OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

A Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat ingyen hívható a 06(80)505-000 országos zöldszámon. (Levélcíme: 1364 Budapest, Postafiók 125).

Kék Vonal Gyermek- és Ifjúsági Telefonszolgálat

Magyarországon a gyermekvonalak közül elsőként, 1993-ban alakult a Fővárosi Önkormányzat TEGYESZ és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány támogatásával.

A problémával küszködő, veszélyben lévő, bármilyen módon figyelmet, segítséget igénylő gyerekek és fiatalok segélyvonala. A hívások tárgya széles skálán mozog: megtalálnak bennünket az iskolai nehézségekkel, családi problémákkal, társkapcsolati gondokkal küszködők éppúgy, mint a magányos, valamilyen függőségbe került, esetleg öngyilkosságra készülő gyerekek és fiatalok.

A segélyvonalat felnőttek is hívhatják gyerekkel kapcsolatos ügyekben (gyakori a gyerek- és családjogi kérdésekkel kapcsolatos hívás).

A hívásokat a Kék Vonal 85 órás képzését elvégzett laikus önkéntesek fogadják. Az önkéntesek munkáját a nemzetközi normáknak megfelelő szupervízió segíti.

Hívóinkat a saját fejlesztésű szorftwerrel kialakított címlista adatbázisban elérhető segítő, gyógyító, érdek- és jogvédő szervezetek és hálózatok bevonásával is segítjük.

A szolgálat ingyenes, anonim, az ország egész területéről, az év minden napján, 13 és 21 óra között hívható, jelenleg vezetékes telefonról.

A Kék Vonal a következő elvek szerint működik:

  • gyerekközpontú, ingyenes szolgáltatást nyújt gyerekeknek és fiataloknak;
  • a hívásokat bizalmasan kezeli;
  • a gyerekek megőrizhetik anonimitásukat;
  • a Kék Vonal komolyan veszi a gyerekek jogait;
  • a Kék Vonal a hívó gyerekekkel együttműködve fejti ki tevékenységét: a gyerekeket nem megmenteni akarja, hanem inkább őket megerősítve, támogatva, informálva azt akarja elérni, hogy ők találjanak megoldásokat nehézségeik megoldásához;
  • oly módon segíti a gyerekeket és a fiatalokat abban, hogy képesek legyenek a nekik gondot jelentő helyzetek megoldására, hogy alternatívákat tár fel számukra problémáik kezelésére.

1. táblázat: Statisztika 2005
Összes hívás: a Kék Vonalat megkereső hívások
Sikeres hívás: a fogadott hívások
Konzultációs hívások: a kétoldalú, segítő beszélgetésekké kibomló hívások
Összes hívás 248 171
Sikeres hívás 131 723
Konzultációs hívás 7 693

2. táblázat: A konzultációs hívások részletezése
Megjegyzés: A táblázatban a konzultációs hívások száma 972-vel több, mint az első táblázatban; ez abból adódik, hogy kiegészítő, mellékproblémát is jelöltünk esetenként.
TémaEsetszám%
Hajléktalanság110,13
Öndestrukció 11 0,13
Rasszizmus 11 0,13
Fogyatékkal él 20 0,23
Elhanyagolás 20 0,23
Jogi problémák 20 0,23
Örökbefogadás/befogadó család 20 0,23
Étkezési zavarok 26 0,30
Eltűnés, elszökés 26 0,30
Érzelmi vissaélés 26 0,30
Kulturális/vallási probléma 29 0,33
Öngyilkosság veszélye 29 0,33
Probléma a munkával 43 0,50
Büntetendő tett 48 0,55
Válás 53 0,61
Panasz(intézményekre) 53 0,61
Erőszak a családban 57 0,66
Fizikai visszaélés 57 0,66
Veszteség, gyász 68 0,78
Fenyegetés, agresszió 68 0,78
Bullying (kortárs agresszió) 88 1,02
Anyagi problémák 95 1,10
Szexuális visszaélés 133 1,53
Betegség 159 1,83
Terhesség 218 2,52
Kábítószer, más függőség 223 2,57
Iskolai problémák 244 2,82
Lelki baj, betegség 250 2,89
Magány 265 3,06
Probléma a barátokkal 533 6,15
Családi kapcsolati probléma 626 7,22
Szexualitás, szex. identitás 842 9,72
Kapcsolatfelvétel 1241 14,32
Párkapcsolati probléma 3052 35,22
8665100

Nemzetközi munkacsoport

A Kék Vonal alapító tagja

  • a Child Helpline International,
  • a European Federation for Missing and Sexually Exploited Children,
  • a Eurochild (gyermekszegénység ellen, gyermekek esélyegyenlőségéért küzdő)

szervezeteknek.

A Kék Vonal Nemzetközi Munkacsoport vezetőjét, a szervezet szakmai minőségének elismeréseként a Childhelpline International 26 európai országa 2005-ben a szervezet vezetőségében az európai régió képviselőjévé választotta (member of the Board). Ugyancsak vezetőségi tagja (member of the Board) munkatársunk 2005-től a European Federation for Missing and Sexually Exploited Children szervezetének.

Eltűnt Gyerekek Munkacsoport

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány alapító tagja (2000) a European Federation for Missing and Sexually Exploited Children (Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekek Európai Föderációja) nevű szervezetnek. A szervezet a belga Child Focus (eltűnt és szexuálisan bántalmazott gyermekek segítésére alakult szervezet) kezdeményezésére alakult, jelenleg 19 európai civil szervezet a tagja. A tagszervezetek szoros együttműködése elősegíti a határokon átnyúló gyerekeltűnési esetek szakmailag adekvát kezelését, a gyerekek és hozzátartozóik segítését. A Föderáció tagszervezetei az Európai Uniótól elnyert támogatással többéves munkával, a gyerekek hatékonyabb segítését célzó együttműködési rendszert alakítottak ki (www.childoscope.net), amely 29 európai országra terjed ki.

Szervezetünkön belül 2000-ben alakult az Eltűnt Gyerekek Munkacsoport, amelynek célja feltérképezni az eltűnt gyerekek és hozzátartozóik hatékony segítésének módját és a hasonló célú szervezetekkel való együttműködés formáit, kiemelten fontos területként kezelve a határokon átnyúló eltűnés eseteit.

Szakember- Szakember Vonal
(06-1) 302-0944, szakemberek[kukac]kek-vonal[pont]hu

  • Telefonos konzultációs lehetőség minden, gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakember ( családgondozó, orvos, rendőr, pedagógus, védőnő, kórházi ápoló) számára. A konzultáció a szakmai feladatoknak arra szegmensére vonatkozik, amely a gyermekvédelem, gyermekjólét határterületét érinti.
  • A beérkező hívásokat jól képzett, gyermekvédelemben jártas szakemberek fogadják, akiket az Alapítvány felkészített a konzultációra (módszertan, szakirodalom, tréning).
  • Hívható: minden kedden, csütörtökön és pénteken 10 és 14 óra között, illetve levélben is vállaljuk a konzultációt.

Gyermekjóléti Fórum

  • Csatlakoztak: a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakmák civil szervezetei.
  • Együttműködő partnerek: Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete, Házi Gyermekorvosok Egyesülete, Magyar Védőnők Országos Egyesülete, Magyar Szupervízorok Egyesülete, Fővárosi Pedagógiai Intézet, Rendőrtiszti Főiskola.
  • Célja: stratégiákat és protokollokat dolgozzon ki a szakmák együttműködésére, annak érdekében, hogy a gyerekvédelemmel határos esetekben hatékonyabb legyen a segítség.

Utazó Szupervízió

2004–2005-ben Magyarország hátrányos helyzetű régiójában a gyermekjóléti szolgálatok és a jelzőrendszer szakemberei számára szerveztünk szupervíziót, amelynek célja a szakmai elakadások kezelése, a szakmai szerep és identitás fejlesztése. Nyolc szupervíziós csoportban összesen 78 fő vett részt.

A főváros gyermekvédelmi munkáját támogatva 2 csoportban, összesen 18 nevelőszülőnek szerveztünk szupervíziót. A sok veszteséget átélt gyerekeket nevelő családok igen nagy terheket cipelnek. A jól felkészült szupervízor segítségével, problémáikat megoszthatják egymással, feldolgozhatják. A nevelőszülő tanácsadók és a gyámi tanácsadók 1-1 csoportja (összesen 16 fő) szintén részesült a szupervízióban.

Az alapítvány adatai

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
kiemelten közhasznú, országos hatókörű alapítvány
Bejegyzés: 1993
1124 Budapest, Deres u. 11.
Bankszámlaszám:10103173-40035423-00000009 Budapest Bank Rt.
A Kék Vonal vezetője: dr. Javorniczkyné Flaskay Éva

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek