OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 20.
» Hozzászólások (10)

Az osztályfőnöki pótlékról

Az elmúlt hetekben sokat lehetett hallani arról, hogy (sommásan) az osztályfőnöki pótlék 6 ezerről 9 ezer forintra emelkedik. Az ördög természetesen a részletekben lakozik: lássuk tehát a számítás módját.

Figyelem! A cikkben található jogszabályi utalások a cikk írásának idején hatályos szövegre támaszkodnak, így az idő előrehaladtával elavulhatnak.

Az OKM-közlemény (Pénzügyi válság – Új Tudás Program a pedagógusokért [sic!]) rendszerint idézett vonatkozó bekezdése így szól:

„Az Új Tudás Program keretében a 13. havi bérelvonások és az általános kiadáscsökkentések ellenére az oktatási tárcának sikerült elérnie, hogy jobban elismerjék az osztályfőnökök munkáját. Ma Magyarországon 65 ezer osztályfőnök dolgozik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az osztályfőnökök pótlékát, kiegészítő illetményét az Új Tudás Program keretén belül 2009 februárjától másfélszeresére emeli. Az a 65 ezer pedagógus, aki ilyen kiemelkedő munkát végez, és az osztályfőnöki feladatok ellátásával többletterhet vállal a jelenlegi havi 6 ezer forintos pótlék helyett mintegy 9 ezer forintot kap minden hónapban.”

Azaz zsurnalisztikusan megfogalmazva az osztályfőnök 2009-ben 6 ezer helyett 9 ezer forint pótlékot visz haza. Amiből a hazavivés nem teljesen igaz, hiszen természetesen bruttó összegről van szó.

Az osztályfőnöki pótlék kérdését a legendás 138/1992-es kormányrendelet szabályozza:

„15. § (2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:
a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el;

[…]

(3) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap
a) 30–60%-a a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben…”

A közalkalmazotti pótlékalapot a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. 2008-ban 20 ezer forint. Az osztályfőnöki, gyógypedagógiai, nemzetiségi stb. pótlékok mellett ezen alapul pl. a vezetői pótlékok számítása is.

A rendeletből látható, hogy hogyan jön ki a 2008-ban érvényes 6 ezer forintos összeg: a 20 ezer forintos közalkalmazotti pótlékalapot szorozzuk a rendeletben megállapított 30%-os minimummal. A rendeletből az is látható, hogy lehetőség lenne differenciálásra akár az összeg duplájáig; az általunk ismert gyakorlatban azonban az intézmények csak a minimális összeget adják.

Még nem látható egyértelműen, hogy a pótlékemelést a minisztérium milyen módon képzeli el. Nem valószínű, hogy a pótlékalap emelésével, hiszen az minden más pótlék automatikus emelkedését jelentené. A rendeletben meghatározott minimális százalék megemelése (pl. „mintegy” 45%-ra) pedig a differenciálás lehetőségének beszűkítését eredményezné – szentesítve az úgysem differenciáló jelenlegi gyakorlatot –, feltéve, hogy a felső százalék változatlan maradna. Az is lehet, hogy a minisztérium valami más jogi megoldással éri el az emelést (erre utalhat, hogy a közlemény „más források”-at is emleget) növelve a közoktatási szabályozás amúgy is meglévő káoszát. A „mintegy 9 ezer forintot kap” megfogalmazás sem könnyíti meg annak megállapítását, hogy valójában mekkora emelésről van szó.

Frissítés: a rendelkezés a jövő évi költségvetési törvény (jelenleg tervezet) 5. sz. mellékletében szerepel. Köszönjük Miklósi Lászlónak az információt.

Ne felejtsük el, hogy (mintegy) bruttó 3000 forintról beszélünk. Nem is tudom, minek írtam ilyen sokat.

--

Ha valakinek bővebb információja van a pótlékemelésről, hozzászólásban jelezze. Azok is jelentkezzenek, akiknél érvényesül valamiféle differenciálás az osztályfőnöki pótlék fizetésében (vagy legalább többet kapnak a minimumnál).

(MJ)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

A szerk. | 2010. december 18.
Kedves Péter! Ez egy két éves bejegyzés. A honlap akkori szerkesztője Mészáros János (MJ) jegyezte az írást, amelyben fel is hívta a figyelmet bizonyos jogszabályok időközben lehetséges elavulására. Azóta már OKM sincsen. Mandinkának különben igaza van, ez egy éves összeg, azért kell 12-vel elosztani.
Bogáth Péter | 2010. december 18. | bogathpeter[kukac]gmail[pont]com
Nem osztani kell, hanem a kérdésekre válaszolni, Meg a nevet kiírni.
mandinka | 2010. november 12.
Bogáth!
Ezt a 39.154 Ft-ot osszad má el 12-vel!
Bogáth Péter | 2009. április 29. | bogathpeter[kukac]gmail[pont]com
Költségvetési Törvény(Magyar Közlöny 2008/186. szám)
5. sz melléklet 24.c. pontja: "Az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatása" címszó alatt szerepel:
Előirányzat: 2 545 millió forint/év
Ez kb. 65 000 osztályfőnöknek megy?
Ha igen a két szám hányadosa 39 154,-Ft.
Hol a pénz? Bocsánat, ha rosszat kérdeztem.
Szekszárdi Juli | 2008. december 16.
Kedves Grigoreff Kolléga! Mit kell csinálniuk Önöknél az osztályfőnöknek ezért a 10 ezer forintért? Illetve mi mindenért kerülhet levonásra ez az összeg? Egy indokot említ: a jelentést nem adja le valaki időre. Csak ilyen adminisztratív jellegű mulasztásokat torolnak meg ilyen módon? Nagyon érdekelnének a részletek.
Grigoreff György | 2008. december 16. | grav[kukac]upcmail[pont]hu
Iskolánkban nem sok jó van, de az of.-i munkát elismerik. Ez pénz formájában is megvalósul, havi 10 000,-Ft. Ha valaki valamilyen hibát vét, nem ad le időben jelentést, stb, akkor ez az összeg megvonásra kerül, tehát eléggé ösztönző, hogy mindenki jól végezze az of-i munkáját.
MJ | 2008. november 21.
Kösz, Laci, az információt! Valóban a költségvetési törvény a megfelelő hely gesztusértékű és egyben az oktatási szabályozás konzisztenciáját tovább csökkentő kivételek bevezetésére.
Szekszárdi Juli | 2008. november 20.
Az osztályfőnöki pótléknak ilyen értelemben nem sok értelme van, legfeljebb jelképesnek nevezhető akár 6000, akár 9000 bruttóról van szó. Fizetett órakeretet kellene biztosítani minden tanulócsoport számára, és ezt a pedagógusok óraszámába beépíteni. Tehát fizetett munkaidőben foglalkozzanak a pedagógusok a gyerekek aktuális problémáival, tanítási órán kívüli tevékenységének szervezésével, beszéljenek szükség esetén a szülőkkel stb. Az egész osztályfőnöki szerep tisztázatlan, parttalan, illetve esetlegesen megvalósuló. A helyi iskolai programok természetesen beépíthetik ezt a bonyolult feladatkört a munkájukba az adott tanulók szükségleteit szem előtt tartva, de ebben a csak költséghatékonyságra törekvő világban ez csak nagyon kevés intézményben, első sorban az alternatív iskolák egy részében sikerül. S mindennek a világon semmi köze nincs az világválsághoz. Igazából annak idején éppen ennek a hiánynak az ellensúlyozására, egy rendkívül elhanyagolt, háttérbe szoruló szakmaiság védelmére, átmentésére, korszerűsítésére jött létre az OFOE. Nem merném állítani, hogy különösebb áttörést sikerült elérnünk.
Miklósi László | 2008. november 20.
Az osztályfőnöki pótlék emelése (mint a cikkben is olvasható) az Új tudás program keretében tervezik, s a költségvetési tv. 5. sz. mellékletében szerepel. Erről (is) tárgyalt e hét kedden a Közoktatás-politikai Tanács. A szakmai oldal nevében erről többek között azt mondtam, hogy a szándék helyes, támogatandó, az összeg, a mérték jelképes. Összhatása sajnos erősen kérdéses, hiszen (a gazdasági válságra reagáló egyik intézkedésként) a pedagógusok ezzel egy időben vesztik el a 13. havi fizetést. Persze a teljességhez hozzátartozik, hogy e program tervezésekor senki sem tudhatta, hogy világválság lesz.
Feri | 2008. november 20.
:) illetve szomorú.....
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek