OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. november 26.
» Hozzászólások (7)
Címkék:
 

Tündérek

Török Ildikó

Lassan harminc éve szereztem az első és két éve az utolsó (remélem!) diplomámat. Csupa humán tantárgyat tanítok egy művészeti tagozatos általános iskolában, egy lakótelepi „végvárban”, Rákoskeresztúron. Humanista vagyok, de a kutyákat sem bántom.
Pályám elején magyar-történelem szakosként annyi mindent „tudtam”, hogy a gyerekek szinte fuldokoltak a magas tudományok tengerében, amelybe beledobtam őket. Aztán lassan megtanultam, hogy a kevesebb több, hogy a tantárgyakat ne állítsam magam és a gyerekek közé, mert ettől nem kerülünk közelebb egymáshoz.
Ma is mindennap tanulok diákjaimtól valamit. Róluk, a világról, magamról.

A tündérek tizenegy évesek, és nemrég kaptam őket Szilvi nénitől, aki alsóban tanította őket. Meg persze a szülőktől. Néha elcsodálkozom, hogy a mai világban találkozhatom velük.

Nem kell megijedni, az én tündéreim is otthon felejtik a felszerelést, nincs házi feladatuk, előfordult már verekedés, ruhaszaggatás, kiabálás és minden olyan dolog, ami egy ötödikes osztály életében megjelenhet. De: minden kellemetlenséget vagy rosszaságot elhomályosít, hogy – bár az igazi szárnyuk hiányzik – teljesen tündérekké válnak olykor.

Erdei iskola a Börzsönyben. Sétálunk az erdőben, fantasztikus színek és illatok, az én pesti tündérkéim csodálkozva bóklásznak mellettem. Beszélgetünk, hirtelen mindegyik gyerek megdermed, mivel a földről egy somot kapok fel, és örömmel meg is eszem. Aztán felfedezem a bokrot, és a régi kirándulásokra emlékezve, nekilátok csemegézni. A gyerekek előbb csak néznek, aztán elkezdik ők is szedni és kóstolgatni a somot, sőt már elismerő hümmögések is érkeznek. Ez tényleg finom! A bokron nincs már egy szem sem, ezért lehajolunk, és az avar között keresgéljük a bogyókat. Mint a vadmalacok. Ezen jót nevetünk.

Olyan őszinte hittel fogadják minden szavam, mozdulatom, hogy egészen elképedek: nagyon régen nem találkoztam ehhez hasonló teljes bizalommal. Továbbsétálva egy galagonyabokrot támadok meg, rég nem ízlelt ízeket érzek, teljesen átszellemülten eszem a terméseket, amikor megpillantom tündérkéimet, akik kötelességtudóan, de savanyú arccal kóstolgatják a galagonya piros bogyóit. Ildi néni, szerinted ez finom? – kérdi Heni gyanakodva. (Még nem érthetik, hogy a galagonya íze számomra a gyerekkor íze.) Én próbálom meggyőzni őket, hogy csodás és imádom, és mindennap megennék belőle bármennyit. No, ezt bizonyíthatom is, mivel az erdei iskola következő négy napján kilószámra hozzák nekem a galagonyát, és türelmesen végignézik, ahogy elrágicsálom a bogyókat, amelyekben háromszor akkora a mag, mint az ehető rész.

Reggelente körbevesznek, mesélnek, kérdeznek: beszélgetünk. Mindennap elcsodálkozom, milyen kedvesek, jó szándékúak. Ha valakinek segítség kell, legalább öten ugranak, a kellemetlen feladatokat is elvállalják, és nem kérdik állandóan: „Mit kapok érte?”. Megpróbáltam megtanítani nekik a konfliktusok megoldásához az „én-üzenet”-ek küldését a vádaskodás és címkézés helyett. Gyakoroltuk is, a lányok már egészen jól alkalmazzák, de a fiúknál még előfordul, hogy válaszképpen egy jól irányzott balegyenes érkezik.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy gyanúsan idilli a kép, amit a tündérekről festettem, elmondom, hogy sok olyan gonddal találkozom (családi, anyagi, tanulási stb.), amelyekkel én sem tudok mit kezdeni. Viszont azért nagyon sokat tudok tenni, és más osztályfőnök is, hogy az együtt töltött idő jó hangulatban teljen. Ha mosolyogva lépek közéjük, ők visszamosolyognak. Ha bízom bennük, akkor ők is bizalommal fordulnak felém. Évek óta a jó kapcsolat fokmérője számomra az, ha egy csoporttal vagy osztállyal együtt tudunk nevetni, ha lehetek előttük ügyetlen vagy szórakozott. Az én ötödikeseim szinte a kezdetektől elfogadnak, és nagyon igénylik az én elfogadásomat is. Igaz, szerencsém van, mert heti hat órában találkozunk, és sok iskolán kívüli programunk is volt már.

Természetesen nem minden osztállyal ilyen felhőtlen a kapcsolatom, de tündéreket még a lila hajú, láncos, bakancsos nyolcadikosok között is találok. Ha keresek.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Ildikó | 2010. január 11.
Köszönöm, nekem is 11 éves tündérkéim vannak... kérdeznék: mi az én-üzenet? hogyan működik?
Domokos Zsuzsa | 2008. december 23. | domik[kukac]t-online[pont]hu
Nagyon jó volt olvasni a rákoskereszttúri "tündérekről"! A 11 évesek a legcsodálatosabb élményekkel képesek magajándékozni a tanáraikat. Azt hiszem, ez az utolsó év, amikor még a József Attila-i értelemben "őszinte ember"-kék. Köszönöm, hogy kolléganőm megerősítettél hitemben: érdemes sokat eltűrni az iskolában, hogy ilyen lélekemelő élmény részesei lehessünk!
Törökildi | 2008. december 15. | toeroeki8[kukac]citromail[pont]hu
Köszönöm, hogy megerősítettetek abban: észre kell vennünk, és valóban ki kell mondanunk, ha jó történik velünk. Tudjunk örülni, akár ilyen kis dolgoknak is, és ezt a képességet próbáljuk meg átadni a ránk bízott gyerekeknek. Régebben nem mertem ilyen kis történeteket leírni, mert a hasonlók túl idillinek, esetleg negédesnek tűntek a számomra, de ma már elég idős vagyok, hogy a sok problémáról, kudarcról szóló írásom után ezt is vállaljam.
Peer Kriszti | 2008. december 13. | peerk[kukac]freemail[pont]hu
Fontos kimondani és ünnepelni azt, ha valamit jól csináltunk, ha valamiben jók vagyunk! Ezt sokszor elhallgatnánk...az írásod azt jelenti nekem, hogy merjünk büszkék lenni.
Kádár Judit | 2008. december 2. | judit48[kukac]gmail[pont]com
Igen, ez a "van-e rá szemünk?" nagy kérdés. Sokszor előbb vesszük észre a rosszat, a problémát, a gyengeséget, pedig a legnehezebb gyerek is temérdek fogódzóz nyújt, amiben megkapaszkodva közelebb kerülhetünk hozzá. És persze, még a lila hajú kamaszlányok is.

Az nagyon jó, hogy egy erdei séta ilyen fontossá válhat a gyerekeknek, a tanárnak - és még a bogyóknak is!
zöldbéka | 2008. december 1. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
És van-e képeségünk meglátni a "tündéreket" a gyerekek között? Túlzások nélkül, de csupa-csupa tündérke kerül be az iskolákba, szinte keresni sem kell őket: de tudunk-e bánni velük? Hagyják-e, hogy felfedeztessük őket maguknak? Vannak-e olyanok az iskolákban a körülmények, hogy meg tudjanak maradni, sőt csiszolódva azzá érjenek? Van-e még energia és hit keresni őket, foglalkozni velük, szeretni őket? Ez a MI felelősségünk, ez rajtunk múlik!
Ha olyanok foglalkoznak velük, mint Török Ildikó, akkor nyugodtak lehetünk, mert ekkora szeretettel csak az írhat róluk, aki így is éli mindennapjait! Köszönöm! Köszönöm, hogy megmutattad a MI felelősségünket! Érdemes rajta mindenkinek elgondokodni!
kati tanító néni | 2008. november 27.
az utolsó mondat a legfontosabb. keresünk-e? akarunk-e találni?
rajtunk múlik.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek