OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. március 10.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Szociális kompetenciák fejlesztése 11.

Itt vagyok, itt vagy, együtt vagyunk!

A gyerekek együttműködésének előkészítése és bevezetése

6-8 éveseknek 45 percben

A tanító – az év elejétől kezdve bevezetett gyakorlatnak megfelelően – egyénileg fogadja az iskolába érkező gyerekeket. Köszönnek egymásnak, megérintik egymást, néhány személyes mondatot váltanak. Ezután kezdődik el a közös órai munka a beszélgetőkör keretében, amikor (az eddigre már begyakorolt formában) egy negyedórányi időben mindenki elmondhatja az aktuális gondolatait. A fő tevékenységet egy társas együttmozgást létrehozó ritmusos járásgyakorlat vezeti be, majd minden gyerek elkészíti saját maga egész alakos önarcképét. A lapra ráírják a nevüket úgy, ahogy szeretik, ha szólítják őket. A képekből végül egy nagy kiállítás készül: minden rajzot csipesszel erősítenek fel egy kifeszített zsinegre – a gyerekek pedig rácsodálkoznak arra, hogy milyen sokfélék is vagyunk.

Bevezető gondolatok

Az együttműködést kizárólag együttműködéssel lehet létrehozni. Kisiskoláskorban ez elsősorban együttmozgást, együtténeklést és kooperatív tanulást jelent. Fontos, hogy a gyerekek számára az együttesség szimbolikus formái is megjelenjenek. Ilyen lehet például az összes gyerek egészalakos önképéből összefűzött Mindenki könyve is.

A foglalkozás célja

Az együttműködési képesség megalapozása néhány olyan gyakorlat keretében, amelyek itt egy tanórányi időt töltenek ki, de visszatérő elemei is lehetnek a kisiskolásokkal foglalkozó nevelők munkájának – a tanítási napok kezdetén.

Kiegészítő megjegyzés: Korunkban az együttműködés lehetőségére és megtapasztalására különösen nagy szükségünk van. Az embernek a modern világban való magára maradottságáról figyelemre méltó gondolatokat fogalmaz meg Heller Ágnes filozófus a melléklet egyik szemelvényében.

Szükséges eszközök

  • Rajzlapok és színes zsírkréták megfelelő mennyiségben;
  • hosszú zsineg és elegendő csipesz a rajzok felerősítéséhez.

A foglalkozás felépítése

1. A gyerekek fogadása (becsöngetés előtt)

A gyerekek sorban érkeznek kabátban, táskával. Odamennek a tanítóhoz, aki egyenként figyel rájuk. Köszönnek egymásnak, tekintetet váltanak, megérintik vagy megfogják egymás kezét.

A tevékenység üzenete: Elfogadlak.

Előkészítés valamikor korábban: A tanév első napján megbeszéljük a gyerekekkel, hogyan üdvözöljük egymást reggel; mit mondunk egymásnak, és milyen gesztussal kísérjük a köszönést. Példa:

  • Gyerek: Jó reggelt, Nóra néni!/Gábor bácsi! (nyújtja a kezét)
  • Tanító: Jó reggelt, Loló! /Jó reggelt, Eszter! (megérinti/megfogja a gyerek kezét)
2. Beszélgetőkör (15 perc)

A gyerekek helyre teszik a táskájukat, leveszik fölösleges ruhadarabjaikat, majd körbe ülnek. A tanító is beül a körbe. A gyerekek sorban egymás után beszélnek – bármiről, amit az adott pillanatban fontosnak éreznek. Tudják, hogy mesélhetnek arról, ami történt velük, amit álmodtak, amit szeretnének, ha megtörténne velük, vagy bármi másról, ami éppen akkor megfogalmazódik bennük.

A tevékenység üzenete: Ami neked fontos, az érdekel bennünket.

Előkészítés valamikor korábban: Első alkalommal fontos megbeszélni a gyerekekkel, hogy a beszélgetőkörben bárki bármikor megszólalhat, de csak akkor, ha az előző beszélő már befejezte a mondandóját. A beszélgetés kezdetén a tanító mindig átad egy tárgyat az első megszólalónak, például egy szép kavicsot, ő pedig továbbadja azt a következőnek, amikor elmondta, amit szeretett volna. Mindig csak az beszélhet, akinek a markában van a kavics. Ehhez a szabályhoz a tanító is alkalmazkodik.

3. Társas együttmozgás (szinkronizáció) (5 perc)

A gyerekek körbe állnak, nem fogóznak össze, hanem körirányra fordulnak, és helyben járnak. Énekelni kezdik valamelyik általuk ismert, erős ritmusú dalt, és mérsékelt tempóban tapsolnak hozzá. Amikor már látható, hogy együttesen érzik a dal lüktetését, akkor a tanító elindítja a körbejárást, megőrizve a tapsolás ritmuserősítő hatását.

A tevékenység üzenete: Együtt vagyunk.

Megjegyzés:
Mozgás közben énekelhetünk bármilyen, erős ritmusú dalt, amit a gyerekek is ismernek. Például a következőket:

Ég a gyertya ég,
el ne aludjék,
aki lángot látni akar,
mind leguggoljék

Egyedem-begyedem tengertánc,
Hajdú sógor mit kívánsz,
Nem kívánok egyebet,
Csak egy töltött verebet,
Azt is a legszebbiket.

Az ilyen gyakorlatok a ráhangolás, illetve a lezárás szerepét is betölthetik a foglalkozáson.

4. Egészalakos rajz: önkép készítése (25 perc)

A tanító arra kéri a gyerekeket, hogy készítsenek egészalakos rajzot magukról, majd írják rá a lapra a nevüket úgy, ahogy szeretik, ha szólítják őket. Minden rajzot csipesszel erősítsenek fel a teremben, a hosszában vagy széltében felfüggesztett zsinegre.

A tevékenység üzenetei: Ilyennek látom magam…; Sokfélék vagyunk.

Megjegyzés:
A gyerekek megtekintik az osztálytársaikról készült rajzot. Másnap a rajzokból könyvet fűzünk (kilyukasztjuk a lapokat, szalaggal összefűzzük őket), fedőlapot teszünk rá, és címet adunk neki (például: Mindenki könyve, A mi könyvünk, Osztályunk könyve).

--

Mellékletek

Gondolatok és útmutató a tanító számára

Heller Ágnes: Az idegen
(Részlet)

A modernitás szorongást ébreszt. A hagyomány eltűnik, a régi bizonyosságok megszűnnek, s helyüket nem foglalják el új bizonyosságok. Isten halott – abban az értelemben, hogy a modern ember (akár hisz Istenben, akár nem) gyakorlatilag Isten nélkül él, így látja el társadalmi funkcióit, hozza meg politikai döntéseit, igazolja magát és építi ki saját világát. A modern világ szenved attól, hogy elveszítette értelmét. Az emberek már századunk elején arról beszéltek, hogy Isten magára hagyta a világot. Heidegger ezt a létfeledés (...), majd a lételhagyás (...) fogalmával diagnosztizálja. Az értelemvesztés traumatikus élmény, s ebben a helyzetben elkeseredett szükséglet támad új bizonyosságok iránt. Az európai totalitárius mozgalmak ilyen új bizonyosságot kínáltak. A bizonyosságok kínálatához hozzátartozott, hogy a totalitárius mozgalmak diabolizálták az idegent. A nácizmus a zsidókat diabolizálta mint ősi, reprezentatív idegeneket, akiket fizikailag meg kell semmisíteni, a bolsevizmus az osztályidegen elemeket diabolizálta mint természetes osztályellenségeket, akiket a Gulag szigetvilágában kell izolálni és kiirtani.

(Forrás: Heller Ágnes: Az idegen. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1997)

Csányi Vilmos: A szinkronizációs készség
(Részlet)

Az ember életében az érzelmeknek nagyon nagy szerepük van. Főként annak a biológiai alapú készségnek, hogy a csoport képes az érzelmi szinkronizációra. Ha valaki elveszíti a gyermekét, az nemcsak neki, az anyának vagy apának szomorú esemény, hanem az egész csoport kifejezi gyászát. Persze nemcsak a szomorú érzelmek szinkronizálnak. Együttnevetünk, ha olyan a hangulat, és jól kimutatható, hogy a nevetés ragadós. Ragadós a mosolygós, visszafogottabb jókedv és ragadós ellentétük, a mérges, veszekedős hangulat is… Közismerten ragadós az álmosság, és az elalvást megelőző ásítozás is. Valamennyi érzelmi szinkronizáló mechanizmus arra szolgál, hogy külön megegyezés nélkül a csoport minden tagja lehetőleg azonos érzelmi állapotban legyen, és a többség határozza meg, hogy ez az állapot éppen milyen legyen. Rendkívül fontos szinkronizáló mechanizmusok ezek, mert bármiféle együttműködés, közös munka csak úgy képzelhető el, ha a szükséges akciók előtt valamiféle közös érzelmi állapot már kialakult. [...]

A szinkronizáció nyilvánul meg olyan mindennapi tevékenységekben, mint az ének, a zene és a tánc. Az éneklő, táncoló, zenélő emberek hihetetlenül pontosan tudják viselkedésük elemeit összehangolni, és nemcsak akkor, amikor együtt, egyszerre ugyanazt kell tenniük, hanem akkor is, amikor mindenkinek más a feladata...

(Forrás: Az emberi természet. Vince Kiadó. Budapest, 1999, 209–213. o.)

Montay Beáta: Beszélgetőkör
(Részlet)

A beszélgetőkör az osztály közös, kötetlen beszélgetésének színtere, a szabad önkifejezés módja. [...] A legtöbb 6-7 éves kisgyerek szívesen mesél. Az első osztály elején – főként, ha az óvodában nem beszélgettek így –, a legtöbb kisgyerek először csak néhány mondatot mond élményeiről, kedvenc játékairól. Sokszor egymás szavába vágnak, de ha nem is beszélnek egyszerre, nehezen várják ki egymást. Kezdetben nem annyira egymásnak, mint inkább egymás után mondják el történeteiket. Sokan vannak még ilyenkor, akik a társak gyűrűjében a tanítónak mesélnek. A napok, hetek előrehaladtával aztán megtanulnak egyre jobban figyelni, majd érdeklődni egymás iránt. Ha szeretetteljes, nyugodt körülményeket tudunk teremteni ezekhez a beszélgetésekhez, ha mi tanítók is természetesen tudunk mesélni magunkról (természetesen saját nehézségeinkkel nem vagy csak nagyon ritkán, nagyon meggondoltan terhelve őket), ha magától értetődően tudjuk segíteni a bátortalanabbul szólókat, néhány hét múlva gyerekek várják a beszélgetőkört, készülnek rá. Az első hónapokban – sőt, talán inkább az első években – mindig vannak olyan gyerekek, akik a tanító ölében érzik magukat a legnagyobb biztonságban. Felváltva ülnek az ölünkben, keresik biztató pillantásunkat.

A gyerekek a beszélgetések alkalmával tapasztalatot szereznek arról, hogy jó dolog, ha figyelnek rájuk, s a társaknak is jó lehet ugyanezt átélni. Megtapasztalják azt is, hogy ők maguk fontosak, hogy a többiek hallani szeretnék a velük történteket: mikor esett ki a foguk, eljön-e hétvégén a nagyi, s mi volt bolondos vagy éppen félelmetes az éjszakai álomban.

A beszélgetőkör helyének – ahol megosztjuk egymással élményeinket, érzéseinket, álmainkat – intimnek és biztonságot, melegséget sugárzónak kell lennie. Olyan helynek, ami arra készteti a gyerekeket, hogy megnyíljanak. Célszerű tehát a teremben kialakítani egy olyan sarkot (lehetőség szerint szőnyeggel, matracokkal, vagy puha párnákkal), amely a beszélgetőkör helyszíne, egyúttal állandó helye lehet a mesehallgatásnak, a kiscsoportos olvasásnak, a nyugodt pihenésnek és a játéknak is. Ha kicsi a terem, ha összeszerelt padokkal berendezett, akkor érdemes akár naponta a beszélgetőkör idejére összetolni a padokat, így teremtve helyet ahhoz, hogy körben ülhessünk – láthassuk egymás arcát, gesztusait. A beszélgetőkör meghittségét szolgálhatják különböző rítusok is. Ilyen lehet például a gyertyagyújtás (az égő gyertya kör középére helyezése a beszélgetés idejére). A rítusokat a kisgyerekek nagyon szeretik. Mágikus, analógiás gondolkodásukhoz, mindent átlelkesítő (lélekkel felruházó) világszemléletükhöz mindez a mai felgyorsult, profanizálodott világban is közel áll, hisz a gyermeki lélek sajátja.

A reggeli beszélgetőkörök időtartama elsősorban attól függ, hogy aznap mennyire aktívak a gyerekek – azaz hány gyerek szeretne beszélni, mennyi a mondanivalójuk, mennyi az egymásnak feltett kérdés, megjegyzés.

Ha tudjuk, hisszük, elfogadjuk, hogy a beszélgetőkör nem felesleges időpocsékolás [...], akkor kivárjuk a gyerekek megszólalását, s ha a rendelkezésünkre álló idő kevésnek bizonyul, akkor a nap folyamán még lehetőséget teremtünk a folytatásra.

(Forrás: Montay Beáta: A beszélgetőkör. SuliNova Kht., 2005, kézirat gyanánt)

--

(Szerző: Kereszty Zsuzsa)

Az óraleírás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő. A projekt többi résztvevője: ALÉLA Kulturális Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Szabad Iskolákért Alapítvány (SZIA). A projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.06.17.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett...
(Forrás: index)
--
2019.06.16.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfeh...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.06.16.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.06.16.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.16.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.06.14.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.06.13.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az...
(Forrás: index)
--
2019.06.13.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte...
(Forrás: Népszava)
--
2019.06.13.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja...
(Forrás: kormány.hu)
Utolsó üzenetek:
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek