OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. február 6.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

Szociális kompetenciák fejlesztése 9.

Az erkölcsi dilemmaviták a nevelőmunkában

Jó gyakorlat

Az alábbi leírás útmutatást ad ahhoz, hogy a középiskolások körében miként lehet a fenti célok megvalósulását segítő, eredményes vitasorozatot szervezni. Az írás értelmezi a konstruktív vita fogalmát, és példákon keresztül érzékelteti, miként illeszthető be ez a módszer a pedagógiai folyamatokba. A szerző áttekinti az erkölcsi dilemmavita pedagógiai funkcióit, és bemutatja e munkaforma hatékony felhasználásának feltételeit. Végül sorra veszi, hogy melyek egy osztálytermi vita megvalósításának jellegzetes elemei. A folyamat leírását megvitatásra javasolt problémagyűjtemény és szakirodalmi ajánlás egészíti ki.

1. A vitáról általában

A vita olyan kommunikációs forma, amelyben a résztvevők érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel, és ezeket ütköztetik egymással. A szócsata azért folyik, hogy

  • meggyőzzük a másik felet saját igazunkról;
  • közösen találjuk meg az optimális megoldásokat;
  • ütköztessük, és próbáljuk egyeztetni az eltérő érdekeket, szándékokat és véleményeket;
  • közelebb kerüljünk olyan kérdések megválaszolásához, amelyekre nem tudjuk a biztos és végleges választ.

A konstruktív vitának nem az a célja, hogy egymást legyőzzük, hanem az, hogy

  • próbára tegyük az érvek megalapozottságát és hitelességét az ellenérvekkel való ütköztetés során;
  • tisztázzunk bizonyos állásfoglalásokat és véleményeket a magunk számára;
  • felelősséggel hozzunk meg fontos döntéseket;
  • és demokratikusan működtessünk csoportokat, szervezeteket és intézményeket.

A vita egy sajátos formája az erkölcsi dilemmákról folytatott diszkusszió.

2. A dilemmaviták beépítése a pedagógiai folyamatba

A módszert kipróbáló tanárok szerint a rendszeres dilemmaviták hatása a többi tanórán is érződik, és fokozza a tanulók motiváltságát az aktív részvételre, az önálló véleményalkotásra. Ennek ellenére nem tanácsos a módszer túlságosan gyakori és ötletszerű alkalmazása. A kutatások és kísérletek tapasztalatai a következő esetekben igazolták a módszer használatának hatékonyságát:

1. A szakórák új tematikai egységének bevezetésekor, amikor a vita segítheti a diákokat abban, hogy ráhangolódjanak a témára, és mélységében megértsék annak lényeget. Az igazságnak ugyanis gyakran több arca van. A reformkor történelmének tanítását kezdhetjük például egy Kossuth és Széchenyi közötti vita bemutatásával, illetve egy olyan szerepjátékkal, amely segíti mindkét nagy politikus „igazságának” a megértését. Ehhez kapcsolódhat aztán a dilemmavita, amelynek során a két nézetrendszert ütköztetjük.

2. A dilemmavita hatékony lehet a tananyag olyan részeinek feldolgozásakor is, amikor ellentétes vélemények megismerésére kerül sor, és az egymással szemben álló nézetek között nehéz választani. Mindegyik mellett és ellen is hozhatók fel ésszerű és elfogadható érvek. Ilyen, vitát gerjesztő témák lehetnek például az abortusz, a béranyaság, a géntechnológia, a klónozás, az eutanázia vagy a halálbüntetés.

3. Ugyancsak hatékony lehet ez a fajta vita az erkölcsi tartalmú döntéshelyzetek spontán megjelenésekor. Ilyen helyzet lehet például a következő: a diák elégtelenről négyesre javítja az osztályzatát az ellenőrzőjében. A tanár észreveszi, és vitát kezdeményez a témáról. A tanuló elmondhatja érveit, lehetnek vádlói és védői az osztályban. (Ebben az esetben persze csak akkor van valódi hatása dilemmavitának, ha sikerül a hibát elkövető diákot és társait ráébreszteni arra, hogy a tett etikailag és jogilag is elítélendő.) A vita során el kell dönteni azt is, hogy jár-e büntetés a tettért, és ha igen, milyen. Ezután véglegesen le kell zárni az ügyet. A hatás ugyanis elvész, ha az ügy nem zárul le, vagy ha a tettest túlbüntetik, és a vétkesből mártírt csinálnak.

Az erkölcsi gondolkodás fejlesztését kitűző foglalkozások célja, hogy megalapozza az erkölcsi ítélőképességet és a felelős döntéshez szükséges kompetenciákat. Az alábbi írás egy ilyen foglalkozássorozathoz kíván útmutatást adni.

3. A morális dilemmavita pedagógiai funkciói

A morális dilemmákról folytatott vita bizonyítottan fejleszti a résztvevők felelős döntéséhez szükséges kompetenciáit, ön- és társismeretét, kommunikációs képességér, erkölcsi ítélőképességét, kritikai gondolkodását és reflexivitását.

A viták során ugyanis a résztvevők

  • megtapasztalhatják a pro- és kontraérvek nyilvános jelenlétét;
  • felismerhetik a független és a kényszer hatására létrejövő döntés közötti különbséget;
  • tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy egy-egy morális problémában több elfogadható döntés is létezhet;
  • megélhetik az azonosan gondolkodók támogató erejét;
  • tapasztalatokat szerezhetnek az érvelés pozíciót erősítő hatásáról;
  • megtanulják elfogadni és tiszteletben tartani a vitapartner véleményét;
  • gyakorolhatják saját érveik felülvizsgálatát, módosítását, esetleg megváltoztatását.

Illusztráció

4. Amiről a vita folyik: az erkölcsi dilemma

Nem minden problémahelyzet alkalmas arra, hogy az erkölcsi gondolkodás fejlesztése érdekében vitára bocsássuk. A hatékony vitát kiváltó dilemmák a következő ismérvekkel rendelkeznek:

  • a problémahelyzetben világosan meghatározott tények szerepelnek;
  • a tények száma nem túlságosan magas, így a részletkérdések nem terelik el a figyelmet;
  • az egymásnak ellentmondó állítások mindegyike ésszerű és védhető;
  • a dilemma tartalma közel áll a diákok élettapasztalataihoz, és alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődésüket, illetve motiválja őket az aktív részvételre;
  • a problémahelyzet az adott tanulócsoport érettségi szintjéhez és előzetes ismereteihez igazodik.

5. A hatékony dilemmavita feltételei

Az eredményes vita fontos feltétel a tanár és a diákok közötti bizalomteli és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat és a demokratikus keretek biztosítása. Olyan légkört kell teremteni, ahol mindenki bátran nélkül elmondhatja a gondolatait, nem kell tartania negatív következményektől, minősítéstől, gúnyolódástól, rossz osztályzattól stb. A résztvevőknek érezniük kell, hogy minden vélemény egyformán fontos, nincsenek elvárt válaszok, és kinek-kinek saját felelőssége, hogy az adott helyzetben miként dönt.

A pedagógusra a vitában moderátori szerep hárul. Gondoskodik a beszélgetés mederben tartásáról, a szabályok érvényesüléséről, de nem foglal állást egyik vagy másik fél mellett sem. Semmiképpen sem élhet hatalmi eszközökkel, és semmilyen módon nem sugallhatja a szerinte helyes válaszokat. Hiszen ebben az esetben éppen a vita lényege sikkadna el. A vita lezárásakor természetesen elmondhatja saját érveit és véleményét, de érzékeltetnie kell, hogy ez az ő személyes és másokra nem kötelező állásfoglalása.

Ahhoz, hogy érezhetővé váljanak ennek a foglalkozási típusnak a pozitív hatásai, a tapasztalatok szerint legalább tíz alkalomra, vagyis tíz megvalósult dilemmavitára van szükség. Egy ilyen vita optimális időtartama 80-100 perc. Egy héten belül azonban nem érdemes több vitát szervezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a túl gyakran előforduló vitákra ráunhatnak a tanulók. Az egyhetes szünetek beiktatása abból a szempontból is hasznos, hogy a tanulóknak így van idejük az adott probléma érlelésére és továbbgondolására.

Illusztráció

6. A vitasorozat bevezetése

A vitasorozat elején a vitavezető tanár tájékoztatja a diákokat a folyamat lényegéről. Elmondja nekik, hogy az előttük álló foglalkozások során döntéseket kell majd hozniuk konkrét problémahelyzetekben. Ezek olyan helyzetek lesznek, amelyekben nincs elvárt válasz. Kinek-kinek az a feladata, hogy válasszon a lehetséges alternatívák közül, és védje meg véleményét a saját érveivel. Szükség szerinti módosítson a nézetein, vagy változtassa meg azokat. Nem az a feladat, hogy kiálljon saját igazsága mellett, hanem hogy mérlegeljen, és kialakítsa a maga számára leginkább elfogadható álláspontot.

A vita során minden résztvevőnek azonos feladatot kell majd végrehajtania. Azzal segítik egymást, ha nyíltak és őszinték, ha úgy törekszenek saját véleményük kialakítására, hogy közben figyelnek a többiek gondolataira is. A foglalkozás sikere a csoport egészén múlik, tőlük függ tehát, hogy mennyire lesz a közös munka érdekes vagy unalmas, hasznos vagy haszontalan.

Nem kapnak osztályzatot, közösen fognak értékelni, de nem az egyéneket, hanem a tevékenységet.

7. A közös szabályok megalkotása

A folyamat elején szükség van közös szabályok megalkotására, hogy a vita demokratikus módon folyhasson, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt benne.

A feladatra elegendő időt kell hagyni: legalább 20 percet. Az alapvető szabályokat a tanár javasolja, de a csoport véleményezi és véglegesíti őket. Természetesen a résztvevők is javasolhatnak újabb szabályokat. Abban, hogy mit fogadnak el közös normaként, nem a többség szava dönt, hanem konszenzusra kell jutni.

A megvitatott szabályok alkotják majd a közös szerződés alapját. Ezt minden résztvevő (a vitavezető is!) aláírja, és ezzel vállalja a szabályok betartását és betartatását. Amennyiben a vita során valaki feleslegesnek, betarthatatlannak, vagy a közös munkát gátlónak tartja valamelyik szabályt, javasolhatja annak módosítását, illetve érvénytelenítését. Erről a csoportnak kell döntenie. Amíg ez nem történik meg, addig a szabály érvényben marad. A vitavezető és a vita résztvevői menet közben is javasolhatnak új szabályokat. Azok akkor lépnek érvénybe, ha a csoport tagjai egyetértenek velük.

Példák a közös szabályokra

Végig tartjuk magunkat a vita témájához.
Betartjuk az időkereteket.
Csak az beszélhet, akinek a vitavezető szót ad.
Nem vágunk egymás szavába.
Mindenkit türelmesen és figyelmesen meghallgatunk.
Kiscsoportos tevékenységnél a csoport dönt az egyének feladatairól.
A kiscsoportok választott vagy kijelölt vezetőinek az útmutatásait a csoporttársak betartják.
Senki sem erőlteti rá másokra a saját véleményét.
A vitában való részvételre a résztvevők nem kapnak érdemjegyet.

8. Az erkölcsi dilemmavita lehetséges menete

8.1 A dilemma bemutatása (10-15 perc)

Cél: Ismerjék meg a tanulók a problémát, és érzékeljék a vele kapcsolatos erkölcsi dilemmák természetét.

A vitavezető tanár bemutatja a dilemmát. Ha ez szóban történik, mindent meg kell tenni azért, hogy a tanulók tisztán lássák a vitára bocsátandó kérdés lényegét. Az is jó megoldás, ha a tanár kivetíti, vagy papíron kézbe adja a probléma leírását.

A tanár és a diákok közösen tisztázzák, hogy miben áll a probléma lényege, és milyen döntési alternatívák között lehet választani. Megbeszélik azt is, hogy mennyire sürgős a döntés meghozatala.

8.2 Próbaszavazás (5-10 perc)

Cél: A tanulók szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ugyanazon helyzethez különböző ítéletek kapcsolódhatnak.

Az osztályban két csoport alakul annak megfelelően, hogy a résztvevők helyeslik-e vagy helytelenítik a megvitatandó problémában szereplő központi személy döntését. Ha túlságosan sokan vannak az egyik csoportban, tanácsos felhívni a figyelmet az olyan részletekre, amelyek alapján esetenként felülvizsgálhatók és megváltoztathatók a korábbi vélemények.

8.3 Pro- és kontraérvek gyűjtése (15 perc)

Cél: Az érvek kidolgozásának gyakorlása. Tapasztalatok szerzése az érvek tartalmi és minőségi különbözőségeiről kiscsoportos munka keretében.

A pro- és a kontraoldalon is 3-4 fős kiscsoportok alakulnak, amelyek érveket gyűjtenek saját véleményük támogatására. Ebben a gyakorlatban jó, ha nem szabad választás alapján alakulnak meg a kiscsoportok. Fontos ugyanis, hogy a tanulók a hozzájuk kevésbé közelálló társaik véleményeit is megismerjék. A tanulók minden kiscsoportban választanak egy beszélgetésvezetőt és egy jegyzőt, aki rögzíti a csoportban összegyűjtött érveket. Az azonos oldalon születő érveket végül egy-egy közös lapon összesítik.

8.4 Az érvek ütköztetése (25-30 perc)

Cél: Az érvek világos megfogalmazásának, és a lényeges elemek kiemelésének gyakorlása. Annak tudatosítása, hogy az egyes érvek megítélése független az érvet megfogalmazó személytől – a különbség nem a személyek, hanem a vélemények között van!

A vitavezető tanár ismerteti az érvelés szabályait. Ha szükségesnek látja, visszautalhat a közösen alkotott normákra is: minden érvnek van létjogosultsága, így szabad minden érvet megfogalmazni. Tilos azonban bárkit személyében támadni, és akár pozitív, akár negatív módon minősíteni.

Mind a pro- mind a kontracsoport kiválaszt egy-egy tanulót, aki a másik fél érveit rögzíti majd a táblán vagy egy poszteren. Általában a kisebb létszámú csoport indítja a vitát. Egy vállalkozó csoporttag röviden elmondja a közösen kialakított véleményt és a mellette szóló legfőbb érveket. Ugyanezt megteszi a mások csoport képviselőije is. A két oldal tagjai ezután felváltva szólalnak meg, és minden esetben az előzőleg hallott érvre próbálnak meg reagálni.

A tanár nem avatkozik be a vitába, csak a játékszabályok betartására ügyel. Közbeszól azonban, ha az érvelők túl halkan vagy túl gyorsan beszélnek; ha valamelyik résztvevő túl sok érvet sorol fel egyszerre; ha a vitázók elkalandoznak a tárgytól. Figyelnie kell arra is, hogy a jegyzők pontosan rögzítsék az érveket.

8.5 Az érvek rangsorolása (10 perc)

Cél: Annak tudatosítása, hogy a másik fél érveinek is lehetnek értékes, méltányolható elemei.

Mindkét oldal rangsorolja a másik fél érveit abból a szempontból, hogy mennyire tartja elfogadhatónak azokat. Ha túlságosan nagy az osztály létszáma, a közös rangsort kiscsoportos megvitatással is elő lehet készíteni. A két oldal szóvivői végül kölcsönösen ismertetik egymással a csoportban kialakult nézeteket.

8.6 Záró szavazás (10 perc)

Cél: A korábban kialakult vélemények kritikusan felülvizsgálatának gyakorlása. Annak megtapasztalása, hogy az egyes érvek különböző erkölcsi minőségeket hordozhatnak.

A tanár ismét felteszi a vita elején megfogalmazott kérdést arra vonatkozóan, hogy a történet főszereplőjének tette erkölcsi szempontból helyeselhető volt-e vagy sem. Válaszukat úgy jelzik a tanulók, hogy a tér egyik vagy másik oldalára állnak. Feltehetően lesznek, akiknek megváltozik a véleményük a vita hatására. Akik így döntöttek, elmondják, hogy milyen érvek hatására jutottak új álláspontra.

8.7 Értékelés (10 perc)

Cél: Annak tudatosítása, hogy a dilemmavita során mindenki maga alakította ki a véleményét, és hozta meg a döntését; e felismerés révén fejleszteni kritikai gondolkodásukat és önismeretüket.

A foglalkozás nyilvános értékelése a következő kérdések alapján történhet meg:

  • Hogyan érezték magukat a résztvevők?
  • Mi találtak érdekesnek és hasznosnak?
  • Milyen zavaró elemekkel találkoztak?
  • Előfordult-e már velük is olyan eset, mint a vizsgált történet főszereplőjével?
  • Beszéltek-e már hasonló témáról az iskolában vagy más helyszínen?

A tanár számára tanulságos lehet, ha a tanulók írásban fejezik be a következő hiányos mondatot: A mai vitából azt tanultam, hogy…

--

Megvitatásra javasolt erkölcsi problémahelyzetek (dilemmák)

1.

A tanulók témazáró dolgozatot írnak matematikából. Tudják, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti a puskázást. Elégtelent ír a csaló dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy más belenézzen a munkájába. Mindenki számára fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. A példák nagyon nehezek, és Gábor nem boldogul velük. Mellette ülő barátja szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik. Gábor megpróbálja lemásolni a készülő dolgozatot…

2.

A tanár beküldi Évit a tanáriban felejtett könyvért. A tanári üres! Éva az asztalon meglátja a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit. Gyorsan lemásolja, s abban reménykedik, hogy közben senki nem lép be a szobába.

3.

Az osztályfőnök pénzt szed össze a kirándulásra. Balázs látja, hogy barátja, Géza ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. Géza megkéri Balázst, hogy ne szóljon senkinek. Balázs megőrzi a titkot.

4.

A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és Kinga észreveszi a monitoron a feladatokat. Tudja, hogy a dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt a diákot, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vannak, köztük Kinga, akik nagyon szeretnének a kiválasztottak lenni, de csak egy tanuló mehet egy osztályból. Kinga úgy dönt, hogy megszerzi társainak is az információt.

5.

Az osztályba belépve Péter meglátja, hogy néhány osztálytársa festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Veréssel fenyegetik meg, ha elárulja őket. Az igazgató azt mondja, hogy az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt, ha nem jelentkeznek a tettesek. Meglehetősen magas összegről van szó. Péter nem kockáztat, és hallgat a dologról...

6.

Eltűnt az osztálypénz. Jutka tudja, hogy a legjobb barátnője vette ki a tárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással azonban egy másik diákot gyanúsítanak, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki. Jutka úgy dönt, hogy semmi szín alatt nem árulja el a barátnőjét...

7.

Tamásnak elárulja legjobb barátja, hogy másnap megszökik otthonról, és megpróbál elutazni külföldön élő apjához. Azért nem szól édesanyjának, mert ő biztosan nem engedné el. Megkéri Tamást, hogy legalább két napig ne szóljon senkinek a tervéről. Másnap Tamás barátja valóban nem jön iskolába. Anyukája kétségbe van esve, és éppen Tamástól, a legjobb baráttól szeretné megtudni, hogy mit tud a fiáról. Tamás elárulja neki, amit tud…

8.

Juli és Miklós már régóta együtt járnak. Juli azonban egyre inkább úgy érzi, hogy Miklós kezd elhidegülni tőle. Az is nyilvánvalóvá számára, hogy Miklós kábítószert terjeszt, és talán fogyaszt is. Juli nagyon szereti Miklóst, és meg akarja tartani a fiút. Nem tesz semmit, és abban reménykedik, hogy az idő majd mindent megold…

--

Szakirodalom

Boros Ottilia (1999): Az „Igazságos közösség” elveinek alkalmazása néhány veszprémi közép- és általános iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz. 55-67.

Falus Katalin – Jakab György (2000): Erkölcs és jog. Tankönyv és tanári kézikönyv, AKG Kiadó, Budapest

Kamarás István (2001): Erkölcstan. 11. évfolyam. PSZM

Kósáné Ormai Vera – Völgyi Péterné (2001): Az erkölcsi gondolkodás fejlesztése konfliktushelyzetek alkalmazásával. In: Szekszárdi J. (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia Tankönyvkiadó, 215-241. o.

Lányi A. – Jakab Gy. (1999): Erkölcsi esettanulmányok. AKG Kiadó, Budapest

Lind, G. (2003): Moral ist lehrbar. Handbucs zur Theorie und Praxis moralischer und demokratischer Bildung. Oldenburg Schulbuchverlag, München

Sallai Éva – Szekszárdi Júlia (2000): Emberi kapcsolatok. Tankönyv és tanári kézikönyv, AKG Kiadó, Budapest

Vajda Zsuzsanna (1999): Az erkölcsi ítélet fejlődésének kutatása Piaget és Kohlberg után. Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz. 37-54.

Váriné Szilágyi Ibolya (1994): Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, Budapest

Váriné Szilágyi Ibolya (1996): Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség? Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 22-32.

--

(Szerző: Szekszárdi Júlia)

Az írás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő. A projekt többi résztvevője: ALÉLA Kulturális Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Szabad Iskolákért Alapítvány (SZIA). A projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek