OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Kronstein Gábor

Kulturális pesszimizmus és az iskola

Az a kulturális pesszimizmus, amellyel Popper Péter pszicho-filozófus jóvoltából nemrég megismerkedhettek egyik napilapunk (Popper Péter: Az ember fáj a földnek, Népszabadság, 2004.05.22.) olvasói, átfogó történelmi kilátástalanságot áraszt. Szélső határig feszíti: a jelenségek világára nézve kivétel nélkülivé általánosítja a lazán „magyar borúlátás”-ként emlegetett életérzést, hangulatkultúrát, kudarc-attitűdöt, a vereség valószínűségével számoló cselekvési stratégiát. érzelmi felfűtöttsége, a régi protestáns prédikátorok jeremiádjaira emlékeztető stílusa, erudíciója, amellyel összegyűjti és azonosíthatóvá teszi (elsősorban értelmiségi) közönsége előtt a humanizmus hullásának apró tényeit, hatásos, de lefegyverző. Összemossa a maga misztikus reménytelenségével – „a világ megőrült” – a „magyar borúlátás”-t, amely ismerős a pedagógiai berkekből is. Ennek gondolatisága a pedagógiai közéletben is kissé olcsó, sokszor felszínes, szerencsére egészében még kialakulatlan. Szerencsére, mondom. Mert így legalább érvelni lehet vele szemben. Ezután ez nehezebb lesz. Popper Péter próféciája elmaszatolja a kétféle pesszimizmus minőségi különbségét. Megnemesíti a hétköznapit, magasabb intellektuális színvonal látszatát kölcsönzi neki. Érvtár, egyesek szemében talán még erkölcsi minta is válik belőle.

Nem örülök e fejleménynek, mert a tanárság a mai viszonyok között nehéz küzdelem árán őrzi meggyőződését, hogy a
tanítványok nevelhetők. Keserves azokon az élményeken is keresztülmenni, amelyekre építve a pedagógus körvonalazni tudja a maga viszonyaira a diák nevelhetőségének feltételeit, a nehézségeket, a folyamat hatékonyságának mértékét. Az át nem léphető határokat. Az erőfeszítésben rejlő szépséget, ami a humanista pedagógia leglényege. Szabad ezt bénítani?

1.

Induljunk ki egy kevéssé ismert tényből. Auschwitz-Birkenau megmaradt épületeit, a gázkamrák és az égetőkemencék romjait hamarosan védetté nyilvánították, múzeum létesült ott okulásképpen. Ma már mind a munkatáborrész, mind a megsemmisítő tábor az UNESCO Világörökség része.

Tele lehetne szórni a világot ilyen típusú emlékeztetőkkel. úgy tudom, Kambodzsa egy helyszínt föl is terjesztett e minősítésre az UNESCO-hoz. Ez helyes pedagógia. Az emberi társadalom lényegi tartozéka a szervezett, intézményesített halál. A pedagógia művészete abban áll, hogy a kellő időben, a kellő megvilágításban, hatékonyan (sajnálom, hogy ezt kell mondjam: célzott adagolásban) ismerteti az ide vonatkozó tényeket. Az is a pedagógia művészete, hogy kétféle remélhető visszhangot tud fölkelteni a szívekben s elmékben. A megrendülést és a szembefordulás eltökéltségét. Nem becsülném le azt sem, ha a pedagógus csupán annyit ér el, hogy érvekhez segíti azokat, akik az embertelenség megnyilvánulásait nem veszik természetesnek, nem restek a jóra, és szembefordulnak a barbárság felmagasztalóival. A maguk módján, a maguk szintjén, vitában érlelve, hogy tanulóközösségük, baráti társaságuk mit ért erkölcsön, merre keresi ideáljait.

2.

Ha e téren eredményekre törekszünk, módosítani kell tudásunkat a barbárságról. Ismernünk kell egy keveset arról, hogy milyen a barbárság mint történeti képződmény. Ne tessék meglepődni, ha a történelem tankönyvekben már megtalálják, hogy volt kezdete: amikor az első népesebb faluközösségek bizonyos javakért háborúzni kezdtek egymással. Az emberek nyilván már korábban is öltek, de akkor motívumaik még közelebb álltak a főemlősökéhez. Nem öltek fölöslegesen. Ez a vonás a társadalmi szervezettség magasabb fokán lépett be az emberek életébe. évezredek múltak el, míg megjelent a magaskultúrákban (Európában a krétaiaknál, görögöknél, etruszkoknál, Rómában) a civilizáció és a barbárság teoretikus ellentétpárja.

A civilizált társadalom már tartósan létrehozott olyan szervezetet (államit és társadalmit egyaránt), amely összefogta egyes közösségek munkaerejét, a folyamatosan tökéletesített írás birtokában képes volt távlatokban gondolkodni, nagy volumenben előállítani termékeket, azok egy részét messzire szállítani, a pénzzel kiszámíthatóvá tenni az ügyleteket, s eközben olyan alkotó értelmiséget eltartani, amelynek tanításai alapján az ösztönök megfékezésére rendelkezésre állt a jogrend, a filozófia és a bölcseleti magasságokat elért vallásos hit. Ennek rendelték alá a katonai alapon megszervezett barbárok elveit és gyakorlatát. Az a társadalom ideáljaiban heroikus volt, harcoló, zsákmányszerző férfiakra szabták. Különben falusi jellegű mikrovilág, s rokoni kötelékekre épült. Csak rövid távlatokat ismert föl; a törzsi és rokonsági egységeken túl nem fogadott el semmiféle egyenlőséget, semmiféle hűséget. Politikai, vallási és családi életében szabad tér kínálkozott az ösztönök számára.

A barbár társadalmak és a civilizált világ között volt szellemi átjárás. Szép számmal léteztek barbár államok – kezdetleges civilizációs vívmányokkal. Az európai kulturális etalonnak tekintett ókori és középkori államok teljes természetességgel illesztettek életrendjükbe barbár elemeket. A rómaiak rabszolgatartása, melyeket ők nagyüzemi méretekre fejlesztettek; a cirkuszi játékok és az alkalmazott halálmódjaik tartoznak például ide. Ezenfelül a szűk intellektuális látókörű barbároknak is voltak eredeti újításai: a fémpapucsos eke, a háromnyomásos földművelés, a gall kalászgyűjtő gép, a malom, a lovak megpatkolása, a nadrág, az izzasztókamra, a lovasnomádok által bevezetett nyeregtípus, a kengyel és a csapóíj. Bizonyos értelemben vívmány az ősi vendégjog, a széttagoltsággal járó önkormányzó képesség, a népgyűlés és a despotikus uralmi rendszerek helyett a jogok és kötelezettségek bonyolult egyensúlya.

3.

A magyar iskoláskönyvek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a mai európai civilizáció három lábon áll: az antik örökségen, a zsidó-keresztény szellemen és a vaskori – elsősorban (de hibásan) a germánokhoz köthető – barbár hagyatékon. Ez utóbbin belül jelentőségénél kisebb figyelmet kap a mentalitás átörökítése. Erre csak példákat enged meg a cikk kötött terjedelme. Íme, a kelta/germán hostörténetek alakjai és A helység kalapácsá-nak (Petőfi) figurái nem sokban különböznek egymástól. A nőért megvívni ma is szokás. Erről énekelnek a Bajazzóban, erre épülnek a kocsmák és varieték „párizsi apacs”-táncai és dalai. A család becsületéért ma is kiontott vér nem csupán a vérbosszú intézményében él. Napi előfordulását a rendőri közlemények tanúsítják. A római, utóbb a bizánci cirkuszi/lóversenypályai pártok: a kékek és zöldek jelképei és az akkori „kemény mag” viselkedése a mai focipályák szurkolói magatartásának előképe. (Tessék csak megnézni – a ránk maradt képen –, hogyan öldökölték egymást Pompei és Herculaneum lakói az aréna lelátóin. Mint Brüsszelben az angol és az olasz szurkolók – mondom én.) A bandabecsület, beleértve a szervezett bűnőzést, az alvilági leszámolásokat és a macsó magatartás brutalitásait is, természetes alkotóeleme a városi társadalomnak.

A militarizmus kultusza, embertelenségig fajult erkölcse az eugenika, másfelől a sport területén; a tömegkultúrában elterjedt erőszakkultusz modern színezetet a 20. század tömegháborúiban öltött, s most az elithadseregek és a csúcstechnológiával megvívható belső és külső háborúk idején új erőre kap. Ez már a történeti értelemben vett barbárság tudatos átvétele, gondoljunk a kommandósokra, a „szakmészáros” zsoldosokra, az egy adott szempontból hossé emelt katonákra, a gerillaharcosokra, akik a 19. századtól kezdve a velük szembenállók szótára szerint banditák, bűnözők, lázadók, a társadalom ellenségei, terroristák. és gyakran valóban azok.

4.

A barbárságról tehát beszélni kell. Lehetőleg összefüggéseibe helyezve. Ha ez elmarad, akkor nem kerülhet helyes megvilágításba a jog és az erkölcs szabályrendszerének fejlődése sem. Márpedig ez az erkölcsi nevelés vezérfonala. A Habeas Corpus Act még a 17. századból való, akárcsak az alkotmányos kormányzás kifejtése. A személyes és kollektív szabadságjogok legjavát már a 18. században kidolgozták. A háborúk szabályai, illetve kiküszöbölésük lehetősége a 19. század leleménye volt. Az emberiesség szabályai két nagy területen: békében és háborúban – egyaránt a 19. századi kezdetekből nőttek ki. A szociális és politikai jogok, az emberiesség szabályait megsértők elleni – folyamatosan bővülő – jog- és intézményi rendszer a 20. század közepére, második felére teljesedett ki.

Ez a fejlődés egyenetlen. Az Unió alkotmányában benne lesz az emberi méltóság joga, az vonatkozik majd Magyarországra is. Eközben a magyar Alkotmánybíróság kimondta, hogy a lakáshoz jutás nem alkotmányos alapjog. Ezt a nemes kategóriát viszont biztosítja az embertelenség verbalizmusa számára. Szavakban – a tettlegesség határán innen – tehát alkotmányos alapjog becsmérelni szóban és írásban a politikai ellenfeleket, a saját nemükhöz vonzódókat, a zsidókat, a cigányokat, a testi, esetleg szellemi fogyatékosokat, de a mindenkori helyzettől függően másokat is.

Ennek fényében gondolják át, szükséges-e a humánum védelme érdekében erősíteni a szolidaritást, éleszteni a civil kurázsit, felkészíteni a fellépésre kész fiatalokat. Az értelmes élethez morál is kell. Ha nyugtalan korszak elé nézünk, a becsület esetleg életet ment. én ezért nem becsülném le az erkölcsi tudatot. A kollégák szíves figyelmébe ajánlom Popper Péternek, ennek a nekikeseredett humanistának megrázó szavait: „Mint vallástalan ember mégis az Istent siratom, mert úgy látszik, ha az erkölcs és értékrend spirituális gyökereit elvágják, abba minden társadalom egy-két nemzedék alatt belebolondul és belezüllik”.

Nem tisztem rangsorolni – hirdetni vagy elvetni – a spirituális gyökerek fajtáit. Én amolyan régi vágású liberális vagyok. Számomra a reneszánsz, a protestantizmus, a felvilágosodás és az egykor oly fényesnek látszó polgári erények „spirituális gyökerei” ismerősek és rokonszenvesek. Másnak a szívéhez nyilván más erkölcs áll közel. Az előttünk álló alternatívák szerintem valóságosak, mert nem száradt el teljesen az erkölcs föntebb emlegetett gyökere. Nekünk is, az utánunk jövőknek is súlyos és szép feladata védelmezve korhoz igazítani a pozitív erkölcsöt. Az nem aggaszt, hogy az értékek devalválódása, az erkölcs iránt gyengülő érdeklődés meg fogja bolondítani a társadalmakat. Ennél a világ, Európa és benne Magyarország sokkal érzékenyebb, okosabb, önzőbb. Egy érdekelvű társadalom mint olyan – rossz esetben – nem megbolondulni fog, hanem lezüllik. Az erkölcsi nevelés nem erős fegyver, de felhasználható a rosszba belehullás ellen. Alkalmazzuk!

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek