OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 17.
Címkék:
 

Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

Gyermek- és Ifjúsági Színház néven működik tovább a Kolibri. „A névváltoztatás nem jelent profilváltást a műsor tekintetében, ellenkezőleg: az utóbbi években kibővült és letisztult repertoár indokolta az újrakeresztelést” – magyarázza a döntést Novák János, a színház igazgatója.

A több mint egy évtizede családi színházként ismert Kolibri az 5–12 éves korosztálynak készített élő és bábszínházi produkciók körét előbb klasszikus, modern és ifjúsági darabokkal szélesítette ki. Később a Glitterbird-program keretében a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára alapított csecsemőszínházat honosította meg Magyarországon. Ezzel olyan repertoár-színházzá vált, mely a legkisebbektől a nagykamasz korúakig minden korcsoportnak szolgál előadásokkal.

Az átalakulás története

A rendszerváltás után a fővárosi politikai vezetés az állami intézmények pluralizálásának jegyében kezdeményezte az Állami Bábszínház megosztását. 1992 elején bízták meg Novák Jánost egy, a Bábszínházból kiváló társulat alapításával, mely a büdzsé harmadából az év szeptemberében önálló útra lépett.

Az Állami Bábszínház, követve a klasszikus bábozás hagyományát, Budapesti Bábszínház néven folytatta működését, míg a Kolibri, alternatívaként, az újítások mellett kötelezte el magát. Számos korábbi gyerekszínházi axiómát itthon elsőként cáfolva bizonyította, hogy a bábos színész látható jelenléte a színpadon nem rombolja a közönség illúzióját; hogy a gyerekek figyelme leköthető hangos és erős effektusok használata nélkül is; illetve, hogy ötéves kor alatti kicsik számára is alkotható színházi produkció.

„Miután az önállósodással járó kezdeti nehézségeken úrrá lett a színház, a közönség érdeklődve várta a Kolibrire jellemző új kezdeményezéseket” – mondja Novák.

A klasszikus élőszínházi előadások műsorra tűzése mellett néhány felnőtt előadás és kortárs gyermekdarabok jelentek meg a színpadon, majd kalandos mesék, musicalek, interaktív költői játékok színesítették az eredetileg bábeladások bemutatására alakult Kolibri palettáját. Ekkor kezdték családi színházként meghatározni magukat. Filozófiájuk szerint a feladatuk nem a jövő színházi nézőinek „kinevelése”. Hanem olyan, a szülők számára is élvezetes élmény-gazdag darabok kínálata, melyek egyben hozzásegíthetik a gyerekeket problémáik megértéséhez, megválaszolásához.

Az 5–12 éves korosztálynak szóló repertoár a kamaszok számára készített előadásokkal bővült, és bővül ma is. 2003 óta pedig az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat keretében, szakemberek közreműködésével speciális színdarabok is születnek, melyek a hozzájuk kapcsolódó drámapedagógiai foglalkozások segítségével megtanítják a fiatalokat az olyan konfliktusokat okozó társadalmi jelenségek kezelésére, mint a válás, az alkoholizmus, a drog, a hajléktalanság vagy a rasszizmus.

A Kolibri ugyanakkor az ötévesnél fiatalabb korosztály felé is nyitott. Az Oslói Egyetem 2003-ban kérte fel a színházat az Európai Bizottság „Kultúra 2000” pályázata keretében megvalósítandó együttműködésre. A Glitterbird-program névre keresztelt kezdeményezés az 1996-ban Norvégiában kitalált csecsemőszínház megismertetésére született. A programban a Kolibri feladata három magyarországi produkció létrehozásának megszervezése volt. Az egyiket Rácz Attila csoportja, a másikat – Vajdai Vilmos közreműködésével – Bozsik Yvette társulata, míg a harmadikat a Kolibri művészei készítették el.

A magyar vagy adaptált darabok játszása mellett a színház más-más nemzet ifjúsági előadásait is elhozza Budapestre. Az elmúlt években megrendezett osztrák és svéd után, idén Német Ifjúsági Színházi Napok lesznek szeptember 26–29. között, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház első bemutatója, a Kócsag másnapján.

Kolibri Fesztivál

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén a Kolibri Fesztivált. A szombati egész napos évadnyitón a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház produkciói mellett fellépett a pécsi Márkuszínház, a felvidéki Árgyélus Színház, a kecskeméti Ciróka Bábszínház, valamint a szintén kecskeméti Tintaló Társulás. A fesztivál programját délelőtt a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, este Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje színesítette, végül pedig Szűcs Katalin Ágnes vezetésével szakmai beszélgetés zárta.

A napokban Gyermek- és Ifjúsági Színházra keresztelt Kolibri a fesztivállal jubileumi évadot nyitott. A színház történetével összeforrt Bors néni első megformálója, a Kolibri színész-, bábszínész-stúdiójának névadója, Dayka Margit idén lenne százesztendős.

A fesztivál története

A Kolibri 1992-es megalakulásakor, repertoárjának beharangozására született a színházi évad kezdetére datált fesztivál. Az új színház gyerekbetegségekkel küszködött: az Állami Bábszínházról való leválással nemcsak a költségvetés harmadát örökölte, hanem a tehetséges fiatalokból alakult társulat mellé a pazarló módon fenntartott kiszolgáló-személyzeti struktúrát is át kellett vennie. Az alternatív bábszínház megalakításának ötletétől a gyakorlati megvalósulásáig eltelt fél év szűkösnek bizonyult az intézmény működtetésének részletes kidolgozására. Az újításokban rejlő kockázatok pedig tovább fokozták a bizonytalanságot.

Az első években az ingyenes fesztivál így létfontosságú szerepet töltött be a közönséggel kialakítandó kapcsolat terén. „A sajátjaink mellett a meghívott alternatív társulatok produkcióinak bemutatásával hirdettük: az állami bábszínház tradicionális felfogásával szemben másképp is lehet gyerekszínházat csinálni” – mondja Novák János, a Kolibri igazgatója.

Az Andrássy úti felvonulás a Kolibri Pince és a Jókai tér között, később a Budai Vár beemelése a fesztivál helyszínei közé, valamint a külföldi társulatok meghívása a fesztivál programjába, kifejezték a Kolibri új ötletekre és kezdeményezésekre nyitott szemléletét, arculatot adtak a színháznak.

A fesztivál célja az ismertség növekedésével azonban fokozatosan megváltozott. Az időközben tradícióvá vált évadnyitó programsorozaton már nem az alternatív gyerekszínházi szemlélet létjogának elismertetésére kerül a hangsúly. Az évről évre bővülő gyermek- és ifjúsági színházi repertoár bemutatása mellett a fesztivál tizenhat éves hagyományának ápolása lett a prioritás. A fesztiválon lehet elsőként hozzájutni a Kolibri-bérlethez is, ami csupán a produkciókat tartalmazza, a nézőkre bízva, mit mikor szeretnének megnézni – a színház az igények szerint állítja össze műsorkalendáriumát. „Ha esik, ha fúj, a fesztivál ma már nem maradhat el” – nyomatékosítja Novák.

Az idei programban három, a korábbi Kolibri Fesztiválokon Michel Indali díj-nyertes társulat, a Ciróka Bábszínház, a Márkuszínház, és az Árgyélus Színház mellett a kecskeméti Tintaló Társulás vendégszerepel. A Kolibri saját produkciói közül a Vándormesék – Mesevándorok című előadás pedig először kerül bemutatásra Budapesten. Az egész napos fesztiválon a színdarabok között a Kolibri Harsona Quartett muzsikál a komolyzenétől a jazzig terjedő skálán, a zenei program rangját a Hubay Jenő Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara, valamint Nyeső Mari és Huzella Péter koncertje emeli.

Glitterbird – művészet a legkisebbekért: csecsemőszínház hároméves korig

A Norvég Kulturális Minisztérium 1997-ben kezdeményezte egy, a háromévesnél fiatalabb gyerekeknek szóló színházi program kidolgozását. Az első évben tizenhat, 2000-ben pedig már harminc művészeti csoport csatlakozott a projekthez.

2003-ban merült fel annak a nemzetközi méretű együttműködésnek a terve, mely keretében a norvég szervezők a Kolibri Színházat felkérték: Magyarországot képviselve Finnországgal, Dániával, és Franciaországgal együtt induljon az Európai Bizottság „Kultúra 2000” keretprogram három évre szóló pályázatán.

A „Glitterbird (Csillám-madár) – művészet a legkisebbekért” című program célja, hogy a színházi értelemben elhanyagolt, három év alatti korosztály számára alkalmat nyújtson a művészet megtapasztalására. Olyan, bármely művészeti ágban (színház, tánc, bábszínház) megszületendő kulturális alkotások létrehozását kívánta ösztönözni, melyek lehetővé teszik a kommunikációt a legfiatalabb korcsoporttal.

A Kolibri Színház Bozsik Yvette Társulatával és Rácz Attila csapatával működik együtt a projektben. Az előadások elkészítésére vállalkozó művészek bölcsődei szakemberekkel, zeneterapeutával és agykutatóval is konzultáltak a munka során.

A Glitterbird-előadások mindegyike önálló művészi világba nyit ajtót, melyek nagymértékben különböznek egymástól előadók, vérmérséklet, kultúrkörök, műfajok és művészi hitvallások szerint. Az alkotókkal szemben egyetlen elvárás volt: olyan igényes produkciókat kellett létrehozniuk, amelyek a korosztály lelki és fizikai adottságait kulturális különbségekre való tekintet nélkül veszik figyelembe. A Glitterbird-projekt egyik specifikuma az előítélet-mentes játék, hiszen a csecsemőknek – korukból adódóan – nincsenek előítéleteik. Az alkotóművész nem támaszkodhat nézői előzetes tudására, ezzel újfajta, „egyértelműbb” színjátszás születik.

A csecsemőszínházi előadások további jellemzője, hogy a művészi hatásokkal nem lehengerelni akarnak: sokkoló, ijesztő eszközöket nem tartalmaznak a körülbelül félórás produkciók. Az előadások ritmusa azonban alkalmazkodik a kicsikéhez, időt hagyván a szemlélődésre, a mozgások, változások nyugodt megfigyelésére. Ez indokolja a darabok felső korhatárát. A nagyobb gyerekek gyorsabbak, türelmetlenebbek, számukra a kisebbek tempója unalmassá teszi a produkciót.

Az öt résztvevő ország a 2005-ös Budapest Fesztiválon tapasztalhatta meg a nemzeteken átívelő közös munka eredményét. Az eredeti elképzelés és megvalósítás sikerét a nyugat-európaiak mellett a magyarországi teltházas előadások bizonyítják. A Kolibri a Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervező szakos hallgatóival, valamint a Zeneművészeti Egyetem zeneszerzői osztályának bevonásával szervezi újabb csecsemőszínházi produkciók létrehozását.

A Kolibri Fesztiválon látható előadás címe Toda – a csoda gyereknyelven. A bábműfaj egyik ősi-modern, gyerekszobákból ismerős irányzata kel életre a játék során. Orosz Klaudia színes építőkockákra emlékeztető puha elemei összeforrnak-szétválnak, új és új alakot vesznek fel, s az átváltozások során az intenzív színészi játék ismerős formákat kelt életre. A történéseket magyar népdalok dallamai és improvizált zenekíséret teszik még izgalmasabbá.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletö...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Túl sok lett a jó tanuló Zuglóban, ezért végül senki nem kapta meg a beígért oklevelet
Szeretnék egy érdekes/szomorú/elgondolkodtató hivatalos értesítést a figyelmükbe ajánlani, kezdte levelét egy olvasónk, akinek gyermeke egy zuglói általános iskolába jár. "A kerületben...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek