OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. október 15.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

„Egyre nagyobb kincs az olyan tanár, aki szereti, amit csinál”

Hogyan látja egy mai kamasz az iskola világát? Miként vélekedik kortársairól, tanárairól, szüleiről? A koloknet.hu folyamatosan közöl részleteket egy 17 éves gimnazista, bizonyos Benjámin naplójából. A fiú nem a saját nevén szerepel, de létező, hús-vér diák, akinek írásait senki sem cenzúrázza. Véleményével nem kell feltétlenül egyetérteni, de mindenképpen oda kell figyelni, és természetesen célszerű reflektálni rá. A Kölöknet részben ebből a célból létrehozott egy fórumot, egy virtuális tanárit, ahol szülők, pedagógusok és természetesen diákok cserélhetnek eszmét egymással.

Milyen a jó tanár?

Az iskolai éveim során elég gyorsan rájöttem, hogy vannak jó, és vannak rossz tanárok (sajnos utóbbiból többet ismertem). A rossz tanárok sem egyformák, vannak akik csak tanítani nem tudnak, mások még rendet tartani sem. Gimnáziumban kicsit több az olyan pedagógus, aki kihasználja az erejét, de persze vannak jó tanárok is.

Mitől rossz?

Nem tud tanítani

Van olyan tanár, aki a diák szemével nézve egyszerűen nem tud tanítani. Nem a tudásával van a probléma, hanem több mint valószínű, hogy a módszereivel vagy a kisugárzásával. Úgy érzem, nem velünk foglalkozik, hanem azzal, hogy időben befejezze az órára szánt tananyagot. Lehangoló érzés, mikor nem vagyok az óra része, hanem csak kívülről figyelek. Nem magyaráz jól, vagy nem ír a táblára semmit. Nem áll meg, hanem az egész órát végigbeszéli. Rosszabb esetben még figyelni sem tudok az előadásmód monotonsága miatt. Idővel az ilyen tanár tárgyai elvesztik jelentőségüket. Sokszor a diákok más órára tanulnak, miközben a tanár szinte csak magának tartja az órát. Mindezek után számonkéri az anyagot, amit senki sem ért, és senkit sem érdekel. Természetesen a társaság fele egyesre írja a tesztet, mások nagy nehezen a hármas osztályzatot is megütik, az osztály legjobb tanulója pedig büszkén mutogatja épphogy elért négyesét. Végül mindig a diákok a hibásak, mondván, hogy „nem csak az órán kéne itt lenni, hanem otthon is elő kell venni az anyagot”. Hiába mondja az egész társaság egyhangúan, hogy nem tud tanítani. Nem történik semmi, a tanár nem változik, és a tantárgy marad a „felesleges” kategóriában.

Nem tud fegyelmezni

Néhány óra előtt a gyerekek nem a legutóbbi anyagrészt nézik át. Inkább arról beszélnek, hogy ezen az órán teljesen ki fogják készíteni a tanárt. Már amikor a terembe lép, elkezdődik a randalírozás. Egyesek papírgalacsinokat dobálnak társaik felé, mások szimplán csak trágár kifejezéseket ordibálnak, de a legsúlyosabb azoknak a csoportja, akik egyenesen vele kötözködnek. Ő megpróbál rendet teremteni, de egy idő után a tevékenysége átcsap komédiába. Mindenki nevet rajta, ő pedig láthatóan megalázottnak érzi magát. Ekkor egy fordulat szokott következni, amikor is elkéri néhány gyerek ellenőrzőjét. Csodák csodájára ezeknek az egyéneknek pont otthon maradt az ellenőrzője, így hát folytatódik a botrányos óra. Végezetül általában a tanár vagy összetörten leül a székére, vagy dühödten kirohan a teremből (harsány nevetés közepette). Természetesen arra senki sem gondol, hogy az az anyag, amely elméletileg ezen az órán került volna megtanulásra, esetleg hasznos lehetne, rosszabb esetben pedig muszáj lenne tudni.

A legrosszabb, amikor valaki se tanítani, se fegyelmezni nem tud. Óráján szinte mindig totális káosz uralkodik. Szerencsére ilyen pedagógust nem sokat ismertem.

Túlzottan szigorú

Egyes órákon sajnos nem arra figyelnek a tanulók, amiről az óra szól, hanem arra, hogy nehogy valami olyat tegyenek, ami miatt büntetést kaphatnak. Ilyenkor szinte tapintható a feszültség a levegőben. Nem tudni, miért, de azoktól a tanároktól, akiknél ilyen a hangulat, mindenki fél. Olyan kisugárzásuk van, ami egyszerűen hátborzongató. Mindezek mellett képesek rá, hogy diákokat alázzanak meg mindenki előtt. A pedagógus megjelenésekor még néhányan vakmerően szembeszállnak vele, de soha nem jönnek ki jól az ilyen szituációkból. Általában nevetségessé teszi őket a tanár. Az ilyen órákon általában síri csend van, de ennek ellenére a tananyagot senki nem tudja. Mikor az osztályfőnöknek panaszkodunk, a válasza, hogy „biztos nem csak egyoldalú ez a helyzet”. Természetesen, mikor bejön megnézni az órát, valahogy a hangulat megváltozik, és a tanár furcsa módon hirtelen kedvessé és törődővé válik. Végül a tanár soha nem hibás, mi pedig semmit nem fogunk fel az órai anyagból, mivel „mással” vagyunk elfoglalva.

A jó tanárok

Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a diákok egyetlen tanárt sem kedvelnek, de ez a feltételezés nem fedi a valóságot. Néhányukat már-már szeretjük. Remek érzés, amikor például az ember az osztályfőnökével jó kapcsolatban van. Nagyon megnyugtató, hogy van egy tanár, aki nem automatikusan azt feltételezi, ha panaszkodok neki, hogy valótlant állítok. Mások úgy meg tudják találni a közös hangot velünk, hogy egy-egy óra már egészen élvezetessé válik. Nagyszerű egy olyan órára visszagondolni otthon, amit élveztem és közben tanultam is valamit.

Ezek a pedagógusok remekül fegyelmeznek, de senkit sem aláznak meg. Érdekesen tanítanak, így az óra nem a túlélésről szól. Kiegyensúlyozottnak látszanak, és végül, de nem utolsósorban, nem vezetik le rajtunk a feszültségüket. Azokat a tantárgyakat, amiket ők tanítanak, mindenki szívesen tanulja, és általában tudja is. Az ilyen pedagógusból persze alig van, és ez elég szomorú. Lelombozó, amikor arra gondolok, hogy pillanatnyilag csupán a tantárgyak töredékét tanítják ilyen tanárok.

Jó tanár is sokféle van. Legfőképpen a diákokhoz való hozzáállásuk alapján lehet megkülönböztetni tanítási stílusukat. Én két csoportra tudom osztani őket.

Mitől jó?

Közel engedi magához a gyerekeket

Nem biztos, hogy mindenki egyaránt pozitívan gondol arra a tanárra, akit a gyerekek szinte már családtagnak tekintenek. Szerintem ez nagyszerű dolog. Tapasztalataim szerint az osztályfőnökök szoktak leginkább törődni a saját osztályukkal, de persze vannak kivételek. Mivel a tanárok ismerik egymást, így tudnak is segíteni a gyerekeknek a konfliktusok megoldásában. A diákok szeretik elmondani problémáikat más pedagógusokkal kapcsolatban, és egy bizonyos idő után ez természetessé válik. Egy ilyen tanár órája kellemes időtöltés (ha lehet így mondani). A tanulók felszabadultak, de mégsem zavarják meg az óra menetét. Megvan a felek között a kölcsönös tisztelet. Az órán gyakran helyet kap a humor, ami nagyon üdítő tud lenni. A tanár is érzékelhetően jól érzi magát, ami talán a legfontosabb, mert ez mindenre hatással van.

Képes tekintélyt parancsolni

Ez első hallásra egy rossz tanár tulajdonsága is lehetne, de igazából nem az. Ha rossz tanárokra gondolok, gyorsan rájövök, hogy valamilyen szinten mindegyikük elvesztette a tekintélyét (az is, akitől mindenki fél). Egy tekintélyt parancsoló tanárra mindenki felnéz. Nem úgy szólunk hozzá, mint aki egy szinten van velünk. Ő az, aki mindent tud a tárgyáról, és mindenben segít is. Magyarázatai benne ragadnak az ember elméjében, és nem kell kétszer megtanulni őket. Ha beszél, mindenki figyel, amennyire csak tud, mert neki minden szava értékes információ. Általában sok érdekes példát hoz fel az óráján a tananyaggal kapcsolatban, így még jobban érthető, amit mond. Egy ilyen tanárnál nincs helye a humornak, de nem is hiányzik. Ő nem úgy kezel már, mint egy gyereket, hanem úgy, mint egy felnőtt embert. A legtöbb diáknak sokat jelent, ha így állnak hozzá (ez főként a középiskolásokra jellemző).

Mindenkinek a szerencsén múlik, hogy milyen pedagógusokat kap. Biztosan minden iskolában más a helyzet. Sajnos a gyerekek nem maguknak választják meg a tanáraikat. Lehet, hogy valakinek pont az lenne a jó, aki a másiknak rossz. Egyre többször érzem (és egészen biztosan más is érzi), hogy néhányan nem igazán akarják átadni a tudásukat, éppen ezért egyre nagyobb kincs az olyan tanár, aki szereti, amit csinál.

J.B.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek