OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. május 13.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Vállalkozás és környezetvédelem

A számos – tömegeket megmozgató – Föld napi esemény mellett jelentéktelennek tűnhet az egy tucatnyi általános iskolás gyerek alkotta Stréber Rt. diákvállalkozás termékeinek bemutatója és árusítása a Pestszentlőrinci Sportcsarnok rendezvényén, de a látszat csalóka. Míg az előbbiek nem voltak többek a környezetvédelem melletti puszta demonstrációnál (Critical Mass) vagy egy probléma tüneti kezelésénél (szemétgyűjtés), addig az utóbbi nagy szerepet játszhat az okok megszüntetésében.

Miről is van szó? A XVIII. kerületi Darus utcai iskola negyedikes diákjai egyszerű eszközökkel, egyszerű anyagokból maguk készítenek piacképes árukat, asztali, csüngő és hűtődíszeket. Nem kis dolog, hogy akad egyáltalán olyan módszer, amellyel ezt meg tudják tenni – koruk miatt, és mert az iskola nem igazán fordít figyelmet a gyerekek készségeinek, képességeinek megfelelő fejlesztésére –, növeli a jelentőségét, hogy termékeiket papírhulladékból állítják elő. Eme tevékenység megtanítja őket, hogy takarékosan bánjanak a felhasznált anyagokkal, munkaerejükkel, a papírhulladék gyűjtésére, a hulladék anyagok újrahasznosítására ösztönöz. Ez önmagában persze még nem igazolja fenti állításomat, a következő sorok viszont – úgy gondolom – igen. Egy 35 országra kiterjedő nemzetközi felmérés szerint Magyarországon legalacsonyabb az induló vállalkozások aránya, és más felmérések is azt mutatják, hogy igen gyenge a lakosság, különösen a fiatalok vállalkozási hajlandósága.

Bizonyítható, hogy a diákvállalkozások elterjesztése nemcsak kívánatos, de egyenesen elengedhetetlen, különösen, ha figyelembe vesszük az ország előtt álló legfontosabb feladatokat (növekedés, foglalkoztatás). Működtetésük minden másnál hatékonyabban segíti elő a fiatalok vállalkozóvá válását. Uniós tapasztalatok szerint az ezekben részt vevők közül később minden ötödik saját céget alapít. Nem véletlen tehát, hogy az EU tisztségviselői is fontosnak tartják széles körű elterjedésüket. A folyamatos és minél nagyobb mértékű vállalkozói utánpótlás nemcsak a foglalkoztatási gondok megoldásában segít, hanem biztosítja a vállalkozói réteg minőségi megújulását. Nálunk, ahol e tömeget kényszervállalkozók, zavarosban halászók, kapcsolatokból élők alkotják – akik a nemzeti vagyon gyarapításában nem, csak újraelosztásában tudnak részt venni –, ez különösen fontos. Rátermett, agilis vállalkozók nélkül az innováció sem működik. E tekintetben a jelenlegi magyarországi helyzet nem túl kedvező. Huszonegynéhány iskolában pár tucat diákvállalkozásban mindössze 300-350 diák dolgozik. Ezeket egy amerikai szervezet hazai képviselete fogja össze majd húsz éve, de ennek tevékenysége kiadványai – természetesen nem ingyenes – terjesztésére, a vállalkozási ismeretek elméleti anyagként való oktatására korlátozódik, ami nem fejleszti a vállalkozói készségeket. Valódi diákvállalkozások létrehozásában nem tud segíteni (számuk évek óta stagnál), s ez nem is érdeke. A vállalkozások többsége – talán mind, hisz sokszor nem saját eszközeikkel, anyagaikkal dolgoznak – veszteséges, s néhány hónapnyi aktivitás után csak papíron létezik.

Elterjedésük legnagyobb akadálya, hogy nem találnak maguknak olyan tevékenységet, amely megfelel a diákok képességeinek, lehetőségeinek, ugyanakkor piacképes termékek gazdaságos előállítására nyújt módot. A Darus utcai iskola negyedikesei által használt módszer – amely a papírmasé továbbfejlesztése – megfelel ezeknek a követelményeknek.

Tömör és üreges tárgyak széles körének elkészítésére alkalmazható, így a diákvállalkozások számára hozzáférhető viszonylag szűk piacon is biztosítja a megfelelő eredmény elérését akár hosszú távon is. A gyártás folyamata részekre bontható, melyek közül a gyengébb képességűek is megtalálhatják a számukra megfelelőt. A tevékenység akár otthon is végezhető, kialakítható egyfajta bedolgozói rendszer. Megoldható a termékcsere az egyes vállalkozások között – vagy összetettebb termékek esetében a munkamegosztás –, ez hatékonyabb munkát tesz lehetővé. (Ne borzadjanak el ezeken a kifejezéseken, ezek a jól működő társadalom, gazdaság fontos jellemzői, ha valaki nem tanul meg felnőttkoráig ésszerűen, hatékonyan dolgozni, cselekedni, később sem fog.)

A módszer kézműves változata is eredményes tevékenységet biztosít, amely egyszerű berendezésekkel (prések, vágók stb.) még termelékenyebbé tehető, sőt a teljes gépesítés is megoldható. (A papírmasé elterjedt ipari technológia is volt a műanyagok térhódítása előtt, amely a környezetvédelem előtérbe kerülésével újból versenyképes lehet.) Ez utóbbi fogyatékosok foglalkoztatására is alkalmassá teheti. A kézműves technika alapvetően művészeti jellegű, a létrehozható tárgyak sora a gyerekeknek is tetsző, mutatós termék, vagyis jól motiválhatók a munkára, és az egyes iskolákban is szélesíthető a vállalkozás tevékenységébe bevonható diákok köre. Mivel rendkívül összetett tevékenység, sokféle készséget fejleszt, így jól használható tantárgyi keretek közt is (alsó tagozatban, rajz, technika órákon). Ezek a tantárgyak is kooperálhatnak a diákvállalkozással, például úgy, hogy az különféle tárgyakat készít, amelyeket aztán mondjuk, rajzórán festenek meg a vállalkozás munkájában részt nem vevő gyerekek. Egy ilyen technikával dolgozó csapat kielégítheti egy, az iskolában működő bábszakkör bármilyen bábigényét vagy egy színjátszókör díszlet-, kellék-, jelmezigényeit.

A módszer növelheti az intézmények pályázati lehetőségeit. Jelentős segítséget nyújthat a környezettudatos nevelés céljainak teljesüléséhez. Folyamatossá, hatékonyabbá teheti a papír, vagy más hulladékok gyűjtését. (Itt jegyzem meg, hogy az ÖKO-Pannon Kht. évek óta próbálja fiatalok körében népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést – amelynek eredményessége jócskán elmarad a nyugat-európaiétól –, most éppen drámajátékkal. Ez olyan, mintha testnevelésóra helyett drámajátékkal edzenék a fiatalokat.) A tömörített papír – a termékek anyaga – meglehetősen kemény, ütésálló és rugalmas, fúrható, faragható, fűrészelhető, csiszolható, mondhatni, fához hasonló, ami sok területen alkalmassá teszi műanyagból vagy akár fából készült termékek kiváltására (szerintem például ceruzagyártásra is használható).

A pestszentlőrinci diákvállalkozás jelentéktelennek tűnő bemutatkozása eredményt, fenntartható és továbbfejleszthető megoldást kínál a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem súlyos problémáira. Ezért volt fontos esemény.

Garamvölgyi Zsolt

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2008. május 13. | l[pont]ritoknora[kukac]freemail[pont]hu
Szeretnék látni a gyermekmunkákról egy-két fotót, ha lehetséges. A vállakozás modellje és célja teszik, láttam már ilyet Hollandiában is, de kicsit megijedtem az "asztali, csüngő és hűtődíszek" elnevezésektől. De nem akarok véleményt formálni, mert a leírás tetszik, csak látnom kellene a kézzelfogható tárgyat is. Lehetséges? (Bocs, de én is a tejfölöspohár-nyulakon, és mikulásokon nevelkedtem, és azok nagyon nem tetszettek és tetszenek, annak ellenére, hogy hulladékból vannak. A hasznavehetetlen tárgyaknál nem mentség, hogy újrahsznosított anyagból készülnek, mert akkor is hasznavehetetlenek...)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek