

Az a kulturális pesszimizmus, amellyel Popper Péter pszicho-filozófus jóvoltából nemrég megismerkedhettek egyik napilapunk (Popper Péter: Az ember fáj a földnek, Népszabadság, 2004.05.22.) olvasói, átfogó történelmi kilátástalanságot áraszt. Szélső határig feszíti: a jelenségek világára nézve kivétel nélkülivé általánosítja a lazán „magyar borúlátás”-ként emlegetett életérzést, hangulatkultúrát, kudarc-attitűdöt, a vereség valószínűségével számoló cselekvési stratégiát. érzelmi felfűtöttsége, a régi protestáns prédikátorok jeremiádjaira emlékeztető stílusa, erudíciója, amellyel összegyűjti és azonosíthatóvá teszi (elsősorban értelmiségi) közönsége előtt a humanizmus hullásának apró tényeit, hatásos, de lefegyverző. Összemossa a maga misztikus reménytelenségével – „a világ megőrült” – a „magyar borúlátás”-t, amely ismerős a pedagógiai berkekből is. Ennek gondolatisága a pedagógiai közéletben is kissé olcsó, sokszor felszínes, szerencsére egészében még kialakulatlan. Szerencsére, mondom. Mert így legalább érvelni lehet vele szemben. Ezután ez nehezebb lesz. Popper Péter próféciája elmaszatolja a kétféle pesszimizmus minőségi különbségét. Megnemesíti a hétköznapit, magasabb intellektuális színvonal látszatát kölcsönzi neki. Érvtár, egyesek szemében talán még erkölcsi minta is válik belőle.

Nem örülök e fejleménynek, mert a tanárság a mai viszonyok között nehéz küzdelem árán őrzi meggyőződését, hogy a
tanítványok nevelhetők. Keserves azokon az élményeken is keresztülmenni, amelyekre építve a pedagógus körvonalazni tudja a maga viszonyaira a diák nevelhetőségének feltételeit, a nehézségeket, a folyamat hatékonyságának mértékét. Az át nem léphető határokat. Az erőfeszítésben rejlő szépséget, ami a humanista pedagógia leglényege. Szabad ezt bénítani?

1.

Induljunk ki egy kevéssé ismert tényből. Auschwitz-Birkenau megmaradt épületeit, a gázkamrák és az égetőkemencék romjait hamarosan védetté nyilvánították, múzeum létesült ott okulásképpen. Ma már mind a munkatáborrész, mind a megsemmisítő tábor az UNESCO Világörökség része.

Tele lehetne szórni a világot ilyen típusú emlékeztetőkkel. úgy tudom, Kambodzsa egy helyszínt föl is terjesztett e minősítésre az UNESCO-hoz. Ez helyes pedagógia. Az emberi társadalom lényegi tartozéka a szervezett, intézményesített halál. A pedagógia művészete abban áll, hogy a kellő időben, a kellő megvilágításban, hatékonyan (sajnálom, hogy ezt kell mondjam: célzott adagolásban) ismerteti az ide vonatkozó tényeket. Az is a pedagógia művészete, hogy kétféle remélhető visszhangot tud fölkelteni a szívekben s elmékben. A megrendülést és a szembefordulás eltökéltségét. Nem becsülném le azt sem, ha a pedagógus csupán annyit ér el, hogy érvekhez segíti azokat, akik az embertelenség megnyilvánulásait nem veszik természetesnek, nem restek a jóra, és szembefordulnak a barbárság felmagasztalóival. A maguk módján, a maguk szintjén, vitában érlelve, hogy tanulóközösségük, baráti társaságuk mit ért erkölcsön, merre keresi ideáljait.

2.

Ha e téren eredményekre törekszünk, módosítani kell tudásunkat a barbárságról. Ismernünk kell egy keveset arról, hogy milyen a barbárság mint történeti képződmény. Ne tessék meglepődni, ha a történelem tankönyvekben már megtalálják, hogy volt kezdete: amikor az első népesebb faluközösségek bizonyos javakért háborúzni kezdtek egymással. Az emberek nyilván már korábban is öltek, de akkor motívumaik még közelebb álltak a főemlősökéhez. Nem öltek fölöslegesen. Ez a vonás a társadalmi szervezettség magasabb fokán lépett be az emberek életébe. évezredek múltak el, míg megjelent a magaskultúrákban (Európában a krétaiaknál, görögöknél, etruszkoknál, Rómában) a civilizáció és a barbárság teoretikus ellentétpárja.

A civilizált társadalom már tartósan létrehozott olyan szervezetet (államit és társadalmit egyaránt), amely összefogta egyes közösségek munkaerejét, a folyamatosan tökéletesített írás birtokában képes volt távlatokban gondolkodni, nagy volumenben előállítani termékeket, azok egy részét messzire szállítani, a pénzzel kiszámíthatóvá tenni az ügyleteket, s eközben olyan alkotó értelmiséget eltartani, amelynek tanításai alapján az ösztönök megfékezésére rendelkezésre állt a jogrend, a filozófia és a bölcseleti magasságokat elért vallásos hit. Ennek rendelték alá a katonai alapon megszervezett barbárok elveit és gyakorlatát. Az a társadalom ideáljaiban heroikus volt, harcoló, zsákmányszerző férfiakra szabták. Különben falusi jellegű mikrovilág, s rokoni kötelékekre épült. Csak rövid távlatokat ismert föl; a törzsi és rokonsági egységeken túl nem fogadott el semmiféle egyenlőséget, semmiféle hűséget. Politikai, vallási és családi életében szabad tér kínálkozott az ösztönök számára.

A barbár társadalmak és a civilizált világ között volt szellemi átjárás. Szép számmal léteztek barbár államok – kezdetleges civilizációs vívmányokkal. Az európai kulturális etalonnak tekintett ókori és középkori államok teljes természetességgel illesztettek életrendjükbe barbár elemeket. A rómaiak rabszolgatartása, melyeket ők nagyüzemi méretekre fejlesztettek; a cirkuszi játékok és az alkalmazott halálmódjaik tartoznak például ide. Ezenfelül a szűk intellektuális látókörű barbároknak is voltak eredeti újításai: a fémpapucsos eke, a háromnyomásos földművelés, a gall kalászgyűjtő gép, a malom, a lovak megpatkolása, a nadrág, az izzasztókamra, a lovasnomádok által bevezetett nyeregtípus, a kengyel és a csapóíj. Bizonyos értelemben vívmány az ősi vendégjog, a széttagoltsággal járó önkormányzó képesség, a népgyűlés és a despotikus uralmi rendszerek helyett a jogok és kötelezettségek bonyolult egyensúlya.

3.

A magyar iskoláskönyvek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a mai európai civilizáció három lábon áll: az antik örökségen, a zsidó-keresztény szellemen és a vaskori – elsősorban (de hibásan) a germánokhoz köthető – barbár hagyatékon. Ez utóbbin belül jelentőségénél kisebb figyelmet kap a mentalitás átörökítése. Erre csak példákat enged meg a cikk kötött terjedelme. Íme, a kelta/germán hostörténetek alakjai és A helység kalapácsá-nak (Petőfi) figurái nem sokban különböznek egymástól. A nőért megvívni ma is szokás. Erről énekelnek a Bajazzóban, erre épülnek a kocsmák és varieték „párizsi apacs”-táncai és dalai. A család becsületéért ma is kiontott vér nem csupán a vérbosszú intézményében él. Napi előfordulását a rendőri közlemények tanúsítják. A római, utóbb a bizánci cirkuszi/lóversenypályai pártok: a kékek és zöldek jelképei és az akkori „kemény mag” viselkedése a mai focipályák szurkolói magatartásának előképe. (Tessék csak megnézni – a ránk maradt képen –, hogyan öldökölték egymást Pompei és Herculaneum lakói az aréna lelátóin. Mint Brüsszelben az angol és az olasz szurkolók – mondom én.) A bandabecsület, beleértve a szervezett bűnőzést, az alvilági leszámolásokat és a macsó magatartás brutalitásait is, természetes alkotóeleme a városi társadalomnak.

A militarizmus kultusza, embertelenségig fajult erkölcse az eugenika, másfelől a sport területén; a tömegkultúrában elterjedt erőszakkultusz modern színezetet a 20. század tömegháborúiban öltött, s most az elithadseregek és a csúcstechnológiával megvívható belső és külső háborúk idején új erőre kap. Ez már a történeti értelemben vett barbárság tudatos átvétele, gondoljunk a kommandósokra, a „szakmészáros” zsoldosokra, az egy adott szempontból hossé emelt katonákra, a gerillaharcosokra, akik a 19. századtól kezdve a velük szembenállók szótára szerint banditák, bűnözők, lázadók, a társadalom ellenségei, terroristák. és gyakran valóban azok.

4.

A barbárságról tehát beszélni kell. Lehetőleg összefüggéseibe helyezve. Ha ez elmarad, akkor nem kerülhet helyes megvilágításba a jog és az erkölcs szabályrendszerének fejlődése sem. Márpedig ez az erkölcsi nevelés vezérfonala. A Habeas Corpus Act még a 17. századból való, akárcsak az alkotmányos kormányzás kifejtése. A személyes és kollektív szabadságjogok legjavát már a 18. században kidolgozták. A háborúk szabályai, illetve kiküszöbölésük lehetősége a 19. század leleménye volt. Az emberiesség szabályai két nagy területen: békében és háborúban – egyaránt a 19. századi kezdetekből nőttek ki. A szociális és politikai jogok, az emberiesség szabályait megsértők elleni – folyamatosan bővülő – jog- és intézményi rendszer a 20. század közepére, második felére teljesedett ki.

Ez a fejlődés egyenetlen. Az Unió alkotmányában benne lesz az emberi méltóság joga, az vonatkozik majd Magyarországra is. Eközben a magyar Alkotmánybíróság kimondta, hogy a lakáshoz jutás nem alkotmányos alapjog. Ezt a nemes kategóriát viszont biztosítja az embertelenség verbalizmusa számára. Szavakban – a tettlegesség határán innen – tehát alkotmányos alapjog becsmérelni szóban és írásban a politikai ellenfeleket, a saját nemükhöz vonzódókat, a zsidókat, a cigányokat, a testi, esetleg szellemi fogyatékosokat, de a mindenkori helyzettől függően másokat is.

Ennek fényében gondolják át, szükséges-e a humánum védelme érdekében erősíteni a szolidaritást, éleszteni a civil kurázsit, felkészíteni a fellépésre kész fiatalokat. Az értelmes élethez morál is kell. Ha nyugtalan korszak elé nézünk, a becsület esetleg életet ment. én ezért nem becsülném le az erkölcsi tudatot. A kollégák szíves figyelmébe ajánlom Popper Péternek, ennek a nekikeseredett humanistának megrázó szavait: „Mint vallástalan ember mégis az Istent siratom, mert úgy látszik, ha az erkölcs és értékrend spirituális gyökereit elvágják, abba minden társadalom egy-két nemzedék alatt belebolondul és belezüllik”.

Nem tisztem rangsorolni – hirdetni vagy elvetni – a spirituális gyökerek fajtáit. Én amolyan régi vágású liberális vagyok. Számomra a reneszánsz, a protestantizmus, a felvilágosodás és az egykor oly fényesnek látszó polgári erények „spirituális gyökerei” ismerősek és rokonszenvesek. Másnak a szívéhez nyilván más erkölcs áll közel. Az előttünk álló alternatívák szerintem valóságosak, mert nem száradt el teljesen az erkölcs föntebb emlegetett gyökere. Nekünk is, az utánunk jövőknek is súlyos és szép feladata védelmezve korhoz igazítani a pozitív erkölcsöt. Az nem aggaszt, hogy az értékek devalválódása, az erkölcs iránt gyengülő érdeklődés meg fogja bolondítani a társadalmakat. Ennél a világ, Európa és benne Magyarország sokkal érzékenyebb, okosabb, önzőbb. Egy érdekelvű társadalom mint olyan – rossz esetben – nem megbolondulni fog, hanem lezüllik. Az erkölcsi nevelés nem erős fegyver, de felhasználható a rosszba belehullás ellen. Alkalmazzuk!

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek