OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 4.
» Hozzászólások (12)
Címkék:
 

Fenyő D. György

Tanári eskü

„Tudatában vagyok annak, hogy esküt tenni nagy jelentőségű gesztus, morális teher. Most mégis javaslatot teszek egy tanári eskü szövegére azért, hogy komoly és felelősségteljes együttgondolkodásra hívjak mindenkit, akinek erről gondolatai, mondanivalója és kérdései vannak.”

Az iskoláról szóló, fel-fellángoló vitáknak több forrása van. Az egyik politikai – nyilvánvalóan minden politikai párnak és irányzatnak megvan a maga képe, víziója arról, milyen iskolát szeretne. A másokat nevezzük szakmainak: ez a különféle tudományok, közte a pedagógia, a pszichológia, továbbá az iskolákban oktatott összes szaktudomány sokféle elképzelése az iskoláról. A harmadik az etikai dimenzió: nemcsak szinte minden vélemény kap morális érveket, de minden döntésnek és vitának van egy mély etikai dimenziója is. A politikai és tudományos eredetű nézetkülönbségeket természetesnek tartom, de úgy vélem, helytelen azokat morális köntösbe öltöztetni. Természetesnek tartom az erkölcsi felfogásban jelentkező különbségeket is, mégis úgy gondolom, éppen az alapvető morális kérdésekben lenne legkönnyebb – és talán a leginkább szükséges is – valamiféle konszenzust találni.

Az orvosi szakmában létezik orvosetikai kutatás, van jelentős szakirodalom, és van kidolgozott, rendszeres orvosetikai képzés is. Ettől természetesen még létezhetnek viták, nézetkülönbségek, mi több: lehetnek nem etikusan cselekvő orvosok is, de megvan az a nyelv, szakma és intézményrendszer, amelyekben a felmerülő kérdések megvitathatók. A pedagógiában is vannak próbálkozások, léteznek kutatások, folyik néhol és némi pedagógusetikai képzés, de még igen sok tennivaló akad egy rendszeres pedagógusetika megteremtéséhez. Egyelőre a tanároknak inkább magukra és a maguk primer erkölcsi érzékére hagyatkozva kell dönteniük, állást foglalniuk, igazságot keresni vagy megvédeni magukat. És így kell nap mint nap nevelni, miközben mindenki érzi és tudja, hogy a nevelés igen jelentős részben erkölcsi kérdés.

Az orvosetika kiindulópontja a hippokratészi eskü szövege. Ha azt mai szemmel elolvassuk, bizony sok elemével a mai életben nem tudunk mit kezdeni, bizonyos elemeit elavultnak tarthatjuk, és csak némely gondolatait érezzük ma még érvényesnek. Egészében azonban maradéktalanul fontosnak és érvényesnek gondolom, és úgy vélem, hatalmas etikai hátteret és biztonságot jelent az orvosi szakmának az, hogy létezik egy ilyen, kétezer-ötszáz éves kanonikus szöveg. S habár a mai esküszöveg egészen más, létezik eskü az orvosi pályán.

Az, hogy a pedagóguspályán nincs ilyen kétezer éves szöveg, utólag nem orvosolható. Ám az, hogy a tanárok nem tesznek esküt, az igen. Persze tudom, hogy egy ilyen eskü önmagában nem old meg semmit. Tudom azt is, hogy a pedagógus és nem-pedagógus szakmák és életpályák között sokkal lazább a határ, mint az orvosi és nem-orvosi szakmák között (sok a csak részben tanári egyetemi szak, gyakoribb a pályamódosítás, és így tovább). Van veszélye is egy ilyen eskünek: lehet benne a pedagógusok újabb meghurcoltatását, zsarolási lehetőséget, újabb kiszolgáltató tényezőt látni. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy tanári eskü nem vezethető be egyetlen törvénnyel, rendelettel, paranccsal, utasítással: azt hosszú-hosszú együttgondolkodásnak, komoly érdemi vitának kell megelőznie, szakmai és társadalmi egyetértést kell maga mögött tudnia.

Tudatában vagyok annak is, hogy esküt tenni nagy jelentőségű gesztus, morális teher.

Most mégis javaslatot teszek egy tanári eskü szövegére. Nem azzal az elbizakodottsággal, hogy azt gondolnám, ez lesz majd a tanári eskü szövege. Nem is azzal a szándékkal, hogy azt mihamarabb vezessék be. Inkább azért, hogy komoly és felelősségteljes együttgondolkodásra hívjak mindenkit, akinek erről gondolatai, mondanivalója és kérdései vannak, hogy majdan, egy komoly és felelős vita és párbeszéd eredményeképpen megszülethessen egy tanári esküszöveg. És a párbeszéd során talán tisztázódhatnak is a tanári pálya legalapvetőbb dilemmái, a tanítás sok-sok morális kételye és konfliktusa.

Esküszöm, hogy munkám során minden tőlem telhetőt megteszek tanítványaim, szellemi, testi, lelki fejlődése, személyiségük kibontakozása érdekében. Esküszöm, hogy diákjaimat önálló, szabad, gondolkodó, autonóm emberekké igyekszem nevelni. Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét, és arra törekszem, hogy a nekik megfelelő legjobb nevelést és oktatást nyújtsam. Igyekszem átadni az emberiség és a kulturális Európa felhalmozott tudását, hagyományát és értékeit, a magyar történelem és művelődéstörténet értékeit, szaktudományom eredményeit és szépségét. Célom, hogy tanítványaim erkölcsi, intellektuális, esztétikai és vitális értelemben egyaránt gazdag, nyitott és sokoldalú, minden értelemben egészséges emberekké váljanak. Igyekszem diákjaimat a természet és az emberi kultúra tiszteletére és védelmére nevelni.

Helyzetemmel, jogaimmal és lehetőségeimmel soha nem élek vissza, nem hatalmaskodom, gyereket nem alázok és nem szégyenítek meg. A rám bízott és a tudomásomra jutott titkokat megőrzöm. Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek, mindegyikőjükkel mindenkor egyformán felelős tanárként viselkedem.

Munkámat a Magyar Köztársaság Alkotmányának szellemében, a mindenkori törvényekkel összhangban végzem. Tanártársaim munkájával és törekvéseivel kapcsolatban a kollegialitás vezérel, a szülőkkel az együttműködés és a család törekvéseinek megértése, mindenekelőtt azonban diákjaim igénye és érdeke irányítja tetteimet.

(Megjelent a Csillagszálló 3/9. számában.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

énvagyok | 2016. július 10.
"Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét (...) Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek..."
Ebbe aztán mindenki azt magyaráz bele, amit csak akar.
Sz. Tóth Gyula | 2016. július 3.

Hír Szombathelyről, esküről. Itt:
http://vaol.hu/hirek/most-hogy-diplomat-kaptok-a-kezetekbe-elkezditek-elni-azt-az-eletet-amiert-szulettetek-270-hallgato-vette-at-a-diplomajat-szombathelyen-1776711
Marcsi | 2016. június 1.
Kedves Mindenki! Véletlen kerültem az oldalra és én is csodálkozom, mert bizony nekünk is esküt kellett tenni a diplomaosztón sőt a szöveg is hasonló volt. 1989-ben végeztem a Szarvasi Óvónőképző Intézetben és komolyan vettem az eskütételt,s a mai napig betartom amire felesküdtem.
Lőrinczy Tünde | 2012. február 5. | lorinczy[pont]tunde[kukac]index[pont]hu
Kedves György!
Én azon csodálkozom ,hogy pedagógus társaim nem tettek esküt.A Bajai Tanítóképzőben végeztem 1981-ben,a diplomakiosztó ünnepségen mondtuk el.Eddig azt hittem ez természetes,ezt követik a többi pedagógus intézményekben is.
Balla Piroska | 2009. augusztus 17. | bp[pont]magyartanar[kukac]yahoo[pont]com
Ha már párhuzamot vonunk az orvosok esküjével, lényeges különbség, hogy itt többszörös csapatmunkáról van szó. A nevelés nem csak a tanártól/osztályfőnöktől függ !! (ti. egyik kollégám szerint max. 20%-ban), hanem részben a család (remélhetőleg jó példával elsősorban), illetve a barátok, a média. Tehát részben követhető célok, de a tapasztalat szerint nagy mértékben elfogult az eskü, mert nyilvánvaló, hogy a saját gyermekeink "szellemi, testi, lelki fejlődése, személyiségük kibontakozása" sem csak és kizárólag tőlünk függ.
Viszont nagy hatékonysággal birna, ha a szülők ehhez hasonló felelősségteljes esküvel nevelnék inditanák útra/iskolába gyermekeiket és emellett ha minden ember felelősséget vállalna társaiért is! Tisztelettel, Piroska
sosking | 2009. június 9.
Általános iskolai tanár vagyok, és jelentem, a diplomaosztónk alkalmával esküt kellett tennünk (Nyíregyházi Főiskola). Anélkül nem kaphattunk volna diplomát..
csilla | 2008. november 30.
Az, hogy az etikai normákról beszélni kell, már önmagában is jelzi azt a probllémahalmazt, amelyet nem az oktatási kormányzat, nem a helyi fenntartó állít elénk. Olykor, sőt gyakran szégyenlem magam pedagógusként. A kiválasztódás erre a pályára nem szaktudás mércéje szerint megy végbe, hanem pénz kérdés. Ebben az intézmények vezetői nem merik fölvállalni a felelősséget. Nem merik fölvállalni a felelősséget a munkaközösségvezetők sem, mert ha működne minden intézményben szakmailag helyes munkaközösség és ellenőrző funkciói, támogatói lehetnének a gyengülő intézményvezetői felelősségnek, úgymint költségvetés teljesítése. A kolletktíva ereje a minőség megtartásában is felelős. Ne akarjunk magunknak pótlékokat, ha a minőségi munkát csak a magunk munkáján keresztül akarjuk bizonyítani. Az a gyerek,aki nem a mi tanítványunk, attól még az intézmény hallgatója, ugyanolyan felelősek vagyunk érte, mint a saját gyermekünkért. Minden gyermekért felelőséggel tartozunk, akik ebben az országban, ebben a korban nevelődnek. Belőlük leszt a jövő generációja, akkor nevezzünk meg felelőst bármiért, ha mi mindannyian mindig a legteljesebb mértékben a legfelelősségteljesebben döntöttünk, és soha nem hunytunk szemet bármilyen érdek, nézőpont szem előtt tartása miatt. Igazad van Terepmunkás ez így számomra is elfogadhatatlan, negatív.
Kádár Judit | 2008. november 19. | judit48[kukac]gmail[pont]com
Nekem pszichológus esküt kellett tennem, mégpedig nem a diploma átvételekor, hanem "kiscserkész" koromban, a pszichológia szakos tanulmányok kezdetekor - a legelső egyetemi óra előtt. Akkor viccesnek tűnt, de persze meghatónak, komolynak is. Két érzés megmaradt ebből, egy elpárolgott. A zavart vihogás (emlékeim szerint mindannyian - 18-20 évesek - zavartan vihogtunk) hamar elmúlt. Megmaradt a felelősségérzés, és megmaradt egy befogadás érzés: hogy engem egy szakmai-emberi közösség, aminek tagja lenni még csak készülök, befogad, de ehhez nekem is erőfeszítést kell tennem. Olyan erőfeszítést, ami több annál, hogy készülök a vizsgákra.

A zavart vihogás perceiben eszembe sem jutott, milyen meglepően gyakran fog eszembe jutni az eskü. Meglepően gyakran eszembe jut. Nem a szövege (egy árva szót nem tudnék felidézni belőle), hanem a ténye. És ez jó.

Modernkedünk és berzenkedünk a modernkedéstől. Politizálunk és viszolygunk a mindent átpolitizáló közbeszédtől, "szakmaizunk" és lassan mindenkit kiütések borítanak, ha szakmai zsargont hall. És közben minden év minden napjának minden órájában ránkbíznak gyerekeket: a sorsuk alakítását, a fejlődésüket, az érzelmi, morális, közösségi törekvéseik (sebesüléseik) egyensúlyban tartását, egyensúlyba segítését. Én azt mondom, kell egy pillanat, ami talán semmi másról nem szól, "csak" arról, hogy mindezt komolyan veszem.

Lehet, hogy én nem egészen ezt az esküszöveget mondanám szívesen (a MN Alkotmányára, törvényeire talán nem itt hivatkoznék, nem hangsúlyoznám a "szellemi Európát, inkább a teljes emberi kultúrát...), de nem ez a fontos.

Kösz Gyuri, jól esett olvasni, hogy ilyesmin gondolkodol. Megyek vissza rendelni, csak kipillantottam.
Szekszárdi Juli | 2008. november 12.
Kedves "Terepmunkás"!
Nem értem a problémádat. Pontosan mely nevesített viselkedési formákról állítod, hogy nem merülhetnek fel? Magyarázd meg, kérlek!
terepmunkás | 2008. november 12.
"A pedagógiában is vannak próbálkozások, léteznek kutatások, folyik néhol és némi pedagógusetikai képzés, de még igen sok tennivaló akad egy rendszeres pedagógusetika megteremtéséhez.." ennél azért azt hiszem többről is szó lehet. Voltak, vannak okos, erősen átpolitizált és alapos kutatások és publikációk. (Hoffmann, Kéri,Kozma ..) Néhány éve a FPF - van még ki emlékszik rá ajánlást tett egy országos et.kódex elfogadására (Nevelési kongresszusi téma volt...)- nem egy, nem két iskola saját etikai kódexet alkotott - Kincsesház, Radnóti Gimn, a pécsi Zipernovszky és sorolhatnám. S jó esetben minden iskola HPP -je megfogalmaz követendő normákat pedagógusai számára. Az itt megfogalmazott eskü szövege az én olvasatomban negatív. Olyan viselkedésformákat nevesít, amely nem merülhet fel. De az, hogy a témáról beszélnünk kell - ez vitathatatlan.
betta | 2008. november 10.
Nem tudom, de ha ennek is annyi értelme lesz a megvalósításkor, mint az orvosi eskünek - ami az orvosok 90%-nál csak "szöveg" is marad!!! A megfogalmazottakkal egyetértek, mint eskü semmi értelmét nem látom.
Miklósi László | 2008. november 6. | ml[kukac]tte[pont]hu
Bocsánat, de én viszolygok az eskü műfajától. Ez már akkor is így volt, amikor nekem kellett (volna?) esküt tennem. (Persze lehet, hogy a hiba bennem van.)
Ugyanakkor a felvetett szöveg üzenetével, értékeivel messzemenően egyetértek. Szívesebben nevezném, tekinteném etikai kódexnek, zsinórmértéknek. Ennek persze bennünk kell lennie.
Persze a szakma több etikai kódexet dolgozott ki. Egyet - bár nem így hívjuk - a Történelemtanárok Egylete is. Annak címe: Állásfoglalás a tárgyilagos történelemtanításról.
Igaz, jó lenne, ha a szakmának lenne egy közös szövege. A kezdeményezést ilyennek fölfogva a magam részéről örömmel támogatom.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek