OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. április 9.
» Hozzászólások (11)

Pedagógus-tál OKM-módra

Török Ildikó

Lassan harminc éve szereztem az első és két éve az utolsó (remélem!) diplomámat. Csupa humán tantárgyat tanítok egy művészeti tagozatos általános iskolában, egy lakótelepi „végvárban”, Rákoskeresztúron. Humanista vagyok, de a kutyákat sem bántom.
Pályám elején magyar-történelem szakosként annyi mindent „tudtam”, hogy a gyerekek szinte fuldokoltak a magas tudományok tengerében, amelybe beledobtam őket. Aztán lassan megtanultam, hogy a kevesebb több, hogy a tantárgyakat ne állítsam magam és a gyerekek közé, mert ettől nem kerülünk közelebb egymáshoz.
Ma is mindennap tanulok diákjaimtól valamit. Róluk, a világról, magamról.

Végy néhány különböző formájú, szép, színes pedagógust. Lehet köztük primőr és érettebb példány is. A primőr zsengébb, finomabb, könnyebben emészthető, és még feldolgozott állapotban is esztétikusabb, viszont a néha ütött-kopott érettebb darabok ízletesebbek, tartalmasabbak lehetnek. Sajnos gyakran előfordulnak pudvás, fás, ehetetlen alanyok is, és már egyetlenegy is elronthatja az egész ételt.

Egy megfelelő nagyságú, fazékban, ún. Tantestületben összevegyítjük a fogyasztásra alkalmas (= diplomás) darabokat, majd tűzre tesszük az edényt.

A marha bontása (Forrás: Országos Húsipari Kutatóintézet Kht.)

Először felforraljuk, hogy a darabok mozgásba jöjjenek, majd beleöntjük a következő keveréket: KOT, MSZ, IMIP. Ha a forrás csendesedett, óvatosan beleengedjük a szép, zöld „új módszerek” levélbe csomagolt tantervet (ez lehet mélyhűtött vagy konzerv is, a lényeg a szép, zöld levél), és lefedjük a fazekat. A lángot mérsékeljük, így minden darab a saját levében párolódik, és kioldódnak az értékes tápanyagok (= tudás, tehetség, türelem stb.). A pedagógusok lassan vesztik el formájukat és színüket, és nem egyszerre esnek össze, de térfogatuk – kíméletes főzés mellett is – felére is csökkenhet.

Közben – állandó kevergetés mellett – fűszerezzünk A csipetnyi jutalom mellé egy kevés túlórát is tegyünk, lehetőleg apróra vágva. Az étkezési jegy, a ruhapénz és a könyvtámogatás ugyan kellemes aromájú, de el is hagyható. Még egy leheletnyi munkabér, ettől egy kis színt kap az egyébként lassan egységes szürkévé váló finomságunk. De vigyázzunk a bérarányokra, mert túl sok ebből a karakteres ízű, egzotikus fűszerből elveszi azt a generálszósz-jelleget, amire egyébként törekednünk kell. Folyamatosan kevergessük, és ügyeljünk arra, hogy a darabok a fazék alján maradjanak.

Ha már minden megpuhult, jöhetnek a sűrítőanyagok. Ezekre azért van szükségünk, mert így a pedagógusok nem úszkálnak majd ide-oda szabadon, hanem szépen megkötnek a csuszpájzban.

Milyen sűrítőket használ a mai konyha? A pedagógiai program átdolgozása nevű igen tartalmas, de nehezen emészthető, viszont minden sarki O(K)M-ben beszerezhető terméket. Ebből többször is tehetünk fazekunkba két-három púpozott kanállal. Feltétlenül adjunk ételünkhöz törvény- és rendeletmódosítást is, amelyet a zacskóból kivéve először pucoljunk, hámozzunk meg, magozzunk ki, vegyük ki a velejét, lényegét, majd a maradékot passzírozzuk át fémszűrőn. Óvatosan bánjunk ezekkel az adalékokkal, mert mérgező elemeket is tartalmazhatnak, viszont a közalkalmazotti recepttár előírja a használatukat: minél többször alkalmazzuk, annál korszerűbbnek tűnik a fazék tartalma. Ételünk akkor kész, ha a darabok teljesen eltűntek az elegyben. Kicsit összerotyogtatjuk még, és ha a kanál is megáll benne, tálaljuk.

Felhasználását elsősorban menzán és népkonyhákon ajánljuk. Igaz, hogy a hozzávalók igen értékes és drága anyagok, de kemény munkával és kellő hozzá nem értéssel ezek teljesen eltüntethetők.

(Az érzékenyebb gyomrúak és vastagabb pénztárcájúak számára inkább alternatív finomságokat javaslunk.)

Kedves szülők és gyerekek: jó étvágyat!

Török Ildikó

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

töri | 2008. május 20.
Nekem sem tetszik,az a lekvár, amibe egyre jobban beleragadva kell dolgoznom.Szerencsére nem kellett konstruktívnak lennem,meghalnék, ha itt ezt kérnék tőlem, és nem gondolom, hogy az egyetértés feltétlenül szükséges egy hangulattal vagy létállapottal való azonosuláshoz. Mert ez erről szólt volna, nem másról. Hidd el, hogy a suliban konstruktív vagyok, hiszen ott van a lényeg: a gyerek.
hanger | 2008. május 19. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
http://nol.hu/cikk/489326/
nekem ez a cikk nem tetszik. nem konstruktív. frenetikusan szellemes, de nem vagyok biztos benne, hogy igaza van.
petra | 2008. április 22.
http://nol.hu/cikk/489326/
talán ide illik a legjobban - hátha az aulán nem mindenki veszi észre - no meg szeretnék gratulálni - végre valaki szóvá tette és körül is járta, hogy mit jelent a tanteremben egy kijáró csaptelep!!! köszönöm és gratulálok! (ez utóbbit Achsnak üzenem - remélem, rábukkansz itt!)
Szávai | 2008. április 17. | vizuszol[kukac]freemail[pont]hu
Ami kimaradt:

Végy először is egy önkormányzati illetékest, aki minden követ megmozgat, hogy az igazgatói pályázatot egy echte bürokrata nyerje.

Mert ha ez nem történik meg, akkor könnyen adódhataz a helyzet, hogy az iskola derűs nyugalommal elpantomimeli az egész OKM irodajátékot, papíron mindenük rendben ( Józsikám, ti olyan ügyesek vagytok, ugye át tudsz küldeni nekem emilben egy.... aztán jön a word, excel cserefunkciójának megjáratása),
valójában tanítanak, ahogy tudnak. Ahogy jónak látják. Illetve dehogy is látják jónak, jónak azt látnák, ha nem lennének hazugságokra kényszerítve.
hanczár gergely | 2008. április 14. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
minden sora igaz. sajnos. vinnyogva röhögtem. az írás mélységesen aljas. nem lehet utána ugyanúgy gondolni az iskolára, mint előtte. nagyon tetszik.

csak annyi kiegészítés, hogy az alternatívok sem fizetnek mindig jól. sőt. a szabadságnak ára van. a fizetésedből vonják le, ha nem akarod folyton azt hallgatni debil kollégáktól, hogy "miért kell folyton átrendezni a termet?" "mi ez a zaj" stb...
L. Ritók Nóra | 2008. április 11. | l[pont]ritoknora[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Ildi!
Értettem, hogy a lehetőségekre gongdoltál,csak tudod, az én iskolám is alternatív mődszereket használó, alapítványi művészeti iskola, csak a bot másik végén van, ugyanis most 67%-ban hátrányos helyzetű, zömében cigánytanulókat oktat. Azt hiszem, nincs még ilyen művészeti "magániskola" az országban, az alternativitást értve alatta. Ezért fogtam rögtön az alternatív módszerek alkalmazásáról való értekezésbe.Mindenki azt hiszi, ha alternatív egy iskola, akkor az pénzes... És talán így is van. A Waldorf, a Rogers, és a többi köztudottan tandíjas, nem beszélve az AKG-ról. Én is majd megfeszülök, hogy a fenntartás költségeit előteremtsem.... és látod, azért idegesít méginkább a dolog, mert én igazán tudom, hogy egy módszer alkalmazása nem pénzkérdés, csak szándék, akarat kérdése.
TörökI. | 2008. április 11. | Toeroeki8[kukac]citromail[pont]hu
Kedves Nóra!
Örülök, hogy "veszitek a lapot", és gondolom nemcsak én vagyok olyan állapotban, hogy a pedagógusok helyzetét már olyan kétségbeejtően abszurdnak érzem néha, hogy csak röhögni tudok, milyen eseteket produkál a magyar közoktatás.
Egyébként én az "alternatív finomságok"-nál nem a módszerekre, hanem a lehetőségekre gondoltam: alapítványi és magániskolák, magántanárok, külföldi tanulmányok, stb.
Az alternatív módszerekről annyit, hogy én sem tudom olyan sok órán és főleg nem minden osztálynál alkalmazni. Általában ötödikben kezdem megismertetni a gyerekekkel pl.: a kooperatív csoportmunkát. Néha vért izzadok, és semmi eredmény, csak a rengeteg belefektetett munka, aztán egyszer csak váratlanul jól sikerül, mindenki élvezi, és mérhető - ez az igazgatóknak nagyon fontos elem - eredményt produkálunk.
Szóval én is csak kísérletezgetek.
L. Ritók Nóra | 2008. április 10. | l[pont]ritoknora[kukac]freemail[pont]hu
Hát ez olyan frappáns, szellemes, hogy nem sok hozzátennivaló van.... Csak gratulálni tudok!
Ja, és persze nagyon igaz.
De mégis: érdekes ez a vastagabb pénztárca és az alternatív iskolák kérdése. Évek óta foglalkozom alternatív pedagógiákkal, próbálkozva az új, sikeres módszereket bevinni a tanártovábbképzések révén az általános iskolai oktatásba. Hiába jók, jobbak, mint a régiek, nem megy át az általános gyakorlatba. Sokat gondolkodtam már, mi lehet az oka. Nyilván először is a többletmunka, pénz nélkül. Sokkal kényelmesebb a rutinból megtartott óra a pedagógusoknak, haladni a jól bevált, "remek" apáczais könyvek huszonvalahanyadik oldalától hármat óránként, a hozzávaló munkafüzeti feladatokkal, még oda sem kell nagyon figyelni... Mert a pedagógust alapvetően már nem fűti a kísérletezés izgalma, a "fizetés úgyis jár". Aztán az újdonság más, könnyen kap kritikát: minek kell átrendezni a termet? Miért van ekkora zaj? Ja, hogy a képességeket ezek a módszerek eredményesebben fejlesztik? Hogy jobban tud a gyerek közösségben dolgozni, nagyobb a szociális érzékenysége, és nem anyázza le rögtön a másikat, mert a kooperatív tanulásszervezésben ezt tanulta? Hát ez nem túl érdekes momentum a remek szintfelmérő dolgozatok mellett. Kit érdekel a neveltség, a készség? Csak a lexikális tudás, az a mérhető, az a biztos.
Szóval, a kimeneti rendszer sem akarja az alternativitást.És az igazgatók sem (tisztelet a kivételnek). Voltam koop. képzésen, ahol az igazgató bemutatott a tantestületének, majd elvonult, hogy neki dolgoznia kell, nem ér rá bohóckodni. Gondolhatjátok, honnan indultam ezután. Szóval, nem értem: miért nem megy át az, ami biztosan jobb? Miért maradnak ezek a módszerek az alternatív iskolák kis csoportjában évtizedek óta? Ha kijön a főiskoláról egy friss diplomás, és bekerül egy "hagyományos" tantestületbe, két-három hónap alatt abbahagyja az alternatív módszerek alkalmazását, már ha egyáltalán megpróbálja, annyi ellenérzésbe ütközik.Még a szülőktől is: "Csinálja rendesen, játszani otthon is tud a gyerek." Szóval, baromi nehéz ez. A továbbképzéseken sem azt akarják, hogy olyan módszereket mutassak, ami új, hanem olyat, amitől a mai gyerekek úgy csinálnak, mint régen: figyelnek, kussolnak, és szorgalmasan dolgoznak. DEHÁT EZ MÁR NEM MEGY!
TörökI. | 2008. április 10. | toeroeki8[kukac]citromail[pont]hu
Kedves IZs!
Persze!
IZs | 2008. április 10.
Köszönöm, terjeszthetem?
IZs
mesme | 2008. április 10.
Nagyon jó!!!!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek