OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. május 14.
» Hozzászólások (2)

„Én is jártam abban a kútban, és tudom, milyen volt benne lenni…”

Hentes Ildikó

Nem vagyok pedagógus, bár annak készültem. Erőteljesen vonzódom a problémás emberek felé. Kábítószeresek, alkoholisták, bűnelkövetők, prostituáltak, homoszexuálisok, nevelőintézetben élők, cigányok, pszichiátriai betegek, fogyatékosok… velük foglalkozom. Leginkább az önismereti csoportok vezetésében érzem jól magam, de az időm jelentős részét a pályázatok megírása, majd elszámolása, végül hiánypótlása tölti ki. Ahelyett, hogy végezhetném nyugodtan a munkámat, folyamatosan pénzt próbálok szerezni ahhoz, hogy végezhessük a munkánkat!

Ösztönösen

A főiskolai éveimet követően Pesterzsébetre kerültem egy általános iskolába, ahol életem legtökéletesebb állását kaptam meg. Napközis tanulócsoportot vezettem olyan speciális fiataloknak, akik tanulási, magatartási problémáik miatt ki lettek emelve a korcsoportjuk szerinti tanulócsoportból, és egyéni tanulást, korrepetálást igényeltek. A munkakörömhöz hozzátartozott, hogy minden nap valamilyen szabadidős csoportfoglalkozást kellett tartanom másfél-két órában. Mindez 1989-90-ben történt; ma már elképzelhetetlen lenne egy ilyen státusnak a finanszírozása.

A szabadidős programok szervezését a színjátszás témaköréhez kapcsoltam. Az alsó tagozatos csoportom hagyományos színjátszó csoportként működött, mese feldolgozásokkal foglalkoztunk elsősorban.

Az 5-6. osztályosoknak pantomim csoportot szerveztem. Mivel a csoport tagjai nem voltak hajlandóak semmilyen írott szöveg megtanulására, viszont remekül tudtak bolondozni, parodizálni és verekedni (!), úgy gondoltam, hogy ideális lenne számukra a pantomim műfaja. Néhány perces jeleneteket állítottunk össze, a huszas-harmincas évek blues és jazz zenéire, melyben „a verekedést művészi színvonalra emeltük”. Azaz a jelenetekben a konfliktusokból kialakuló verekedéseket elemeztük, részleteire bontottuk: a verekedés nem az agresszió megnyilvánulása volt, hanem egy alkotó folyamat része.

A 7-8. osztályosoknak, akiknek elsősorban a zene és a tánc jelentette a kikapcsolódást, mozgásszínház csoportot szerveztem. Igényes, nagyon igényes zenéket választva, a zenei ízlésüket új irányba terelve, a metakommunikációs jelek, a testbeszéd adta önkifejezés új lehetőségeivel élve hoztuk létre a táncetűdöket.

Akkor még nem tudtam, csak jó néhány évvel később, hogy a csoportok működésekor önismereti csoporttechnikákat alkalmaztam.

Akkor még ösztönösen, ma már tudatosan…

Még mindig csak ösztönösen

1995-ben velem is megtörtént a csoda: anya lettem. Született egy gyönyörű, középsúlyos értelmi fogyatékos, Down-szindrómás kisfiam. Az életem, az életünk teljesen megváltozott. Sámuel fiamnak sikerült elérnie azt, amit kevesek mondhatnak el magukról: nem csak a szülei, nagyszülei, közeli és távoli rokonai életére tudott befolyással lenni. A szomszédok, ismerősök, barátok, boltos nénik, autóbuszsofőrök, ismeretlen emberek arcára tud mosolyt varázsolni, és képes megtanítani őket a toleranciára.

A gyerek születését követő években megpróbáltam a sérült gyereket nevelő szülőknek olyan alkalmat teremteni, ahol beszélgethetnek problémáikról, arról, hogy hogyan élik meg a folyamatos nehézségeket.

Akkor még nem tudtam, hogy az önsegítő csoportokra jellemző metódust használom. Akkor még ösztönösen, ma már tudatosan…

Tudatosan

1996-tól a családunkban megjelent, természetesen nem előzmények nélkül, a kábítószer-probléma, a heroin. Eleinte alkalmi fogyasztóként, majd külső szemlélőként, segítő társként, barátként figyeltem a párom és mások leépülését, pusztulását, kínjait.

2001-ben létrehoztam egy civil szervezet által működtetett drogprevenciós irodát, amelyet mint szociális munkás azóta is vezetek. Az elmúlt években több száz drogproblémás, veszélyeztetett helyzetű, iskolai, magatartási, családi problémákkal küzdő fiatallal, nem fiatallal (bűnelkövetőkkel) és pozitív mintákat képviselő, nyitott toleráns segítő szándékú tinédzserekkel volt szerencsém találkozni.

Szeretem a munkámat. Egy idő után jöttem rá arra, hogy sikerült a hátrányból előnyt kovácsolnom.

Hátrányból előnyt kovácsolni

Azok a fiatalok, akikkel nap mint nap találkozom, többszörös hendikeppel indulnak neki az életnek. Nincsenek tisztában értékeikkel, nincs önbizalmuk.

2005-2006-ban OBmB támogatással 80-90, 15–20 év közötti fiatal bevonásával valósítottunk meg egy bűnmegelőzési modellprogramot. A Ne tedd! programnak is az egyik fő eleme az volt (részletek: www.bunmegelozes.hu), hogy összegyűjtsük a gyerekek „tehetségmorzsáit”, melyek önmagukban nem is tűnnek tehetségnek. Önmaguk egy-egy darabja egy alkotás részeként (a mi esetünkben ez a film volt) mások számára pozitív értéket közvetíthet. Jót tenni, jónak lenni, elismerést, dicséretet kapni számukra ismeretlen újszerű élményt jelentett.

Ez volt a sikerünk egyik kulcsa.

Nem tettünk semmi egyebet, csak felülemelkedtünk azon a stigmán, mellyel a programba érkeztek a fiatalok, tiszta lappal indulhattak nálunk. A róluk kialakult kép, az önmagukról alkotott image nem befolyásolta a mi viszonyulásunkat, számunkra az ő történeteik csak sztorik voltak. A sértéseiknek és agresszióiknak, mi nem szenvedő alanyai voltunk. Nem alkottunk ítéletet, egyszerűen csak gyerekek voltak, akik már az első foglalkozás után érezték, hogy számítunk rájuk, hogy fontosak nekünk.

Ki a jó segítő?

Gyakran eszembe jut mostanában az a tanmese amit a segítéssel kapcsolatban sokszor hallottam már képzéseken.

Ha valaki beleesik a kútba, ahhoz, hogy én segíteni tudjak neki, nem kell utána ugranom, sőt az a jó, ha én kint vagyok a kútból, mert csak így tudom kihúzni őt.

Ez igaz. De az én dolgomat megkönnyíti az, hogy én is jártam abban a kútban, és tudom milyen volt benne lenni. Sokak szerint túlságosan kötődöm érzelmileg azokhoz az emberekhez, akikkel az irodai munkám során találkozom, lehet, de másképp nem tudnám ellátni a feladataimat. Bármilyen sikereket is értünk el az utóbbi években, csak annak tudhatóak be, hogy nagyon megérintenek a problémáik, és nagyon személyes emberi kapcsolat alakul ki közöttünk.

Ha visszagondolok a tanulmányaimra… én nem vagyok jó segítő.

Hentes Ildikó

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Peer Kriszti | 2008. május 23. | peerk[kukac]freemail[pont]hu
Nagyon szép az írásod...
Azt hiszem meg kell járni a kút legmélyét ahhoz, hogy talpra lehessen állni. Hogy később megnézzük a vízben az arcunkat. Tettem ezt én is.
Alig tudok elképzelni olyan segítő kapcsolatot, melyben nincs benne a kötödés (bármilyen mélységű is az), a szeret adása és kapása. Ne gondoljuk, hogy tudunk objektívek maradni!
Megjegyzem, dolgoztam a munkahelyemen a Ne tedd! program keretében készített kisfilmekkel, ami személyes hangvétele és "életszagúsága" miatt megfogta a diákokat.
terepmunkás | 2008. május 21.
Megnézegettem a kapcsolodó linkeken az elérhető anyagokat, eleddig nagyon keveset jártam ebben. Kinyitottál egy új ajtót - köszönöm.(kellett volna, kell, de ..ami van is több, mint elég)Lehet, hogy általában igaz, a kút tanmese. Úgy tűnik nem mindig. Sérült gyerekek szüleivel dolgozom huszonéve. Tudom mit jelent felállni és állva maradni - sokak öröme, hogy lettél segítő.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek