OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. október 27.
» Hozzászólások (9)

Sántha Balázs

Generációk

„Én azért szeretnék egy kicsit reménykedni. Azért biztosan vannak közöttünk »másféle« fiatalok is. Elkötelezettek, idealisták... Csak ők otthon alszanak, mert mennek dolgozni. Vagy színházban vannak (mondjuk, szerdán nem gyakran...), vagy könyvet olvasnak otthon. Vagy pont éjszakás műszakban dolgoznak. Mert a zajos kissebség mindig feltűnőbb. Azoknak sem tudjuk soha a nevét, akivel minden rendben van. Mert azzal nincs dolgunk. Ugye? Ugye? Ugye...?”
(rushhour kommentje)

A csütörtök éjszakák legalább olyan mozgalmasak, mint a péntekiek vagy a szombatiak. Ifjúságunk általában szerdáig bírja ki pia nélkül. Aztán tovább már nem. Szerda éjjel még nagyjából nyugi van, de csütörtökön ismét megtelik a város igazi zombikkal. Mintha muszáj volna, úgy sétafikálnak keresztül-kasul a főútvonalon lehajtott fejjel, zsebre dugott kézzel dülöngélve, vagy méretes pezsgősüveget, esetleg bádogdobozos sört szorongatva. Mikor rájuk jön, simán odavizelnek a zebrára, az aluljáró lépcsőre, a krikszkrakszokkal telegraffitizett ház falára és a járdákra, majd gyalogolnak tovább át a főúton vagy hosszában a villamos síneken. Az ember néha szól nekik, ekkor fel vannak háborodva. Aztán egy idő után már nem szól. Üsse csak el az éjszakai...!

A szórakozóhelyek közvetlen közelében nagy az élet. Görnyedt 18 évesek csereberélnek láthatatlan dolgokat kézből-kézbe és nyomkodják telefonjaikat. Van, aki ideges.

– Jöttök már? Vazz, itt várunk rátok! Figyelj! Ne szórakozzá’, nem errő’ vót szó!

Zebrán parkoló autó, benne csúnyán néző sofőrrel. Ő is felháborodik, mikor szól neki a rendőr. Mert ő valaki. Dúlva-fúlva arrébb gurul néhány métert. Mikor a járőrautó eltűnik, azért is visszaáll. Neki ne mondják meg, hova álljon! Talpasban iszogató egyetemisták egyetértően vigyorognak felé. Igaza van az autósnak: miért ne állhatna oda, ahová akar?

A Non Stop előtt cigarettázó, egyformán öltözött részeg lányok hangosan visonganak. Egyformán berúgtak, egyforma staubot szívnak és egyformán csalódtak a „férfiakban”. Egyforma értékrendet képviselnek, egyformán beszélnek, egyformán gyűlölnek és egyformán tudják: ők igazi egyéniségek.

Nagyobb társaság érkezik. Vigyorgó egyetemisták. Egy részük bölcsészhallgató. Másik részük jogásznak, közgazdásznak tanul. Pénzt dobnak össze. Megy a susmus. Az ember igyekszik nem arra nézni. Ketten kilépnek a körből, és cigivel a szájukban levizelik a házfalat. A jövő értelmisége... Ők alkotják majd a törvényeket, ők lesznek a bírók, ügyészek, államtitkárok, és döntenek sorsok felett.

Buszmegállóban mentőautó. Hőzöngő, vérző fejű kamaszt kötöznek a nyitott ajtóban. Nyakában vastag fux. Ez szimbólum. Státusz.

– Esküszöm, kinyírom! Kinyírom! Hagyjatok! Visszamegyek, beverem a pofáját!

Haverok is vannak. Hátra zselézett hajú, vászonnadrágból kitűrt inget viselő roma gyerekek ígérik: nem hagyják annyiban. Vannak kapcsolataik is ám! Egyforma cuccban, amerikai filmekből ellesett rapper kézmozdulatokkal gesztikulálnak. Aranyszínű karkötő, gyűrű csillan.

– Nem kell! Majd holnap! Holnap úgyis jönnek a Jocóék is.

A jövő generációja... Ők fognak eltartani, mikor nyugdíjas leszek? Fel kell kötni a gatyát!

Vajon ez a kapucnija alatt sötéten néző vagy a nyakában hüvelykujjnyi fuxot, kigombolt inget és Wesco csizmát viselő csávó mi akar lenni, ha nagy lesz? Állatorvos? Vasutas? Környezetvédelmi szakreferens...?

Zsúfolásig tömött kocsmák és sörözők, füstös játéktermek mindenütt. Ha dupla áron lenne a pia, akkor is tömve lennének. Nem kétséges.

Feslett, középkorú, cigarettától rekedt hangú nők és a ’70-es évekből visszamaradt frizurát viselő, tetovált alakok susmorognak nagy egyetértésben a mellékutca sarkán. Egy óra múlva úgyis összevesznek valamin. Mindjárt hajnalodik, de nem mennek haza. Minek is menjenek? Dolgozniuk nem kell... Piára pénz meg így is van... Dolgozzanak a fiatalok! Hát nem?

Ütött-kopott rendőrautó gurul ki a mellékutcából.

– Szolgálunk és védünk! – üvölti egy részeg tini lány a főútvonal közepén állva, kezével ügyetlenül tisztelegve.

– Fel kéne menni a járdára!

– Kérdezhetek valamit? – visítja élesen magas hangon.

– Mondom, fel kéne menni a járdára!

– Figyelj má’! Lécci! Hadd kérdezzek valamit!

– Hölgyem! Menjen fel a járdára!

– Figyelj má’! Én kezdtem előbb beszélni! Ne legyé’ má’ ilyen udvariatlan! Én beszéltem előbb! Hallgass meg!

– Lépjen fel a jár-dá-ra!

Hatalmas élettapasztalattal rendelkező görnyedt hátú jó barát lép a részegen vigyorgó lány mellé.

– Elnézést! Mi a probléma?

– Mind a ketten menjenek fel a járdára! Utoljára szólok. Nem tűnik fel, hogy egy útkereszteződés közepén állnak? Miért nem lehet ezt megérteni?

– Uram! Önnek igaza van. Hadd kérdezzek valamit! Tudom, hogy önöknek ez a dolguk, meg néha kell a hatalmukat mutogatni, meg minden, de most őszintén, most tényleg őszintén, most miért baj az, hogy ez a kislány, aki egyébként több iskolát végzett, mint maguk, már bocsánat, de ez a kislány, éppen most az úttesten van? Most ez miért akkora baj, hogy emiatt meg kell állniuk, és ki kell szólni a letekert ablakon, megalázva őt? Tényleg ennyire nincs dolga a magyar rendőrségnek? ... Most miért adjak személyit? Most miért? Nem csináltam semmit! Látják, ez a baj magukkal... Nem csináltunk semmit... Rendes, tisztes állampolgárok vagyunk. Egyetemre járunk, dolgozunk, most pont velünk kell szórakozni?

Hajnalodik. Az első buszokkal munkába siető álmos emberek érkeznek. Egy fiatal sincs köztük! Alacsony, nagy szatyrokkal bicegő néni, cigarettára rágyújtó világosbarna szűk bőrkabátos férfit előz. Őszült, svájci sapkás, életunt, papírvékony és kövér asszonyok, melós ruhás, ötvenes szakik kerülgetik egymást. Sietnek az üzembe, kórházakba, bölcsődékbe, konyhákra... Egyetlenegy fiatal sincs köztük... Ha ezek nyugdíjba mennek, ki fog dolgozni?

Ahogy világosodik, a szórakozóhelyek környékén már alig látni valakit. Csak a sok szemét, az összetört üvegek, a szél által görgetett sörös dobozok, az elszórt gyrosos szalvéták, cigarettás dobozok, házfal melletti friss vizeletfoltok tanúskodnak a jól sikerült éjszakáról.

Vajon 20-30 év múlva lesz ilyen, hogy nyugdíj?

Nem vagyok túl optimista.

Ennyire öreg lennék?

(Forrás: http://ksatriya.freeblog.hu/. A szerző – foglalkozására nézve rendőr – hozzájárult a blogján szereplő írás közléséhez.)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

hanczár gergely | 2008. november 5. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
oké, nem vélemény. de azért mégiscsak az. amiből nekem úgy tűnt, ahogy olvastam, hogy a mostani fiatalság minden eddiginél reménytelenebb. ez sok szempontból nyilván igaz. de sok szemontból meg nyilván nem.

értékválság van? mindig is az volt.

nem törődik a rendőrrel a zebrán parkoló gazember? gyerekkoromban, ha megláttunk nagyanyámmal sétálva akárhol egy rendőrt, feltűnés nélkül átmentünk a túloldalra, és ha egy mód volt rá visszafordultunk, vagy befordultunk egy mellékutcába. akkor volt szava egy rendőrnek. mert rettegtünk. volt rá okunk. számomra ez a világ ami most van, kicsivel jobban tetszik. a forgalmi fegyelem, meg egyáltalán nem rosszabb, mint gyerekkoromban. akkor párttagsági, vagy bm-es igazolvány kellett a többiek gátlástalan veszélyeztetéséhez, ma meg ügyvéd, és vastag arcbőr. és persze pénz. a lényeg szerintem nem változott.

woodstockot azért hoztam fel, mert az a mostani nagyik generációja. visszanyaltam a fagylalttal. azt akartam vele mondani, hogy a mostani generáció is el fogja tartani magát. talán még jobban is mint mi. woodstockot azóta hozom fel gyakran amióta egyik tanítványom egyszer dühében azt mondta rám, amikor nem túl konzervatívan beszélgettem valakivel, hogy "te woodstocki bunkó". az én számomra a szüleim generációjának, vagy az az előttinek a világa az ifjúkora elég undorító (már amilyennek most itt utólag látszik). de persze ezt így nem szoktuk mondani, mert nem illik. de a lényeg attól még ez. minden korszak fiataljai furák.

byron és korának spleen-je sem hiszem, hogy az aggódó szülők örömére zajlott. a mostani emósok világa igazából nem is annyira újdonság. és ha kultúrtörténetileg az átlagnál műveltebb lennék, vagy legalább átlagosan művelt lennék, alighanem minden itt olvasott helyzetrajzhoz megtalálnám valamely korszak fiataljait párhuzamként. tény, hogy nem a cifra-mobiltelefon, hanem a cifraszűr volt a menő egy időben, de én csak változást látok, tendenciát semmit. a kopaszfuxosjampi társa is megtalálható a bukolikus idillben, akárcsak a 19sz végi dzsentrik között, vagy a táncparkettek gavallérjai között. évszázadok óta léteznek ezek, ahogy az ártatlan fókabébikért küzdő naivzöldek is. ilyen a világ. és woodstock sem nagy újítás. az, hogy volt egy most így utólag jobbára egységesnek tűnő ideológia is mögötte. make love not war, ez engem nem győz meg arról, hogy a woodstocki hippigeneráció bármilyen szempontból is egységes idealista lett volna.

ez az, amit mondani akartam. és hogy a mostani felnőtt generációnak van tennivalója a mostani fiatalság dolgaival az biztos. ez is mindig így volt. most is így lesz, és ezután is nyilván így lesz. ezért hoztam fel cicerót. hogy meseszépnek is válaszoljak.
Szekszárdi Juli | 2008. november 5.
A dolog ennél azért differenciáltabb. A 68-asok (a "woodstokiak" a szeretkezz, ne háborúzz hívei valóban küzdöttek valamiért: a békéért, a szabadságért stb. olykor polgárpukkasztó módon (drog, kommuna, hippimozgalom), de az akkor fiatalok között is voltak, és lehet, hogy ők voltak a többség, akik csak sodródtak, illetve legfeljebb a külsőségekben lázadtak. És persze voltak, akik egészen az anarchizmusig elmentek.
A mai fiatalok között is akadnak szép számmal olyanok, akik keresik a helyüket, értelmet akarnak adni az életüknek, ragaszkodnak vélt vagy valódi igazukhoz, autonóm módon alakítják meggyőződésüket. És van persze egy igen széles réteg, amelyik csak fogyasztani akar, esetleg vegetál, semmiben sem hisz, a napi megélhetésért, túlélésért élvezetért stb. küzd vagy még csak nem is küzd.
Azt hiszem, azért mások mégis a mai fiatalok, mint a korábbiak, mert a felnőttek is elbizonytalanodtak, hiányoznak a fogódzók, és a társadalmi minták rendkívül sokfélék. Igen: itt vannak a kutató diákok, a zöldek, az igazságért küzdők, az élet értelmét keresők, sőt a világ megváltásának lehetőségeit meglelni akarók is, s mellettük a különböző minőségű csoportokhoz sodródók, az agresszívek, a gátlástalanok. Ne tagadjuk: a Ksatriya által felrajzol helyzetkép igencsak reális, persze ez nem jelenti azt, hogy az egész mai fiatalságot ez jellemezi. Engem leginkább annak az idősebb úriembernek sajna jellegzetes reakciója döbbentett meg, aki a részeg tinilányt védelmébe véve harsányan tiltakozik annak megalázása ellen...
Elgondolkodtató, amit Gergely ír, hogy a mai fiatalok, legalábbis az általa ismertek, konformabbak, mint az ő (alig idősebb!) nemzedéke. Ez érvényes lehet – többek között – az egyetemisták egy részére, akik ebben a mai világban keresik a karrierlehetőséget, alkalmazkodnak pl. az egyetem rendjéhez, nem kritizálnak, vagy azért, mert nem tudnak, vagy azért, mert nem mernek, illetve egyszerűen nem akarnak kockáztatni. Inkább hagyják magukat akár megalázni is. Elfogadják a létező hierarchiát, legyen az bármilyen elavult, és megkísérelnek, legalábbis a látszat erejéig beilleszkedni. De nem ezt teszi különböző okokból a felnőttek (a pedagógusok!) többsége is?
Ifjúságkutatók írják, hogy a mai fiataloknak – többek között – azért is nehéz, mert a társadalom olyan zűrzavaros, hogy igazából nincs mi ellen lázadni. Ezért esetleges, hogy milyen szabályokat, életmintákat, viselkedési formákat stb. fogadnak vagy utasítanak el. Bízom a felnövekvő nemzedék józanságában, őszinteségében, és abban, hogy kezdenek valami érdemit ezzel a mai világgal, mert amit mi csináltunk/csinálunk az mindennek nevezhető csak nem modellértékűnek.
Ksatriya | 2008. november 4.
Üdv Mindenkinek!

"nem osztom Sántha Balázs véleményét"

Kedves Gergely! Pontosan melyik véleményét nem osztod? Mert ebben az írásban nem sok véleményt látok... ;)


"ki hitte volna, hogy a woodstoki bunkók (értsd hatvanas évek fiataljai) valaha képesek lesznek bármire is"

A woodstoki bunkók idealisták voltak. Képviseltek valamit és küzdöttek valamiért vagy ellen. Legtöbbjüknek elveik voltak, amit valszeg később kinőttek, de voltak.

A fuxos jampi az éjszakában, mit képvisel? Miért küzd?




Ksatriya | 2008. november 4.
Üdv Mindenkinek!

"nem osztom Sántha Balázs véleményét"

Kedves Gergely! Pontosan melyik véleményét nem osztod? Mert ebben az írásban nem sok véleményt látok... ;)


"ki hitte volna, hogy a woodstoki bunkók (értsd hatvanas évek fiataljai) valaha képesek lesznek bármire is"

A woodstoki bunkók idealisták voltak. Képviseltek valamit és küzdöttek valamiért vagy ellen. Legtöbbjüknek elveik voltak, amit valszeg később kinőttek, de voltak.

A fuxos jampi az éjszakában, mit képvisel? Miért küzd?




meseszép | 2008. november 3.
ki mivel találkozik nap-mint-nap...
ksatriya ezzel szembesül. mint ahogy én a szegregáció következményeivel, gergő az egyetem problémáival, juli a 7nk-val..
de egyikünk sem pesszimista (végleg), mert akkor nem írnánk, nem akarnánk valami mást.de ezek is jelenlévő valóság-elemek, amelyekkel számolni kell.
ksatriya tud valamit, amit én nem: megragadja a lényeget, és mindenki számára láthatóvá teszi. ami mellett nem lehet már szó nélkül elmenni. mert fontos.
lehet, nem általános, de létező.
és valakinek dolga kell, hogy legyen vele. nem?
hanczár gergely | 2008. november 3. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
oh mores o tempores - remélem pontosan idézem. nem osztom Sántha Balázs véleményét. a mai fiatalok is bosszantóak, ahogy a történelem során minden fiatal az volt. ki hitte volna, hogy a woodstoki bunkók (értsd hatvanas évek fiataljai) valaha képesek lesznek bármire is. aztán mégsem halt ki a világ. egyébként én azt látom, hogy a mostani fiatalok sokkal konzervatívabbak, és opportunistábbak, mint mi voltunk. lehet, hogy ez sem igaz. csak arra a kicsi szeletre, amivel én találkozom.
petra | 2008. október 31.
Európa legsikeresebb rendezvényével küzdenek évek óta a kerékpáros közlekedés elterjesztéséért. Ők is fiatalok.
Vidám performance-okkal szórakoztatják a fásult városlakókat. Ők is fiatalok.
Bohócdoktorként járják a kórházak gyermekosztályait. Ők is fiatalok.
Hihetetlen kulturális értékeket hoznak létre, és terjesztenek teljesen ingyen a modern, virtuális undergroundban. Ők is fiatalok.
Lehet, hogy velük is dolgunk lenne?
zoldbeka | 2008. október 28. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
A mai fiatalok épp olyanok, mint annak idején mi voltunk és hogy nem egészen azzá lesznek, mint szeretnénk, az talán nem is az ő hibájuk! "Rossz" társadalomban, "rossz" körülmények között (itt nem elsősorban anyagi szegénységről, sokkal inkább érzelmi, értelmi, morális sivárságról van szó) felnövő generáció(k) ugyan mitől lennének mások. Nem egy vizsgálat, kutatás bizonyította, hogy a családból hozott normákat felülírja, felülírhatja a környezet - most éppen az történik. A baj az, hogy már évtized óta tart és nem látom a végét, sem a javulás esélyét. Vesztes generációk gyerekeiből ritkán lesznek "példaképek": mi többszörösen is vesztettünk. Hittünk egy rendszerváltásban, mely nem jött el és főleg nem úgy, ahogy gondoltuk, majd Bokros-csomag,majd eladósodás, most gazdasági válság. Megtaposott generáció vagyunk és nem könnyű gyermekeinknek hitet adni, hogy jobb lesz! Higgyetek benne!
Lánykám "jó" gimnáziumba jár, már többször gondolt arra, hogy sérüléssel élő tanítványaim mellé elhozza osztályát is egy-egy programra, végül mindig letett róla, mert "lehet, hogy beszólnának" a tanítványaimnak. Együtt "erős" a banda. Amúgy külön-külön semmi probléma a többséggel. Most sem értem -hát már ők is??!!
Amíg a családokat nem erősítjük meg, amíg az iskola nem "nyeri vissza fényét", amíg a társadalom olyan romlott, mint most, addig itt semmi nem fog változni! 20 év alatt tettük tönkre, most bízzunk abban, hogy ugyanennyi idő elég lesz a rendbehozatalához, HA LÉPÜNK! MOST!
tegnapi | 2008. október 27.
Ezek a mai fiatalok...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek