OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. június 12.
» Hozzászólások (0)

Osztályfőnöki munka a pedagógus szakvizsgán

Az ELTE pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésén belül – nagy örömünkre – választható terület lett az osztályfőnöki munkára való felkészítés. A tematika 100 órát (40 óra elmélet + 60 óra gyakorlat) fordít erre a kérdéskörre. A tematikát egyesületünk munkacsoportja állította össze.

A teljes osztályfőnöki program elérhető a Tantárgypedagógiai kérdések az iskolai gyakorlatban című fejezet részeként az ELTE honlapján (word-dokumentum).

A pedagógus szakvizsgára július 1-ig lehet jelentkezni.

Tájékoztatást ad:
Dr. H. Nagy Anna
Cím: 1075 Bp., Kazinczy u. 23-27. I. em. 106.
Tel.: (1) 461-45-00/3856
Email: tatok[kukac]ppk[pont]elte[pont]hu

A tárgyalt témakörök célja és tartalma
(A tematika rövidített változata)

1. Korszerű szakmai ismeretek, új kutatási eredmények

A témakör oktatásának célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a pedagógia és a társtudományok legújabb kutatási eredményeivel, és mérlegeljék, hogy ezekből mit tudnak hasznosítani saját pedagógiai gyakorlatukban.

Tematika:
Az iskolai neveléssel foglalkozó pedagógiai kutatások
Nevelésszociológiai kutatások
Csoportlélektani kutatások
Az iskolai neveléshez kapcsolódó szakmai viták

2. Az osztályfőnöki szerep

A témakör oktatásának célja:
Megismertetni a résztvevőkkel az osztályfőnöki szerep tartalmának történelmi alakulását, szembesíteni őket jelenlegi állapotával és lehetséges perspektíváival, tudatosítani az osztályfőnök helyét az egyes intézmények pedagógiai rendszerében. Áttekinteni az osztályfőnök személyes és intézményi kapcsolatrendszerét, az osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódó jellegzetes probléma- és konfliktushelyzeteket, illetve ezek kezelésének stratégiáit.

Tematika:
Az osztályfőnöki szerep megjelenése a magyar nevelésügyben (1849. Organisationsentwurf)
A szerep tartalmának változásai a történelem során
Az osztályfőnöki óra tartalmi és műfaji változásai
Az osztályfőnökség kodifikációjának megszűnése és ennek gyakorlati következményei
Az osztályfőnöki szerep jelenlegi tartalma, hagyományos és új elemei
Alternatív megoldások az osztályfőnökség által lefedett szakmaiság érvényesítésére
Az osztályfőnök helye az iskola pedagógiai rendszerében
Kapcsolatok és konfliktusok a tanulókkal, tanulócsoportokkal, pedagógusokkal, iskolavezetőkkel, szülőkkel, más szakmák képviselőivel
Probléma- és konfliktushelyzetek, ezek kezelésének stratégiái
Az osztályfőnök szerepe és felelőssége az osztálynak mint szocializációs közegnek a mobilizálásában az egyes tanulók szocializációjának érdekében

3. A nevelés társadalmi környezete

A témakör oktatásának célja:
Bevezető ismeretek nyújtása a társadalmi jelenségek és egyéni tanulói esélyek összekapcsolásához; a gyermeket a társadalomban érő nevelőhatások rendszerének áttekintése és értelmezése, az ebből adódó pedagógiai konzekvenciák levonása; hátrányos helyzet az iskolában.
A professzionális gyermekvédelem intézményrendszerének áttekintő megismerése, és az iskola ebben betöltött szerepének meghatározása. Az iskola közösségi prevenciós feladatkörének értelmezése és ehhez módszertani ismeretek nyújtása.

Tematika:
Az iskolai nevelés társadalmi feladata
Az iskola és a család feladat- és felelősség-megosztás a nevelésben
Más szocializációs ágensek: kortárscsoport, helyi közösség, média szerepe a szocializációban
A szocioökonómiai státus és a hátrányos helyzet
Módszerek, programok, eszközök az esélyteremtésre
A veszélyeztetettség fogalma, jellegzetes formái
Az iskolai gyermekvédelem feladatai: felismerés és prevenció
A gyermekvédelem rendszere – együttműködés a professzionális gyermekvédelem aktoraival
Közösségi prevenciós programok tervezése és megvalósítása

4. Esetmegbeszélő csoport

Az esetelemző csoport célja:
A résztvevők saját eseteinek elemzése, megoldásközpontú szemlélettel történő feldolgozása Az osztályteremben zajló interakciók elemzésének gyakorlása, a szakmai kommunikáció, a pedagógiai-pszichológiai tudatosság erősítése. Kiemelt megközelítés a helyzetek kommunikációs szinten történő elemzése és a csoporttagok reflektivitásának fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, szülőkkel való konfliktusok megoldásközpontú megközelítésű feldolgozása.

Tematika:
Az esetelemzési gyakorlat nem írható le a hagyományos tantárgyi tematikákhoz hasonlóan, mert a foglalkozások tartalma előre nem határozható meg.
Az esetelemző gyakorlaton a résztvevők személyes élményeinek feldolgozása történik, előzetes felkészülés utáni egyéni esetbemutatáshoz kapcsoltan. A csoport segít az egyéni problémák támogató megbeszélésében, a pozitív tapasztalatok megosztásában, a saját munkára történő reflektálás gyakorlásában, az egymástól tanulásban. Modellez egy olyan helyzetet, amely megerősíti a szakmai kommunikáció iránti igényt, mivel a problémák megbeszélése megoldásközpontú megközelítéssel történik.
Az esetelemző gyakorlat kiscsoportos lélektani munka keretében zajlik, így mind a verbális, mind a dramatikus módszerek alkalmazása elfogadott. A csoportmunka módszerspecifikusságát, vagy integráltságát a csoportvezető képzettsége határozza meg.

5. A szociális kompetenciák fejlesztése

A témakör oktatásának célja:
A szociális kompetenciákkal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása, az osztályfőnök sajátos szerepének tudatosítása a szociális kompetenciák fejlesztésében. A szociális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tananyagok és módszerek megismertetése, a használatukkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal való szembesítés.

Tematika:
A kompetencialapú fejlesztés elméleti kérdései
A szociális kompetenciák helye a kulcskompetenciák között
A szociális kompetencia fejlesztésének koncepcionális kérdései
A szociális kompetencia fejlesztését célzó programtantervek
A modulrendszerű fejlesztés sajátosságai, néhány elkészült modul bemutatása
A szociális kompetenciák fejlesztésének módszertani alapelvei
A szociális kompetenciák fejlesztésének helyi feltételei
A fejlesztés megvalósítása különböző helyszíneken, közösségi projektek
A szociális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok

6. Kommunikációs és önismereti csoport

A csoport célja:
Csoportos lélektani munka keretében a résztvevők kapcsolati érzékenységének fokozása, érzelmi stabilitásuk növelése, az elfogadás, empátia, kongruencia képességek fejlesztése, önismereti érdeklődésük felkeltése, a pedagógusmesterséghez mozgósítható személyiségi eszközeik tudatosítása, a kapcsolati minőségek jelentőségének megerősítése.

Tematika:
Az önismereti és kommunikációfejlesztő gyakorlat alkalmat ad a csoportdinamikai törvényszerűségek saját élményen keresztüli megtapasztalására és arra, hogy az egyének a hétköznapi társas helyzetekben megszokottnál mélyebb és hasznosíthatóbb visszajelzést kapjanak a saját viselkedésükről, amelyekkel bővíthetik a magukról kialakított ismereteiket.
A csoport segít tagjainak: átélni, kifejezni érzéseiket, visszajelzést kapni önmagukról, tudatosítani azt, hogy milyen benyomást keltenek másokban, feltárni önmagukat és átélni a csoportba bevonódás érzését.
A csoport tagjai a professzionális kommunikáció elemeit strukturált gyakorlatok alkalmazásával gyakorolják.
Minden csoportnak megvan a maga sajátos szerkezete, dinamikája, jól körülírható jelenségei, így a foglalkozások tartalma folyamatosan alakul, nem írható le előre.

7. Csoportvezetői készségek

A témakör oktatásának célja:
A témához kapcsolódó csoportlélektani alapismeretek nyújtása. Az elmélet és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása az osztály mint csoport fejlődésével és működésével kapcsolatban. Élmények és tapasztalatok nyújtása a csoport és a vezető egymásra hatásával kapcsolatban. Személyes és társas kompetenciák fejlesztése.

Tematika:
A csoport fogalma, az osztály mint csoport
A csoport fejlődésének szakaszai
Jellegzetes vezetői magatartások
Jellegzetes csoportszerepek
A csoport működésének zavarai és a lehetséges intervenció
Sajátélményű gyakorlatok a csoportszerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a vezetői szerepekről
Sajátélményű gyakorlatok a csoportműködés zavarairól

8. Nevelési vizsgálatok

A témakör oktatásának célja:
A diagnosztizáló és a fejlesztő értékelés közötti különbség tudatosítása. A nevelési vizsgálatok elméleti hátterének elsajátítása. A tanulók és a tanulócsoportok megismerését, a pedagógiai folyamat tudatosítását segítő vizsgálati módszerek és eljárások megismerése, alkalmazásuk élményszerű megtapasztalása.

Tematika:
A nevelési vizsgálatok elméleti háttere, alapelvei
A tanulócsoport helyzetének diagnosztizálása
Folyamatkövető módszerek
Egyéni és csoportos interjú
Jelenismereti vizsgálatok, értékvizsgálatok
Kérdőívek, tesztek
Saját vizsgálati terv készítése
Vizsgálat elvégzése saját terepen, kiscsoportos konzultáció

(A tematikát Szekszárdi Júlia, Földes Petra és Sallai Éva állították össze.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek