OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. március 10.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Szociális kompetenciák fejlesztése 11.

Itt vagyok, itt vagy, együtt vagyunk!

A gyerekek együttműködésének előkészítése és bevezetése

6-8 éveseknek 45 percben

A tanító – az év elejétől kezdve bevezetett gyakorlatnak megfelelően – egyénileg fogadja az iskolába érkező gyerekeket. Köszönnek egymásnak, megérintik egymást, néhány személyes mondatot váltanak. Ezután kezdődik el a közös órai munka a beszélgetőkör keretében, amikor (az eddigre már begyakorolt formában) egy negyedórányi időben mindenki elmondhatja az aktuális gondolatait. A fő tevékenységet egy társas együttmozgást létrehozó ritmusos járásgyakorlat vezeti be, majd minden gyerek elkészíti saját maga egész alakos önarcképét. A lapra ráírják a nevüket úgy, ahogy szeretik, ha szólítják őket. A képekből végül egy nagy kiállítás készül: minden rajzot csipesszel erősítenek fel egy kifeszített zsinegre – a gyerekek pedig rácsodálkoznak arra, hogy milyen sokfélék is vagyunk.

Bevezető gondolatok

Az együttműködést kizárólag együttműködéssel lehet létrehozni. Kisiskoláskorban ez elsősorban együttmozgást, együtténeklést és kooperatív tanulást jelent. Fontos, hogy a gyerekek számára az együttesség szimbolikus formái is megjelenjenek. Ilyen lehet például az összes gyerek egészalakos önképéből összefűzött Mindenki könyve is.

A foglalkozás célja

Az együttműködési képesség megalapozása néhány olyan gyakorlat keretében, amelyek itt egy tanórányi időt töltenek ki, de visszatérő elemei is lehetnek a kisiskolásokkal foglalkozó nevelők munkájának – a tanítási napok kezdetén.

Kiegészítő megjegyzés: Korunkban az együttműködés lehetőségére és megtapasztalására különösen nagy szükségünk van. Az embernek a modern világban való magára maradottságáról figyelemre méltó gondolatokat fogalmaz meg Heller Ágnes filozófus a melléklet egyik szemelvényében.

Szükséges eszközök

  • Rajzlapok és színes zsírkréták megfelelő mennyiségben;
  • hosszú zsineg és elegendő csipesz a rajzok felerősítéséhez.

A foglalkozás felépítése

1. A gyerekek fogadása (becsöngetés előtt)

A gyerekek sorban érkeznek kabátban, táskával. Odamennek a tanítóhoz, aki egyenként figyel rájuk. Köszönnek egymásnak, tekintetet váltanak, megérintik vagy megfogják egymás kezét.

A tevékenység üzenete: Elfogadlak.

Előkészítés valamikor korábban: A tanév első napján megbeszéljük a gyerekekkel, hogyan üdvözöljük egymást reggel; mit mondunk egymásnak, és milyen gesztussal kísérjük a köszönést. Példa:

  • Gyerek: Jó reggelt, Nóra néni!/Gábor bácsi! (nyújtja a kezét)
  • Tanító: Jó reggelt, Loló! /Jó reggelt, Eszter! (megérinti/megfogja a gyerek kezét)
2. Beszélgetőkör (15 perc)

A gyerekek helyre teszik a táskájukat, leveszik fölösleges ruhadarabjaikat, majd körbe ülnek. A tanító is beül a körbe. A gyerekek sorban egymás után beszélnek – bármiről, amit az adott pillanatban fontosnak éreznek. Tudják, hogy mesélhetnek arról, ami történt velük, amit álmodtak, amit szeretnének, ha megtörténne velük, vagy bármi másról, ami éppen akkor megfogalmazódik bennük.

A tevékenység üzenete: Ami neked fontos, az érdekel bennünket.

Előkészítés valamikor korábban: Első alkalommal fontos megbeszélni a gyerekekkel, hogy a beszélgetőkörben bárki bármikor megszólalhat, de csak akkor, ha az előző beszélő már befejezte a mondandóját. A beszélgetés kezdetén a tanító mindig átad egy tárgyat az első megszólalónak, például egy szép kavicsot, ő pedig továbbadja azt a következőnek, amikor elmondta, amit szeretett volna. Mindig csak az beszélhet, akinek a markában van a kavics. Ehhez a szabályhoz a tanító is alkalmazkodik.

3. Társas együttmozgás (szinkronizáció) (5 perc)

A gyerekek körbe állnak, nem fogóznak össze, hanem körirányra fordulnak, és helyben járnak. Énekelni kezdik valamelyik általuk ismert, erős ritmusú dalt, és mérsékelt tempóban tapsolnak hozzá. Amikor már látható, hogy együttesen érzik a dal lüktetését, akkor a tanító elindítja a körbejárást, megőrizve a tapsolás ritmuserősítő hatását.

A tevékenység üzenete: Együtt vagyunk.

Megjegyzés:
Mozgás közben énekelhetünk bármilyen, erős ritmusú dalt, amit a gyerekek is ismernek. Például a következőket:

Ég a gyertya ég,
el ne aludjék,
aki lángot látni akar,
mind leguggoljék

Egyedem-begyedem tengertánc,
Hajdú sógor mit kívánsz,
Nem kívánok egyebet,
Csak egy töltött verebet,
Azt is a legszebbiket.

Az ilyen gyakorlatok a ráhangolás, illetve a lezárás szerepét is betölthetik a foglalkozáson.

4. Egészalakos rajz: önkép készítése (25 perc)

A tanító arra kéri a gyerekeket, hogy készítsenek egészalakos rajzot magukról, majd írják rá a lapra a nevüket úgy, ahogy szeretik, ha szólítják őket. Minden rajzot csipesszel erősítsenek fel a teremben, a hosszában vagy széltében felfüggesztett zsinegre.

A tevékenység üzenetei: Ilyennek látom magam…; Sokfélék vagyunk.

Megjegyzés:
A gyerekek megtekintik az osztálytársaikról készült rajzot. Másnap a rajzokból könyvet fűzünk (kilyukasztjuk a lapokat, szalaggal összefűzzük őket), fedőlapot teszünk rá, és címet adunk neki (például: Mindenki könyve, A mi könyvünk, Osztályunk könyve).

--

Mellékletek

Gondolatok és útmutató a tanító számára

Heller Ágnes: Az idegen
(Részlet)

A modernitás szorongást ébreszt. A hagyomány eltűnik, a régi bizonyosságok megszűnnek, s helyüket nem foglalják el új bizonyosságok. Isten halott – abban az értelemben, hogy a modern ember (akár hisz Istenben, akár nem) gyakorlatilag Isten nélkül él, így látja el társadalmi funkcióit, hozza meg politikai döntéseit, igazolja magát és építi ki saját világát. A modern világ szenved attól, hogy elveszítette értelmét. Az emberek már századunk elején arról beszéltek, hogy Isten magára hagyta a világot. Heidegger ezt a létfeledés (...), majd a lételhagyás (...) fogalmával diagnosztizálja. Az értelemvesztés traumatikus élmény, s ebben a helyzetben elkeseredett szükséglet támad új bizonyosságok iránt. Az európai totalitárius mozgalmak ilyen új bizonyosságot kínáltak. A bizonyosságok kínálatához hozzátartozott, hogy a totalitárius mozgalmak diabolizálták az idegent. A nácizmus a zsidókat diabolizálta mint ősi, reprezentatív idegeneket, akiket fizikailag meg kell semmisíteni, a bolsevizmus az osztályidegen elemeket diabolizálta mint természetes osztályellenségeket, akiket a Gulag szigetvilágában kell izolálni és kiirtani.

(Forrás: Heller Ágnes: Az idegen. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1997)

Csányi Vilmos: A szinkronizációs készség
(Részlet)

Az ember életében az érzelmeknek nagyon nagy szerepük van. Főként annak a biológiai alapú készségnek, hogy a csoport képes az érzelmi szinkronizációra. Ha valaki elveszíti a gyermekét, az nemcsak neki, az anyának vagy apának szomorú esemény, hanem az egész csoport kifejezi gyászát. Persze nemcsak a szomorú érzelmek szinkronizálnak. Együttnevetünk, ha olyan a hangulat, és jól kimutatható, hogy a nevetés ragadós. Ragadós a mosolygós, visszafogottabb jókedv és ragadós ellentétük, a mérges, veszekedős hangulat is… Közismerten ragadós az álmosság, és az elalvást megelőző ásítozás is. Valamennyi érzelmi szinkronizáló mechanizmus arra szolgál, hogy külön megegyezés nélkül a csoport minden tagja lehetőleg azonos érzelmi állapotban legyen, és a többség határozza meg, hogy ez az állapot éppen milyen legyen. Rendkívül fontos szinkronizáló mechanizmusok ezek, mert bármiféle együttműködés, közös munka csak úgy képzelhető el, ha a szükséges akciók előtt valamiféle közös érzelmi állapot már kialakult. [...]

A szinkronizáció nyilvánul meg olyan mindennapi tevékenységekben, mint az ének, a zene és a tánc. Az éneklő, táncoló, zenélő emberek hihetetlenül pontosan tudják viselkedésük elemeit összehangolni, és nemcsak akkor, amikor együtt, egyszerre ugyanazt kell tenniük, hanem akkor is, amikor mindenkinek más a feladata...

(Forrás: Az emberi természet. Vince Kiadó. Budapest, 1999, 209–213. o.)

Montay Beáta: Beszélgetőkör
(Részlet)

A beszélgetőkör az osztály közös, kötetlen beszélgetésének színtere, a szabad önkifejezés módja. [...] A legtöbb 6-7 éves kisgyerek szívesen mesél. Az első osztály elején – főként, ha az óvodában nem beszélgettek így –, a legtöbb kisgyerek először csak néhány mondatot mond élményeiről, kedvenc játékairól. Sokszor egymás szavába vágnak, de ha nem is beszélnek egyszerre, nehezen várják ki egymást. Kezdetben nem annyira egymásnak, mint inkább egymás után mondják el történeteiket. Sokan vannak még ilyenkor, akik a társak gyűrűjében a tanítónak mesélnek. A napok, hetek előrehaladtával aztán megtanulnak egyre jobban figyelni, majd érdeklődni egymás iránt. Ha szeretetteljes, nyugodt körülményeket tudunk teremteni ezekhez a beszélgetésekhez, ha mi tanítók is természetesen tudunk mesélni magunkról (természetesen saját nehézségeinkkel nem vagy csak nagyon ritkán, nagyon meggondoltan terhelve őket), ha magától értetődően tudjuk segíteni a bátortalanabbul szólókat, néhány hét múlva gyerekek várják a beszélgetőkört, készülnek rá. Az első hónapokban – sőt, talán inkább az első években – mindig vannak olyan gyerekek, akik a tanító ölében érzik magukat a legnagyobb biztonságban. Felváltva ülnek az ölünkben, keresik biztató pillantásunkat.

A gyerekek a beszélgetések alkalmával tapasztalatot szereznek arról, hogy jó dolog, ha figyelnek rájuk, s a társaknak is jó lehet ugyanezt átélni. Megtapasztalják azt is, hogy ők maguk fontosak, hogy a többiek hallani szeretnék a velük történteket: mikor esett ki a foguk, eljön-e hétvégén a nagyi, s mi volt bolondos vagy éppen félelmetes az éjszakai álomban.

A beszélgetőkör helyének – ahol megosztjuk egymással élményeinket, érzéseinket, álmainkat – intimnek és biztonságot, melegséget sugárzónak kell lennie. Olyan helynek, ami arra készteti a gyerekeket, hogy megnyíljanak. Célszerű tehát a teremben kialakítani egy olyan sarkot (lehetőség szerint szőnyeggel, matracokkal, vagy puha párnákkal), amely a beszélgetőkör helyszíne, egyúttal állandó helye lehet a mesehallgatásnak, a kiscsoportos olvasásnak, a nyugodt pihenésnek és a játéknak is. Ha kicsi a terem, ha összeszerelt padokkal berendezett, akkor érdemes akár naponta a beszélgetőkör idejére összetolni a padokat, így teremtve helyet ahhoz, hogy körben ülhessünk – láthassuk egymás arcát, gesztusait. A beszélgetőkör meghittségét szolgálhatják különböző rítusok is. Ilyen lehet például a gyertyagyújtás (az égő gyertya kör középére helyezése a beszélgetés idejére). A rítusokat a kisgyerekek nagyon szeretik. Mágikus, analógiás gondolkodásukhoz, mindent átlelkesítő (lélekkel felruházó) világszemléletükhöz mindez a mai felgyorsult, profanizálodott világban is közel áll, hisz a gyermeki lélek sajátja.

A reggeli beszélgetőkörök időtartama elsősorban attól függ, hogy aznap mennyire aktívak a gyerekek – azaz hány gyerek szeretne beszélni, mennyi a mondanivalójuk, mennyi az egymásnak feltett kérdés, megjegyzés.

Ha tudjuk, hisszük, elfogadjuk, hogy a beszélgetőkör nem felesleges időpocsékolás [...], akkor kivárjuk a gyerekek megszólalását, s ha a rendelkezésünkre álló idő kevésnek bizonyul, akkor a nap folyamán még lehetőséget teremtünk a folytatásra.

(Forrás: Montay Beáta: A beszélgetőkör. SuliNova Kht., 2005, kézirat gyanánt)

--

(Szerző: Kereszty Zsuzsa)

Az óraleírás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő. A projekt többi résztvevője: ALÉLA Kulturális Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Szabad Iskolákért Alapítvány (SZIA). A projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek