OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Család, Gyermek, Ifjúság

Kiemelten Közhasznú Egyesület

A szervezet eddigi működése, eredményei

A Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület csaknem egy évtizede működik, és végez úttörő munkát a gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása terén. 1993-ban alakult az első olyan civil szervezetek egyikeként Magyarországon, melyek célul tűzték ki a családok, a velük foglalkozó segítő szakemberek és a közvélemény komplex támogatását, a szó legszélesebb értelmében – mára az ország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakmai egyesületeként tartják számon.

Tevékenységi köre szerteágazó, ezek közé tartozik a család- és gyermekvédelem vagy az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés éppúgy, mint a szociális tevékenység, a kutatás, képességfejlesztés, a környezetvédelem vagy az ember és állampolgári jogok védelme. Az Egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi programok magyarországi meghonosítását. Munkatársaink felismerték a kilencvenes évek elején uralkodó nagyfokú információhiányt a fent említett területeken, és mindenekelőtt ennek enyhítésére törekedtek mind írásos anyagok megjelentetésével, mind szakmai és ismeretterjesztő programok szervezésével és megvalósításával. Az idő elteltével egyre nagyobb hangsúlyt helyezhettünk a konkrét szolgáltatások nyújtására is.

Az Egyesület 1999-ben megkapta a „kiemelten közhasznú” fokozatot, mellyel elismerték úttörő és nélkülözhetetlenül fontos munkáját a gyerekek és családok védelmében, illetve a szakemberek, és a közvélemény tájékoztatásában.

Legfontosabb programok, tevékenységek

Család, Gyermek, Ifjúság című folyóirat

A kéthavonta megjelenő szakmai folyóirat 1993 óta a magyar gyermek- és ifjúságvédelem egyedülálló szakmai lapja, és fontosnak tartja a minél szélesebb körű információáramlás biztosítását és az itthon és külföldön hozzáférhető sikeres, hasznos programok, módszerek, kiadványok bemutatását.

Fiksz képességfejlesztő, döntés-előkészítő program befogadó családok számára

A régió gyermekvédelmének egyik legnagyobb problémája, az intézetekben nevelkedő gyerekek helyzetének rendezése kizárólag úgy oldható meg, ha a saját családjukban valamilyen okból nem nevelhető gyerekek a feladatra felkészített befogadó családokba kerülhetnek. 1997 novembere óta törvény írja elő, hogy a befogadó családoknak egy képzésen kell részt venniük. Ma az egyetlen ilyen komplex felkészítő programot a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület nyújtja, felelősséget vállalva a hazai nevelőszülői hálózat képzéséért és szakmai szupervíziójáért is. A képzés alapja az amerikai PRIDE program. Az Egyesület által 1997 óta kiképzett csaknem 150 képző közel 3000 nevelőcsalád felkészítését látta el, ezzel biztonságos otthonhoz juttatva 5000 gyereket.

Chicoca fája

Program a gyermekek elleni szexuális visszaélések megelőzésére. A külföldi szakemberek által kidolgozott, Mexikóban évek óta sikeresen működő program egy filmre építve segít tudatosítani a gyerekekkel a szexuális bántalmazás problémáját, így hozzájárulva a megelőzéshez, illetve lehetőséget teremtve a már megtörtént bántalmazás felfedésére és a következmények kezelésére. Az Egyesület gyermekbántalmazással foglalkozó szakemberei 1997-ben dolgozták ki a program magyarországi adaptációját. A program első két évében 7000 6–14 év közötti gyerek, valamint 1000 felnőtt vett részt a filmvetítésen és az azt követő beszélgetésen.

Child Care Forum

Adatbázis a Közép- és Kelet-Európában intézetben élő gyerekek körülményeiről. Az Egyesület az UNICEF Regionális Irodájának felkérésére 1998 és 2000 között széles körű kutatást folytatott hat közép- és kelet-európai ország részvételével. A világon egyedülálló adatbázis több mint 5000 gyerek helyzetét vizsgálta meg, különös tekintettel arra, miért és hogyan kerülnek be az intézetekbe, és milyen lehetőségeik vannak az onnan való távozásra. A kutatás zárótanulmányát az UNICEF firenzei kutatóközpontja jelenteti meg.

Családi Mediációs és Gyermekjogi Iroda

A mediáció a vitás kérdések rendezésének olyan módja, ahol a konfliktusban álló felek képzett vitavezető segítségével maguk tisztázzák érdekeiket, és ezek figyelembevételével jutnak el a megállapodáshoz. Minden résztvevő képviseli saját szempontjait, érdekeit, és kizárólag olyan döntés születhet, amelyben mindegyik érintett fél szempontja megjelenik. A Magyarországon a közelmúltig igen kevéssé ismert konfliktuskezelő technika kiválóan alkalmazható a család- és gyermekvédelem területén, segítve a családoknak egymással, gyerekeikkel kapcsolatos konfliktusaik előremutató kezelésében. Az Egyesület számos előadást tartott szakembereknek országszerte a módszer alkalmazási lehetőségeiről, kiadta az első magyar nyelven olvasható szakkönyvet, és közreműködött az Országos Mediációs Szakmai Szövetség megalakításában is. Nagy sikerrel nyújt mediációs szolgáltatást és akkreditált képzést.

„Ne hagyjuk őket magukra”

Információs kampány és program a csecsemőgyilkosságok megelőzésére. Magyarországon rendkívül aggasztó probléma, hogy átlagosan minden két hétben egyszer csecsemőgyilkosság történik. A gyermeküket megölő anyák rendkívüli krízishelyzetben vannak többnyire terhességük teljes ideje alatt, és a megelőzés kulcsfontosságú eleme lenne, hogy a környezetükben élő laikusok és szakemberek megfelelően reagáljanak erre. Az Egyesület 1999 óta információs kampányt folytat a közvélemény tájékoztatására, valamint rendszeresen képzéseket szervez a szakemberek felkészítésére.

Szemtől szembe konfliktuskezelő és megoldáskereső program

Szemtől szembe konfliktuskezelő és megoldáskereső program problémás fiatalok, a törvénnyel összeütközésbe került gyerekek és kisközösségeik számára. Számos külföldi országban terjedt már el az a szemlélet és módszer, mely egy káresemény, esetleg bűncselekmény bekövetkezte után elsősorban a kár helyreállítására, az áldozat kárpótlására és az elkövető visszaesésének megelőzésére koncentrál. Egyesületünk 1999-ben kezdte meg azt a programot, mely az áldozatok, elkövetők és szukebb-tágabb környezetük, közösségük lelki békéjét a valódi szükségletekre reagálva állítja helyre.

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 17. I. em.
tel.: 225-35-25, 225-35-27

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek