OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. február 25.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Tudor Alapítvány a tehetséges gyerekekért

Minden gyereknek egyenlő esélyt kellene kapnia tehetsége kibontakoztatásához… De vannak, akiknek nem adatik meg a biztos szülői háttér, a figyelem és a szeretet, a saját könyvek, játékok, külön szoba vagy akár egy tanulósarok. Nekik sokszor még ételből, ruhából is kevés jut. ők már az iskolát is súlyos hátrányokkal kezdik. Ezeknek a nehéz sorsú, tehetséges gyerekeknek szeretne segíteni a Tudor Alapítvány, hogy elvégezzék az általános iskolát, eljussanak a középiskoláig és kezükbe vehessék sorsuk alakítását.

Az alapítvány célja, hogy az ország minél több pontján ott legyenek műhelyei, ahol a hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek 8-10 éves koruktól segítséget kapnak iskolai tanulmányaik végzésében, adottságaik kibontakoztatásában. Így nem kell behozhatatlan hátrányokkal indulniuk az életben. Az alapítvány speciális pedagógiai műhelyeit – a Tudor Műhelyeket – a társadalmi szolidaritásra támaszkodva hozza létre. A gyerekek iskolán kívüli életét szakemberek segítik. Megteremtik számukra azt a támogató környezetet – infrastruktúrával, szakszerű pedagógiai munkával, figyelemmel, szeretettel –, amely otthon nem adatik meg nekik, és amit a közoktatás sem tud biztosítani. Ezek előtt a gyerekek előtt megnyílik az út a középiskolák felé.

Az első Tudor Műhely 2001 őszén kezdte meg működését Szombathelyen dr. Molnár Károlyné vezetésével, 10 harmadik-negyedik osztályos kisgyerekkel. Az azóta eltelt években a szombathelyi modell alapján még három Tudor Műhelyt tudtunk létrehozni: a Hajdú-Bihar megyei Polgáron, valamint Budapesten a Józsefvárosban és Csepelen. Ebben a négy Tudor Műhelyben 2007-ben összesen 57 gyerekkel foglalkoztak az alapítvány munkatársai.

A Tudor Műhelyekben a gyerekek délutánonként családias körülmények között angol/német nyelvet, informatikát tanulnak, készségfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, segítséget kapnak iskolai feladataik megoldásához, tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészülésükhöz. A délutáni foglalkozásokat kulturális és sportprogramok, kirándulások, táborok egészítik ki. Évek óta szervezünk közös kirándulásokat, táborokat is, amelyekben valamennyi műhelyünkből részt vesznek a gyerekek.

Olyan világról álmodom…

Olyan világról álmodom, ahol a gyermekeknek sosem kell nélkülözniük, ahol a társadalom, minden belső ellentétet félretéve kiáll a fiatalok esélyegyenlőségéért és a gazdasági élet szereplői is támogatják a következő generációk jövőjét.

Ez csak álom – mondhatják a kétkedők, de szerencsére vannak, akik furcsa, rideg valóságunkban még hisznek abban, hogy a világ megváltoztatható. Endreffy Zoltán filozófus és Somlai Péter szociológus az ezredfordulón hozták létre a Tudor Alapítványt, hogy a nehéz körülmények között élő, tehetséges gyerekek sorsában is fordulatot hozzanak, megnyitva számukra a továbbtanuláshoz és a jobb élethez vezető utat.

Miért hozták létre az alapítványt?

Sok gyermek indul hátrányos helyzetből. Magyarországon több 100 ezer gyereknek lenne szüksége ilyen jellegű segítségre. Ehhez képest, amit mi nyújtunk, az csepp a tengerben. Amikor elkezdtük, az azóta elhunyt Endreffy Zoltánnal az volt a szándékunk, hogy, hogy a 8-10 éves korosztályt segítjük abban, hogy a 8. osztály elvégzése után ne kallódjanak el, hanem kiforrott tervekkel középiskolába jelentkezzenek.

Mi valósult meg a tervekből?

Apró csodák. Eleinte abban a naiv hitben éltünk, hogy ügyünk mögé sokan felsorakoznak majd, de gyakran a közöny falaiba ütköztünk, és a nemes szándékot az anyagi akadályok erősen megtépázták. Természetesen vannak jó példák is. Az elsőként megalakult szombathelyi műhely ma is kiválóan működik, és ma már Polgáron, Csepelen és Józsefvárosban is ott vagyunk. Azt a pluszt biztosítjuk a nehéz körülmények között élő, tehetséges gyerekeknek, amit szerencsésebb társaik számára a család adhat az iskola mellett. Miközben a boldoguláshoz nélkülözhetetlen idegen nyelvekből és informatikából felkészítjük őket, egyéni képességeik kibontakozására is gondot fordítunk.

Milyen elveket követ az oktatás?

Az alapvető készségekkel és az élethez ma már elengedhetetlen ismeretekkel vértezzük fel a gyerekeket. Azokat a különórákat pótoljuk, amelyekre helyzetükből adódóan nincs módjuk járni és azt a közösséget biztosítjuk, ami szükséges a beilleszkedéshez.

Eddig milyen eredmények születtek?

A „Tudor gyerekek” tanulmányi eredményei látványosan javulnak. Akár még szerencsésebb kortársaiknál is bátrabban megszólalnak idegen nyelveken, és a számítástechnika világában is otthonosan mozognak. Megszűnnek a fegyelmezési problémák is. A tanulmányi versenyeken mindig esélyesként indulnak, beszédkészségük javul, változik szemléletük és műveltségük, ami erősíti önbizalmukat. Rendszeresen mérjük képességeik fejlődését, így pontosan tudjuk ki, hol tart és milyen téren kell ráerősítenünk. ők már nem elégszenek meg félmegoldásokkal, nagy terveket kovácsolnak. Végzőseink közül szinte mindenki továbbtanul.

Tehát jól döntöttek, amikor létrehozták az Alapítványt?

Mindenképp. Bár országos hálózatról nincs szó, de ha mindenki megtenne annyit, amennyi lehetőségeiből telik, a legtöbb probléma megoldódna. Közösségeink az elhivatott műhelyvezetők jóvoltából magas színvonalon működnek. Sokat köszönhetünk támogatóinknak és reméljük, hogy egyre több szervezet és cég érzi át a Tudor Alapítvány munkájának jelentőségét, így hosszú távon fenntartható tevékenységünk. Felelősséggel tartozunk a gyerekeknek és a szülőknek, akik bíznak bennünk. Nem adhatjuk fel…

Az egyetlen lehetőség

Mielőtt meglátogattuk a szombathelyi műhelyt, már sokat halottunk vezetőjéről Molnár Károlynéról, azaz Kati néniről. A Tudor alapítvány lelke, aki kemény kézzel és céltudatosan tartja össze csapatát, heroikus alakká nőtt képzeletünkben. A valóságban kicsi, törékeny hölgy fogadott minket, aki halk, határozott hangon mesélt mindennapjaikról. A gyerekekről, akik számára a műhely az egyetlen lehetőség. Hiába a tehetség, a vágy, hogy többre jussanak, ha elnyeli a szegénység, a nehéz családi körülmények vagy éppen a végtelen, üres, falusi délutánok. Utat kell mutatni nekik és reményt, hogy bennük is ott a lehetőség.

Ehhez manapság kevés az emberség és az elhatározás, pénz és kapcsolat is kell hozzá, méghozzá nem is kevés. Kati néni korábban a szombathelyi tanárképző főiskolán oktatott, tanítványai ott vannak a helyi iskolákban és kulturális intézményekben. Az ő segítségükre mindig számíthat a gyerekek kiválasztásában és a színvonalas képzés feltételeinek megteremtésében egyaránt. Ám, így is mindig anyagi lehetőségeik határán mozognak.

Az oktatás is gondosan kialakított elvek alapján működik. A nyelvóráknak az egyik helyi nyelviskola ad otthont és az intézmény tanárai vállalták a gyerekek felkészítését is. A számítástechnika az igazi erősségük. A képzés külön a műhely számára készített tanmenet alapján folyik a főiskolán.

A vidéki életformának sok előnye van. Könnyebb kapcsolatot tartani a családokkal, így a lemorzsolódás megelőzhető. A közös programok a szülőket is a Tudor-család részévé teszik. Évente több kirándulást szerveznek Budapestre és az osztrák testvérintézményekbe. Sok gyerek a Tudor műhellyel járt először mindkét helyen. A Tudor Műhely intézte az útlevelüket. Nem csak a világ lett tágasabb számukra, önbizalmat és hitet is kaptak. Az első csoporttal indult gyerekek közül már sokan középiskolába járnak.

Miért 8-10 éves kortól segíti a Tudor Alapítvány a gyerekeket?

Egyfelől a hátrányok már jóval a középiskola előtt megmutatkoznak. A legszegényebb, legrosszabb körülmények között élő szülők gyerekei közül sokszor még a legtehetségesebbek sem jutnak el szakközépiskolába, vagy gimnáziumba. Másfelől ez az a korcsoport, amelyből a pedagógusok már könnyen ki tudják választani azokat, akiket különlegesen tehetségesnek, fogékonynak gondolnak.

(Az ismertetőt szerkesztette Kálmán Judit.)

Tudor Alapítvány
Levelezési cím: 1125 Budapest, Kiss Áron u. 16.
Telefon: (06 1) 275-1409, (06) 30 391-2714
E-mail: tudoralapitvany[kukac]t-online[pont]hu
www.tudor-alapitvany.hu

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek