OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Az „Iskolásgyermekek egészségmagatartása”

című kutatás 2002. évi adatfelvételének néhány adata

Magyar 11-17 éves gyermekek önminősített egészségi állapota, közérzete
A 11-17 éves tanulók dohányzási szokásai
Alkoholfogyasztás
Drogfogyasztás
Testmozgás

--

A közölt adatok az „Iskolásgyermekek Egészségmagatartása” WHO kollaborációban, 1985 óta folyó nemzetközi kutatás hazai 5. adatfelvételéből származnak.

A kutatás rövid ismertetése: Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának (EVSZ/EURO) kérésére 1985-ben csatlakozott ahhoz az európai ifjúságkutatáshoz, melyet az 1980-as évek elején négy ország (Norvégia, Finnország, Ausztria és Anglia) kutatói indítottak el informális együttműködésként.

Az EVSZ hamarosan adoptálta a kutatást, amely 1984-től az európai iroda egyik kiemelt programjaként működik. Hazánkban a kutatást 1985-1999 között intézményközi együttműködés keretében az Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi (OCSGYI) és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) szakemberei végezték. A kutatásnak jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Központ ad helyet. A kutatás négyévenként megismételt 1 országosan reprezentatív, anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll, melyekben egyre bővülő számú ország 2 vesz részt Európában és Észak Amerikában.

A kutatás célkitűzései:

  • Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása.
  • Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben való feltárása.
  • A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése a nemzetközi kollaboráció segítségével.
  • A kutatás eredményeinek hasznosítása azáltal, hogy számos formában történik publikáció a felhasználók, a döntéshozók, az egészségfejlesztésben, egészségnevelésben résztvevő szakemberek, kutatók, tanárok, szülők és maguk a fiatalok számára.

A HBSC vizsgálat tehát részben egy monitorozó funkciót betöltő projekt, másrészt egyre bővülő körben és témaválasztással próbál mind mélyebb betekintést nyújtani a fiatalok közérzetét és életmódját meghatározó tényezőkbe.

Nagy nemzetközi kiterjedése módot ad a társadalmilag és kulturálisan különböző országok fiataljai egészségi állapotának és egészségmagatartásának azonos feltételekkel és módszerekkel való összehasonlítására és ennek segítségével a különbözőségek és a hasonlóságok definiálására.

Az 5. adatfelvétel időpontja 2002. április volt.

1. táblázat: A 2002 évi adatfelvétel mintája és az értékelhető kérdőívek száma
A kiválasztás alapjául szolgáló évfolyamok létszáma KiválasztottÉrtékelhető kérdőívek számaAlapsokaság reprezentációja %
Iskolák számaOsztályok száma
5. osztály 116 375 64 67 1419 1,22
7. osztály 117 106 64 67 1512 1,29
9. osztály 119 769 50 50 1413 1,18
11. osztály 124 159 68 68 1614 1,30
Összesen 477 409 246 252 5958 1,25

 

2. táblázat: A feldolgozott minta megoszlása a válaszoló tanulók neme, iskolatípusa és az iskolai osztály szerint
Osztályok Fiúk Lányok Iskolatípus Összesen
N % N % Ált. iskola 6. oszt. gimn. 8. oszt. gimn. 4. oszt. gimn. Szakm.képző.
/szakiskola
N %
5. osztály 687 48,4 732 51,6 1366 53 1419 23,8
7. osztály 703 46,5 809 53,5 1306 130 76 1512 25,4
9. osztály 546 38,6 867 61,4 138 72 909 294 1413 23,7
11. osztály 794 49,2 820 50,8 97 73 1169 275 1614 27,1
Összesen 2730 45,8 3228 54,2 2672 365 274 2078 569 5958 100

Magyar 11-17 éves gyermekek önminősített egészségi állapota, közérzete

A szubjektív jól-lét vizsgálatának kérdése az utóbbi évtizedekben kitüntetett helyet foglal el. Ez a fokozott érdeklődés részben azt a szociális trendet tükrözi, amely az egyén szubjektív nézőpontját hangsúlyozza az élet értékelésében.

Fizikai és lelki tünetek, depressziós hangulat, egészségi állapot

A szomatikus tünetek előfordulása általánosnak mondható serdülőkorban, ezt részben a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások felé fordult figyelemből származó introspekció magyarázhatja. Serdülőkorban a tünetek ritkán szervi eredetűek, és általában nem korlátozzák jelentős mértékben a serdülők mindennapi tevékenységét, és nem utalnak komoly emocionális zavarra sem. Különböző vizsgálatok szerint azonban a gyermekek kisebb hányada gyakran tapasztal valamilyen testi tünetet. A fejfájás és a visszatérő hasi fájdalom a leggyakoribb testi panaszok serdülőkorban. E mellett a hátfájás és az alvási problémák is magas arányban fordulnak elő.

A szubjektív panaszokat általában a stresszel hozzák összefüggésbe, amely serdülőkorban elsősorban a személy és környezete közötti problémás kapcsolatokból származhat. A szomatikus tünetek mellett serdülőkorban az érzelmi problémák, s így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen megnövekszik Mind a nem, mind az életkor jelentősen befolyásolja a szubjektív egészség, szubjektív jól-lét alakulását. A lányok sérülékenyebbek az emocionális zavarokra és ugyanez az összefüggés a szomatikus tünetekre is releváns.

1. ábra: Az önminősített egészségi állapot nem szerint az egész mintában

1. ábra: Az önminősített egészségi állapot nem szerint az egész mintában

2. ábra: Az önmagukat a rossz vagy megfelelő egészségi állapotú csoportba soroló tanulók aránya nem és osztály szerint.

2. ábra. Az önmagukat a rossz vagy megfelelő egészségi állapotú csoportba soroló tanulók aránya nem és osztály szerint.

3. ábra: Az élettel való elégedettség átlagpontszáma (11 skálán mérve) nem és osztály szerint

3. ábra. Az élettel való elégedettség átlagpontszáma (11 skálán mérve) nem és osztály szerint

Depressziós hangulat

A depressziós hangulat mérésére a Gyermekdepresszió-kérdőív (Kovacs, 1985) rövidített változatát használtuk. A 8 item a szomorúságot, az anhedóniát, a saját maga iránt érzett gyűlöletet, a sírást, a döntésképtelenséget, az öngyilkossági gondolatot, a másokkal való kijövést, és a szeretetlenséget mérte. A skála lehetséges pontszáma: 0-16.

Epidemiológiai és klinikai vizsgálatok a Gyermekdepresszió-kérdőívben kritikus pontként a négy pontot jelölik meg. Az 4. ábrán látható, hogy a tanulók nagy részének (fiúk 74,4%-a, a lányok 57,7%-a) az összpontszáma 0-2 3, ami jó általános közérzetre (a depresszív tünetek hiányára) utal. A tanulók kb. 10%-a (fiúk 8%-a, a lányok 12%-a) ért el 3 pontot, ami zavart hangulatot jelölhet, míg a lányok közel 30%-a és a fiúk 18%-a négy vagy több pontot kapott, ami depresszív hangulatot jelezhet.

Érdemes megjegyezni, hogy az öngyilkossági gondolat a 4 pontot vagy annál többet elérők csoportjában kiugró, ugyanis több mint 50%-uk fejében már megfogalmazódott ez a gondolat.

4. ábra: A depressziós skálán elért pontszámok alapján kialakított csoportba tartozó 7-11. osztályos tanulók aránya nemek szerint

4. ábra. A depressziós skálán elért pontszámok alapján kialakított csoportba tartozó 7-11. osztályos tanulók aránya nemek szerint

Szomatikus és pszichés tünetek előfordulása

A fiúknál és a lányoknál mindegyik osztályban magas a kedvetlenség, az idegesség és a fáradtság előfordulása. A gyakori fáradtság a 9. és 11. osztályban a lányoknál (44,8, ill. 47,8%) és fiúknál (31,6, ill. 33,3%) egyaránt kiugró, ugyanez mondható el a gyakori idegességre is (lányoknál 40,1, ill. 42,3%, fiúknál 30,9, ill. 30,4%). Lányoknál ezek a tünetek már 5. osztályban magas arányban fordulnak elő (több mint 20%), és a fiúknál sem elhanyagolható ez előfordulásuk. A kedvetlenség gyakori előfordulása a lányoknál jóval magasabb arányú, mint a fiúknál.

5. ábra: A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt lánytanulók aránya osztályok szerint

5. ábra. A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt lánytanulók aránya osztályok szerint

6. ábra: A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt fiútanulók aránya osztályok szerint

6. ábra. A gyakran kedvetlen, ideges és fáradt fiútanulók aránya osztályok szerint

A szomatikus tünetek közül a fej-, a gyomor- és a hátfájás gyakori előfordulásáról a lányok magasabb arányban számolnak be. Míg a fiúknál a gyakori fejfájásra panaszkodók aránya a 11%-ot egyik osztályban sem haladja meg, addig a lányoknál 18,6 és 32% között mozog a gyakori fejfájás előfordulása. Hasonló mintázat figyelhető meg gyomorfájás esetében is, míg a fiúknál a 10%-ot sem haladja meg a gyakori gyomorfájásra panaszkodók aránya, addig a lányoknál 15-18% közötti értékeket találunk.

3. táblázat: Szomatikus panaszok az egyes évfolyamokban (%)
5. osztály 7. osztály 9. osztály 11. osztály
Fejfájás – fiúk 10,9 8,4 10,7 7,8
Fejfájás – lányok 18,6 24 32 28,2
Gyomorfájás – fiúk 8,7 6,1 5,5 5,6
Gyomorfájás – lányok 15,2 16,9 17,2 17,5
Hátfájás – fiúk 8,5 10,9 9,7 9,3
Hátfájás – lányok 11,2 12,6 17,9 16,6


7. ábra: Az alvásproblémákkal (nehéz elalvás, gyakori felébredés éjszaka) küzdők aránya nem és osztály szerint.

7. ábra. Az alvásproblémákkal (nehéz elalvás, gyakori felébredés éjszaka) küzdők aránya nem és osztály szerint.

A tanulók nagy arányban számolnak be két vagy több tünet együttes jelenlétéről a vizsgált féléves periódusban. A 4. táblázatban látható, hogy a 9. és 11. osztályos lányok több mint fele több visszatérő tünetet tapasztal. 9. és 11. osztályos lányoknál még a 6 vagy több visszatérő szubjektív egészségi panaszról beszámolók aránya 20, ill. 16,1%.

4. táblázat: Két vagy több gyakori tünetről beszámolók aránya nem és osztály szerint
5. osztály 7. osztály 9. osztály 11. osztály
Fiúk 30,5% 34,9% 36,8% 36,3%
Lányok 36,7% 46,2% 55,7% 58,8%


Eredményeink arra utalnak, hogy a szubjektív egészség mutatóinak monitorozása már gyermekkorban és serdülőkorban is alapvető fontosságú, ezek ismeretében prevenciós eljárások alkalmazásával későbbi (szomatikus és mentális) betegségek előzhetők meg.

A 11-17 éves tanulók dohányzási szokásai

A dohányzás kipróbálása

A kipróbálás gyakorisága az életkorral meredeken emelkedik: az 5. osztályosok között 18,8%, míg a legidősebb vizsgált korcsoportban már a tanulók több mint 80%-a gyújtott rá életében legalább egyszer. A legfiatalabb korosztályban jelentős a nemi különbség, míg az életkor emelkedésével a fiúk és a lányok közötti eltérés egyre jelentéktelenebbé válik.

8. ábra: A dohányzást már kipróbált tanulók nemenként és osztályonként

8. ábra: A dohányzást már kipróbált tanulók nemenként és osztályonként

A dohányzás gyakorisága

A rendszeres dohányzás gyakorisága a dohányzás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladtával szintén folyamatosan emelkedik. E tekintetben a fiúk és a lányok között nincs számottevő különbség. A legnagyobb ugrás a hetedik és kilencedik osztály között tapasztalható: mindkét nemre igaz, hogy a rendszeresen dohányzó tanulók száma több mint háromszorosára emelkedik. A 11. osztályos fiúk 39,8 százaléka, míg ugyanebben a korosztályban a lányok 34,5 százaléka dohányzik rendszeresen.

9. ábra: A rendszeresen (naponta és hetente) dohányzók aránya nemenként és osztályonként

9. ábra: A rendszeresen (naponta és hetente) dohányzók aránya nemenként és osztályonként

A család és a kortárskapcsolatok hatása a dohányzásra

A korábbi kutatások adatai is bizonyítják, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a tanulók dohányzási gyakoriságában aszerint, hogy a számukra fontos modellértékű személyek (szülők, barátok) dohányoznak-e, vagy sem.

A naponta dohányzó szülők gyermekei közül majdnem kétszer annyian a dohányoznak naponta, mint a nemdohányzó szülők gyermekei.

Nemdohányzó barát esetén a napi rendszerességgel dohányzó tanulók aránya 3,7%, rendszeresen dohányzó barát esetén 56,4%.

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás kipróbálása

Az alkohol kipróbálását jelző tanulók aránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik, és a legidősebb korcsoportban meghaladja a megkérdezettek 92%-át.

10. ábra: Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nemenként és osztályonként

10. ábra: Az 1-2 kortynál több alkoholt már fogyasztott tanulók aránya nemenként és osztályonként

Részegségek száma

Az alkoholfogyasztás módját jól jellemzi a részegségek száma. Az alkoholfogyasztás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik azon tanulók száma, akik már voltak részegek. A 4. ábrán látható, hogy a 11. osztályos fiúk 63,7, míg a lányok 40,8 százaléka volt már többször részeg életében.

11. ábra: A kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nemenként és osztályonként

11. ábra: A kétszer vagy többször részeg tanulók aránya nemenként és osztályonként

Drogfogyasztás

A megkérdezett középfokú tanintézmények 9. és 11. évfolyamaiban tanuló diákok 9,3%-a fogyasztott életében legalább egyszer valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen, „azért, hogy feldobjon” vagy gyógyszert és alkoholt együttesen ugyanilyen célzattal. Több mint az egyötödük, 21,5%-uk pedig fogyasztott már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst. Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását, elmondható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szer a drogot fogyasztók körében. A válaszadók közül szinte minden ötödik tanuló, 19,8% kipróbálta már életében. A tanulók 15,8%-a az adatfelvételt megelőző évben fogyasztott marihuánát vagy hasist.

A drogfogyasztás gyakoriságára vonatkozó válaszok alapján megállapítható, hogy a drogot már fogyasztott fiatalok többsége, 60-80%-a a drogot ténylegesen csak kipróbálta, mivel csak 1-2-szer használta életében. A legtöbbek által kipróbált szert, a marihuánát vagy hasist is a használók kicsit több mint a fele csak 1-2-szer használta életében.

5. táblázat: A különböző szerek használatának gyakorisága (%)
Használat gyakorisága
Szerfajták Soha 1-2-szer 3-5-ször 6-9-szer 10-19-szer 20-39-szer 40-szer vagy
annál többször
Marihuána, hasis 80,2 10,9 2,5 2,2 1,3 0,7 2,3
Alkohol + gyógyszer együtt 92,4 5,1 1,1 0,8 0,1 0,1 0,4
Gyógyszer, hogy feldobjon 94,2 3,6 1,0 0,6 0,4 0 0,2
Ecstasy 95,7 2,9 0,4 0,4 0,3 0,2 0,1
Amfetaminok 96,4 2,1 0,7 0,2 0,2 0,2 0,1
Szerves oldószerek, ragasztó 97,9 1,5 0,2 0,1 0,1 0,2 0
Egyéb drog 98,1 0,9 0,3 0,2 0,1 0,1 0,2
LSD vagy más hallucinogének 98,3 1,2 0,3 0,1 0 0 0,1
Ópiátok 99,2 0,6 0,2 0 0 0 0
Kokain, crack 99,3 0,5 0,1 0 0 0 0,1
N 3034

Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását (5. ábra), jól látható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szer a drogot fogyasztók körében. A megkérdezettek közül szinte minden ötödik tanuló, 19,8% kipróbálta már az életében. Az életprevalencia értékek mellett az éves prevalencia adatokat nézve látszik, hogy a marihuána esetében ez is magas, 15,8%-a tanulóknak az adatfelvételt megelőző évben fogyasztott marihuánát vagy hasist.

A következő leggyakrabban alkalmazott szerek a legális drogok csoportjába tartoznak, tehát a különböző, nem orvosi céllal fogyasztott gyógyszerek valamint az alkohol. Az illegális drogok közül a marihuána után az ecstasy valamint az amfetaminok következnek 4,3 és 3,6%-os fogyasztási aránnyal. Az oldószerek, ragasztók, az LSD és egyéb hallucinogének, az ópiátok és a kokain valamint a crack viszonylag kicsi, 2,1 és 0,7 közötti százalékos aránnyal követik az előzőeket.

12. ábra: Az egyes tiltott szerek, a szipuzás valamint a különböző visszaélésszerű gyógyszerhasználat élet- és évi prevalencia értékei a magyarországi 9. és 11. évfolyamba járó középiskolások körében

12. ábra: Az egyes tiltott szerek, a szipuzás valamint a különböző visszaélésszerű gyógyszerhasználat élet- és évi prevalencia értékei a magyarországi 9. és 11. évfolyamba járó középiskolások körében

Életkori különbségek is felfedezhetők az illegális drogok használatában: minden szer esetében magasabb az arány az idősebbek között.

6. táblázat: Az egyes szerek használatának gyakorisága a 9. és 11. osztályba járó középiskolások körében
Életprevalencia (%)
Szerfajták 9. évfolyam 11. évfolyam
Marihuána, hasis 13,8 25,1
Gyógyszer, hogy feldobjon 4,8 6,6
Ecstasy 3,2 5,2
Amfetaminok 2,8 4,3
Szerves oldószerek, ragasztó 2,9 1,4
Egyéb drog 1,3 2,4

A nemek tekintetében vizsgálva a drogfogyasztási szokásokat, jelentős eltéréseket találunk. Míg a lányok 17%-a, addig a fiúk 26,8%-a fogyasztott már valamilyen illegális anyagot.

13. ábra: Az illegális drogok kipróbálásának gyakorisága nemenként

13. ábra: Az illegális drogok kipróbálásának gyakorisága nemenként

Testmozgás

Fizikai aktivitás mennyisége és gyakorisága

Elegendő testmozgásnak azt tekintettük, ha a válaszadó heti két alkalommal vagy annál gyakrabban végez legkevesebb egy órányi, kellően intenzív testmozgást. Ennél kevesebbet mozog – tehát mozgásszegény életmódot folytat –, a diákok valamivel több mint egyharmada (35,4%). Az összes válaszadó tanuló átlagában a serdülők 63,6%-a végez átlagosan hatvan perces testmozgást hetente három, illetve ennél több alkalommal. A megkérdezettek csaknem egyharmada (30,6%) a hét minden napján, illetve hetente legalább 5 alkalommal végez testmozgást.

Ennek alapján megállapítható, hogy az előző vizsgálatokhoz hasonlóan a tanulók mintegy egyharmadáról állítható, hogy fizikailag nagyon aktív, egyharmaduk aktivitása elfogadható, és egyharmaduk aktivitása elégtelen.

A nemek között szignifikáns különbség figyelhető meg minden vizsgált korosztályban a fizikai aktivitás mennyisége és gyakorisága tekintetében. Mint az 3. táblázatban látható, a mozgásszegény életmód jellemző a lányok 41,7%-ára, a fiúk 30,1%-ára. A fiúk 39,2%-a mozog hetente öt alkalommal egy órát vagy annál többet, míg a lányoknak ez csak 23,3%-ára jellemző.

7. táblázat: Az elmúlt heti fizikai aktivitás nemek szerinti megoszlása (%)
Legalább 60 percet mozog
– Napok száma
Nem
Fiúk Lányok
Egy sem 5,7 7,8
1-2 nap 24,4 33,9
3-4 nap 30,7 35,0
5 nap vagy több 32,9 23,3
Összesen % 100 100

A testmozgásra fordított idő mennyisége és gyakorisága az életkor emelkedésével egyre kedvezőtlenebb arányokat mutat. Mint a 6. ábrán is látható, az életkorral egyre kevesebben tartoznak az eleget – heti kétszer egy óránál többet – sportolók csoportjába. A lányok minden korcsoportban kevesebbet mozognak, mint a fiúk. Emellett az életkor emelkedésével a fiúknál meredekebben csökken a fizikailag kellően aktív lányok aránya. A középiskolai évfolyamokban, a 9. és 11. osztályban nagyobb különbség figyelhető meg a nemek között, mint az általános iskolás korosztályban.

14. ábra: Heti két vagy több alkalommal egy órát fizikai aktivitással töltő fiatalok aránya iskolai évfolyam szerint

14. ábra: Heti két vagy több alkalommal egy órát fizikai aktivitással töltő fiatalok aránya iskolai évfolyam szerint

Sportegyesületi tagság

A rendszeres fizikai aktivitást leginkább az iskolai vagy iskolán kívüli egyesületek keretében való sportolás biztosítja. A lányok kisebb mértékű aktivitása itt is megfigyelhető: alacsonyabb arányban vesznek részt szervezett sporttevékenységben, mint a fiúk.

Mindkét nemnél megfigyelhető a rendszeres, szervezett sportolásra való hajlandóság csökkenésének életkori trendje: a középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás korosztály.

15. ábra: Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

15. ábra: Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

Állóképesség

Az állóképesség önértékelése mindkét nemnél jobb a fiatalabb korosztályban. Az életkor emelkedésével megfigyelhető, hogy a „Milyen az állóképességed?” kérdésre egyre nagyobb arányban a ’nem kielégítő’ és ’átlagos’ válaszokat jelölték meg a gyerekek, és egyre kevesebben sorolják magukat a ’jó’ illetve ’nagyon jó’ kategóriába.

Mint a 8. ábrán is látható, minden korosztályban jobbnak minősítik a fiúk a fizikai teljesítőképességüket, mint a lányok.

16. ábra: Az állóképességüket jónak vagy nagyon jónak minősítő tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

16. ábra: Az állóképességüket jónak vagy nagyon jónak minősítő tanulók aránya iskolai évfolyam szerint

A fizikai teljesítőképesség önminősítése szorosan összefügg a sportolásra fordított idő mennyiségével és gyakoriságával. Mint a 9. ábra mutatja, a jó és nagyon jó szubjektív állóképességű diákokra inkább jellemző a megfelelő mennyiségű testmozgás. A nagyon jó állóképességű kategóriába tartozó fiúk 81,2%-a, a lányok 73,4%-a legkevesebb háromszor egy órát vagy annál többet mozog hetente.

17. ábra: A szubjektív állóképesség az elmúlt heti testmozgás arányában

17. ábra: A szubjektív állóképesség az elmúlt heti testmozgás arányában

Jegyzetek

1 Magyarországi adatfelvételek évei: 1986, 1990, 1993, 1997, 2002.

2A 2002. évi adatfelvételben résztvevő 35 ország: Finnország, Norvégia, Ausztria, Belgium (külön a francia és flamand nyelvű területek), Magyarország, Izrael, Skócia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Wales, Dánia, Kanada, Lettország, Németország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Grönland, Litvánia, Oroszország, Szlovák Köztársaság, Anglia, Görögország, Portugália, Írország, USA, Makedonia, Hollandia, Olaszország, Horvátország, Málta, Szlovénia, Ukrajna (A sorrend a belépés sorrendje is).

3A 7-11. osztályos fiúk 37,6%-a, a lányok 22,1%-a ért el 0 pontot, 22,7%, ill. 19,7% 1 pontot, 14,2%, ill. 15,9% 2 pontot.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek