OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. szeptember 29.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
   

Szekszárdi Júlia

Írott és íratlan szabályok

A konfliktusok az iskolai élet természetes részei, számuk napjainkban érzékelhetően megsokszorozódott. Igen sok feszültséggel jár – többek között – a szabályok betartatása a gyerekekkel. Kérdéses, hogy mennyi energiát érdemes befektetni csupán azért, hogy kivegyék a piercinget, ne fessék magukat az iskolában, hagyják a hajukat a maga természetes színében, tekintsenek el a műköröm használatától, stb.

„Úgy tűnik, nemcsak a makro-, de a mikrokörnyezetünkből is eltűnt az íratlan szabályok tisztelete. De menjünk tovább. Más lett az életük. Igen, az akceleráció. Mennyit beszéltünk már ennek veszélyeiről, ám milyen keveset is tudunk tenni ellene! Vagy talán semmit. Óriási erőfeszítéssel egy kicsit lehet késleltetni az első szemceruza, piff-puff kazetta, márkás cipő vagy mellimplantátum idő előtti megvásárlását, de ne áltassuk magunkat: hiába a sok mese, a rongybaba, előbb-utóbb a mi gyerekeink is (majdnem) úgy élnek, választanak, beszélnek, mint a többiek.” (Federmayer Katalin: Mitől lesz jó pedagógus a tanár. Élet és Irodalom, 2007. szeptember 18.)

Nézem a bájos 15 éves kislány feketére keretezett szemét, és nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem:

– Mondd, a tanárok nem tiltják, hogy sminkeld magadat?

– De, igen. Az osztályfőnök szólt. Azt mondta, hogy felőle az iskolán kívül úgy nézünk ki, ahogyan akarunk, de az iskolában ezt nem tűri.

– Akkor miért csinálod mégis?

– Nemcsak én csinálom, hanem az összes lány.

– Mindenki kivétel nélkül?

– 17 lány van az osztályban, öten nem sminkelnek, de a többiek mind.

– És a többi tanár mit szól?

– Őket nem zavarja, nem is beszélnek róla. Csak arra figyelnek, ami a tantárgyukkal kapcsolatos.

– Érdemes emiatt hadakozni az osztályfőnökkel? Olyan fontos az a smink?

– Már hogyne lenne fontos, hogy néznék ki nélküle?

– Szerintem egészen jól. Ha majd dolgozni fogsz, akkor is előfordulhat, hogy előírják a munkahelyeden, hogy milyen ruhát viselhetsz, általában hogy kell kinézned. Akkor is a saját fejed után mész?

– Az egészen más! A tanároknak nincs joguk beleszólni ebbe. Nincs benne a házirendben. Direkt megnéztük. Persze van olyan lány, aki az ofő óráján azért letöröli a festéket, és amikor vége az órának, újra kifesti magát.

IllusztrációHol van már saját diákkorom nyakig begombolt, kötelező szabású, fehér galléros iskolaköpenye! És milyen megmosolyogtató az az ádáz küzdelem, amit már mint tanár voltam kénytelen vívni azért, hogy gyerekeink iskolaköpenyt viseljenek. Bármilyet, csak köpeny legyen, mert az az előírás. (Sok értelme nem volt, hiszen nem védte a ruhát, és nem előzte meg a divatbemutatót, mert a többség a táskájába gyűrve hozta, vitte, és csak akkor vette fel, ha végképp elkerülhetetlen volt.) Az akkori helyzethez képest valóban szédítőek az utóbbi évtizedek változásai. Nem csoda, hogy a pedagógusok gyakran tanácstalanok, nehezen tudják eldönteni, hogy mit tegyenek szóvá, és mit nem, mihez kezdjenek a törvény által is szentesített diákjogokkal, amelyek gyakori emlegetése a pedagógusok többségében teljes tanácstalansághoz, elbizonytalanodáshoz vezet. A kislánynak tehát joga van a sminkhez, akit meg ez zavar, az ne nézzen oda, úgyis hiába szól.

Nézzünk egy másik példát.

Kérdés és válasz az OFOE mentálhigiénés tanácsadójából

Kérdés: Tisztelt Tanácsadó! Gimnáziumi osztályfőnök vagyok. Egyik lány tanítványom, most 16 éves, hetek óta egy feltűnő piercinget visel az ajkában. Visszataszító látványnak tartom. Azt mondja, hogy neki tetszik, és nem szeretné kivenni. A szülei is engedik. Mivel iskolánkban rajta kívül senki nem visel testékszert, igazgatóm utasított, hogy vetessem ki a gyerekkel, mert benne van a házirendünkben, hogy balesetveszélyes ékszereket nem szabad viselni. A kislány szerint nem balesetveszélyes. Kérdésem: Nem szeretném megsérteni a diákom személyiségi jogait, de azt se akarom, hogy csúfolják emiatt. Okos, értelmes gyerek, de valamiért most szüksége van erre a feltűnésre. Sokat beszélgettem vele erről, de nem tudtam meggyőzni. Mit tegyek? Köszönettel várom válaszát. K.Károly

--

Válasz: Kedves Károly! A kamaszkor pontosan arról szól, hogy a fiatalok szerepeket próbálgatnak, és ehhez sok esetben a külső megváltozása is hozzá tartozik (fekete ruha, extrém hajviselet, piercing). Keresik önmagukat, próbálják kialakítani az identitásukat. És ez persze nem mindig tetszetős. Jól látja, szüksége van rá, mert ő most ettől más, ettől tűnik ki, és így intene búcsút a gyermekkorának.

Nem tartom jó ötletnek, hogy kötelezzék arra, vegye ki; de ezt látja is, hiszen kérés ellenére sem tette meg. És egészen addig nem fogja megtenni, amíg ezt a felnőttek kérik tőle... hiszen pontosan ellenük lázad. És ez így van jól, mert most ez a dolga.

Az lehet indok, hogy a piercing viselése balesetveszélyes, de nem minden élethelyzetben. Ha ez testnevelésórára vonatkozik, akkor még érthető is lehet. De a gyerek számára is egyértelmű, hogy nem erről van szó.

Engedjék, hogy az legyen, aki lenne szeretne. Magának kell megtapasztalnia, miben tud komfortosan mozogni, hogyan érzi jól magát. Adjanak időt neki.

Peer Krisztina

Itt ismét kamaszgyerekek és ismét lányok a problémát okozó diákok. Valódi problémáról, igazi konfliktusról van itt szó? Vagy értsünk egyet a Tanácsadó pszichológusával, aki szerint jobb, ha hagyjuk, hogy a serdülő maga döntsön a külső megjelenését illetően? Az ifjú generáció mindig is kereste a lázadás aktuális formáit, és az idősebbek idegeit szinte mindig sikerült is felborzolnia meghökkentő divatjelenségekkel. Hajdanában a hosszú hajat tiltották (a Beatlesek és az Illés vagy az Omega együttes külseje sem számított a maguk ifjúsága idején elfogadottnak), most meg a testékszer, a csiricsáréra festett (színét gyakran változtató) haj meg a smink vagy a tetoválás révén fejezi az ifjúság egy része önmagát. Kérdéses, hogy mennyi energiát érdemes befektetni csupán azért, hogy kivegyék azt a piercinget, az iskolában ne fessék magukat, hagyják a hajukat a maga természetes színében, tekintsenek el a műköröm használatától, és a többi. Ha az iskola képes – demokratikus keretek között, a diákönkormányzat bevonásával – olyan működőképes szabályokat kialakítani, amelyeket a gyerekek nem csupán betartanak, hanem egymással is képesek betartatni, akkor talán elérhető legalábbis a külsőségek korlátok között tartása.

Úgy gondolom, ezek olyan ügyek, amelyekért nem érdemes kiásni a csatabárdot. Hiszen akadnak ezeknél valódibb, komolyabb problémák is.

(Részlet az Új utak és módok című kötetből. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2008. 16–18. oldal)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

oszi | 2011. szeptember 2.
Szerintem a tinik a tarsadalmi helyzet nyomasara sose fognak huek lenni a kotelezo dolgok betartasara Ha mar jog allam van,a tanarok dolga az oktatas es nem a megbelyegzes,alarendeltsegi erzet ervenyre hozasa.
Dani | 2011. június 15.
Szerintem mindenki abba jar iskolaba amiben akar es ahogyan akar. A tinik probalnak masok lenni. Hogy ne legyen mindenki ugyanolyan. Ezt en tamogatom egy bizonyos szintig. Mindenki azt mondja nekik: Legyen szemelyiseged!. Csak az ilyen dolgokkal tudnak kitunni a sorbol...ruha,smink,haj, piercing stb.
Borika | 2009. április 22.
Néhány éve nekem is van egy diszkrét orrbavalóm. Így tanítok. Nem hiszem, hogy ezen múlna egy ember értékrendje...
Bumm | 2009. április 8. | bumm[kukac]muvesz[pont]hu
Sokan a fekete ruhával, fekete hajjal, piercingekkel jönnek, és a diszkós picsákat már észre sem veszik, akiknek a "májvipre" felrakott képeiken félig kilóg a mellük, a fenekük...
Ez nem nagyobb probléma, mint egy átkozott testékszer?
Barics Vanda | 2008. december 21. | baba912[kukac]vipmail[pont]hu
Szerintem nem érdemes a gyereknek(még én is az vagyok,16 éves)mondani,hogy ilyen,és ilyen ne legyen,mert annál jobban fogja azt csinálni,amire kérték,hogy ne csinálja!Magam is iylen vagyok:D
Szekszárdi Juli | 2008. október 19.
Kedves "tannéni"!Érdekelne, hogy miről akartok egyezkedni a gyerek mamájával. Eszerint a mama a gyereke akarata ellenére erőlteti a fülbevalót?
tannéni | 2008. október 19.
Piercing, fiúnál fülbevaló. Első osztályos gyermekről van szó. Egyik osztálytársa ki is tépte egyszer már a füléből, ő maga sem igazán szereti, néha valaki kiveszi neki. Az édesanyja újra és újra visszateszi. A fiú elviseli. Nem ez az igazi gond vele, tehát mi is elviseljük a fülében. Már a többiek sem csúfolják. Szeretnénk az anyával szót érteni.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori...
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
--
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrev...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb:...
(Forrás: válaszonline.hu)
--
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyars...
(Forrás: infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek