OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. december 3.
» Hozzászólások (11)

Az a bizonyos kettős mérce

Vargáné Kiss Erika

Tanító vagyok közel három évtizede. A lelkem a kisiskolásoké egészen. Hiszem, hogy nekik „csak” arra van szükségük, hogy természetes kíváncsiságuk – óvatos iránytartás mellett – kielégíttessék. Hiszek az egyénre szabott tanulás-játékban, a dicséret erejében, a munka örömében. Elszomorít viszont közoktatásunk állapota. A látszatok, a kampányok, a kapzsiság, a szervezetlenség, a burkolt szándékok okozta káosz, mely a legnagyszerűbb kezdeményezéseket is ellehetetleníti, mindennapjainkat nagyon-nagyon megnehezíti.

Néhány évvel ezelőtt megörököltem egy fiút, aki addigra már harmadszor volt velünk első osztályos. Természetesen azzal kezdtem, hogy kerestem a papírjait, melyeket a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság állított ki róla. Előző osztályfőnökei arról tájékoztattak, a gyerek szülei elzárkóztak a vizsgálatok elől, nem írták alá az azokat kezdeményező dokumentumokat. (Akkoriban még a jegyző felé vezető hivatalos utak sem voltak járhatók!) Nekifutottam hát én is a kényes feladatnak. Beszéltem az anyával, aki ezért reggelenként ordenáré kiabálással próbálta érvényesíteni „jogait”. Végül sok-sok megaláztatás árán sikerült kicsikarnom beleegyező nyilatkozatát. Mi történt ezután? Semmi!

A képességeket vizsgáló szakértők szerint „fennáll a gyanúja (három sikertelen év után!!!), hogy a gyermek diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás”. Aztán egy év múlva, amikor már az anya beleegyezéséért nem kellett térden állva könyörögnöm, kérhettem hivatalosan, önállóan, az iskolán keresztül a gyermek felülvizsgálatát (a gyermek negyedik! iskolában töltött évében), a tisztelt szakértők végre tényként vetették papírra az összes diszítést. Mi változott ettől? Semmi! Papírunk lett arról, hogy fel kell menteni a nyelvtan, olvasás, matematika értékelése alól. Slussz!

Az első velem töltött év elején még remekül vette az akadályokat, aztán mire eljött a karácsony, már jócskán lemaradva az osztálytól, küzdött a 10-en belüli kivonással, pótlással, olvasásórán szépen felcserélgette a k-g, f-v, ty-gy, d-b, sz-zs hangokat. Az írásban is addig jutottunk, amíg mechanikus másolással – írottról írottra természetesen – juthatott sikerélményhez (szószinten!). Azt is csak akkor, ha folyton mellette álltam, mutattam, hogy merre haladjon a füzetben, munkafüzetben, és megállás nélkül figyelmeztettem, hogy múlik az idő, feladata van. Mire másodikosok lettünk, már külön tanmenet szerint kellett rá készülnöm, mert képtelen volt felismerni a szavakat, mondatokat, mindentegybeírtszóközökvesszőkéspontoknélkül.

Negyedikben már serkent a szakálla, felvilágosító tevékenységétől alig győztem megvédeni az osztály többi tagját, de nem tudott egy mondatot hiba nélkül felolvasni. Még azt sem igen értette, ami szóban elhangzott. Mindvégig külön készültem a vele történő foglalkozásra, s úgy adtam át a felső tagozatba, hogy a második osztályos felmérőket is csak 17–25% körül volt képes teljesíteni. Ez volt az utolsó olyan évfolyam, ahol még szülői beleegyezés nélkül buktathattam volna, de eszembe sem jutott.

Jelenleg magántanuló. A százas és az ezres számkör ugyanolyan gondot jelent számára, mint régen. Vagány, nagyhangú, virtuskodó, nagyra nőtt homály! Mostanában azt játssza, hogy ő a király, aki kompenzál az álruhában töltött évekért.

Az egyik kolléganőm nemrégiben érdekes történetet mesélt róla. Nevezett Homály és nála két évvel fiatalabb unokatestvére – aki szintén a mi iskolánk „császára” – autóval közlekedett a városban. A két gyerek egyedül! Kolléganőm még fényképet is készített róluk, mikor férjével együtt autózva megpillantotta őket. Mindezek után azonnal betelefonált a rendőrségre, névvel, címmel, rendszámmal, fényképpel felvértezve. Mi történt ezután? A rendőr nem volt hajlandó intézkedni!

***

S most jött el az ideje, hogy beszéljek végre a kettős mércéről, hiszen időközben (nálunk és még sok általános iskolában) tömeges méreteket öltött azoknak a gyerekeknek a száma, akik ilyen-olyan okok miatt, főként az integráció hazug szólamai mögé bújtatva, ennek az áldásos eszköznek a segítségével vegetálják végig az általános iskolában eltöltött éveiket, és jutnak el viszonylag „balesetmentesen” a nyolcadik osztályig.

Kell-e magyaráznom még, hogyan is működik digitális világunkban ez a végtelenül egyszerű találmány, a kettős mérce, közönséges nevén rosta. Kétfélét használunk. Egyik a sűrű, másik a ritka lyukú rosta.

A ritka lyukú rosta mértékadó szintjeit tartalmazza a NAT, a helyi tanterv- és követelményrendszer, alsó tagozatban ezek liberalizált formulái. Akik ennek alsó szintjén helyezkednek el, esetleg a ritka lyukakon lógva, de még erősen kapaszkodva nem hullnak a mélybe, értékes elégséges osztályzatot tudhatnak magukénak. A fölöttük taposók a közepes, rajtuk könnyű teherként néhány jó és elenyésző számú jeles minősítésű tanuló helyezkedik el.

A fenti művelet végzése közben gondolnunk kell azokra is, akik a ritka lyukú rostán kihullanak. Ők aztán kényelmesen elnyújtózhatnak a sunyi oktatásirányítás által megerősített sűrű szita nagy szakítószilárdsággal bíró szálain, egészen a nyolcadik osztály végéig. Minősítésük az értéktelen elégséges, amely külsőre megtévesztésig hasonlít értékes párjára.

A középiskolai beiskolázási mutatónk nagyon örvendetes! Minden gyerekünket fölvették abba az iskolába, ahová jelentkezett! VAGYIS: Az értéktelen elégségessel rendelkezők (=funkcionális analfabéták) elnyerték méltó jutalmukat, felvételt nyertek a szakmunkásképző iskolákba (akárhogy is nevezik őket manapság), az értékes elégségesek, gyenge közepesek, önbizalom-hiányos jók az érettségit adó szakközepek büszke ifjúságának tömegeit erősítik. A magabiztos közepesek, jók, valamint az alig valahány jeles a valahavolt gimnáziumi színvonalat festi egyre árnyaltabbra.

Gondolkodjunk tovább együtt! Egyedi eset lennénk? Nem?

Milyen cél felé menetelünk ilyen balgán?

Vargáné Kiss Erika

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2009. január 1.
Szégyen!
Én mikrorealistanként, csak a saját apró térségem viszonyaim közt láttam, érzékeltem ezeket, Ki vádol kit mikrorealistának. Most akkor mekkora is a mikro?
terepmunkás | 2009. január 1.
http://www.romnet.hu/hirek/hir08112303.html#_Toc17743774
terepmunkás | 2009. január 1.
http://www.sulinet.hu/tart/forum?fid=4&tid=2008-11-13 17:55:47.686886 - ehhez már nincs mit hozzátenni...?
VKE ttneni | 2008. december 11.
Én értem is, szeretem is. A viccet is. A mértékadó embereket is, sőt még szegény Homályt is. Indulat, ha van bennem, nem ellene, hanem érte. Értük. Sokan vannak. A "Homály"-t pedig sok-sok mértékadó ember felébresztésének szántam. Tudatosan. Örülök, ha legalább egy akadt, akit sikerült meghökkenteni. És szomorú is vagyok, mert szándékom szerint sokukat szerettem volna felbőszíteni, elgondolkodásra, cselekvésre ösztönözni.
Mi, akik itt körbeaggódjuk egymást a gondjainkkal, szándékainkkal sajnos kevesen és kevesek vagyunk. A homály pedig egyre nagyobb, hiába vagyunk látók, egyre csak botorkálunk benne.
meseszép | 2008. december 9.
"értem én a viccet, csak nem szeretem" na, ez jutott eszembe a mértékadó ember jóindulatú feddéséről.
ha már a tehetetlenség kínjai miatt indulatos sem lehetek, mert bántom a kifinomult ízlést, akkor nincs, csak egy út: lássuk, uram isten, mire megyünk ketten!
ha szólamokon kívül mást nem kapunk, ha a nyilvánvalót le kell tagadnunk, még indulatosak sem lehetünk?
ha a segítő hálózat úgy működik, hogy a szülőt ellenünk bőszíti, még indulatosak sem lehetünk?
ha újságírók belénk törölhetik a cipőjük talpát, még indulatosak sem lehetünk?
ha kiváló pedagógusok rokkannak bele a nyilvánvaló látszatintézkedések következményeibe, még indulatosak sem lehetünk?
nem erre szegődtünk. mi tényleg tanítani szeretnénk. a jövő nemzedékét. aki örömét leli majd a munkájában, és dolgozik, építi a közös hazát. építi, és a közöst építi. és ha azt látjuk, hogy minden erőlködésünk, megfeszülésünk ellenére is a nem-dolgozók, a dolgozni nem-akarók táborát növeljük "tanítványainkkal", jogos a kétségbeesésünk.
terepmunkás | 2008. december 9.
Miért nem akad fenn a lélegzet? most jöttem..Kistérségi szakmaközi konferencia - mt és iskolai hiányzás téma...meghívott előadó kiválóan felkészült iskolavezető településről, mely az országra egyre inkább jellemző zebracsíkos mintázaton belül, a fehér csík. Gond? Ne hagyjátok beépülni a lógást, azonnal intézkedni és jegyző és no lám.Hány ilyen volt? Az elmúlt tíz év alatt kettő. Kistérségi zebra más csíkos településeiről érkezettek hörögnek... A kultúrát pedig tisztelni kell, mondja másik felkért előadó, ki pszichológus. 13 tizenhatot be nem töltött leányanyát gondozok mondja védőnő - pedig nem minden utca az enyém a telepen. Én is tanítottam valamikor, emlékezik pszichológus, ha csoportokban dolgoznátok, mennyivel többet érne. Tényleg, gondolom,("hogy ez eddig nem jutott eszünkbe?") de leginkább átugranék az asztalon, s átharapnám a torkát.Indulatok örvényében,igen. Jót akar, jót mond, de a dolog rég nem csak pedagógiai kompetencia. Kong a javító, konganak a speciális iskolák, ami nem országos vagy megyei fenntartású le is húzta a redőnyt - s minden problémás gyerek gondját, baját remekül megoldja a befogadó iskola? Mi azok vagyunk. Azt hiszem a jobbak közül. Gyógypedagógusok, fejlesztők, gyerekvédelmis, erőn felül támogató fenntartó. Mégis belerokkanunk. Biztos hogy jófelé megy ez a szekér?
petra | 2008. december 9.
Csak merő előzékenységből, hátha mások is szívesen elolvasnák, amire itt többen, többször hivatkozunk:
Achs Károly: Reformer a romhalmazon
http://www.es.hu/index.php?view=doc;21388
Révész Sándor: Vita nincs!
http://www.es.hu/?view=doc;21444
Szekszárdi Juli | 2008. december 9.
Nem a saját kútfejemből származik a vélemény, de mértékadó ember mondta, és valóban elgondolkodtatott. Szeme sem rebbent eddig egyikünknek sem, szóvá legalább is senki sem tette, hogy a fentiekben megismert fiatalembert a kolléganő Homály névvel illette, és erre Csilla is hasonlóan reflektált.
Nekem ez eddig azért nem tűnt fel, mert nem ez volt számomra az írás első számú üzenete. Pontosan értem ugyanis azt a frusztrációt, ami végül indulatossá tette a munkáját végezni akaró, a problémával magára maradó pedagógust.
Be kell azonban látnom, hogy ez rossz kör, minősíteni, címkézni nem szabad. Akkor sem, ha a funkcionális analfabéták és egyúttal a leszakadó, ellehetlenülő fiatalok (és már nem is annyira fiatalok) aránya nő. A reménytelen helyzetbe kerülő, frusztrált fiatal pedig nagy eséllyel válik veszélyessé, s mint az iskolában hasztalan küszködő (magán)tanuló nagy valószínűséggel előbb-utóbb ellenségének fogja tekinteni az egész társadalmat. Attól a dolog nem változik, ha hallgatunk, illetve indulatmentesen szólunk róla. S nyilván azon sem kell megdöbbenni, felháborodni, hogy az évekig hasztalan küszködő magára hagyott pedagógus frusztráltsága szavain, stílusán is átüt.
A probléma súlyossága messze meghaladja az egyes pedagógusok kompetenciáját, a tehetetlenség érzése pedig reményvesztetté tesz. Egyre gyakrabban igazolódnak vissza a teljes közoktatási rendszer hibái, és az üres frázisok pufogtatásán túl még szándékot sem érezni az érdemi megoldásra. S mit tehet ilyen esetben a pedagógus főleg akkor, ha a gondok halmozódnak, a feltételek romlanak, és ő még azt sem engedheti meg magának, hogy nyilvánosan kiboruljon. Engem az Achs-Révész "pengeváltás" – többek között – erre is rádöbbentett.
meseszép | 2008. december 7.
terepmunkás annyit kérdezett. és mennyi kérdés fel sem tevődött még. ezekre sincs válasz. mármint hivatalos. csak MIKROIRREALISTA. ami megfelel a valóságnak, de nem felel meg a hatóságnak. akkor ki a hibás? valószínű ez a sok irrealista/idealista, aki még húzza az igát.
de fel kellene már ébredni. a szakállserkenő nem egyedi eset. nem elszigetelt jelenség. csupán agyonhallgatott. de attól még van. létezik. és burjánzik.
terepmunkás | 2008. december 4.
A fentiek és az Achs - Révész És-beli pengeváltása kapcsán azon tűnődtem, vajon melyik egyetem vagy főiskola berkeiben készül - ha készül olyan oktatáskutatói munka, amely azt méri - mert már lehet, hogy mit adott a közoktatásnak a szóbeli értékeléssel operáló, továbbhaladást csak szülői kérésre (beleegyezéshez kötő) engedő és integrációt erőltető reform. Jó lenne látni, mennyivel más a most ötödikesek munkája? Valóban elég volt a négy év, hogy mindenki beérjen? Nem akadt el negyedikben oly gyermek, ki tán, ha előbb ismétel, valódi alapokat szerezhetettt volna? Felkészülten és jól differenciál minden 1-4 osztályt tanító kollégánk? Na és feljebb? Mennyire készülhetett fel - mennyi eszközt, segítséget kapott a pedagógus? Vajon hány iskola, ki azt az utat választotta, hogy alsós tanítónéni viszi tovább a magyart, s matematikát? A képességzavaros gyerekek kapták és kitől kapták a külön fejlesztést? S ha minden rendben volt, van rá pénz ezután is? (Tartok tőle eddig sem, ezután sem) Biztos hogy ha nem rózsaszín a kép, az kizárólag a pedagógus társadalom hibája? Milyen ez a kép? Bár látnánk ilyen elemzést! Csak hogy ne legyünk MIKROIRREALISTÁK...(Révész Sándor kifejezése)
csilla | 2008. december 3.
Nem, nem egyedi esetek.
Sőt továbbmegyek: már családgondozóként dolgozom. Ezeket a homályokat kellene családostól gondoznom. Kistéréségünkben olyan ritka a pszichológus, mint a fehér holló. Homály nem SNI-s, mert egymásnak ellentmondó szakértői bizonyítványai születtek: erről valyon ki tehet? Neurológus azt mondja: a szociokulturális háttér az oka a gyerek agressziójának, ő ezzel nem tud mit kezdeni, szedálni meg minek. A csökkenő gyermeklétszámban olyan teherként nehezednek ezek a gyermekek egy kistelepülési iskola gyermekpopulációjára, hogy menekül minden "értelmes gyerek" előlük a közeli kisvárosba. Hogyan lehet két-három homállyal nevelést végrehajtani egy 100-120-as létszámú kisiskolában? Homályokat követik. Sokan. Pedagógus meg majd meg hal. Iskolaigazgató sír, normatíva csökken az elvándorló gyermekek miatt. Fenntartó mondja létszámleépítés. Homályok meg lassan szegregálódnak. Pedagógus gondolkodik: érdemes még egyáltalán szülővel harcolni egy kevert disz megállapításáért? Belefásul. Egyébként sincs már rá ideje, hogy neveljen, mert kicsengetéskor ül a kocsijába és indul a szomszéd településre tanítani, társulás van áttanítás. Megoldás: hatodik, hetedik osztályban már magántanulóként folytassa!: és a homály sötét korommá változik.
Én érvelek: Homály gyerek! Ezt nem csinálhatjuk, de lassan senkit sem érdekel.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.03.22.
Tárgyalni fog a kártalanításról a kormány a tankönyvesekkel
Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden joger...
(Forrás: Infostart)
--
2019.03.22.
Partizánakcióznak a magán-tankönyvkiadók
Április 1-jén lesz nyilvános a 2019-20-as hivatalos tankönyvjegyzék, amit az Oktatási Hivatal ad ki, az állami tankönyvterjesztő Kello elektronikus felületén lehet belőlük rendelni. Az id...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.22.
Jogerős a strasbourgi tankönyvpiaci bukta, félmilliárdot is fizethet az állam
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét. A magyar állam fellebbezést nyújtott be a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.21.
Mindenre felkészül a CEU – az egyetemi közösség előtt beszélt a rektor
Egy lépéssel közelebb került a CEU ahhoz, hogy valóban Budapesten maradhasson. A szavakon túl már papírjuk is van arról, hogy folytathatják a kutatást és az oktatást a magyar fővárosban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
Schmidt Mária wellness-szállókban képezné tovább a történelemtanárokat 1956-ról
A továbbképzés fejenként 200 ezer forintba kerül majd. A Schmidt Mária főigazgató vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nettó egymilli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
„Kész átverés show” – Tényleg akkora siker a pedagógus-életpályamodell?
Az államtitkári nyilatkozat rengeteg felháborodott tanárt késztetett ara, hogy kifejtse véleményét a pedagógus-életpályarendszerről. Már korábban idéztük azt a szakgimnáziumi tanárt,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.03.19.
Taigetosz-törvény: döntött az Alkotmánybíróság, nem így kellett volna változtatn
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanul...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.19.
Jogerős a strasbourgi elmarasztalás a tankönypiac monopolizálása miatt
A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiad...
(Forrás: eduline)
--
2019.03.18.
L. Ritók Nóra: Szegregációs körkép
Az intézkedések, próbálkozások leginkább az Uniónak szóló látszatok. Az Antiszegregációs Kerekasztallal kezdődött, aminek csak a kirakathatását lehetett értelmezni, kommunikálni azt,...
(Forrás: tani-tani online)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek