OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. október 11.
Címkék:
 

Gyulai Zsuzsanna

„Nagyon sok mindent veszítettem el egy pillanat alatt”

Részletek egy internetes naplóból

2007. június 24.

Évzárási adminisztráció. A világ leggyűlöltebb feladata – számomra legalábbis. Ha adminisztrátor szerettem volna lenni, akkor nem megyek el tanárnak. De tanárnak mentem – és mégis belefulladok a sok papírba.

Az elmúlt két hétben egy 45 fős estis és egy 25 fős nappalis osztályt adminisztráltam le. Összesen megírtam 51 bizonyítványt (azért csak ennyit, mert az estin a 45-ből csak 26-an végezték el az évet.) Az estisekkel nem volt gond, de a nappaliban! Na, az zűrös volt! Eleve ott kezdődik, hogy pénteken 3-ra volt kész az osztályozó konferencia, azaz hivatalosan akkor lehet elkezdeni a bizonyítványok és törzslapok kitöltését. Az összeolvasásra kijelölt kollégák és az igazgató azt kérte, hogy hétfő reggelre már legyenek kész anyagok, hogy a kedd délutáni bizonyítványosztásig mindenkié kész legyen. Igen ám, de a naplókat, a bizonyítványokat és a törzslapokat nem szabad hazavinni. Hivatalosan legalábbis nem. Normális elvárás, hogy pénteken délután maradjon bent az ember, hogy megírja? És a saját gyerekeimet meg hova teszem?

Végül is kész lettem hétfőn tízre, össze is olvastuk délig, megnyugodva mentem haza, hogy minden rendben. És akkor délután jön egy telefon a suliból, hogy újra kell írnom a bizonyítványokat! Mert rossz pecsét került rájuk! Végigzokogtam a belvárost, többen hülyének néztek.

2007. június 28.

Ennyi volt. 12 éve vagyok ebben a suliban, és most vége. Ma (MA!!!!!!!) megkaptam a felmondásomat. A következő tanévben már nem tanítok itt. Elbúcsúzni nem tudtam, tegnap a kirándulás végén úgy köszöntem el az osztályomtól, hogy ősszel találkozunk. Persze volt, hogy mennyit köszönhet nekem az iskola, meg hogy az első pedprogram, meg hogy sni-s program, meg hogy tantárgyakkreditáció (a mentálhigiéniát én csináltam meg). És akkor miért is én? Mert az utolsó három évben nem voltam annyira jelen az iskolában... És kifogás a munkám ellen? Az nem volt, de nem voltam úgy jelen, amúgy meg még indokolni sem kéne... És miért nem szólt nekem valaki az utóbbi három évben, hogy mi is van? Erre a kérdésre nem kaptam választ.

Összefoglalva, miután kis gyerekeim vannak, és ezért nem ültem minden délután a suliban, nem voltam ott minden esti programon, nem szerveztem orrba-szájba tábort, színházat és egyebet ingyen, „csak” megbízhatóan elvégeztem a munkámat, ezért rám esett a választás. Szerintem az a lényeg, hogy én vagyok a legdrágább, ha egyáltalán nettó 120 000 forintos fizetésnél nem komikus ezt a fogalmat használni.

Az eljárás maga meg kifejezetten embertelen volt. Reggel még vegyem át szignózva az őszi egészségnapra pályázott pénz támogatási szerződését, meg felvételiztessek egy gyereket az „osztályomba”. Mélyen meg vagyok bántva, és sértve és...

Volt három osztály, akikkel terveink voltak, kiadtam az olvasmányokat, volt kialakult munkamódszerünk, már értettük egymást, már szerettük egymást, már nagyok lettek, okosak, akikkel jókat tudtunk volna csinálni.

Az egyik egy kilencedikes banda, szerettem őket nagyon. Harcoltunk sokat, de kiérdemeltük egymást. Okosak, villogó eszűek, gondolkodóak, persze idétlenek is, de ez vele jár. Van vagy 8-10 ember, akikért egyenként, külön-külön is fáj a szívem.

A másik egy tizedikes csapat, velük kevesebb órám volt, és csak töri, ami mindig más. Távolabbi volt velük a kapcsolatom, de pont most lett volna több óránk, pont most jöttek volna a vitára gerjesztő izgi korok. Ezt a lehetőséget nem én kapom már meg. És innen is van sok ember, akiért fáj a szívem. Elkezdtünk valamit, és félbeszakadt.

Az utolsó, a saját osztályom, kicsik, hetedikesek voltak, nekem a legnehezebb korosztály. De annyira kedves gyerekek vannak közöttük, és annyi problémás gyerek, akiket elkezdtem megfejteni, elkezdtem a hozzájuk vezető pallókat ácsolgatni.

És akkor még nem beszéltem a kollégákról, akik között sokat 12 éve ismerek. Barátaimnak érzek sok embert közülük, és tudom, hogy sokukkal nem fogok már találkozni.

Nagyon sok mindent veszítettem el egy pillanat alatt.

2007. október 4.

Azt hiszem, ha legalább az eddigi életszínvonalamat meg akarom őrizni, akkor kényszerhelyzetbe kerültem. El kell mennem pénzügyi területre dolgozni. Semmi más megoldást nem látok.

2007. október 6.

Kedden bementem a volt sulimba, a kedvenc, drága osztályom búcsúztatót szervezett nekem. Nagyon megható volt, nagyon szuperegyedi ajándékot kaptam tőlük (sok fényképet róluk könyvecskévé fűzve és egy komoly és egy ironikus visszaemlékező-búcsúzó szöveget). Nagyon torokszorító, és nagyon otthonos volt az asztal tetején ülni.

Az épület és az egész, amit iskolának nevezünk, az meg végtelenül ismerős, és már-már elindultam volna benne akárhová, akárkivel váltani egy szót, mikor mindig és mindig bevillant, hogy „Hova rohansz, neked itt már semmihez nincs közöd! Már nem tartozol ide!”.

És akkor esténként nézegetem az iwiwet, nézegetem a már réges-régen érettségizett tanítványaimat, felnőttek többnyire. És eszembe jut számtalan dolog. És nem lesz újabb emlék, ennek vége.

Valahogy úgy hozta a sors, hogy bár 89 óta vagyok a pályán, mégis csak egyetlen osztályom volt, akiket elsős koruktól kezdve érettségiig vittem (illetve volt még egy, akiket az érettségi év márciusában hagytam ott, mert megszületett a fiam). Voltak, akiket 10-esként, másokat 11-ben vettem át, aztán iskolát váltottam vagy elmentem babázni. És úgy lett volna, arra készültem, hogy ez a bizonyos osztály lenne talán az, akiket végig tudok kísérni. Ráadásul nekik főleg magyart tanítottam, és ezért velük sokkal mélyebb, személyesebb a viszonyom. Akiknek „csak” törit tanítok, azokkal intellektuálisabb, távolságtartóbb a kapcsolat, őket kevésbé szoktam megismerni úgy igazán.

De mindegy (dehogy mindegy!!!!!), én már így maradtam, nem lesz végigvitt osztályom. És ez olyan félbemaradt dolog.

--

Linkek

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek