OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 17.
Címkék:
   

Kádár Judit

Hány éves a gyerek?

Életkori támpontok az alkalmas történetek és alkalmas történetmondás kérdéseihez

Ezt az összefoglalót történelemtanároknak írtam, akik azt a célt tűzték ki, hogy újragondolják, megújítsák a történelemtanítás tematikáját, módszertanát. Többek között arra kíváncsiak, a pillanatnyilag használatos tankönyvek, segédanyagok fogyaszthatók-e az általános és középiskolás diákok számára, vagyis arra, hogy milyen korú gyereknek mi a „meghallható” történet.

Az itt következő fejlődési vázlat korlátozott érvényű, mert egyedül az életkori szempontot emeli ki a gyerek és gyerekcsoport életének teljes gazdagságából. Van-e ennek értelme egyáltalán? Hiszem, hogy van. Nagyon sok tanárral találkozom, aki messzemenőleg tudatában van annak, hogy egy-egy gyerek fejlődését miben segíti vagy hátráltatja a családi környezet, az őt körülvevő tágabb közösség, kultúra erőteljes hatása vagy saját képességeinek színvonala. Ezek a hatások ugyanis nagyon erősen látszanak látszódni, kényelmes (nemegyszer kockázatosan kényelmes) magyarázó lehetőséget nyújtanak. Az életkori hatás azonban nagyon-nagyon ritkán mutatós, ezért – a kiskamasz tüskés zaklatottsága kivételével – hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk, pedig roppant lehetőségekről mondunk le ezzel a hanyagsággal, és roppant veszélyeket hagyunk figyelmen kívül. Minden életkor kiélez bizonyos érzékenységeket, megnyitja a világ megközelítésének bizonyos módjait és átmenetileg elzár másokat. Ha ezt tudomásul vesszük, tudni fogjuk, mire támaszkodhatunk, vagy mibe kell belesegítenünk a gyereket. Ha nem vesszük tudomásul, fölösleges és kártékony provokációnak teszünk ki gyereket, gyerekcsoportot egyaránt. A tíz-tizenkét éves gyerek például tökéletesen éretlen a rivalizálás feszültségének elviselésére; életkori feladata éppen az együttműködés mindennapi formáinak elsajátítása, begyakorlása. Ilyenkor szoktuk a nyolc- és hatosztályos gimnáziumi felvételiket rendezni, tökéletesen kiszolgáltatva a gyerekeket a teljesítmény- és társas szorongásnak, valamint szüleik, tanáraik felfuvalkodott ambícióinak. A jobb képességű, feltétlenül alkalmazkodó gyerekek látszólag jól tűrik ezt, csak aztán elhanyatlik a teljesítményük, sérülnek a kapcsolataik vagy kilyukad a gyomruk. Amikor a negyedikes kisdiáknak legendákat és eredetmondákat mesélünk, amikor a hatodikosnak gazdasági összefüggéseket és társadalmi rétegződést elemzünk, amikor a tizenöt évesből megpróbáljuk kitermelni a történetek „eszmei mondanivalóját”, a leghatározottabban ellene megyünk az életkoruknak. Megtehetjük, csak aztán ne panaszkodjunk, és ne próbáljuk a családi körülményeikre, a képességeik korlátaira vagy „a mai gyerekek” általános motiválatlanságára fogni a dolgot.

Az életkorokban kibontakozó fejlődés erőteljes, saját logikájú folyamat. Természetesen nem tekinthetünk el sem a szociológiai változók, sem az egyéni élettörténet, képességek, érzékenység hatásától, amiként az adott diákcsoport állapotától, teherbírásától sem. Ezek a feltétlenül figyelmet érdemlő szempontok azonban nem érvénytelenítik az életkor – tapasztalatom szerint nem elég tudatosan méltányolt – hatását.

Az itt vázolt fejlődésmenet nagy vonalaiban, fő tendenciájában követi a személyiségfejlődést. Az életkori határok természetesen hozzávetőlegesek, ráadásul a fejlődés nem lineáris előrehaladás. A gyerek folyvást megtorpan, visszacsúszkál már meghaladott életkorainak jellemző élménymegélési, konfliktus feldolgozási módjai felé (regresszió), vagy épp ellenkezőleg: időnek előtte, annak feladataira még éretlenül belekényszerül egy következő fejlődési sávba. Közvetlen életeseményei éppúgy lökhetik előre vagy hátra, mint az őt körülvevő világ elvárásai, működési zavarai. Egy költözés, iskolaváltás, a szülők válása vagy egy kistestvér születése olyan feldolgozásra váró, megterhelő életesemény, ami akár az elhúzódó regresszió állapotában bent tarthatja a gyereket, akár a forszírozott progresszió útjára sodorhatja őt. A túlságosan erős szülői, tanári ambíciók – akár alkalmazkodik hozzájuk a gyerek, akár ellenszegül nekik – ugyanilyen következményekkel járhatnak. Maga a gyerekcsoport is kerülhet átmenetileg vagy tartósan a működési zavar nehezen befolyásolható állapotába, ami a csoport tagjaira – különösen a sérülékenyebbekre – rendkívül erős regresszióba vonó hatással jár.

A társadalmi, kulturális hatások közül némelyek markánsan és tartósan saját életkora alá, mások jellegzetesen életkora fölé kényszerítik a gyereket. Az a (főleg vizuális) inger-elárasztottság, a tárgyi világ csillogása és csábítása, ami a felnövekvő gyerekeket körülveszi, egybeszőve a felnőttek értékeinek, teherbírásának, kerettartó képességének meggyöngülésével, alig-alig engedi bele az óvodást a latencia nyugalmasabb, alkalmazkodóbb, saját erőfeszítést igénylő világába, és alig-alig engedi bele a kiskamasz korából kilépő 16 évest a felső serdülőkor intellektuálisabb, elköteleződőbb identitáskeresésébe. Szilárdabb keretű, lassúbb járású, erősebben hagyományvezérelt korok serdülőit a „korai zárás”, a túlságosan hamari személyes, szakmai és ideológiai elköteleződés veszélyeztette. A mai ifjak sokkal inkább a parttalan keresgélés, szereppróbálgatás, az elhúzódó identitásdiffúzió veszélyeinek vannak kiszolgáltatva. Nagyon fontos, hogy mindezek tudatában forduljunk a felnövekvő gyerekek felé. Az emberi életkoroknak nemcsak saját logikájuk van, hanem saját feladatuk és méltóságuk is. Ha ezt tiszteletben tartjuk, építünk, ha nem, kiszolgáltatjuk magunkat és a gyerekeinket a rombolás erőinek.

1. előzmény: nagyóvodáskor (5-6 éves)

Érzelmileg

Nagyon zaklatott, nagyon énes kor erős szorongásokkal, rivalizálással, féltékenységekkel, élénk – vágyteli, szorongásos és agresszív tartalmú – fantáziatevékenységgel. Ha jól zárul, a gyerek képessé válik az ambivalencia- és feszültségtűrés, valamint az önkontroll bizonyos fokára annak árán, hogy a belső helyett a külvilág felé fordul (ez a latencia: amikor ebbe belép, érzelmileg érett az iskolára).

Kognitívan

A dominánsan mozgásos sémák bomlását követően a képzetes, szemléletvezérelt gondolkodás uralja az óvodás szemléletét. Az első fogalmak, fogalmi rendezések jellegzetesen „molekula-szerűek” (pl. „ha buta, akkor rossz”, „ha hasonlítunk, akkor tesók vagyunk”). A gyerek szemlélete még nagyon erősen centrált (még nem tud több szempontot egyszerre figyelembe venni), sőt, az életkorra jellemző énesség miatt gyakran egocentrikus, mert a legfőbb viszonyítási pont az én. Ha jól zárul a korszak, kialakul az elemi analógiaképzés, elemi okozatiság felismerése, a szabályszerűségek keresése, a decentrálás (több szempontúság) csírája. A gondolkodás és emlékezet élményközelisége viszont a latencia alacsonyabb érzelmi hőfokán is megmarad.

Társasan

A család alapvető érzelmi, kapcsolati és szerepviszonyai láthatóvá, erő- és konfliktusforrássá válnak a gyerek számára, ezek alaphelyzeteit újrajátssza a családon kívüli (kortárs) csoportban, aminek tematikája a függés-függetlenség, vezetés-alávetettség, részvétel-kirekesztettség, szereppel bírás – szerepnélküliség fókuszai köré rendeződik. Az életkor végére elemi együttműködési és szerepminták jelennek meg a gyerekcsoportban, és a korszak jellegzetes érzelmi túlfűtöttsége csökken annyira, hogy a kortárscsoport alkalmas legyen a kisiskoláskor „hűvösebbre temperált”, viszont folyamatos kooperációs helyszínének szerepére.

Etikailag

A nagyóvodáskor jellemzője a felnőtt kétségbevonhatatlan tekintélyét (szolgaian, mégis jellegzetes gyermeki vonásokkal) követő etikai abszolutizmus. Nincs mérlegelés, nincs enyhítő vagy súlyosbító körülmény: ami rossz, az abszolút és mindig rossz, ami jó, az abszolút és mindig jó. A cselekvés megítélése csaknem szűretlenül tevődik át a cselekvőre: aki rosszat tesz, az rossz. A korszak végére a decentrálás (ezen belül az empátia) alakuló képessége, az agresszív és bűntudatos feszültségek csitulása képes ezen a szigoron enyhíteni valamelyest.

Beépülő identitáselem

Önkiterjesztés a jelenlevő másik lerombolása nélkül, szabad kezdeményezés bénító szorongás és bűntudat nélkül. Az önazonosság forrása, mintája a család, kiterjedése nem lép túl a család életterén, határain.

Domináns tevékenység

Szabad fantáziajáték, amelynek domináns elemei, motívumai mindinkább stabil szerepekbe rögzülnek, szerepjáték, amely a szerepek stabilizálódásának bizonyos fokán szabályjátékká alakul (de a szabályok mibenléte még nem szabad megegyezés tárgya, hanem a külső – felnőttől jövő – vagy a csoportbeli szerephierarchia kérdése), önálló, szabad, kreatív alkotó tevékenység.

„Meghallható” történet

Drámai, cselekményes, archetípusok valamint szülőimágók, testvérimágók vonásai köré szerveződő – vagyis a klasszikus tündérmese, illetve annak rokonai és származékai (népmese, állatmesék). Alkalmas történetmondás: élőszó, nagyon kevés kép.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek