OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 4.
» Hozzászólások (12)
Címkék:
 

Fenyő D. György

Tanári eskü

„Tudatában vagyok annak, hogy esküt tenni nagy jelentőségű gesztus, morális teher. Most mégis javaslatot teszek egy tanári eskü szövegére azért, hogy komoly és felelősségteljes együttgondolkodásra hívjak mindenkit, akinek erről gondolatai, mondanivalója és kérdései vannak.”

Az iskoláról szóló, fel-fellángoló vitáknak több forrása van. Az egyik politikai – nyilvánvalóan minden politikai párnak és irányzatnak megvan a maga képe, víziója arról, milyen iskolát szeretne. A másokat nevezzük szakmainak: ez a különféle tudományok, közte a pedagógia, a pszichológia, továbbá az iskolákban oktatott összes szaktudomány sokféle elképzelése az iskoláról. A harmadik az etikai dimenzió: nemcsak szinte minden vélemény kap morális érveket, de minden döntésnek és vitának van egy mély etikai dimenziója is. A politikai és tudományos eredetű nézetkülönbségeket természetesnek tartom, de úgy vélem, helytelen azokat morális köntösbe öltöztetni. Természetesnek tartom az erkölcsi felfogásban jelentkező különbségeket is, mégis úgy gondolom, éppen az alapvető morális kérdésekben lenne legkönnyebb – és talán a leginkább szükséges is – valamiféle konszenzust találni.

Az orvosi szakmában létezik orvosetikai kutatás, van jelentős szakirodalom, és van kidolgozott, rendszeres orvosetikai képzés is. Ettől természetesen még létezhetnek viták, nézetkülönbségek, mi több: lehetnek nem etikusan cselekvő orvosok is, de megvan az a nyelv, szakma és intézményrendszer, amelyekben a felmerülő kérdések megvitathatók. A pedagógiában is vannak próbálkozások, léteznek kutatások, folyik néhol és némi pedagógusetikai képzés, de még igen sok tennivaló akad egy rendszeres pedagógusetika megteremtéséhez. Egyelőre a tanároknak inkább magukra és a maguk primer erkölcsi érzékére hagyatkozva kell dönteniük, állást foglalniuk, igazságot keresni vagy megvédeni magukat. És így kell nap mint nap nevelni, miközben mindenki érzi és tudja, hogy a nevelés igen jelentős részben erkölcsi kérdés.

Az orvosetika kiindulópontja a hippokratészi eskü szövege. Ha azt mai szemmel elolvassuk, bizony sok elemével a mai életben nem tudunk mit kezdeni, bizonyos elemeit elavultnak tarthatjuk, és csak némely gondolatait érezzük ma még érvényesnek. Egészében azonban maradéktalanul fontosnak és érvényesnek gondolom, és úgy vélem, hatalmas etikai hátteret és biztonságot jelent az orvosi szakmának az, hogy létezik egy ilyen, kétezer-ötszáz éves kanonikus szöveg. S habár a mai esküszöveg egészen más, létezik eskü az orvosi pályán.

Az, hogy a pedagóguspályán nincs ilyen kétezer éves szöveg, utólag nem orvosolható. Ám az, hogy a tanárok nem tesznek esküt, az igen. Persze tudom, hogy egy ilyen eskü önmagában nem old meg semmit. Tudom azt is, hogy a pedagógus és nem-pedagógus szakmák és életpályák között sokkal lazább a határ, mint az orvosi és nem-orvosi szakmák között (sok a csak részben tanári egyetemi szak, gyakoribb a pályamódosítás, és így tovább). Van veszélye is egy ilyen eskünek: lehet benne a pedagógusok újabb meghurcoltatását, zsarolási lehetőséget, újabb kiszolgáltató tényezőt látni. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy tanári eskü nem vezethető be egyetlen törvénnyel, rendelettel, paranccsal, utasítással: azt hosszú-hosszú együttgondolkodásnak, komoly érdemi vitának kell megelőznie, szakmai és társadalmi egyetértést kell maga mögött tudnia.

Tudatában vagyok annak is, hogy esküt tenni nagy jelentőségű gesztus, morális teher.

Most mégis javaslatot teszek egy tanári eskü szövegére. Nem azzal az elbizakodottsággal, hogy azt gondolnám, ez lesz majd a tanári eskü szövege. Nem is azzal a szándékkal, hogy azt mihamarabb vezessék be. Inkább azért, hogy komoly és felelősségteljes együttgondolkodásra hívjak mindenkit, akinek erről gondolatai, mondanivalója és kérdései vannak, hogy majdan, egy komoly és felelős vita és párbeszéd eredményeképpen megszülethessen egy tanári esküszöveg. És a párbeszéd során talán tisztázódhatnak is a tanári pálya legalapvetőbb dilemmái, a tanítás sok-sok morális kételye és konfliktusa.

Esküszöm, hogy munkám során minden tőlem telhetőt megteszek tanítványaim, szellemi, testi, lelki fejlődése, személyiségük kibontakozása érdekében. Esküszöm, hogy diákjaimat önálló, szabad, gondolkodó, autonóm emberekké igyekszem nevelni. Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét, és arra törekszem, hogy a nekik megfelelő legjobb nevelést és oktatást nyújtsam. Igyekszem átadni az emberiség és a kulturális Európa felhalmozott tudását, hagyományát és értékeit, a magyar történelem és művelődéstörténet értékeit, szaktudományom eredményeit és szépségét. Célom, hogy tanítványaim erkölcsi, intellektuális, esztétikai és vitális értelemben egyaránt gazdag, nyitott és sokoldalú, minden értelemben egészséges emberekké váljanak. Igyekszem diákjaimat a természet és az emberi kultúra tiszteletére és védelmére nevelni.

Helyzetemmel, jogaimmal és lehetőségeimmel soha nem élek vissza, nem hatalmaskodom, gyereket nem alázok és nem szégyenítek meg. A rám bízott és a tudomásomra jutott titkokat megőrzöm. Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek, mindegyikőjükkel mindenkor egyformán felelős tanárként viselkedem.

Munkámat a Magyar Köztársaság Alkotmányának szellemében, a mindenkori törvényekkel összhangban végzem. Tanártársaim munkájával és törekvéseivel kapcsolatban a kollegialitás vezérel, a szülőkkel az együttműködés és a család törekvéseinek megértése, mindenekelőtt azonban diákjaim igénye és érdeke irányítja tetteimet.

(Megjelent a Csillagszálló 3/9. számában.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

énvagyok | 2016. július 10.
"Mindenkor figyelembe veszem tanítványaim képességeit, helyzetét, életkorát, fejlettségét (...) Tanítványaim között nemük, nemzetiségük, állampolgárságuk, világnézetük, képességeik és kulturális tradícióik szerint különbséget nem teszek..."
Ebbe aztán mindenki azt magyaráz bele, amit csak akar.
Sz. Tóth Gyula | 2016. július 3.

Hír Szombathelyről, esküről. Itt:
http://vaol.hu/hirek/most-hogy-diplomat-kaptok-a-kezetekbe-elkezditek-elni-azt-az-eletet-amiert-szulettetek-270-hallgato-vette-at-a-diplomajat-szombathelyen-1776711
Marcsi | 2016. június 1.
Kedves Mindenki! Véletlen kerültem az oldalra és én is csodálkozom, mert bizony nekünk is esküt kellett tenni a diplomaosztón sőt a szöveg is hasonló volt. 1989-ben végeztem a Szarvasi Óvónőképző Intézetben és komolyan vettem az eskütételt,s a mai napig betartom amire felesküdtem.
Lőrinczy Tünde | 2012. február 5. | lorinczy[pont]tunde[kukac]index[pont]hu
Kedves György!
Én azon csodálkozom ,hogy pedagógus társaim nem tettek esküt.A Bajai Tanítóképzőben végeztem 1981-ben,a diplomakiosztó ünnepségen mondtuk el.Eddig azt hittem ez természetes,ezt követik a többi pedagógus intézményekben is.
Balla Piroska | 2009. augusztus 17. | bp[pont]magyartanar[kukac]yahoo[pont]com
Ha már párhuzamot vonunk az orvosok esküjével, lényeges különbség, hogy itt többszörös csapatmunkáról van szó. A nevelés nem csak a tanártól/osztályfőnöktől függ !! (ti. egyik kollégám szerint max. 20%-ban), hanem részben a család (remélhetőleg jó példával elsősorban), illetve a barátok, a média. Tehát részben követhető célok, de a tapasztalat szerint nagy mértékben elfogult az eskü, mert nyilvánvaló, hogy a saját gyermekeink "szellemi, testi, lelki fejlődése, személyiségük kibontakozása" sem csak és kizárólag tőlünk függ.
Viszont nagy hatékonysággal birna, ha a szülők ehhez hasonló felelősségteljes esküvel nevelnék inditanák útra/iskolába gyermekeiket és emellett ha minden ember felelősséget vállalna társaiért is! Tisztelettel, Piroska
sosking | 2009. június 9.
Általános iskolai tanár vagyok, és jelentem, a diplomaosztónk alkalmával esküt kellett tennünk (Nyíregyházi Főiskola). Anélkül nem kaphattunk volna diplomát..
csilla | 2008. november 30.
Az, hogy az etikai normákról beszélni kell, már önmagában is jelzi azt a probllémahalmazt, amelyet nem az oktatási kormányzat, nem a helyi fenntartó állít elénk. Olykor, sőt gyakran szégyenlem magam pedagógusként. A kiválasztódás erre a pályára nem szaktudás mércéje szerint megy végbe, hanem pénz kérdés. Ebben az intézmények vezetői nem merik fölvállalni a felelősséget. Nem merik fölvállalni a felelősséget a munkaközösségvezetők sem, mert ha működne minden intézményben szakmailag helyes munkaközösség és ellenőrző funkciói, támogatói lehetnének a gyengülő intézményvezetői felelősségnek, úgymint költségvetés teljesítése. A kolletktíva ereje a minőség megtartásában is felelős. Ne akarjunk magunknak pótlékokat, ha a minőségi munkát csak a magunk munkáján keresztül akarjuk bizonyítani. Az a gyerek,aki nem a mi tanítványunk, attól még az intézmény hallgatója, ugyanolyan felelősek vagyunk érte, mint a saját gyermekünkért. Minden gyermekért felelőséggel tartozunk, akik ebben az országban, ebben a korban nevelődnek. Belőlük leszt a jövő generációja, akkor nevezzünk meg felelőst bármiért, ha mi mindannyian mindig a legteljesebb mértékben a legfelelősségteljesebben döntöttünk, és soha nem hunytunk szemet bármilyen érdek, nézőpont szem előtt tartása miatt. Igazad van Terepmunkás ez így számomra is elfogadhatatlan, negatív.
Kádár Judit | 2008. november 19. | judit48[kukac]gmail[pont]com
Nekem pszichológus esküt kellett tennem, mégpedig nem a diploma átvételekor, hanem "kiscserkész" koromban, a pszichológia szakos tanulmányok kezdetekor - a legelső egyetemi óra előtt. Akkor viccesnek tűnt, de persze meghatónak, komolynak is. Két érzés megmaradt ebből, egy elpárolgott. A zavart vihogás (emlékeim szerint mindannyian - 18-20 évesek - zavartan vihogtunk) hamar elmúlt. Megmaradt a felelősségérzés, és megmaradt egy befogadás érzés: hogy engem egy szakmai-emberi közösség, aminek tagja lenni még csak készülök, befogad, de ehhez nekem is erőfeszítést kell tennem. Olyan erőfeszítést, ami több annál, hogy készülök a vizsgákra.

A zavart vihogás perceiben eszembe sem jutott, milyen meglepően gyakran fog eszembe jutni az eskü. Meglepően gyakran eszembe jut. Nem a szövege (egy árva szót nem tudnék felidézni belőle), hanem a ténye. És ez jó.

Modernkedünk és berzenkedünk a modernkedéstől. Politizálunk és viszolygunk a mindent átpolitizáló közbeszédtől, "szakmaizunk" és lassan mindenkit kiütések borítanak, ha szakmai zsargont hall. És közben minden év minden napjának minden órájában ránkbíznak gyerekeket: a sorsuk alakítását, a fejlődésüket, az érzelmi, morális, közösségi törekvéseik (sebesüléseik) egyensúlyban tartását, egyensúlyba segítését. Én azt mondom, kell egy pillanat, ami talán semmi másról nem szól, "csak" arról, hogy mindezt komolyan veszem.

Lehet, hogy én nem egészen ezt az esküszöveget mondanám szívesen (a MN Alkotmányára, törvényeire talán nem itt hivatkoznék, nem hangsúlyoznám a "szellemi Európát, inkább a teljes emberi kultúrát...), de nem ez a fontos.

Kösz Gyuri, jól esett olvasni, hogy ilyesmin gondolkodol. Megyek vissza rendelni, csak kipillantottam.
Szekszárdi Juli | 2008. november 12.
Kedves "Terepmunkás"!
Nem értem a problémádat. Pontosan mely nevesített viselkedési formákról állítod, hogy nem merülhetnek fel? Magyarázd meg, kérlek!
terepmunkás | 2008. november 12.
"A pedagógiában is vannak próbálkozások, léteznek kutatások, folyik néhol és némi pedagógusetikai képzés, de még igen sok tennivaló akad egy rendszeres pedagógusetika megteremtéséhez.." ennél azért azt hiszem többről is szó lehet. Voltak, vannak okos, erősen átpolitizált és alapos kutatások és publikációk. (Hoffmann, Kéri,Kozma ..) Néhány éve a FPF - van még ki emlékszik rá ajánlást tett egy országos et.kódex elfogadására (Nevelési kongresszusi téma volt...)- nem egy, nem két iskola saját etikai kódexet alkotott - Kincsesház, Radnóti Gimn, a pécsi Zipernovszky és sorolhatnám. S jó esetben minden iskola HPP -je megfogalmaz követendő normákat pedagógusai számára. Az itt megfogalmazott eskü szövege az én olvasatomban negatív. Olyan viselkedésformákat nevesít, amely nem merülhet fel. De az, hogy a témáról beszélnünk kell - ez vitathatatlan.
betta | 2008. november 10.
Nem tudom, de ha ennek is annyi értelme lesz a megvalósításkor, mint az orvosi eskünek - ami az orvosok 90%-nál csak "szöveg" is marad!!! A megfogalmazottakkal egyetértek, mint eskü semmi értelmét nem látom.
Miklósi László | 2008. november 6. | ml[kukac]tte[pont]hu
Bocsánat, de én viszolygok az eskü műfajától. Ez már akkor is így volt, amikor nekem kellett (volna?) esküt tennem. (Persze lehet, hogy a hiba bennem van.)
Ugyanakkor a felvetett szöveg üzenetével, értékeivel messzemenően egyetértek. Szívesebben nevezném, tekinteném etikai kódexnek, zsinórmértéknek. Ennek persze bennünk kell lennie.
Persze a szakma több etikai kódexet dolgozott ki. Egyet - bár nem így hívjuk - a Történelemtanárok Egylete is. Annak címe: Állásfoglalás a tárgyilagos történelemtanításról.
Igaz, jó lenne, ha a szakmának lenne egy közös szövege. A kezdeményezést ilyennek fölfogva a magam részéről örömmel támogatom.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek