OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 26.
Címkék:
 

„Saját peremmel kezdődött az egész...”

Emlékezés Galambos Mártára

Az elmúlt ősszel, amikor a tanácsadó rovatunkban hirtelen megszaporodtak a munkajogi kérdések, eszünkbe jutott, hogy kellene valaki, akivel konzultálhatunk ezekről a dolgokról. Ekkor merült fel Galambos Márta neve, akiről tudni lehetett, hogy mint a PDSZ választmányának tagja egyszemélyes intézményként jár el pedagógusok munkajogi ügyeiben, ha indokoltnak látja, perre viszi a dolgot, sőt az esetek többségében sikerül is jogi úton bizonyítania a sértett fél igazát. Elautóztunk hozzá Mezőfalvára, készítettünk vele egy interjút, és szándékunkban állt ezt megszerkesztve közreadni, mivel példaértékűnek tartottuk, hogy valaki hetvenedik életévén is túl önzetlen segítő szándékkal siet a hozzá fordulók segítségére. Felemelő élmény volt a vele való találkozás.

Terveztünk további együttműködést, de az egyeztetések elhúzódtak, és csak most jutott el hozzánk a lesújtó hír: Galambos Márta meghalt a nyáron. Reménykedünk abban, hogy emléke, példája mindazokban tovább él majd, akik kapcsolatba kerültek vele, akiknek segített, és akiket – hozzánk hasonlóan – lenyűgözött a személyisége.

A vele folytatott beszélgetés részleteivel búcsúzunk tőle. Úgy véljük, hogy üzenete napjainkban különösen aktuális.

Részletek az interjúból

Hogyan jutott egyáltalán az eszedbe, hogy ilyen feladatra vállalkozz?

Apám tanító volt, anyám is. Apám mindig mondta, hogy felelünk magunkért, és ismernünk kell azokat a jogi kereteket, amik ránk vonatkoznak, mert ha valahol baj ér, akkor ne másra haragudjunk, hanem magunkra, mert nem éltünk a lehetőségekkel. Közben kaptam egy levelet, hogy alakul egy valamilyen pedagógusszerveződés. Egyszer egy fiatal kollégának mondtam, hogy ti, fiatalok, nem tudtok összefogni egymással, egymással szembe mentek, valamit kéne csinálnotok, ne panaszkodjatok.

Saját peremmel kezdődött az egész. Voltak különböző helyi vitáink. 1988-ban megalakult a PDSZ, 89-ben bejelentették, hogy készül egy sztrájktörvény. Abban az évben a Németh-kormány bejelentette, hogy a könyvtárosoknak 40%-os béremelést ad. A kollégák fölrobbantak. Nagy volt a felháborodás, nem azért, hogy ők 40%-ot kaptak, hanem mert mi az, hogy csak az egyik terület kap, és ekkorát. Kevesen voltak. Megírtunk egy levelet Németh Miklósnak, válaszolt az irodavezetője. Írta, hogy egyetért velünk, igazunk van, de nincs pénz. Mi nyilvános választ kértünk, mindenki számára leadhatót a televízióban, hogy lássák mások is. És úgy gondoltuk, hogy ez nem olyan válasz, meg nem attól, akitől vártuk. És akkor bejelentettük a sztrájkot. A környékbeli iskolákban terítettük a fölhívást. Jöttek még messziről is. Ment a híre, újságban is hír volt. Jöttek Bajáról meg máshonnan csatlakozó nyilatkozatok, és május 10-én megtartottuk a sztrájkot. Figyelmeztető sztrájkot, két órát. A gyerekek rettentően élvezték, meg mi is. Jöttek a riporterek. A gyerekek is nyilatkoztak. Egy kolléganő nem csatlakozott a sztrájkhoz, ott ült a földszinti teremben. A gyerekek néztek ki az ablakon, s látták, hogy a többiek ott rohangásznak az udvaron, nekik meg órájuk van.

Visszatérve a saját ügyemre, jött egy igazgatóváltás, az önkormányzatnak egy akciója, hogy meg kéne szabadulni a nyanyától. Mondták az igazgatónak, hogy elérte a korhatárt. Mondom az igazgatónak, hogy fölmondhatsz végül is, mert tényleg túl vagyok a korhatáron, de énnekem nem lehet fölmondani, rám vadászati tilalom van, mert én választott tisztségviselő vagyok. Őneki azt mondták: „Csináld azt, amit gondolsz!” „Hát ne haragudj!” – mondta nekem. „Te se haragudj, ha perbe kell jönnöd!” – válaszoltam. És ezzel elváltunk.

És akkor jött az, hogy ki perel értem, meg ki nem. Végül is egyedül indultam perbe. Körülbelül négy évig tartott, a Legfelsőbb Bíróságot is megjártuk. Az önkormányzat, hiába ítéltek nekem, fellebbeztetett velük, ameddig lehetett, és a végén, mikor vége lett a pernek, mondtam az igazgatónak, hogy akkor most fölmondhatsz, mert akkor én már nagyon sok mindennel foglalkoztam a PDSZ-ben.

A rendszerváltás idején mindenki együtt mozgott mindenkivel. Olyan emberekkel lehetett találkozni, olyan embereket lehetett megismerni, akihez később is vissza lehetett menni. Ezt az ismeretet, ezt a rendszerben látást, ezt szeretném valakinek átadni, apránként, én sem rögtön egyben találtam meg. Ezt egyben nem lehet. Darabonként lehet csak megtanulni. Mert öreganyátok egyszer csak meghal, aztán már késő lesz.

Tehát bemész mint Galambos Márta, a PDSZ képviselője, egy iskolába, hogy jöttél érdekeket képviselni. Hogyan fogadnak?

Általában hideg udvariassággal. Hallottak a PDSZ-ről, és azt tudják róla, hogy radikális. Először is meg kell értetni velük, hogy a PDSZ nem radikális, hanem szakszervezet. Csak annyit akar elérni, ami a törvényben van. El kell mondani például a polgármesternek, hogy nem vitatjuk el az önkormányzat saját tulajdonáról való rendelkezési jogát. Azt vitatjuk, ha ezt jogsértő módon érvényesítik. Ha a törvényeknek megfelelően végrehajtanak egy átszervezést, abba nem lehet belekötni. De kötelesek ezt törvényesen tenni. Akkor lépünk fel, ha úgy látjuk, hogy a törvényesség sérült. Elmondjuk, hogy miben sérült, miben nem, és ezen az alapon lehet elkezdeni beszélgetni és végiggondolni a folyamatot. Kezdetben ez még működött, ma már nem.

Romlik a helyzet?

Igen, nagyon romlik. Minden esetben meg kell nevezni, hogy pontosan kinek az érdekében jöttem. Ha intézményi ügy merül fel, akkor az érintett csoport képviselőjének kell jelen lennie a beszélgetésen. Mert én csak akkor tárgyalok, ha ott van a csoport képviselője. Ha egyes személyek érintettek, akkor ott kell lennie a csoport képviselőjének és az adott személynek. Annyiféleképpen működnek a törvények, ahány iskola van: meg kell ismernem a helyi körülményeket és ennek tudatában véleményt mondani. És az ügyben érintetteknek hallaniuk kell, amit mondok, mert ez segítheti őket jogaik érvényesítésében.

Van körülötted csapat, aki segít neked mindebben? Mennyire érzed magad magányosnak ebben a dologban?

Nagyon magányosnak érzem magam. De ez érthető, hiszen mindenki abból él, hogy tanít. Egyedül az elnökünknek van fizetése. Nem lehet, hogy kormánytárgyalás vagy akármilyen felsőfokú tárgyalás miatt a tanító bácsit vagy nénit kikapjuk a gyerekek közül. Én meg kapom a nyugdíjat. És akkor az van, hogy öreganyám utazik a temetői bérlettel – nem kerül semmibe, oda megyek, ahova akarok –, amíg lehet, engem nem kell kikapkodni az iskolából.

A PDSZ-nek az alapításnál volt egy alapszabálya, hogy pártnak nem rendeljük alá magunkat. Az is szabály, hogy ha valaki pártnak bármit vállal, képviselőséget, bármilyen funkciót, akkor az összes tisztségéről le kell mondania. A tagságáról nem, tag lehet bárki, így indultunk, de a funkcióról le kell mondani. Ez történt Horn Gáborral, ez történt Pokornival is. Bejelentette, hogy elfogadta a FIDESZ felkérését, és képviselőjelölt lesz.

Miért csinálod, Márta, még mindig ezt az egészet?

Vadászszenvedély. Nem akarok világot megváltani. Egyszerűen nem tudom elviselni a törvénysértést és azt, ha valakivel mocskosan bánnak. Képtelen vagyok elviselni. Velem is megpróbáltak egy sor dolgot. Elváltam, úgy jöttem ide. És többszöri próbálkozás után megkérdezték, ugyan mire vagyok olyan nagyra, ki áll én mögöttem. Mondtam, hogy ÉN, úgy hosszú sorban. Mert egyszer feküdjön le az ember, onnantól átmegy rajta az úthenger. Ez is ilyen apámféle mondás.

Nagyon nehéz látni, hogy mi az a határ, ameddig harcolni lehet, és mikor kell autonóm személyiségként felállni, feladni, kilépni a helyzetből.

Én úgy gondolom, hogy autonóm személyiség az az ember, aki nem hagyja magát megalázni. Katasztrófa, mikor egy pedagógus hagyja magát megalázni. Pedig van, amikor ez egyszerűen az információ hiánya miatt történik, ha nem megy az információ után, sok mindenben könnyebb megalázni. Akit megaláznak, az pedig szolga, és egy szolga csak szolgát tud nevelni. És akkor mi lesz itt a jövőben?

Galambos Pálné, a PDSZ alapító tagja, elnökségi tag

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek