OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2007. december 6.
» Hozzászólások (0)

Kiket ültessünk az utolsó padba?

December 1-jén került sor Az Utolsó Padban Egyesület konferenciájára „Esélynövelő programok a közoktatásban” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők közösen keressenek megoldásokat a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett rétegek valós integrációjának, azon belül a roma kisebbség problémáinak megoldására. A szervező egyesület – velünk együtt – tagja annak a civil hálózatnak, amely a szociális kompetenciák fejlesztését tűzte ki célul. A rendezvényen jelent volt Leiner Károly (Zöld Béka tanár úr), az eseményről ő számol be a honlap látogatóinak.

Meglehetősen kevesen gyűltünk össze az Utolsó Padban Egyesület szombati, december 1-jei, nyilvános konferencián az Erzsébetvárosi Közösségi Házban. Erről nem a szervezők tehettek, hiszen ők időben meghirdették a tanácskozást és színvonalas előadásokat ígértek olyan szakemberekkel, mint Hoffman Rózsa, Tatai-Tóth András országgyűlési képviselők, Vajda Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem pszichológus tanára vagy Menyhért Ildikó tanító, cigány kisebbségi oktatási szakértő személyében. Pedig a téma megérdemelte volna a nagyobb résztvételt. Az „Esélynövelő programok a közoktatásban” címmel összehívott konferencia célja az volt, hogy közösen keressünk megoldásokat a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett rétegek valós integrációjának, azon belül a roma kisebbség problémáinak megoldására.

A megnyitó beszéd után, melyet Dr. Szabó Zoltán országgyűlési képviselő tartott, Hoffman Rózsa a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség fogalmának ismertetette, ezt követően pedig a cigányság múltját, jelenét és jövőjét taglalta. Egyetértettem vele abban, hogy a „cigányság és minden lemaradó réteg esetében elsősorban szociális úton kell a felemelésüket megtenni, az nem pedagógiai feladat”. Ehhez a következő lépéseket javasolta: munkahelyteremtés, képzés, lakásproblémák megoldása, kultúraközvetítés (olyan, mely nem kényszereket támaszt, hanem vonz), pénz és ellenőrzés. A többi előadó és a hozzászólók is kiemelték, hogy milyen fontos a rendelkezésre álló anyagi források felhasználásának ellenőrzése. Eddig is hatalmas pénzösszegek folytak be ugyanis a közoktatásba, ezek azonban nem feltétlenül oda kerültek, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk.

A pedagógusok felelőssége abban áll – hangsúlyozta –, hogy megpróbálják behozni azt a legkevesebb két éves lemaradást, amellyel a cigánygyerekek az iskolába lépnek. Ennek a munkának döntő része a bölcsőde, óvoda időszakára kell, hogy essen, hiszen az első hat év meghatározó egy gyermek életében. Megkönnyítené, és hatékonyabbá tenné ezt a munkát, ha az óvodai ellátás ingyenes lenne, és a szülők segítését a védőnők, szociális munkások látnák el annak érdekében, hogy a gyerekek iskolaéretten kerülhessenek az oktatási rendszerbe. Ezek után tért rá arra, ami engem a leginkább érdekelt: az integráció és a szegregáció kérdéseire. Több olyan témakört is érintett, melyekben magam is hasonló gondolatokra jutottam. Íme néhány ezek közül:

  • Nem az iskolarendszer szelektív, hanem a társadalmi rendszerünk.
  • A feltételek biztosítása nélkül (tehát a jelenlegi körülmények között) lehetetlen a hatékony integráció.
  • Kis létszámú osztályokra van szükség, semmiképpen nem írhatják felül ezt a pedagógiai igényt az anyagi meggondolások.
  • Az integrációt végző pedagógusok csak akkor tudják megfelelően végezni a rájuk bízott feladatot, ha rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai kompetenciákkal.
  • Azokban a körzetekben, amelyekben különösen magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, kiemelt pedagógusi fizetéssel kellene elismerni az ott dolgozók munkáját.
  • Itt az ideje annak, hogy nyílt, őszinte és konstruktív párbeszéd jöjjön létre az oktatásban dolgozók és a döntéshozók között!

Tatai-Tóth András (a nagy vihart kavart Döcög az oktatási tárca? című cikk írója) szavait idézve: „a mindennapi gyakorlat tapasztalatainak be kell épülniük a politikai döntéshozatalba”! A jelenlegi nagy létszámú osztályokban nem lehet mindenkit differenciáltan fejleszteni, ennek eredménye az lehet, hogy senki nem fejlődik megfelelően”. Saját gyakorlati tapasztalataim is ugyanezt igazolják. Pedagógusi hozzáértés, gyógypedagógus, asszisztens bevonása, valamint a szükséges eszközök nélkül nem számíthatunk eredményes integrációra. Milyen hatékonyság várható például egy olyan osztályban, ahol a korábbi 19 fős gyerekközösség 8 sajátos nevelési igényű tanulóval bővül, és a pedagógusnak sem speciális szakértelme, sem szakmai segítsége, sem megfelelő eszközrendszere nincs.

Nagyon vártam Vajda Zsuzsanna előadását, akinek A gyermek pszichológiai fejlődése című könyve, Az iskola, a társadalom és a társadalmi hátrányok című cikke nagy hatással volt rám. Sarkalatos igazságokat fogalmazott meg, ezúttal csak szemezgetek ezekből:

  • A szülők feladatait, funkcióit nem vállalhatják át (nem pótolhatják) az intézmények.
  • Kis létszámú felzárkóztató, iskola-előkészítő osztályokra van szükség a romáknak, hogy még 7-8 éves koruk előtt behozhassák az elmaradásukat.
  • A pedagógia elmélete rousseau-i gyermekideált emleget. Tudomásul kellene végre venni, hogy ez a típusú gyerek ma már nem létezik!
  • Az iskolai magatartási problémák körül nagy ködösítések vannak, „Nekem nincs bajom velük!”, nem valljuk be, hogy vannak problémák, pedig nem lehet „fejsimogatással” fegyelmezni és nevelni.

(Ezen a ponton vitatkoznék Vajda Zsuzsával. Ma már nyíltan bevallják a pedagógusok, hogy problémáik vannak a gyerekekkel, és úgy tapasztalom: egyre kevesebben simogatják a gyerekek fejét. Lehet, hogy néha azért még ma is sokat segítene a szeretetteljes odafordulás.)

  • Azért vannak iskolai „kegyetlenkedések (utalva a minap nyilvánosságot kapott videó-felvétel botrányra: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=246047), mert a pedagógusnak nincs eszköze a fegyelmezésre, mindent kivettek a kezéből.

(Ezen a ponton is kedvem támad vitatkozni. A legfőbb eszköz: a pedagógus személyisége még rendelkezésre áll, más kérdés, hogy ez egyre rozogább, a sok okból romló mentális állapot nagyban gátolja a hatékony nevelést.)

Végezetül az Utolsó Padban egyesület vezetője: Menyhért Ildikó beszélt. Szerinte a cigánygyerekek mentális szempontból is különböznek a többiektől. Ennek a fajta másságnak a kezelését kell megtanulniuk a pedagógusoknak. Szerinte „azok az iskolák szegregálnak, akik nem fogadnak be hátrányos helyzetű gyerekeket, nem pedig azok, amelyekben már vannak ilyenek”.

A rossz döntéshozói gyakorlat példájaként említette a Szondi telepi iskola megszűntetését Miskolcon. Ezúttal – éppen a szegregációra hivatkozva – olyan telepi iskolát számoltak fel, melynek valóban minden tanulója roma volt (ami, ugye nem is csoda egy cigánytelep kellős közepén?). Ugyanakkor az ott dolgozó pedagógusok évtizedek óta „tanulták” már ennek a rétegnek fejlesztését, név szerint ismerték a gyerekeket, családokat. Ráadásul olyan intézményről volt szó, ahol éppen azért ereszthettek gyökeret a reformpedagógiai megoldások, mert más módon nem lehetett hatékonyan működni.

A hozzászólásokban is akadt olyan érdekes felvetés, amelyen érdemes elgondolkodni. Az egyik iskolaigazgató jelezte, hogy amennyiben neki x évente meg kell pályáznia saját állását, bemutatva a szakmai programját, miért nem kell a pedagógusnak 2-3 évente hasonló módon a végiggondolnia saját munkáját. Úgy vélem, nagy igazsága van.

--

Mindent egybevetve hasznosnak találtam a tanácskozást, egy kérdésemre azonban itt sem kaptam választ. Valóban fel akar zárkózni valamennyi hátrányos helyzetű, ezen belül a cigánycsalád? Gyakorta ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalom. És ahol ez így van, ott hiábavalónak látszik mindenféle szakmai készség és szándék. Amíg például az óvónő kezet mosni tanítja a gyermeket, de ez csak az óvodában valósul meg, és másnapra a megerősítés hiányában elfelejtődik, addig kérdéses a kimenet. Persze a változáshoz nagy-nagy türelem szükséges, folyamatos együttműködés a családokkal, az érintett gyerekek és szüleik bizalmának és együttműködési készségének megnyerése…

Ugyanakkor teljesen egyetértek Takács Gézával, aki a honlapon zajló Virtuális kongresszuson közzétett levelében így ír: „… a roma vonatkozás nélkül Magyarországon nem lehet a közoktatás ügyeit megvitatni, …ma már úgy állunk, hogy akkor lesz jó közoktatásunk, ha a romák iskoláztatásának nagy kérdéseire is válaszolni tudunk.”

Leiner Károly (Zöld Béka tanár úr)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek