OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 17.
Címkék:
 

Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

Gyermek- és Ifjúsági Színház néven működik tovább a Kolibri. „A névváltoztatás nem jelent profilváltást a műsor tekintetében, ellenkezőleg: az utóbbi években kibővült és letisztult repertoár indokolta az újrakeresztelést” – magyarázza a döntést Novák János, a színház igazgatója.

A több mint egy évtizede családi színházként ismert Kolibri az 5–12 éves korosztálynak készített élő és bábszínházi produkciók körét előbb klasszikus, modern és ifjúsági darabokkal szélesítette ki. Később a Glitterbird-program keretében a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára alapított csecsemőszínházat honosította meg Magyarországon. Ezzel olyan repertoár-színházzá vált, mely a legkisebbektől a nagykamasz korúakig minden korcsoportnak szolgál előadásokkal.

Az átalakulás története

A rendszerváltás után a fővárosi politikai vezetés az állami intézmények pluralizálásának jegyében kezdeményezte az Állami Bábszínház megosztását. 1992 elején bízták meg Novák Jánost egy, a Bábszínházból kiváló társulat alapításával, mely a büdzsé harmadából az év szeptemberében önálló útra lépett.

Az Állami Bábszínház, követve a klasszikus bábozás hagyományát, Budapesti Bábszínház néven folytatta működését, míg a Kolibri, alternatívaként, az újítások mellett kötelezte el magát. Számos korábbi gyerekszínházi axiómát itthon elsőként cáfolva bizonyította, hogy a bábos színész látható jelenléte a színpadon nem rombolja a közönség illúzióját; hogy a gyerekek figyelme leköthető hangos és erős effektusok használata nélkül is; illetve, hogy ötéves kor alatti kicsik számára is alkotható színházi produkció.

„Miután az önállósodással járó kezdeti nehézségeken úrrá lett a színház, a közönség érdeklődve várta a Kolibrire jellemző új kezdeményezéseket” – mondja Novák.

A klasszikus élőszínházi előadások műsorra tűzése mellett néhány felnőtt előadás és kortárs gyermekdarabok jelentek meg a színpadon, majd kalandos mesék, musicalek, interaktív költői játékok színesítették az eredetileg bábeladások bemutatására alakult Kolibri palettáját. Ekkor kezdték családi színházként meghatározni magukat. Filozófiájuk szerint a feladatuk nem a jövő színházi nézőinek „kinevelése”. Hanem olyan, a szülők számára is élvezetes élmény-gazdag darabok kínálata, melyek egyben hozzásegíthetik a gyerekeket problémáik megértéséhez, megválaszolásához.

Az 5–12 éves korosztálynak szóló repertoár a kamaszok számára készített előadásokkal bővült, és bővül ma is. 2003 óta pedig az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat keretében, szakemberek közreműködésével speciális színdarabok is születnek, melyek a hozzájuk kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozások segítségével megtanítják a fiatalokat az olyan konfliktusokat okozó társadalmi jelenségek kezelésére, mint a válás, az alkoholizmus, a drog, a hajléktalanság vagy a rasszizmus.

A Kolibri ugyanakkor az ötévesnél fiatalabb korosztály felé is nyitott. Az Oslói Egyetem 2003-ban kérte fel a színházat az Európai Bizottság „Kultúra 2000” pályázata keretében megvalósítandó együttműködésre. A Glitterbird-program névre keresztelt kezdeményezés az 1996-ban Norvégiában kitalált csecsemőszínház megismertetésére született. A programban a Kolibri feladata három magyarországi produkció létrehozásának megszervezése volt. Az egyiket Rácz Attila csoportja, a másikat – Vajdai Vilmos közreműködésével – Bozsik Yvette társulata, míg a harmadikat a Kolibri művészei készítették el.

A magyar vagy adaptált darabok játszása mellett a színház más-más nemzet ifjúsági előadásait is elhozza Budapestre. Az elmúlt években megrendezett osztrák és svéd után, idén Német Ifjúsági Színházi Napok lesznek szeptember 26–29. között, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház első bemutatója, a Kócsag másnapján.

Kolibri Fesztivál

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén a Kolibri Fesztivált. A szombati egész napos évadnyitón a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház produkciói mellett fellépett a pécsi Márkuszínház, a felvidéki Árgyélus Színház, a kecskeméti Ciróka Bábszínház, valamint a szintén kecskeméti Tintaló Társulás. A fesztivál programját délelőtt a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, este Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje színesítette, végül pedig Szűcs Katalin Ágnes vezetésével szakmai beszélgetés zárta.

A napokban Gyermek- és Ifjúsági Színházra keresztelt Kolibri a fesztivállal jubileumi évadot nyitott. A színház történetével összeforrt Bors néni első megformálója, a Kolibri színész-, bábszínész-stúdiójának névadója, Dayka Margit idén lenne százesztendős.

A fesztivál története

A Kolibri 1992-es megalakulásakor, repertoárjának beharangozására született a színházi évad kezdetére datált fesztivál. Az új színház gyerekbetegségekkel küszködött: az Állami Bábszínházról való leválással nemcsak a költségvetés harmadát örökölte, hanem a tehetséges fiatalokból alakult társulat mellé a pazarló módon fenntartott kiszolgáló-személyzeti struktúrát is át kellett vennie. Az alternatív bábszínház megalakításának ötletétől a gyakorlati megvalósulásáig eltelt fél év szűkösnek bizonyult az intézmény működtetésének részletes kidolgozására. Az újításokban rejlő kockázatok pedig tovább fokozták a bizonytalanságot.

Az első években az ingyenes fesztivál így létfontosságú szerepet töltött be a közönséggel kialakítandó kapcsolat terén. „A sajátjaink mellett a meghívott alternatív társulatok produkcióinak bemutatásával hirdettük: az állami bábszínház tradicionális felfogásával szemben másképp is lehet gyerekszínházat csinálni” – mondja Novák János, a Kolibri igazgatója.

Az Andrássy úti felvonulás a Kolibri Pince és a Jókai tér között, később a Budai Vár beemelése a fesztivál helyszínei közé, valamint a külföldi társulatok meghívása a fesztivál programjába, kifejezték a Kolibri új ötletekre és kezdeményezésekre nyitott szemléletét, arculatot adtak a színháznak.

A fesztivál célja az ismertség növekedésével azonban fokozatosan megváltozott. Az időközben tradícióvá vált évadnyitó programsorozaton már nem az alternatív gyerekszínházi szemlélet létjogának elismertetésére kerül a hangsúly. Az évről évre bővülő gyermek- és ifjúsági színházi repertoár bemutatása mellett a fesztivál tizenhat éves hagyományának ápolása lett a prioritás. A fesztiválon lehet elsőként hozzájutni a Kolibri-bérlethez is, ami csupán a produkciókat tartalmazza, a nézőkre bízva, mit mikor szeretnének megnézni – a színház az igények szerint állítja össze műsorkalendáriumát. „Ha esik, ha fúj, a fesztivál ma már nem maradhat el” – nyomatékosítja Novák.

Az idei programban három, a korábbi Kolibri Fesztiválokon Michel Indali díj-nyertes társulat, a Ciróka Bábszínház, a Márkuszínház, és az Árgyélus Színház mellett a kecskeméti Tintaló Társulás vendégszerepel. A Kolibri saját produkciói közül a Vándormesék – Mesevándorok című előadás pedig először kerül bemutatásra Budapesten. Az egész napos fesztiválon a színdarabok között a Kolibri Harsona Quartett muzsikál a komolyzenétől a jazzig terjedő skálán, a zenei program rangját a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, valamint Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje emeli.

Glitterbird – művészet a legkisebbekért: csecsemőszínház hároméves korig

A Norvég Kulturális Minisztérium 1997-ben kezdeményezte egy, a háromévesnél fiatalabb gyerekeknek szóló színházi program kidolgozását. Az első évben tizenhat, 2000-ben pedig már harminc művészeti csoport csatlakozott a projekthez.

2003-ban merült fel annak a nemzetközi méretű együttműködésnek a terve, mely keretében a norvég szervezők a Kolibri Színházat felkérték: Magyarországot képviselve Finnországgal, Dániával, és Franciaországgal együtt induljon az Európai Bizottság „Kultúra 2000” keretprogram három évre szóló pályázatán.

A „Glitterbird (Csillám-madár) – művészet a legkisebbekért” című program célja, hogy a színházi értelemben elhanyagolt, három év alatti korosztály számára alkalmat nyújtson a művészet megtapasztalására. Olyan, bármely művészeti ágban (színház, tánc, bábszínház) megszületendő kulturális alkotások létrehozását kívánta ösztönözni, melyek lehetővé teszik a kommunikációt a legfiatalabb korcsoporttal.

A Kolibri Színház Bozsik Yvette Társulatával és Rácz Attila csapatával működik együtt a projektben. Az előadások elkészítésére vállalkozó művészek bölcsődei szakemberekkel, zeneterapeutával és agykutatóval is konzultáltak a munka során.

A Glitterbird-előadások mindegyike önálló művészi világba nyit ajtót, melyek nagymértékben különböznek egymástól előadók, vérmérséklet, kultúrkörök, műfajok és művészi hitvallások szerint. Az alkotókkal szemben egyetlen elvárás volt: olyan igényes produkciókat kellett létrehozniuk, amelyek a korosztály lelki és fizikai adottságait kulturális különbségekre való tekintet nélkül veszik figyelembe. A Glitterbird-projekt egyik specifikuma az előítélet-mentes játék, hiszen a csecsemőknek – korukból adódóan – nincsenek előítéleteik. Az alkotóművész nem támaszkodhat nézői előzetes tudására, ezzel újfajta, „egyértelműbb” színjátszás születik.

A csecsemőszínházi előadások további jellemzője, hogy a művészi hatásokkal nem lehengerelni akarnak: sokkoló, ijesztő eszközöket nem tartalmaznak a körülbelül félórás produkciók. Az előadások ritmusa azonban alkalmazkodik a kicsikéhez, időt hagyván a szemlélődésre, a mozgások, változások nyugodt megfigyelésére. Ez indokolja a darabok felső korhatárát. A nagyobb gyerekek gyorsabbak, türelmetlenebbek, számukra a kisebbek tempója unalmassá teszi a produkciót.

Az öt résztvevő ország a 2005-ös Budapest Fesztiválon tapasztalhatta meg a nemzeteken átívelő közös munka eredményét. Az eredeti elképzelés és megvalósítás sikerét a nyugat-európaiak mellett a magyarországi teltházas előadások bizonyítják. A Kolibri a Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatóival, valamint a Zeneművészeti Egyetem zeneszerzői osztályának bevonásával szervezi újabb csecsemőszínházi produkciók létrehozását.

A Kolibri Fesztiválon látható előadás címe Toda – a csoda gyereknyelven. A bábműfaj egyik ősi-modern, gyerekszobákból ismerős irányzata kel életre a játék során. Orosz Klaudia színes építőkockákra emlékeztető puha elemei összeforrnak-szétválnak, új és új alakot vesznek fel, s az átváltozások során az intenzív színészi játék ismerős formákat kelt életre. A történéseket magyar népdalok dallamai és improvizált zenekíséret teszik még izgalmasabbá.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.23.
Döntetlen: a Nagy Blankát mocskoló kormánylap mellé állt a
Eddig sorra nyerte a pereket Nagy Blanka az őt lejáratni próbáló kormánylapok ellen, de az ítélőtábla ezúttal felemás ítéletet hozott: rábólintottak a Ripost.hu fellebbezésére. A pernyertess...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
A finn elnökségi konferencián a Kreatív Partnerség Magyarország program
2019. júliusában vette át az európai uniós elnökséget Finnország. A finn elnökség keretében, az első szakmai esemény a 2019. július 8-10. között, Helsinkiben megrendezett, Creative Transformations...
(Forrás: Kölöknet)
--
2019.07.23.
Mi jön az OKJ-rendszer helyett?
Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink...
(Forrás: index)
--
2019.07.23.
Nekiment a Magyartanárok Egyesületének elnöke Háy Jánosnak
Arató szerint negyvenévnyi küzdelem van abban, hogy az irodalomtanítás figyelme a tanárok jelentős részénél már a művekre és nem az írók életrajzára irányul. Miután végigveszi, milyen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén
Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.22.
Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjaskorú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni. Csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.22.
143 391 nettó – elkeseredetten posztolják fizetésüket a szakpedagógusok
A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő...
(Forrás: mérce)
--
2019.07.22.
A budaörsi iskolaigazgatók csicskáztatása és a köznevelési törvény módosítása mutatja meg a NER lényegét
A mostani, budaörsi esetben és az alternatív iskolákra vonatkozó törvénymódosításban közös vonás, hogy nincs bennük semmiféle racionális elem azon felül, hogy a minisztériumtól eleve...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.07.22.
Az Emmi „nem találta meggyőzőnek” az elutasított budaörsi igazgatók pályázatait
Az iskolaigazgatók kinevezése a jogszabályban előírt eljárás szerint történik, a végső döntés, a kinevezés joga az oktatásért felelős miniszteré. A jogszabályban kijelölt döntéshoz...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek