OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. május 21.
» Hozzászólások (10)

Aktív állampolgárok

L. Ritók Nóra

Berettyóújfaluban születtem, itt élek a családommal, és itt dolgozom az alapítványi művészeti iskolámban. Eredetileg általános iskolai tanárként indultam. Tíz éve leginkább a művészeti nevelés és az esélyegyenlőség kérdése izgat. És minden, ami ehhez kapcsolódik. Vagyis az oktatásunk teljes egészében. Meg a kultúra. És a társadalom. Meg akarom érteni a problémákat.

Szeretnék elmesélni egy történetet. Az egyik kis faluban, az egyik telephelyünkön volt órám, másodikosokkal. Emberábrázolás volt a témánk, szerettem volna sok, különféle mozdulatot végző embert rajzoltatni velük. Március 15-e nemrég volt, beszélgettünk, tudják-e mi az a felvonulás. Nem tudták. Meséltem nekik a nemzeti ünnepről, megértették, kitaláltuk a rajzot, vonul az egész falu, ünnepel, zászlók stb. Csillogott a szemük, rajzoltak, izgatottan, elmélyülten. Nézegettem a készülő munkákat. Az egyik fiúcska remek rajzot kezdett, már messziről láttam, sok figura, nagy alakok, örültem. „Még ne gyere ide! – mondta. – Majd szólok.” Aztán szólt, és mentem, néztem. Tényleg jó volt a rajz, közelebb hajoltam: a figurák táblákat visznek, néztem, mit írt a táblákra. „Gyurcsány takarodj!” „Miért írtad ezt?” – kérdeztem. Ártatlanul kérdezett vissza: „Hát nem így szokták a felvonulásokon? Láttam a tévében…”

Na, ez az a helyzet, amikor az embernek vennie kell egy nagy levegőt. Szóval, akkor mit rontottam el? Egyáltalán, én, a pedagógus rontottam el?

A történet nemrég jutott újra eszembe, amikor lehetőségem volt egy konferencián részt venni. Az aktív állampolgárságra nevelés volt a témája, ami az Európai Unióban már sor országban sikeresen fut, és ugyebár nálunk is szükség lenne foglalkozni vele, hiszen itt (is) gondok vannak a fiatalokkal. Nem foglalkoznak a politikával, nincs közéleti tevékenységük, gyakran kapcsolódnak szélsőséges csoportokhoz, nincs környezettudatos magatartásuk, nem értik a múlt és a jelen összefüggéseit, nem toleránsak, stb, stb. Rengeteg kulcsfogalom hangzott el az előadásban, ami nálunk nincs, vagy nem elégséges, de, ha hinni lehet az angliai előadónak, aki a programot képviseli, megfelelő oktatással megoldható. Máshol állítólag már sikerült. Nem új tantárgyként, hanem áthatva az oktatást, az iskolai életet, beépülve a kompetenciafejlesztésbe, a tanárok által közvetített értékrendszerbe, mindenbe. Elgondolkodtam, és próbáltam a napi pedagógiai tapasztalataimmal, a gyakorlattal kapcsolatba hozni a hallottakat.

Persze, világos: a helyes állampolgári magatartást az iskolának is közvetíteni, tanítania kell. Ezt nem vitatom. De egy sor kérdés jut az eszembe:

  • Képes-e a mai átlag magyar iskola munkarendjével, szellemiségével ebben utat mutatni?
  • Tud az iskola a mai időbeosztás mellett koncentrálni még erre a feladatra is? Mikor szakít erre időt a pedagógus? Megérti-e, hogy megéri? Értékeli-e a mai rendszer, ha megteszi?
  • Felkészültek-e a pedagógusok arra, szaktól függetlenül, hogy átadják, közvetítsék ezeket az ismereteket?
  • Ha egy pedagógus nem aktív állampolgár, képes-e közvetíteni ehhez kötődő tartalmakat? És egyáltalán, mi az, hogy aktív állampolgár? A Magyar Gárda masírozó tagja is aktív, csak az irány más. Nem az irányokat, célokat kellene meghatározni inkább? De ki határozza meg azt ebben az összezavarodott, értékzavaros világban?
  • Alapelv, hogy a pedagógus az iskolában nem politizálhat. De aki elkötelezett, aktív állampolgár, tudja-e magát függetleníteni tőle? Elzárjuk a politikát a gyerekektől, vagy próbáljuk megértetni velük? Fel tudjuk-e venni a harcot a családok politikai meggyőződése ellen, ha az már szélsőségesen tükröződik a gyerekekben? Van jogunk hozzá? (Hallottam már egymással nem játszó óvodásokról is, akiknek szülei más pártnak az elkötelezett tagjai…)
  • Egyáltalán, ki mondja meg ma, ki a jó magyar állampolgár?

Nehéz dolog: az iskolába ugye nem engedhető be a politika, ugyanakkor próbáljunk olyan magatartásformát, értékeket közvetíteni, hogy a gyerekek eligazodjanak a mai politikai viszonyok között is. De hogy igazodnának el, mikor a felnőttek sem tudnak?

Másik történettel zárok:
Még mindig március 15. Ez évi, ugye emlékszünk, a népszavazás utáni. Ünnepség, városi. Sokan vannak, jó az idő. Fúvószenekar, miegymás. Műsort adnak a középiskolások. Petőfi, Nemzeti dal. Szép műsor. Helyénvaló. Utána ünnepi beszéd. Nagy ember tartja, politikus.

Első két mondata: „Ez a nap a magyarság ünnepe! Nincs helye a megosztásnak!”

Fellélegeztem. Hátha… De nem, a két mondatot tizennégy perc politikai mocskolódás követi. A másik pártra. De mindegy. Másik faluban másik párti ünnepi beszéd. Az is mocskolódó. Oda-vissza megy a labda. A gyerek nem érti. Már középiskolás, és nem hülye. Kérdez… Mit is kellene mondanom? Neki már nem mondhatom, hogy a bácsi nem úgy gondolta… Most akkor ki is az aktív állampolgár? Én nem. Mert szólnom kellett volna, hangosan, ordítva, hogy ez a magyarok ünnepe, ne vigyenek bele politikát. Pláne ne ezt. De nem szóltam. Nem volt érdemes. Itt már nem. Sok ok miatt.

Tehát, talán én sem vagyok aktív állampolgár. Azt hiszem, néha már nem is akarok az lenni… Normális vagyok egy abnormális világban? Vagy fordítva igaz?

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L.Ritók Nóra | 2008. június 21. | l[pont]ritoknora[kukac]freemail[pont]hu
Nagyon köszönöm. Jó hozzátok tartozni, szeretem ezt a fórumot. Néha az ember, az őt körülvevő világ miatt hajlamos befelé fordulni, és azt hinni, a környezetében ő a hülye egyedül, és mindenki más normális... De veletek úgy érzem, ez a ketrec, amiben vagyok, sokkal nagyobb, és a társaimmal vagyok benne, nem egyedül. És ez visszadja a hitemet a mindennapokban, a jövőben.Szeretném még ezt a hitet tovább megtartani magamban, a ti megerősítésetekkel.
Szekszárdi Júlia | 2008. június 21.
Drága Nóra! Én is szívből gratulálok. Vannak, lesznek még nekünk közös ügyeink. Annyira jó kis csapat verődött össze itt a virtuális térben, hogy magunk is meglepődtünk, és szándékaink szerint visszük tovább a közös ügyet a jövőben is. Örülünk Neked, és nagyon számítunk Rád a továbbiakban is, hiszen rengeteg közös, kibeszéletlen gond, megoldásra váró probléma feszít valamennyiünket.
L.Ritók Nóra | 2008. június 19.
Kösz, kedves tőled. A rádiót sajnos nem hallottam, volt egy kiskonferenciánk, a Holokausztoktatásról, gondolom arról szólt a riport. Tudod, ez is összefügg a témával, amiről a bevezetőt írtam.Szóval, én már régen tudom, hogy ezzel is foglakozni kell. Nem csak a zsidóság miatt, akik a mi városunkat azzá tették, ami ma is, megadták a gazdasági fejlődés lehetőségét, hanem azért is, mert a gyűlölet a másik iránt megvan ma is, legyen az zsidó, vagy cigány. És az oktatásnak ez ellen tennie kell. Az állampolgári magatartásról csak annyit, hogy a meghívók és a hírverés ellenére nem jött el a városvezetéstől senki, a középiskolás történelemtanárok sem, akik a legtöbbet tehetnék. Csak néhány egyházi képviselő és lelkes lokálpatrióta, aki éppen nem antiszemita. Sokat törtem a fejem, mi lehetett az oka. Remek előadók voltak,az, hogy a hitközségek képviselték magukat, a határ mindkét oldaláról,külön öröm volt. A kiállításaink szerintem érdekesek,voltak, ott volt a dunatv, a rádió. Miért nem jöttek el a pedagógusok? Talán, mert a városvezetés antiszemita érzületű? Vagy mert a Trianon Társaság előadásai érdekesebbek? Igaz, nemrég a város napján a kitüntetettek leginkább a szélsőjobbos érzületűek közül kerültek ki..Talán féltek, és azt gondolták, jobb ettől távolmaradni? Vagy egyszerűen csak közönyösek? Dehát egy pedagógus lehet az? Egyszerűen nem értem. Persze nem volt rossz érzésem, mert akik ott voltunk, tudtunk együtt gondolkodni, és talán két(!) ember kapcsolódik a településünkről is hozzánk, és ez is eredmény. Ez egy kis lépés volt. Csak én szerettem volna kicsit nagyobbat lépni....
terepmunkás | 2008. június 16.
1. Veled örülünk a Teleki díjnak.
2. Hallottalak ma a rádióban, öröm volt.
3. Szerintem, mint fent, aktív és jó állampolgár vagy. Valószínűleg nem "tantervi modullban kell tanítanunk a jó "állampolgárságot" - hanem megélt, megélni méltó mintaadással. Mint a Te műhelyed.
Szávai | 2008. május 29.
Én sajnos az évvégi roham miatt hallgatok, nálunk ez kissé előrébb jön, a tanévzáró kiállítás miatt. ( Még egy hét!)Valóban nagyon fontos téma.
Szekszárdi Juli | 2008. május 26.

Kedves Judit!

Hidd el, a célom nem az adott újságcikkre való reflektálás volt. Igazad van, nem biztos, hogy a médiahírek hitelesek. A jelenség, amiről írtam, azonban létezik, számomra ez volt Nóra vitaindító írásának a legfontosabb üzenete. Függetlenül attól, hogy aktuálisan mi történt Kaposváron, gyerekek egy áttekinthetetlen világban szocializálódnak, és ha nem adunk nekik kapaszkodót, ha nem fogjuk meg a kezüket, nem őrizzük meg a bizalmukat, ha nem figyelünk arra, hogy miként élik meg a világot, ha nem próbálunk reflektálni a gondolataikra, problémáikra, ha nem törekszünk folyamatos dialógusra velük, könnyen lehetnek akaratlanul is ön- és közveszélyesek.

A mondanivalóm lényege szempontjából az említett eset és újságcikk csupán – elfogadom, nem igazán szerencsés – szemléltető anyag.

Ha már közös múltunkat idézed, a honvédelmi napokat jobb elfelejteni, valójában igencsak militáns üzenetet hordoztak, de úgy emlékszem, az ideológiai üzenetet nem vettük komolyan, és a kapcsolódó harci tevékenységtől többségünkben nem csupán idegenkedtünk, hanem egyenesen viszolyogtunk. Legalábbis én diákként és tanárként megélve így tapasztaltam. Eszünkbe sem jutott ennek az "élménynek" a hatására egymást kaszabolni.

Nem általában van bajom a hagyományőrzéssel. Sőt, bizonyos formáit szeretem, pártolom, szorgalmazom! De tudvalévő, hogy egyes jelenleg létező, magukat hagyományőrzőknek nevező csoportoknál lényegesen nagyobb az érzelmi azonosulás valamifajta, gyakran zavaros, esetleg szélsőséges eszmével, és ebből bizony számos veszély fakad. Nem szeretném azonban erre a mellékösvényre terelni a beszélgetést, bár ez a téma is érdemes lenne a vitára.
misleyjudit | 2008. május 26. | misley[kukac]freemail[pont]hu

Kedves Juli!
Azért ez őrült könnyelmű dolog,
hogy te csak így, az első újságcikket olvasva kijelented, hogy
„ a gimnazista halála és kapcsolata a hagyományőrzők csapatával nyilvánvaló összefüggést mutat”.
Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy az sem véletlen,
hogy az egyik gyanúsított egy nyugalmazott rendőr(tiszt?) gyermeke…
de nem mondjuk, hogy is mondhatnánk!!
mert semmit nem tudunk.
Vagy legalábbis nagyon keveset!
Itt van az elmúlt 10 esztendő immáron nem első, nem második – gyermekek/fiatalkorúak által elkövetett - gyilkossága, és a döbbenet, a felelősségérzet, a frusztráltság ilyen szerencsétlen mondatot írat le veled.
Gondolj már bele anno, ifjúkorunkban -úttörőként/kisztagként - állandóan kaszabolnunk kellett volna egymást??- hisz a honvédelmi napokon komolyan kispuskáztunk, rendszeresek voltak a kötelező laktanyalátogatások, az akadályversenyek hadijátékként funkcionáltak, aktív sportterep volt az MHSZ ( a fiatalok kedvéért: magyar honvédelmi sportszövetség).
(Ez az analógia ne okozzon félreértést, pacifista volnék. Ám fájlalom, hogy a "hagyományőrző" jelző, ebben a történetben is, automatikusan kétes értéket takar, netán szélsőséges gondolatkörrel párosul, azt sejteti, ami persze nem kizárt..)
Nagyon sajnálom, hogy ez az elsietett, korai következtetés épp itt, ezen a szépreményű,a pedagógia kevésbé ismert vizeire kibátorkodó, onnan hírt hozó hajósainak fórumán történt.
N i n cs h o v á sietni.
Rohanni, meg végképp. Senki nem fogja kárhoztatni a virtuális kongresszust, ha nincs ott a népszabadság cikk megjelenése után perceken belül a „következő bejegyzés”; ellenben sokakat elkedvetleníthet, ha elveszti a fejét.
misleyjudit

Szekszárdi Juli | 2008. május 26.

Nem lep meg igazán, hogy ennél a témánál csend van, nem támad vitakedv, pedig akár támadhatna is. Az a nevelői feladat, hogy a gyerekeket segíteni kell eligazodni a mai világban, a felnőttek egyre nehezebben vállalható felelőssége.

A kaposvári gimnazista halála és kapcsolata a "hagyományőrzők" csapatával nyilvánvaló összefüggést mutat. Ha valaki nem hallott volna még az aktuális szörnyű "szenzációról" ezen az internetcímen olvashat róla: http://www.nol.hu/cikk/493068/. Ha mi szülők és pedagógusok nem adunk valami fogódzót, nem segítünk feldolgozni a tapasztalatokat abban az életkorban, amikor a gyerek odafigyel még ránk, akkor a serdülő, a fiatal könnyen válik befolyásolhatóvá, és sodródik előre nem látható akár életveszélyes helyzetekbe.Vegyük tudomásul, hogy ebben a felelősségben osztoznunk kell a szülőkkel, akiknek csak egy viszonylag szűk rétege tudja némileg ellensúlyozni a külső hatásokat. Mint ahogyan nem tudták ezt a kaposvári gimnazista szülei sem, aki egy hagyományőrző egyesület tagjaként vesztette életét . Hiába kérte a szülő, hogy ne menjen fegyvereket kipróbálni az erdőbe.

Ez a konkrét eset alkalom arra, hogy Nóra vitaindítójához kapcsolódva újra felvessem azt a rendkívül súlyos pedagógiai problémát, amiről már korábban is szóltunk a honlapunkon: a hiteles és értékek, eszmék nélkül hagyott fiatalok bármerre sodródhatnak, és keresve az utat könnyen válnak manipulálhatóvá, a legkülönbözőbb, gyakran szélsőséges eszmék rabjaivá (Ld.: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=167) Az a kisfiú, akiről Nóra ír, akit (feltételezhetően a szüleivel együtt) csak a média szocializál, jó eséllyel válik majd kiszolgáltatottá mindenféle szélsőséges eszmének, sodródik teljesen kiszámíthatatlan helyzetekbe. Legjobb esetben "csak" a fogyasztói világ ejti rabul.

Lenne itt miről beszélni...
Szekszárdi Juli | 2008. május 21.

Bármilyen abnormális a világ (bizony az!) a pedagógusnak dolga és felelőssége, hogy a gyerekeket segítse eligazodni benne. Ez pedig pokoli nehéz.

Nem az iskola viszi a politikát pl. a március 15-i ünnepbe, már évtizedek óta képtelenek vagyunk ezt a jeles napot politikamentesen és méltóan ünnepelni. Ezzel a szinte mindenki által elfogadott és megbecsült alkalommal évtizedek óta élnek vissza e különböző politikai erők. Elég szomorú, de így van.

Szerintem nem tehetünk egyebet, mint hogy hitelesen reagálunk, nem kesergünk, nem háborgunk, hanem megkísérlünk legalább mi normálisak maradni, és lehetőséget teremteni egy folyamatos nyitott, odafigyelő dialógusra a gyerekekkel. Odafigyelni mit mondanak, mit dalolnak, mit rajzolnak, milyen véleményeknek adnak hangot, és őszintén, felelősséggel (persze az életkorhoz, érettséghez alkalmazkodva) beszélgetni mindenről, ami csak felmerül. Nem tudok más kiutat.
zoldbeka | 2008. május 21. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Azt gondolom, hogy vannak értékek, melyek függetlenek a politikától, eszmények, erkölcsiség (hazafiság, körny.tud.magatartás stb) melyeket közvetítenünk kell és vannak, melyek lelkiismeretünkre vannak bízva. Ránk, és nem dönthet senki helyettünk, mert mi állunk a gyerekek előtt. Persze olyan kérdések fejtörést okoznak nekem is, hogy őszinte véleményt mondhatok-e például a mai magyar demokráciáról? Meddig képviselhetem a magam álláspontját? Ebben nehéz középutat találni. Mert ez nem politika és mégis azzá válhat, ha nem lehet objektív válaszokat adni a feltett kérdésekre. Szerintem ez a legnehezebb..
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek