OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. szeptember 26.
Címkék:
 

„Saját peremmel kezdődött az egész...”

Emlékezés Galambos Mártára

Az elmúlt ősszel, amikor a tanácsadó rovatunkban hirtelen megszaporodtak a munkajogi kérdések, eszünkbe jutott, hogy kellene valaki, akivel konzultálhatunk ezekről a dolgokról. Ekkor merült fel Galambos Márta neve, akiről tudni lehetett, hogy mint a PDSZ választmányának tagja egyszemélyes intézményként jár el pedagógusok munkajogi ügyeiben, ha indokoltnak látja, perre viszi a dolgot, sőt az esetek többségében sikerül is jogi úton bizonyítania a sértett fél igazát. Elautóztunk hozzá Mezőfalvára, készítettünk vele egy interjút, és szándékunkban állt ezt megszerkesztve közreadni, mivel példaértékűnek tartottuk, hogy valaki hetvenedik életévén is túl önzetlen segítő szándékkal siet a hozzá fordulók segítségére. Felemelő élmény volt a vele való találkozás.

Terveztünk további együttműködést, de az egyeztetések elhúzódtak, és csak most jutott el hozzánk a lesújtó hír: Galambos Márta meghalt a nyáron. Reménykedünk abban, hogy emléke, példája mindazokban tovább él majd, akik kapcsolatba kerültek vele, akiknek segített, és akiket – hozzánk hasonlóan – lenyűgözött a személyisége.

A vele folytatott beszélgetés részleteivel búcsúzunk tőle. Úgy véljük, hogy üzenete napjainkban különösen aktuális.

Részletek az interjúból

Hogyan jutott egyáltalán az eszedbe, hogy ilyen feladatra vállalkozz?

Apám tanító volt, anyám is. Apám mindig mondta, hogy felelünk magunkért, és ismernünk kell azokat a jogi kereteket, amik ránk vonatkoznak, mert ha valahol baj ér, akkor ne másra haragudjunk, hanem magunkra, mert nem éltünk a lehetőségekkel. Közben kaptam egy levelet, hogy alakul egy valamilyen pedagógusszerveződés. Egyszer egy fiatal kollégának mondtam, hogy ti, fiatalok, nem tudtok összefogni egymással, egymással szembe mentek, valamit kéne csinálnotok, ne panaszkodjatok.

Saját peremmel kezdődött az egész. Voltak különböző helyi vitáink. 1988-ban megalakult a PDSZ, 89-ben bejelentették, hogy készül egy sztrájktörvény. Abban az évben a Németh-kormány bejelentette, hogy a könyvtárosoknak 40%-os béremelést ad. A kollégák fölrobbantak. Nagy volt a felháborodás, nem azért, hogy ők 40%-ot kaptak, hanem mert mi az, hogy csak az egyik terület kap, és ekkorát. Kevesen voltak. Megírtunk egy levelet Németh Miklósnak, válaszolt az irodavezetője. Írta, hogy egyetért velünk, igazunk van, de nincs pénz. Mi nyilvános választ kértünk, mindenki számára leadhatót a televízióban, hogy lássák mások is. És úgy gondoltuk, hogy ez nem olyan válasz, meg nem attól, akitől vártuk. És akkor bejelentettük a sztrájkot. A környékbeli iskolákban terítettük a fölhívást. Jöttek még messziről is. Ment a híre, újságban is hír volt. Jöttek Bajáról meg máshonnan csatlakozó nyilatkozatok, és május 10-én megtartottuk a sztrájkot. Figyelmeztető sztrájkot, két órát. A gyerekek rettentően élvezték, meg mi is. Jöttek a riporterek. A gyerekek is nyilatkoztak. Egy kolléganő nem csatlakozott a sztrájkhoz, ott ült a földszinti teremben. A gyerekek néztek ki az ablakon, s látták, hogy a többiek ott rohangásznak az udvaron, nekik meg órájuk van.

Visszatérve a saját ügyemre, jött egy igazgatóváltás, az önkormányzatnak egy akciója, hogy meg kéne szabadulni a nyanyától. Mondták az igazgatónak, hogy elérte a korhatárt. Mondom az igazgatónak, hogy fölmondhatsz végül is, mert tényleg túl vagyok a korhatáron, de énnekem nem lehet fölmondani, rám vadászati tilalom van, mert én választott tisztségviselő vagyok. Őneki azt mondták: „Csináld azt, amit gondolsz!” „Hát ne haragudj!” – mondta nekem. „Te se haragudj, ha perbe kell jönnöd!” – válaszoltam. És ezzel elváltunk.

És akkor jött az, hogy ki perel értem, meg ki nem. Végül is egyedül indultam perbe. Körülbelül négy évig tartott, a Legfelsőbb Bíróságot is megjártuk. Az önkormányzat, hiába ítéltek nekem, fellebbeztetett velük, ameddig lehetett, és a végén, mikor vége lett a pernek, mondtam az igazgatónak, hogy akkor most fölmondhatsz, mert akkor én már nagyon sok mindennel foglalkoztam a PDSZ-ben.

A rendszerváltás idején mindenki együtt mozgott mindenkivel. Olyan emberekkel lehetett találkozni, olyan embereket lehetett megismerni, akihez később is vissza lehetett menni. Ezt az ismeretet, ezt a rendszerben látást, ezt szeretném valakinek átadni, apránként, én sem rögtön egyben találtam meg. Ezt egyben nem lehet. Darabonként lehet csak megtanulni. Mert öreganyátok egyszer csak meghal, aztán már késő lesz.

Tehát bemész mint Galambos Márta, a PDSZ képviselője, egy iskolába, hogy jöttél érdekeket képviselni. Hogyan fogadnak?

Általában hideg udvariassággal. Hallottak a PDSZ-ről, és azt tudják róla, hogy radikális. Először is meg kell értetni velük, hogy a PDSZ nem radikális, hanem szakszervezet. Csak annyit akar elérni, ami a törvényben van. El kell mondani például a polgármesternek, hogy nem vitatjuk el az önkormányzat saját tulajdonáról való rendelkezési jogát. Azt vitatjuk, ha ezt jogsértő módon érvényesítik. Ha a törvényeknek megfelelően végrehajtanak egy átszervezést, abba nem lehet belekötni. De kötelesek ezt törvényesen tenni. Akkor lépünk fel, ha úgy látjuk, hogy a törvényesség sérült. Elmondjuk, hogy miben sérült, miben nem, és ezen az alapon lehet elkezdeni beszélgetni és végiggondolni a folyamatot. Kezdetben ez még működött, ma már nem.

Romlik a helyzet?

Igen, nagyon romlik. Minden esetben meg kell nevezni, hogy pontosan kinek az érdekében jöttem. Ha intézményi ügy merül fel, akkor az érintett csoport képviselőjének kell jelen lennie a beszélgetésen. Mert én csak akkor tárgyalok, ha ott van a csoport képviselője. Ha egyes személyek érintettek, akkor ott kell lennie a csoport képviselőjének és az adott személynek. Annyiféleképpen működnek a törvények, ahány iskola van: meg kell ismernem a helyi körülményeket és ennek tudatában véleményt mondani. És az ügyben érintetteknek hallaniuk kell, amit mondok, mert ez segítheti őket jogaik érvényesítésében.

Van körülötted csapat, aki segít neked mindebben? Mennyire érzed magad magányosnak ebben a dologban?

Nagyon magányosnak érzem magam. De ez érthető, hiszen mindenki abból él, hogy tanít. Egyedül az elnökünknek van fizetése. Nem lehet, hogy kormánytárgyalás vagy akármilyen felsőfokú tárgyalás miatt a tanító bácsit vagy nénit kikapjuk a gyerekek közül. Én meg kapom a nyugdíjat. És akkor az van, hogy öreganyám utazik a temetői bérlettel – nem kerül semmibe, oda megyek, ahova akarok –, amíg lehet, engem nem kell kikapkodni az iskolából.

A PDSZ-nek az alapításnál volt egy alapszabálya, hogy pártnak nem rendeljük alá magunkat. Az is szabály, hogy ha valaki pártnak bármit vállal, képviselőséget, bármilyen funkciót, akkor az összes tisztségéről le kell mondania. A tagságáról nem, tag lehet bárki, így indultunk, de a funkcióról le kell mondani. Ez történt Horn Gáborral, ez történt Pokornival is. Bejelentette, hogy elfogadta a FIDESZ felkérését, és képviselőjelölt lesz.

Miért csinálod, Márta, még mindig ezt az egészet?

Vadászszenvedély. Nem akarok világot megváltani. Egyszerűen nem tudom elviselni a törvénysértést és azt, ha valakivel mocskosan bánnak. Képtelen vagyok elviselni. Velem is megpróbáltak egy sor dolgot. Elváltam, úgy jöttem ide. És többszöri próbálkozás után megkérdezték, ugyan mire vagyok olyan nagyra, ki áll én mögöttem. Mondtam, hogy ÉN, úgy hosszú sorban. Mert egyszer feküdjön le az ember, onnantól átmegy rajta az úthenger. Ez is ilyen apámféle mondás.

Nagyon nehéz látni, hogy mi az a határ, ameddig harcolni lehet, és mikor kell autonóm személyiségként felállni, feladni, kilépni a helyzetből.

Én úgy gondolom, hogy autonóm személyiség az az ember, aki nem hagyja magát megalázni. Katasztrófa, mikor egy pedagógus hagyja magát megalázni. Pedig van, amikor ez egyszerűen az információ hiánya miatt történik, ha nem megy az információ után, sok mindenben könnyebb megalázni. Akit megaláznak, az pedig szolga, és egy szolga csak szolgát tud nevelni. És akkor mi lesz itt a jövőben?

Galambos Pálné, a PDSZ alapító tagja, elnökségi tag

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek