OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2006. szeptember 17.

Kádár Judit

Hány éves a gyerek? (4. rész)

Életkori támpontok az alkalmas történetek és alkalmas történetmondás kérdéseihez

Prepubertás (11-12 éves)

Érzelmileg

„A vihar kapujában” – így nevezik ezt a korszakot. Valójában sok tekintetben viharosabb, mint maga a kamaszkor. A prepubertás maga a hirtelen jött káosz. A gyerek érzelmei zűrzavarossá válnak, gondolatai kuszává, rendezetlenné, viselkedése visszahúzódóvá vagy dacosan ellenszegülővé. Az édes, okos, szófogadó gyerek egyszer csak nem mosakszik, szamárfüles a füzete, rossz jegyeket hoz és felesel a nagyival, sőt a szemetet sem viszi le. Pityergős és sértődékeny, tüskés és szófogadatlan. Tör ki a gyerekkorból, mintha az élete függne ettől, és állandóan elbotlik a saját lábában. Már nem vonzza, nem is nyújt a számára elég biztonságot a szabálykövetés; az előző időszakban ez – kognitívan egyfelől, szorongásos alapon másfelől – már jelentősen veszített az értékéből, ahhoz azonban még nem eléggé kamasz, hogy ne rettentse a kisgyerekkor komfortjának elvesztése, így egyszerűen „felborítja az asztalt”, illetve felborítja, újra felállítja, felborítja, újra felállítja… Ez az életkor a kisiskoláskorban stabilizálódott személyiségszerkezet megbillenése: a formáké és működési módoké, a hűvösen tartott érzelmeké és a szabálykövető gondolkodásé éppúgy, mint a kompetenciaérzésé és az én-autonómiáé.

Kognitívan

Az ötödikes gyerek általában minimum öt tizedet, de gyakran egy egész osztályzatnyit ront a tanulmányi átlagán. Nem nagyon világos a szülők, tanárok számára, hogy ez az – értelmi képességeinek arányában – folyton okosodó gyermek most mitől is látszik megbutulni. Pedig most okosodik csak igazán! A konkrét műveleti gondolkodás virágkorán túlhaladva, éppen megteszi első lépéseit a formális logikai gondolkodás felé, vagyis afelé a képesség felé, hogy absztrakciókat más absztrakciókra tudjon alkalmazni, fogalmakat más fogalmakkal tudjon ütköztetni, átalakítani, ellenőrizni, méghozzá a konkrétumra tett minden utalás nélkül. Ez ebben a kezdeti pillanatban még csak abban az óriási zavarban tükröződik, hogy sehogy sem érti a különböző nevezőjű törtek összeadását, illetve nem tudja értelmesen végigmondani a hűbériség lényegét. Új műveleti, megértési struktúrákat kell kialakítania, de azok még nincsenek meg, csak a régi látszik hasznavehetetlennek.

Társasan

A gyerekek most fedezik föl csak igazán a kortárscsoportot. Ez az a kor, amikor a felnőttek nemigen tudnak mit kezdeni velük – ők sem a felnőttekkel. Bandáznak, fociznak, intrikálnak a szomszéd osztály vagy a saját osztálybeli másik csoport ellen, meg-megvadulnak órák alatt és szünetben, hol hősiesen megvédik, hol ádázul megtámadják egymást, a fiúk félnek a lányoktól, a lányok utálják a fiúkat (és többnyire uralkodnak rajtuk)… egyszóval olyan gazdag és színes csoportéletet élnek, mint eddig még soha. Csoporttörténéseikben láthatólag nem a szabály, a rangsor, a szerepek vagy a stabil hatalmi hierarchia érdekli őket, egyedül a pillanatnyi – és gyakran változó – erőviszonyok. Ezzel együtt nagyon szeretnek együtt lenni, mert az a megdöbbentő és felvillanyozó tapasztalatuk, hogy a csoport az egyetlen keret a számukra, amit még ők sem tudnak szétverni.

Etikailag

Ez egy etikátlan kor. Ez van, minden látszat ellenére. A látszat abból fakad, hogy – részint az előző korszak metafizikai feszültségeinek és intenzív „nagybani” fantáziálásainak maradványaként, részint a benne levő káosz legyőzésére – a gyerek nagyon érzékeny általános etikai kérdésekre (barátság, árulás, önfeláldozás, igazságtalanság stb.), de az általánosság legmagasabb fokán, vagyis a legkevésbé sem képes a kispekulált morális elveket a saját viselkedésére, saját csoportjának konfliktusaira vonatkoztatni. Nagyon kockázatos belekeverni ezekbe, pedig nagyon csábító, mert látszólag nyitott az etikai problémák megtárgyalására, de ebben az életkorában nagyon gyenge problémamegoldó, így hiába indul el az autonóm erkölcs felé, ez ebben a pillanatban csak a fogalmi spekulációkat jelenti, és nincs gyakorlati következménye.

Beépülő identitáselem

A hűség, az odatartozás érzése. Ez az életkor annyira próbára teszi a biztonságot nyújtó kapcsolatokat, hogy a gyerek minden figyelme, minden aktivitása arra irányul, hogy ezek a kapcsolatok mégis biztosíthatók legyenek, hogy legyen egy hely, egy csoport vagy legalább egyetlen ember, akihez ő (bármi történjék) odatartozik. De ennek most nincs egyenes útja: sem az engedelmesség, sem a ragaszkodás, sem a megegyezés keresés nem visz a sértetlenül megmaradó kapcsolatok áhított biztonságába. Az együttesen elkövetett csínyek, a közösen vállalt büntetés, a vállvetve elvérzés a nagy hómezőn, az igen. A betyárbecsület a prepubertás központi erénye, a mindenképpeni hűség, a bukásban is összetartozás. A későbbi nagy barátságoknak, amik akár az iskolán is túlívelnek, ez a „vérszerződés-pillanata” fiúknál, lányoknál egyaránt.

Az odatartozás mindeddig alapvetően a saját családja és erősödő mértékben, de mindeddig másodlagosan a csoportja felé átélt érzés volt. Ebben az életkorban – innen is származik a gyerek intenzív biográfiai érdeklődése – kezdetét veszi egy egész serdülőkorán átívelő fantáziálás arról, hogy ő talált, örökbefogadott, elcserélt gyerek, az igazi családja jobb, gazdagabb, nemesebb, tekintélyesebb, mint a mostani. Vagyis megalkot magának egy, a jelenlegitől különböző, annak idealizált vonásait felnagyító vonatkoztatási csoportot, amellyel azonosulni próbál. Ez nyitottá teszi más társadalmi rétegek, más hagyományok, kultúrák megismerésére, bár egyelőre a meglévő tagadása, az attól való eltávolodás és az újrakezdés jegyében.

Domináns tevékenység

Az ötödik-hatodikos gyerek feltaláló. A fiúk régen rádiót, kábeltévé rendszert, kémműhold hálózatot kívántak szerelni – nem szereltek, csak hatalmas méretű, követhetetlen szerkezetű tervrajzokat gyártottak –, manapság inkább házimozi rendszert, számítógépes hálózatot. A lányok a lakás átalakításról vagy leendő otthonukról (farm vagy kastély, vagy háromszintes villa), esetleg romantikus földkörüli utazásuk útvonaláról készítenek nem kevésbé bonyodalmas terveket. A lényeg a végtelen bonyolultság és az (az nagyon!), hogy minden áttekinthetetlen kuszaság dacára mégis minden mindennel össze legyen kötve.

Ellentétes tendenciájú, de szintúgy gyakori feltalálói ambíció a felfedezhetetlen, kis helyen elférő és bombabiztosan működő robbanószerkezetek kifundálása. Azon a ponton, ahol mind a kapcsolatok „összedrótozása”, mind a felrobbantása csődöt mond, marad az unatkozás – főleg a fiúknak. A lányok ebben az életkorban kicsit előrébb vannak biológiailag, ezért az álmodozás lép sokuknál az unatkozás helyébe. Mindkét nem erősen veszélyeztetett a számítógép- és tévésorozat-addikció irányában – ebben az életkorban sokkal erősebben, mint korábban vagy később.

A „meghallható” történet

Az egyik típusa a deviancia-történet. Kalózok, betyárok, maffiózók, kalandorok, robinhoodok, igazságosan vagy igaztalanul törvényen kívülivé vált hősök, lelencgyerekek, akikről kiderül, hogy álruhás királyfik… Nemcsak az izgalmasság a szempont, hanem maga a deviancia, a normán kívüliség, a világ látható szövetének kifordulása. Enyhébb alakjában a deviancia-történet a hajótöröttek, robinsonok, indiánok, felfedezők és hódítók története – mindez összefügg a gyerek új, igazi család találási vágyával, önmaga új kezdeteinek megtalálásával a régi, gyerekkori én romjain, attól elszakadva. Új vonásként megjelenik a távolság, különbözőség, egzotikum keresése; a gyerek nagyon szívesen azonosul a sajátjától merőben eltérő kultúrák embereivel.

A megfelelő történet másik típusa az egység, az összetartozás, a veszélyben fogant és mégis megszentelt eredet, a küzdelmes hűség története: a mítosz, a legenda, a történelem nagyszabású és fölemelő pillanatai. A valóságos valóság (szemben az előző „földhözragadt” életkor igényeivel), most szigorúan kerülendő, hacsak valami nagyon nagy és meghökkentő disznóság, vagy valami nagyon nagy és patetikus példázat nem kerekedik ki belőle. A Pál utcai fiúkból (többszörösen is) kikerekedik, Mátyás király cselekedeteiből nem kerekedik ki. Gilgamesből kikerekedik (most még szigorúan prózában!), az Iliászból nem kerekedik ki (prózában sem).

A meghallható történet harmadik típusa a hősi életrajz, ha nem túl hosszú. Egyszemélyes hős (lehet király is) a barátaival és ellenségeivel, aki minden nehézség ellenére végigéli a sorsát, illetve a neki rendelttől (vagy annak látszótól) merőben eltérő sorsot választ és valósít meg. Ezek a gyerekek épp most pottyannak ki az élettörténetük folytonosságának megszokott biztonságából, nagy szükségük van kockázatosan, fordulatosan, de mégis koherensen végigélt élettörténetekre. Családtörténetekre, dinasztia-történetekre nem, egyéni történetekre (még ha dinasztiaalapító is) igen.

A csoport ebben a nehéz időszakában nagyon-nagyon alkalmas a történetek együttes befogadására, tessék nekik jó történeteket mesélni, amennyit csak lehet.

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.27.
A szakképzési iskolák kiléphetnek június 2-től a digitális oktatásból az intézményvezető döntése alapján
Schanda Tamás elmondta, hogy a kormánynak kiemelten fontos a szakképzés. Az országnak és a gazdaságának jó szakemberekre van szüksége. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesek lehessünk, elengedhetetlen...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.27.
Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést
A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.27.
Katasztrofális bukást hozott az online oktatás
zunyiné Bertalan Judit egykori köznevelésért felelős államtitkárt a miniszterelnök ciklus közben volt kénytelen meneszteni, miután még az elődjénél, Hoffmann Rózsánál is nagyobb pedag...
(Forrás: Pesti Bulvár)
--
2020.05.27.
Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem
„A Színház- és Filmművészeti Egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám folyamatos növekedése ellenére sem változott. Az intézmény társadalmi-gazdas...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek