OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 12.
» Hozzászólások (1)

Török Ildikó

Iskolai gyerek – otthoni gyerek

Miért is kellene különválasztani? Nem ugyanarról a gyerekről beszélünk? Nem. Nem mindig. Az iskolai gyerek viselkedése egészen más is lehet, mint az otthonié. Jobb vagy rosszabb, de más. Erről a kettősségről szól Török Ildikó írása. (Az írás szülőknek szóló változata a koloknet.hu-n olvasható.)

Otthon angyal, az iskolában ördög

Osztályfőnökként és tanárként is gyakran találkozom olyan gyerekekkel, akiknek az ellenőrzője már az első félévben betelt, sőt már néha a beragasztott pótlap is. A beírások változatosak:

  • gyermeke rendszeresen zavarja az órát,
  • állandó bohóckodásával akadályozza társai tanulását,
  • leánya többször minősíthetetlen hangon és stílusban beszélt a tanárával,
  • gyermeke fizikailag bántalmazta az osztálytársait,
  • veszélyeztette társai és önmaga testi épségét,
  • többszöri figyelmeztetés ellenére is hangoskodik, kiabál és rohangál a folyosón,
  • óra alatt telefonál/rágózik/levelezik, stb.

Aztán a fogadóórán vagy egyéb személyes találkozás során a szülők megdöbbenve és megrémülve bizonygatják a pedagógusoknak, hogy a gyerekkel semmi különösebb gond nincs. Otthon csendes, viszonylag rendes, jóérzésű, talán néha szemtelen, de hogy ilyen elvetemült lenne, azt nem hihetik el. És elkezdik felsorolni a gyerekek magyarázatait a megrovásokra:

  • Én csak válaszolok.
  • Olyan unalmasak az órák!
  • Ha tudnád, hogy kiabál velem az ofő…!
  • A Tamásék már hetek óta szórakoznak velem, most alaposan megkapták.
  • A hetedikesek felrúgták a labdát az öltöző tetejére, naná, hogy lehoztam.
  • Mindenki rohangált…
  • Nem csak én telefonáltam, de engem kaptak el / elfelejtettem kiköpni a rágót óra előtt / jellemző, hogy csak nálam veszi észre a levelet…

A szülőknek nagyon fájdalmas tudomásul venniük, hogy gond van a „neveltjükkel”, hiszen minden vele kapcsolatos probléma az ő lelkiismeret-furdalásukat növeli: talán szigorúbban kellett volna fogni, talán a válás miatt van, talán valamit elrontottak. Enyhíti az önvádat, ha külső okokat keresnek gyermekük viselkedésére. Nem bűnbakot akarnak találni, csupán mentő körülményeket, és néha valóban léteznek olyan események, előzmények, amelyek a hibát, szabályszegést, fegyelmi problémát más megvilágításba helyezik.

Előfordul persze, hogy a szülő az iskolai fogadóórán kénytelen szembesülni azzal, hogy gyermeke nem csupán az órákat zavarja, de durva is, ráadásul trágár módon beszél, és kizárólag azért nincs több beírása, mert állandóan letagadja az ellenőrzőjét.

A szülők – vérmérsékletüktől és előzetes tapasztalataiktól függően – különböző módon reagálnak az ilyen helyzetekre. Egyesek harcba szállnak szívükről szakasztott magzatukért, és próbálják megvédeni őt például azzal, hogy felsorolják az enyhítő körülményeket. Akadnak olyanok is, akik biztosítják a pedagógust, az osztályfőnököt, hogy otthon majd jól megrendszabályozzák az ebadta kölykét. Érzékenyebb anyukák zsebéből előkerülhet a zsebkendő…

Sok szülő szégyelli magát, hiszen saját nevelései kudarcát látja gyermeke viselkedésében, ráadásul tudja, hogy az érintett tud másképp, azaz normálisan is viselkedni, ezért felmerül bennük a gondolat, hogy esetleg az iskola vagy a társak vannak ilyen rossz hatással a gyerekre, és esetleg az iskolaváltás mellett döntenek.

Iskolában angyal, otthon ördög (ilyen is előfordul!)

Az iskolai „angyalok” csendes, visszahúzódó magatartásukkal, passzivitásukkal tűnnek ki a rendszerint erős egyéniségekkel vagy csak túlzottan hangos, erőszakos gyerekekkel teli osztályokban. Ők otthonról más mintát visznek, más értékeket, más viselkedést tartanak normálisnak. A pedagógusoknak is sokkal nehezebb őket megismerni, mivel általában kevésbé kommunikatívak. Egy ilyen mentalitású gyerek szüleinek kegyetlen érzés megtapasztalni, hogy az otthon cserfes, jó humorú, élénk kamasz gyermek egyetlen barátján kívül nem beszélget senkivel, és nem szívesen veszt részt az osztály életében. Általában nem értik, miért nem tud fiuk vagy lányuk az iskolában kibontakozni, miért nem talpraesettebb, miért nem képes tehetségét megmutatni. Hiába biztatják, támogatják, az iskolába belépve a gyerek megváltozik, visszahúzódik egy képzeletbeli csigaházba, ahonnan csak a tanítási nap végeztével merészkedik elő, lehetőleg minél messzebb az iskolától.

Mi lehet a viselkedési fordulat oka?

Feltételezhetően a közösség hatása: az osztály, a tanárok, a baráti-haveri társaságok, a klikkek normái és szankciói. A kamaszodással – mint valamennyien tudjuk – kezd meglazulni a szoros érzelmi kötelék, és a felnőttek tekintélye már nem ragyog olyan fényesen, mint kisgyermekkorban. Minden megváltozik: a szülők, a tanárok már nem mindenhatók, a kamaszszemek egyre inkább a hibáikat, hazugságaikat veszik észre, és egyre kevésbé akarnak a felnőttek szabályai szerint élni. Minél idősebb a gyerek, annál erősebben akar megfelelni a kortárscsoport elvárásainak, és annál inkább halványul a családban tanult szabályokhoz való alkalmazkodás igénye.

De más oka is lehet az otthonitól eltérő iskolai viselkedésnek. Hiszen a bohóckodó, tanároknak beszóló, népszerűséget hajhászó gyerekekről kiderülhet, hogy otthon kevesebb elismerést és több elmarasztalást kapnak, vagy a szülők olyan elfoglaltak, hogy alig marad idejük és energiájuk saját gyerekükre.

Az a kamasz fiú, aki otthon egyetlen csúnya szót sem ejt ki a száján, mert így nevelték, és így szokta meg, a suli kapuján kilépve olyan trágárságokat ereszt meg, hogy a kocsiból kiszálló édesanyja megdermed a rémülettől. Ez lenne az ő jól nevelt, illedelmes fia? Ez a közönséges és durva kölyök? Kinek akar egyáltalán megfelelni? Otthon nyilván a szüleinek, de a közösségben sokkal inkább haveroknak.

Mit lehet tenni?

Lehet-e egy kamasztól azt követelni, hogy mindig egyformán viselkedjen, az osztályban éppúgy, mint otthon? Persze, de akkor a szülőknek és a pedagógusoknak is példát kellene mutatniuk: a szabályokat mindig betartani, emberségesnek és megértőnek lenni, és minden megnyilvánulásukkal azt kifejezni, hogy az ő személyiségüket nem a körülmények alakítják, hanem „belülről” vezéreltek. Sajnos kevés ilyen felnőttet ismerünk.

Mit tehetnek a szülők, ha nem tudják elfogadni gyermekük angyalságát vagy ördögségét? Ha úgy érzik, hogy az iskola vagy az osztály vagy a barátok általuk nem elfogadható módon változtatják meg viselkedését? Vigyék át egy másik iskolába? Tiltsák el a barátoktól? Szerencsére a legtöbb esetben csak „túl kell élniük” ezeket az éveket, a kamaszkor végén a gyerekek többnyire lecsendesednek, megérnek, megszelídülnek, és viselkedésük egyre inkább elfogadható lesz a szülők és nyilván a pedagógusok számára is.

A pedagógus – ha tényleg segíteni szeretne – két dologra feltétlenül hívja fel az aggódó szülő figyelmét:

  1. Fontos éreztetnie a gyerekével, hogy ha az iskolai magatartását kifogásolja is, szeretetét semmiképpen sem veszítheti el.
  2. Egyértelműen és nagyon határozottan szabja meg, hogy milyen határok között tolerálja a kilengéseit.

Könnyebbnek tűnik, de valójában nehezebb dolgunk van az „angyalokkal”, hiszen ők otthon tudják csak valódi személyiségüket megmutatni. Lehet, hogy esetükben a pedagógusnak fel sem tűnik, hogy egyáltalán probléma van az adott gyerekkel. A szülő pedig nem ülhet be gyermeke mellé a padba, nem noszogathatja, hogy jelentkezzen, hogy barátkozzon, hogy vegyen részt az osztály életében, vagy hogy egyáltalán szólaljon már meg, ne üljön minden szünetben kukán a padban.

Bármennyire is fáj ez a szülőknek, el kell fogadniuk, hogy a közösségben elfoglalt helyét csak maga a gyerek szerezheti meg; neki kell tennie azért, hogy társai el- és befogadják. Az is előfordulhat, hogy a gyerek valamiért nem akar az adott közösségbe tartozni és annak értékrendjét magáévá tenni, ezért inkább kívülálló marad. Talán egy másik iskolában, egy másik életkorban fog igazán kibontakozni, ott lesz majd olyan, amilyennek otthon ismerik. A recept az előzőhöz hasonló: biztosítani őt a szülői szeretetről, és elfogadni – remélhetőleg csak ideiglenesen – azt a döntését, hogy ő kamaszként saját csigaházában érzi magát biztonságban.

A pedagógus és a szülő közötti együttműködés, a folyamatos információcsere segíthet a kettősség felismerésében, okai feltárásában, a felmerülő problémák eredményes kezelésében.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

M.P | 2012. április 27.
Valóban fontos ,hogy a szülő gyermeke necsak otthon legyen jó,hanem iskolatársai körében is!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek