OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. május 25.
» Hozzászólások (6)

A közoktatás SWOT-analízise 5.

Az oktatásirányítók

Előremutató elem a kompetenciaalapú fejlesztés, az integráció, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Általános benyomás azonban, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal. A SWOT-analízis oktatásirányítókkal kapcsolatos eredményeit Barlai Katalin értékeli.

Erősségek

Szám szerint 18 erősséget sorolnak fel a válaszadók, de ezek kivétel nélkül rendkívül komplex tartalmat hordoznak.

Többször megemlítik a közoktatás-fejlesztési koncepció előremutató elemeit, a rendszer megreformálására, megújítására tett kísérleteket, az innovativitást. Előremutató elemként említik a kompetenciaalapú fejlesztést, az integrációt, a szegregáció elleni küzdelmet, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetését, valamint a merev iskolai keretek oldására való törekvést. (Ugyanakkor szó esik arról is, hogy a kommunikáció elégtelensége és az ügyetlen, átgondolatlan végrehajtás miatt a koncepció pozitív elemei nehezen törnek utat a gyakorlatban.)

A válaszokban pozitívumként jelenik meg az önállóság megadása a tervezésben és a végrehajtásban, valamint a szakasszisztensek bevonásának lehetősége az integráció esetében.

Fontos és előremutató törekvés a tehetséggondozás erősítésének szándéka, a hátrányos helyzetű tehetségek hangsúlyos fejlesztése. Pozitív példaként említik az Arany János programot, a szakiskolák fejlesztését és a TISZK-ek létrehozását, a szakmai versenyek ösztönzését és támogatását.

Az oktatásirányítás erősségei közé tartozik továbbá a külföldi tapasztalatok adaptációjának igénye és ösztönzése.

Több válaszadó is nagy jelentőséget tulajdonít a technikai fejlesztés lehetőségének, különösen az IKT programnak.

Az oktatásirányításban egyes válaszadók szerint felkészült, kreatív szakemberek dolgoznak.

Gyengeségek

Sajnos az említett gyengeségek száma többszöröse az erősségeknek: szám szerint 75.

Kapkodás, felületesség

A megkérdezettek közül számosan zokon veszik a döntéshozók koncepciótlanságát, illetve az oktatásfejlesztés voluntarista módon történő megközelítését. A valóságos gyakorlattól való távolság, amit sokan egyenesen áthidalhatatlan szakadékként érzékelnek, feltételezhetően az egyik magyarázata az általánosan tapasztalható megalapozatlan döntéseknek. A kapkodás, a felületesség, a következetlenség számos esetben felmerülő vád. Ugyanebben gyökeredzik a valódi problémák elkendőzése, bagatellizálása, az ezekkel való őszinte szembenézés elkerülése. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy az esetek jelentős részében valós problémákra a legjobb esetben is csak látszatmegoldások születnek.

Több ízben hangsúlyozódik a döntések átpolitizáltsága, a pártérdekek túlzott érvényre jutása és a pártszínek változásait követő, ciklusonként változó stratégia. Hasonló erővel jut kifejezésre a rövid távú, partikuláris célkitűzések indokolatlan dominanciája és a szakmai szempontok elhalványulása a döntéshozatal során. Megfogalmazódik az is, hogy a tudományos objektivitás helyett gyakran a közvetlen érdekek határoznak meg fontos döntéseket.

Elszakadás a valóságos folyamatoktól

Általános benyomás, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában az iskolai valósággal, nem ismerik és nem is kíváncsiak a gyakorló pedagógusok véleményére. Nem törekszenek a problémák gyökereinek feltárására, többnyire kerülik az ezekkel történő szembesülést. Az általuk gyártott, tankönyvízűnek minősített elmélet köszönő viszonyban sincs a gyakorlattal, nem reflektál az ott felmerülő gondokra. Mivel nem készülnek megalapozott hatástanulmányok oktatási reform címén átgondolatlan intézkedések születnek, amelyek csak arra jók, hogy káoszt idézzenek elő.

Gyakori jelenség, hogy jogi szabályozás ellentétben áll a deklarált alapelvekkel. A meglévő jó elgondolások érvényesülését olykor végzetesen gátolja a türelmetlenség, a valóságos folyamatok természetének figyelmen kívül hagyása, természetes folyamatok törvényi úton történő erőszakos felgyorsítása. Így fordulhat elő, hogy például az integratív modell bevezetésének az elvek szintjén pozitív szándéka – nagyrészt a doktriner sürgetés következtében – számos esetben torz megoldásokat eredményez. Ugyanez magyarázhat bizonyos belső ellentmondásokat tartalmazó folyamatokat is, például azt, hogy az ország közoktatási rendszerében egymással párhuzamosan zajlik egy, a szétaprózottságot felerősítő, az áttekinthetetlenséget fokozó decentralizálás és egy erőszakolt, esetenként indokolatlan központosítás.

Pazarlás és megszorítás

A gazdálkodásban többek szerint egyidejűleg van jelen a pazarlás és a megszorítás. Felmerül, hogy eltúlzott a piaci érdekek közvetlen érvényre jutása különösen a tankönyvkiadás és a továbbképzések esetében. Többnyire igazságtalannak és áttekinthetetlennek ítélik a pénzügyi források elosztását: úgy vélekednek, hogy az oktatásirányítás apparátusa ebben a tekintetben előnyt élvez a közoktatási intézményekkel szemben. Többször előforduló szemrehányás (ez a fenntartóknál is jelentkezett), hogy a pedagógusokra hárítanak át olyan költségeket, amelyek valamilyen kötelező tevékenységre vonatkoznak, nevezetesen a tovább- és átképzés költségeit.

Több ízben merülnek fel a pályáztatással kapcsolatos gondok: a szakmai szempontok figyelmen kívül maradnak a kiírásnál, a szellemi és innovációs szándékok nem tudnak érvényesülni, a technikai pályázatoknál irreálisak a közbeszerzési árak, és megfogalmazódik a bemenetnél tapasztalható fiskális szigor mellett a döntések áttekinthetetlensége.

Kemény, de sajnos nem meglepő vád a korrupció, a sorozatos visszaélések emlegetése, a politikai partnerek előnyhöz juttatása, lobbiérdekek áterőltetése abban az esetben is, ha azok még csak nem is „költséghatékonyak”.

Felkészületlenség, felelőtlenség

Általános vélemény, hogy az ágazati irányításban általános káosz uralkodik. A vélemények egy részéből olyan kép kerekedik ki, amelynek alapján nem megfelelő emberek ülnek fontos pozíciókban. Sok esetben a politikai hovatartozáson és személyes kapcsolatokon múlik, hogy ki kap helyet az irányításban vagy fontos szakmai műhelyek vezetésében („politikai komisszárok állnak fontos tudományos intézmények élén”), akik azután gátlástalanul és büntetlenül tesznek tönkre sok mindent (az annyit emlegetett következménynélküliség őket is védeni látszik).

Olyan vélemény is megfogalmazódik, hogy a szakmailag alkalmatlan, felkészületlen személyek intézkedéseikért többnyire nem vállalják felelősséget, ezt áthárítják a helyi önkormányzatokra, az iskolákra, a pedagógusokra. Hol hatalmi szóval, a hierarchiában elfoglalt helyük lehetőségével élve, fölényük ebből eredő tudatában erőltetik át a nem mindig átgondolt szándékokat, hol pedig erőtlenek, engedékenyek következetlenek, és a már említett koncepció hiányában kiszámíthatatlanok. Nagy részük nem érzékeny a minőségre, és hiányoznak az „igényes minőségi elszámoltathatóság” megbízható mérőeszközei is.

Rossz kommunikáció

Sokat ront a helyzeten a döntéshozók rossz, elégtelen, esetenként teljesen hiányzó kommunikációja a közoktatás szereplőivel. A kommunikáció hatásfokát feltétlenül rontja, hogy a használt fogalmak sem mindig tisztázottak, mindenki más ért rajtuk. Az érdemi dialógust gyakran kinyilatkoztatások helyettesítik, ráadásul a kinyilatkoztatások és a valóságos cselekvés között gyakran nincs összhang, sőt az is előfordul, hogy ezek ellentmondanak egymásnak.

Az elhibázott, illetve az elmaradt kommunikáció is hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusok bizalmatlanok, frusztráltak, úgy élik meg a „fentről” érkező kritikai megnyilvánulásokat, hogy az oktatásirányítók lenézik, megbélyegzik, egyenesen provokálják őket.

Szekszárdi Júlia

--

Kommentár az oktatásirányítás SWOT-analíziséhez

Elolvasva a hozzászólásokat, lehet ezeket azzal a cinikus jelszóval félresöpörni: ez csak néhány ember véleménye a sok ezerből, szeretünk tollat ragadni, ha kiönthetjük a szívünket. A véleményezők az oktatásirányítás által hangoztatott alapelvekkel nagyrészt egyetértenek, tulajdonképpen a hogyannal elégedetlenek. Egyetértenek a rendszer megreformálására, megújítására tett kísérletekkel, az innovativitás fontosságával. Előremutató elemként említik a kompetenciaalapú fejlesztést, az integrációt, a szegregáció elleni küzdelmet, a gyakornoki rendszer és a nem szakrendszerű oktatás bevezetését, valamint a törekvést a merev iskolai keretek oldására. Pozitívumként kerül említésre az önállóság megadása a tervezésben és a végrehajtásban, valamint a szakasszisztensek bevonásának lehetősége az integrációban.

Bár ezek az említett pozitívumok is nagyon vitathatók. Lehet-e innovativitásról beszélni, amikor az intézmények minden energiáját évek óta lekötik a kívülről – jogszabályokkal – rájuk erőltetetett változások. Szó sincs arról, hogy nagy tömegekben az iskolák keresik a fejlesztésük, fejlődésük felkínált lehetőségeit (bár ilyenek is voltak), hiszen folyamatos, nagy erősforrásokat igénylő feladatokkal bombázza őket az oktatásirányítás. Minőségfejlesztés több változatban, a NAT változásai, az iskolai dokumentumok legalább kétévenkénti átdolgozási kötelezettsége, új rendszerek kidolgozása: intézményi önértékelési rendszer, pedagógus teljesítményértékelési rendszer, nem szakrendszerű oktatás bevezetése stb.

Szó sincs a merev iskolai keretek oldásáról, mikor egyre több szabályzat, előírás teszi egyre bürokratikusabbá az iskolai, óvodai szervezeteket. A tollvonással összevont intézmények, társulások szintén kényszer szülte szerkezeti változtatásokkal jönnek létre, nincs idő a változás végiggondolására, megemésztésére, ami a szakirodalom szerint a sikeres változtatás előfeltétele. Eltűnnek az iskolák sajátosságai, jellemző légköre, kultúrájuk meggyengül, a pedagógusok elvesztik a lábuk alól a talajt, a maslow-i minimum szükségleti szint szerinti biztonság-érzetet. A kistelepülések kisiskolái a társulások ellenére is mindig egy tanévben tudnak biztosan gondolkodni. Ez a légkör természetesen nem kedvez az innovációknak, az alkotó légkörnek.

További példák: a tehetséggondozás most felkapott témája nem tudjuk, milyen viszonyban lesz a szegregációellenességgel, az integrációs elvvel. A TISZK-ek – a terepen szerzett tapasztalataim szerint – több helyen fogcsikorgatva jöttek létre, a csatolt intézmények keserű szájízét több probléma okozza, például nekik kell majd utaztatni a tanulókat, hogy a bázisiskola XXI. Századi műhelyében végezzék gyakorlatukat tanítványaik. Mégis, a TISZK-ek teljes körű kiterjesztése a cél.

A kapkodás nagyon rossz üzenet az irányítók felkészültségéről, elkötelezettségéről a magyar oktatásügy iránt. Jogos igény, hogy az új elemek bevezetését előzze meg hatásvizsgálat vagy egy rövid akciókutatás. Tudjuk, erre nincs idő, mert eddig négy év alatt, most már csak 2 év alatt kell „eredményt elérni”.

Az oktatásirányítás gyakorlattól való távolságát sokan egyenesen áthidalhatatlan szakadékként érzékelik. A kapkodás, a felszínen mozgás, a következetlenség számos esetben felmerülő vádak. Ugyanebben gyökeredzik a valódi problémák elkendőzése, bagatellizálása, az ezekkel való őszinte szembenézés elkerülése. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy az esetek jelentős részében a valós problémákra vélhetően látszatmegoldások születnek.

Minden mondatom után szinte hallom, mit válaszolna erre az oktatásirányításban felelős beosztású személy. Kinek van igaza? A közoktatásban a változások csak hosszú távon kontrollálható eredményessége miatt a pro és kontra érvek igazsága nehezen eldönthető.

A honlapon olvasható aggódó negatív vélemények mellett vigasztalhatja az oktatásirányítókat, nem igen volt oktatási miniszter, akivel maradéktalanul elégedett lett volna a szakma. Mégis fontosak ezek a visszajelzések, hátha lehet még valamit tenni, hogy most elégedettebbek legyünk.

Milyen javaslatokkal lehetne szolgálni?

  • Kevesebb változást kellene érvényesíteni.
  • Nagyon át kellene gondolni, széles körben megvitatni a bevezetendő változásokat – számolni előre a következményekkel.
  • Több időt kellene hagyni a változások „megemésztésére” (igaz, a teljesítményértékelésre megfelelő idő állt rendelkezésre, de egy ideig úgy tettek az intézmények, mintha nem lenne ilyen kötelezettségük – de ezt is figyelmeztető jelnek kellett volna tekinteni).
  • A kipróbálást értékelni, a tanulságokat levonni, és utána elterjeszteni.
  • Jobban kellene tisztelni a jó hagyományokat, mert azok jelentik a biztonságot.
  • A pedagógusok rugalmas, szabad gondolkodásához a megfelelő értelmiségi életmód feltételeit kellene megteremteni.

Barlai Katalin

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. november 25.
Dóri, ezt a SWOT analízist még 2008-ban csináltuk. Valóban érdekes lenne a jelenlegi eredmény minden vonatkozásban, nem csupán az oktatásirányítók oldaláról. Amint erő és energia lesz hozzá, megpróbáljuk újra megcsinálni, de egyelőre ezt nem ígérem biztosra.
Dóri | 2013. november 24.
Ma mit írnának?
Köszönjük.
És várunk, mert tudjuk, hogy van folytatás.
bélabácsi | 2013. november 21.
Érdekes volt ezeket olvasni ennyi idő után.
Ma mit írnának ezek az emberek?
éva | 2008. június 2.
A negatívumok sorolása sajnos szóról szóra igaz. A pedagógusok napjainkban sokkal inkább napszámosok, mint az előző évtizedekben. Teljesen kiszolgáltatottak a fenntartó és az intézményvezető kénye-kedvének. Ennek okát abban látom, hogy a törvények nem egyértelműek, mindenki azt olvassa ki belőle, ami neki jó. A gyakorló pedagógus véleményét soha nem kérik ki, pedig mi tudnánk a legjobban véleményezni az íróasztalok mellett született terveket. túlságosan bürokratikus lett a pedagógiai munka. Több időt vesz igénybe az adminisztálás, mint maga a tanulókkal való foglalkozás. Sok elhibázott reform van jelenleg is érvényben, amely a későbbi évtizedekben fogja megbosszulni magát. Az oktatásügy sok sebből vérzik.Azért szép pedagógusnapot minden kedves kollégámnak.
lami | 2008. május 29.

Itt van a pedagógusnap! Beindult a minisztérium pr- gépezete: előhúzzák az ígérgetés szólamait, a nagy "változtatási szándékot".A pedagógustársadalom nem ezt a "hantakosarat" érdemelné pedagógusnapra! Nagyobb jutalom lenne számukra, ha az oktatásirányítók ilyenkor inkább csendben maradnának (legalább erre a néhány napra).
Csirmaz | 2008. május 27.

Ezt sajnos majdnem mindenki tudja, csak alig mernek róla beszélni. A félelem nagyobb mint az 1980-as években volt (a kiszolgáltatottság pedig sokkal jelentősebb, s mélyebb). Ilyen országot "építettünk" 18 év alatt!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek