OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. június 12.
» Hozzászólások (0)

Osztályfőnöki munka a pedagógus szakvizsgán

Az ELTE pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén belül – nagy örömünkre – választható terület lett az osztályfőnöki munkára való felkészítés. A tematika 100 órát (40 óra elmélet + 60 óra gyakorlat) fordít erre a kérdéskörre. A tematikát egyesületünk munkacsoportja állította össze.

A teljes osztályfőnöki program elérhető a Tantárgypedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban című fejezet részeként az ELTE honlapján (word-dokumentum).

A pedagógus szakvizsgára július 1-ig lehet jelentkezni.

Tájékoztatást ad:
Dr. H. Nagy Anna
Cím: 1075 Bp., Kazinczy u. 23-27. I. em. 106.
Tel.: (1) 461-45-00/3856
Email: tatok[kukac]ppk[pont]elte[pont]hu

A tárgyalt témakörök célja és tartalma
(A tematika rövidített változata)

1. Korszerű szakmai ismeretek, új kutatási eredmények

A témakör oktatásának célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a pedagógia és a társtudományok legújabb kutatási eredményeivel, és mérlegeljék, hogy ezekből mit tudnak hasznosítani saját pedagógiai gyakorlatukban.

Tematika:
Az iskolai neveléssel foglalkozó pedagógiai kutatások
Nevelésszociológiai kutatások
Csoportlélektani kutatások
Az iskolai neveléshez kapcsolódó szakmai viták

2. Az osztályfőnöki szerep

A témakör oktatásának célja:
Megismertetni a résztvevőkkel az osztályfőnöki szerep tartalmának történelmi alakulását, szembesíteni őket jelenlegi állapotával és lehetséges perspektíváival, tudatosítani az osztályfőnök helyét az egyes intézmények pedagógiai rendszerében. Áttekinteni az osztályfőnök személyes és intézményi kapcsolatrendszerét, az osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódó jellegzetes probléma- és konfliktushelyzeteket, illetve ezek kezelésének stratégiáit.

Tematika:
Az osztályfőnöki szerep megjelenése a magyar nevelésügyben (1849. Organisationsentwurf)
A szerep tartalmának változásai a történelem során
Az osztályfőnöki óra tartalmi és műfaji változásai
Az osztályfőnökség kodifikációjának megszűnése és ennek gyakorlati következményei
Az osztályfőnöki szerep jelenlegi tartalma, hagyományos és új elemei
Alternatív megoldások az osztályfőnökség által lefedett szakmaiság érvényesítésére
Az osztályfőnök helye az iskola pedagógiai rendszerében
Kapcsolatok és konfliktusok a tanulókkal, tanulócsoportokkal, pedagógusokkal, iskolavezetőkkel, szülőkkel, más szakmák képviselőivel
Probléma- és konfliktushelyzetek, ezek kezelésének stratégiái
Az osztályfőnök szerepe és felelőssége az osztálynak mint szocializációs közegnek a mobilizálásában az egyes tanulók szocializációjának érdekében

3. A nevelés társadalmi környezete

A témakör oktatásának célja:
Bevezető ismeretek nyújtása a társadalmi jelenségek és egyéni tanulói esélyek összekapcsolásához; a gyermeket a társadalomban érő nevelőhatások rendszerének áttekintése és értelmezése, az ebből adódó pedagógiai konzekvenciák levonása; hátrányos helyzet az iskolában.
A professzionális gyermekvédelem intézményrendszerének áttekintő megismerése, és az iskola ebben betöltött szerepének meghatározása. Az iskola közösségi prevenciós feladatkörének értelmezése és ehhez módszertani ismeretek nyújtása.

Tematika:
Az iskolai nevelés társadalmi feladata
Az iskola és a család feladat- és felelősség-megosztás a nevelésben
Más szocializációs ágensek: kortárscsoport, helyi közösség, média szerepe a szocializációban
A szocioökonómiai státus és a hátrányos helyzet
Módszerek, programok, eszközök az esélyteremtésre
A veszélyeztetettség fogalma, jellegzetes formái
Az iskolai gyermekvédelem feladatai: felismerés és prevenció
A gyermekvédelem rendszere – együttműködés a professzionális gyermekvédelem aktoraival
Közösségi prevenciós programok tervezése és megvalósítása

4. Esetmegbeszélő csoport

Az esetelemző csoport célja:
A résztvevők saját eseteinek elemzése, megoldásközpontú szemlélettel történő feldolgozása Az osztályteremben zajló interakciók elemzésének gyakorlása, a szakmai kommunikáció, a pedagógiai-pszichológiai tudatosság erősítése. Kiemelt megközelítés a helyzetek kommunikációs szinten történő elemzése és a csoporttagok reflektivitásának fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, szülőkkel való konfliktusok megoldásközpontú megközelítésű feldolgozása.

Tematika:
Az esetelemzési gyakorlat nem írható le a hagyományos tantárgyi tematikákhoz hasonlóan, mert a foglalkozások tartalma előre nem határozható meg.
Az esetelemző gyakorlaton a résztvevők személyes élményeinek feldolgozása történik, előzetes felkészülés utáni egyéni esetbemutatáshoz kapcsoltan. A csoport segít az egyéni problémák támogató megbeszélésében, a pozitív tapasztalatok megosztásában, a saját munkára történő reflektálás gyakorlásában, az egymástól tanulásban. Modellez egy olyan helyzetet, amely megerősíti a szakmai kommunikáció iránti igényt, mivel a problémák megbeszélése megoldásközpontú megközelítéssel történik.
Az esetelemző gyakorlat kiscsoportos lélektani munka keretében zajlik, így mind a verbális, mind a dramatikus módszerek alkalmazása elfogadott. A csoportmunka módszerspecifikusságát, vagy integráltságát a csoportvezető képzettsége határozza meg.

5. A szociális kompetenciák fejlesztése

A témakör oktatásának célja:
A szociális kompetenciákkal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása, az osztályfőnök sajátos szerepének tudatosítása a szociális kompetenciák fejlesztésében. A szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tananyagok és módszerek megismertetése, a használatukkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal való szembesítés.

Tematika:
A kompetencialapú fejlesztés elméleti kérdései
A szociális kompetenciák helye a kulcskompetenciák között
A szociális kompetencia fejlesztésének koncepcionális kérdései
A szociális kompetencia fejlesztését célzó programtantervek
A modulrendszerű fejlesztés sajátosságai, néhány elkészült modul bemutatása
A szociális kompetenciák fejlesztésének módszertani alapelvei
A szociális kompetenciák fejlesztésének helyi feltételei
A fejlesztés megvalósítása különböző helyszíneken, közösségi projektek
A szociális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok

6. Kommunikációs és önismereti csoport

A csoport célja:
Csoportos lélektani munka keretében a résztvevők kapcsolati érzékenységének fokozása, érzelmi stabilitásuk növelése, az elfogadás, empátia, kongruencia képességek fejlesztése, önismereti érdeklődésük felkeltése, a pedagógusmesterséghez mozgósítható személyiségi eszközeik tudatosítása, a kapcsolati minőségek jelentőségének megerősítése.

Tematika:
Az önismereti és kommunikációfejlesztő gyakorlat alkalmat ad a csoportdinamikai törvényszerűségek saját élményen keresztüli megtapasztalására és arra, hogy az egyének a hétköznapi társas helyzetekben megszokottnál mélyebb és hasznosíthatóbb visszajelzést kapjanak a saját viselkedésükről, amelyekkel bővíthetik a magukról kialakított ismereteiket.
A csoport segít tagjainak: átélni, kifejezni érzéseiket, visszajelzést kapni önmagukról, tudatosítani azt, hogy milyen benyomást keltenek másokban, feltárni önmagukat és átélni a csoportba bevonódás érzését.
A csoport tagjai a professzionális kommunikáció elemeit strukturált gyakorlatok alkalmazásával gyakorolják.
Minden csoportnak megvan a maga sajátos szerkezete, dinamikája, jól körülírható jelenségei, így a foglalkozások tartalma folyamatosan alakul, nem írható le előre.

7. Csoportvezetői készségek

A témakör oktatásának célja:
A témához kapcsolódó csoportlélektani alapismeretek nyújtása. Az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása az osztály mint csoport fejlődésével és működésével kapcsolatban. Élmények és tapasztalatok nyújtása a csoport és a vezető egymásra hatásával kapcsolatban. Személyes és társas kompetenciák fejlesztése.

Tematika:
A csoport fogalma, az osztály mint csoport
A csoport fejlődésének szakaszai
Jellegzetes vezetői magatartások
Jellegzetes csoportszerepek
A csoport működésének zavarai és a lehetséges intervenció
Sajátélményű gyakorlatok a csoportszerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a vezetői szerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a csoportműködés zavarairól

8. Nevelési vizsgálatok

A témakör oktatásának célja:
A diagnosztizáló és a fejlesztő értékelés közötti különbség tudatosítása. A nevelési vizsgálatok elméleti hátterének elsajátítása. A tanulók és a tanulócsoportok megismerését, a pedagógiai folyamat tudatosítását segítő vizsgálati módszerek és eljárások megismerése, alkalmazásuk élményszerű megtapasztalása.

Tematika:
A nevelési vizsgálatok elméleti háttere, alapelvei
A tanulócsoport helyzetének diagnosztizálása
Folyamatkövető módszerek
Egyéni és csoportos interjú
Jelenismereti vizsgálatok, értékvizsgálatok
Kérdőívek, tesztek
Saját vizsgálati terv készítése
Vizsgálat elvégzése saját terepen, kiscsoportos konzultáció

(A tematikát Szekszárdi Júlia, Földes Petra és Sallai Éva állították össze.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek