OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. június 12.
» Hozzászólások (0)

Osztályfőnöki munka a pedagógus szakvizsgán

Az ELTE pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén belül – nagy örömünkre – választható terület lett az osztályfőnöki munkára való felkészítés. A tematika 100 órát (40 óra elmélet + 60 óra gyakorlat) fordít erre a kérdéskörre. A tematikát egyesületünk munkacsoportja állította össze.

A teljes osztályfőnöki program elérhető a Tantárgypedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban című fejezet részeként az ELTE honlapján (word-dokumentum).

A pedagógus szakvizsgára július 1-ig lehet jelentkezni.

Tájékoztatást ad:
Dr. H. Nagy Anna
Cím: 1075 Bp., Kazinczy u. 23-27. I. em. 106.
Tel.: (1) 461-45-00/3856
Email: tatok[kukac]ppk[pont]elte[pont]hu

A tárgyalt témakörök célja és tartalma
(A tematika rövidített változata)

1. Korszerű szakmai ismeretek, új kutatási eredmények

A témakör oktatásának célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a pedagógia és a társtudományok legújabb kutatási eredményeivel, és mérlegeljék, hogy ezekből mit tudnak hasznosítani saját pedagógiai gyakorlatukban.

Tematika:
Az iskolai neveléssel foglalkozó pedagógiai kutatások
Nevelésszociológiai kutatások
Csoportlélektani kutatások
Az iskolai neveléshez kapcsolódó szakmai viták

2. Az osztályfőnöki szerep

A témakör oktatásának célja:
Megismertetni a résztvevőkkel az osztályfőnöki szerep tartalmának történelmi alakulását, szembesíteni őket jelenlegi állapotával és lehetséges perspektíváival, tudatosítani az osztályfőnök helyét az egyes intézmények pedagógiai rendszerében. Áttekinteni az osztályfőnök személyes és intézményi kapcsolatrendszerét, az osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódó jellegzetes probléma- és konfliktushelyzeteket, illetve ezek kezelésének stratégiáit.

Tematika:
Az osztályfőnöki szerep megjelenése a magyar nevelésügyben (1849. Organisationsentwurf)
A szerep tartalmának változásai a történelem során
Az osztályfőnöki óra tartalmi és műfaji változásai
Az osztályfőnökség kodifikációjának megszűnése és ennek gyakorlati következményei
Az osztályfőnöki szerep jelenlegi tartalma, hagyományos és új elemei
Alternatív megoldások az osztályfőnökség által lefedett szakmaiság érvényesítésére
Az osztályfőnök helye az iskola pedagógiai rendszerében
Kapcsolatok és konfliktusok a tanulókkal, tanulócsoportokkal, pedagógusokkal, iskolavezetőkkel, szülőkkel, más szakmák képviselőivel
Probléma- és konfliktushelyzetek, ezek kezelésének stratégiái
Az osztályfőnök szerepe és felelőssége az osztálynak mint szocializációs közegnek a mobilizálásában az egyes tanulók szocializációjának érdekében

3. A nevelés társadalmi környezete

A témakör oktatásának célja:
Bevezető ismeretek nyújtása a társadalmi jelenségek és egyéni tanulói esélyek összekapcsolásához; a gyermeket a társadalomban érő nevelőhatások rendszerének áttekintése és értelmezése, az ebből adódó pedagógiai konzekvenciák levonása; hátrányos helyzet az iskolában.
A professzionális gyermekvédelem intézményrendszerének áttekintő megismerése, és az iskola ebben betöltött szerepének meghatározása. Az iskola közösségi prevenciós feladatkörének értelmezése és ehhez módszertani ismeretek nyújtása.

Tematika:
Az iskolai nevelés társadalmi feladata
Az iskola és a család feladat- és felelősség-megosztás a nevelésben
Más szocializációs ágensek: kortárscsoport, helyi közösség, média szerepe a szocializációban
A szocioökonómiai státus és a hátrányos helyzet
Módszerek, programok, eszközök az esélyteremtésre
A veszélyeztetettség fogalma, jellegzetes formái
Az iskolai gyermekvédelem feladatai: felismerés és prevenció
A gyermekvédelem rendszere – együttműködés a professzionális gyermekvédelem aktoraival
Közösségi prevenciós programok tervezése és megvalósítása

4. Esetmegbeszélő csoport

Az esetelemző csoport célja:
A résztvevők saját eseteinek elemzése, megoldásközpontú szemlélettel történő feldolgozása Az osztályteremben zajló interakciók elemzésének gyakorlása, a szakmai kommunikáció, a pedagógiai-pszichológiai tudatosság erősítése. Kiemelt megközelítés a helyzetek kommunikációs szinten történő elemzése és a csoporttagok reflektivitásának fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, szülőkkel való konfliktusok megoldásközpontú megközelítésű feldolgozása.

Tematika:
Az esetelemzési gyakorlat nem írható le a hagyományos tantárgyi tematikákhoz hasonlóan, mert a foglalkozások tartalma előre nem határozható meg.
Az esetelemző gyakorlaton a résztvevők személyes élményeinek feldolgozása történik, előzetes felkészülés utáni egyéni esetbemutatáshoz kapcsoltan. A csoport segít az egyéni problémák támogató megbeszélésében, a pozitív tapasztalatok megosztásában, a saját munkára történő reflektálás gyakorlásában, az egymástól tanulásban. Modellez egy olyan helyzetet, amely megerősíti a szakmai kommunikáció iránti igényt, mivel a problémák megbeszélése megoldásközpontú megközelítéssel történik.
Az esetelemző gyakorlat kiscsoportos lélektani munka keretében zajlik, így mind a verbális, mind a dramatikus módszerek alkalmazása elfogadott. A csoportmunka módszerspecifikusságát, vagy integráltságát a csoportvezető képzettsége határozza meg.

5. A szociális kompetenciák fejlesztése

A témakör oktatásának célja:
A szociális kompetenciákkal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása, az osztályfőnök sajátos szerepének tudatosítása a szociális kompetenciák fejlesztésében. A szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tananyagok és módszerek megismertetése, a használatukkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal való szembesítés.

Tematika:
A kompetencialapú fejlesztés elméleti kérdései
A szociális kompetenciák helye a kulcskompetenciák között
A szociális kompetencia fejlesztésének koncepcionális kérdései
A szociális kompetencia fejlesztését célzó programtantervek
A modulrendszerű fejlesztés sajátosságai, néhány elkészült modul bemutatása
A szociális kompetenciák fejlesztésének módszertani alapelvei
A szociális kompetenciák fejlesztésének helyi feltételei
A fejlesztés megvalósítása különböző helyszíneken, közösségi projektek
A szociális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok

6. Kommunikációs és önismereti csoport

A csoport célja:
Csoportos lélektani munka keretében a résztvevők kapcsolati érzékenységének fokozása, érzelmi stabilitásuk növelése, az elfogadás, empátia, kongruencia képességek fejlesztése, önismereti érdeklődésük felkeltése, a pedagógusmesterséghez mozgósítható személyiségi eszközeik tudatosítása, a kapcsolati minőségek jelentőségének megerősítése.

Tematika:
Az önismereti és kommunikációfejlesztő gyakorlat alkalmat ad a csoportdinamikai törvényszerűségek saját élményen keresztüli megtapasztalására és arra, hogy az egyének a hétköznapi társas helyzetekben megszokottnál mélyebb és hasznosíthatóbb visszajelzést kapjanak a saját viselkedésükről, amelyekkel bővíthetik a magukról kialakított ismereteiket.
A csoport segít tagjainak: átélni, kifejezni érzéseiket, visszajelzést kapni önmagukról, tudatosítani azt, hogy milyen benyomást keltenek másokban, feltárni önmagukat és átélni a csoportba bevonódás érzését.
A csoport tagjai a professzionális kommunikáció elemeit strukturált gyakorlatok alkalmazásával gyakorolják.
Minden csoportnak megvan a maga sajátos szerkezete, dinamikája, jól körülírható jelenségei, így a foglalkozások tartalma folyamatosan alakul, nem írható le előre.

7. Csoportvezetői készségek

A témakör oktatásának célja:
A témához kapcsolódó csoportlélektani alapismeretek nyújtása. Az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása az osztály mint csoport fejlődésével és működésével kapcsolatban. Élmények és tapasztalatok nyújtása a csoport és a vezető egymásra hatásával kapcsolatban. Személyes és társas kompetenciák fejlesztése.

Tematika:
A csoport fogalma, az osztály mint csoport
A csoport fejlődésének szakaszai
Jellegzetes vezetői magatartások
Jellegzetes csoportszerepek
A csoport működésének zavarai és a lehetséges intervenció
Sajátélményű gyakorlatok a csoportszerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a vezetői szerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a csoportműködés zavarairól

8. Nevelési vizsgálatok

A témakör oktatásának célja:
A diagnosztizáló és a fejlesztő értékelés közötti különbség tudatosítása. A nevelési vizsgálatok elméleti hátterének elsajátítása. A tanulók és a tanulócsoportok megismerését, a pedagógiai folyamat tudatosítását segítő vizsgálati módszerek és eljárások megismerése, alkalmazásuk élményszerű megtapasztalása.

Tematika:
A nevelési vizsgálatok elméleti háttere, alapelvei
A tanulócsoport helyzetének diagnosztizálása
Folyamatkövető módszerek
Egyéni és csoportos interjú
Jelenismereti vizsgálatok, értékvizsgálatok
Kérdőívek, tesztek
Saját vizsgálati terv készítése
Vizsgálat elvégzése saját terepen, kiscsoportos konzultáció

(A tematikát Szekszárdi Júlia, Földes Petra és Sallai Éva állították össze.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek