OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2008. december 2.
» Hozzászólások (2)

Y generáció

Részlet egy beszélgetésből Tari Annamária pszichoterapeutával

Amíg a felnőttek egy része óvatosan közelít az újabb és újabb számítógépes programokhoz, és minden szabályt betart, addig a ‘82 után születettek – ők az Y generáció – már belenőttek a számítógépes programok felhasználási stádiumába. Akik 82 óta születtek, már munkavállalók. De a legtöbb figyelmet érdemlő sáv mégiscsak a kiskamasz és kamasz korosztály.

Tizenkilenc éve, a rendszerváltás óta követhető a fogyasztói társadalom kialakulásának folyamata Magyarországon. Itt most olyan kiskamaszok szaladgálnak, akik már ebben szocializálódtak. Nekik az a természetes, hogy nincs egyben másfél óra, esetleg csak a moziban, oda viszont már nem is szokás menni, mert túl drága. És különben is, inkább divat filmet letölteni a netről. Egy tízéves is simán le tud szedni egy filmet, nem kell különösebb nyelvtudás sem. Gyakorlatilag ők már tökéletes felhasználók, ami a számítógépet és különböző programnyelveket illeti.

Amíg a felnőttek egy része óvatosan közelít az újabb és újabb számítógépes programokhoz és minden szabályt betart, addig a ‘82 után születettek – mert róluk beszélünk, ők az Y generáció – már belenőttek a számítógépes programok felhasználási stádiumába. Akik 82 óta születtek (és ebben benne vannak a mai 25-26 évesek is), már munkavállalók. De a legtöbb figyelmet érdemlő sáv mégiscsak a kiskamasz és kamasz korosztály.

A fiatal felnőttek már valamennyire kialakult személyiséggel rendelkeznek, amit a kora 90-es évek, a 80-as évek határoztak meg. Akinek a 90-es évek végére, 2000-es évek elejére esett az első hat éve, az másképpen eszmélt a világra. Már nem egyforma a két életút vagy a két gyerek. Ők tényleg más-más nemzedék. A fiatal felnőtteket külön személyiség jellemzőkkel írja például le a marketing piac, ők azok, akikre a munkaadóknak külön figyelni kell, mert nem igazíthatók hozzájuk a régi elvárások.

A szüleik még nyugodtan beszoríthatók voltak azokba a szorongásos tartalmú skatulyákba, de ők öntudatos munkavállalók, akiknek ha nem tetszik valami, akkor odébbállnak nagyon hamar. Könnyen előidézhető a köreikben egy óriási fluktuáció, mert ha nem kapják azt, amit szeretnének, akkor minden különösebb érzelmi kötődés nélkül és érzelmi trauma nélkül tovább állnak, megnézik, hogy hol jobb nekik. Eszük ágában nincs úgy élni, mint a szüleiknek, azonkívül eszük ágában sincs a munkájuknak vagy a munkahelyüknek beáldozni a saját életüket. Ami jó és pozitív dolog – lenne, ha emellett azt látnánk, hogy boldogok.

De ezt a fajta öntudatos érdekvédő magatartást a nárcisztikus érzelmek teszik lehetővé. Ami a szociális részét illeti az életnek, ők sokszor hidegek és kemények, mert úgy tudják a státusukat védeni, hogy közben kíméletlenek másokkal szemben.

Az utánuk következő tinédzser–kamasz korosztály nehéz helyzetben van, mert ők ebben nőnek fel, ők a fiatal felnőtteknél is jobban tudják már, hogy ott liheg a nyomukban a következő generáció. A 24-26 éves sokkal nyugtalanabb, mint a 20 éves vagy a 28. A 28 nem fél annyira, mint amennyire a 24-26 éves szorong, hogy az életkorban mögötte lévő el fogja venni tőle azt, amije neki van. Mert az élet szakmai csúcsa kb. 28-26 évre tehető, utána már csak lefele van. Ha józan értékrendben vizsgáljuk, ez egy teljesen drámai és szürreálisnak tűnő számítás. De ha megnézzük a fejvadászok hirdetéseit, akkor azt látjuk, hogy 30 fölött már mindenki értékcsökkent. Teljesen mindegy, hogy társkereső vagy fejvadász honlapot olvasunk, mintha már nem lehetne 30 után felmutatni olyat, ami igazán értékessé tesz valakit. 40 fölött már nincs is senki...

Tehát nem mondhatnánk, hogy a szaktudás, a bölcsesség, a tapasztalat presztízst nyújtana, méltóságot vagy tiszteletet követelő pozíciót jelentene. Így aztán a mai 24-26 éves ideges és feszült, ugyanígy a 22-24, mert úgy érzi, hogy egy farkasfalka lohol mögötte, hogy kilökje őt a helyéről.

A mai tinédzser nehéz helyzetben van, mert el kellene döntenie, hogy mit válasszon, miként éljen. A legnehezebb helyzetben azonban a kiskamaszok vannak, akik sokkal érettebbek a koruknál, mindezt látják – és nyilván nem nagyon tetszik nekik a látvány. Egy pénzhajszoló, felőrlődött társadalmat látnak, eléggé boldogtalan emberekkel, elkapkodott, elhamarkodott párkapcsolatokkal, a szüleik boldogtalan házasságával, a napi 12 órai munkával – és ez olyan kép, ami nem túl vonzó. Sajátos paradoxon, hogy a Youtube-nemzedékbe tartozó gyerekek 5, de lehet, hogy már 4 éves kortól a képernyő előtt ülnek. Ma már nem ritka, hogy a szülők mindenkinek a nyugalmáért a 3-4 éves gyerek szobájába vesznek egy televíziót, hogy hadd kapcsolgassa. Ami fejlődés-lélektanilag nagyon elhibázott lépés, anyai kötődés szempontjából még inkább az, mert ebben az időszakban egy anyának még ott kellene ülni a gyermeke mellett, mesélni neki, keretezni az időt, és megszabni a szabályokat, hogy az élet egy megnyugtató dolog legyen. Nem kellene hagyni egy négyévest, hogy maga tétova módján kialakítson valami nem-rendszert

De hát az a helyzet, hogy a szülők nagy többsége egyre inkább kapaszkodik az információs kultúrának az eszközeibe – és várja, hogy történjék valami. És ami ebből következik, az nyilvánvalóan nem a legjobb dolog. Hogy a két legrosszabb végletet mondjam: vagy egy érzelmileg összetört kiskamaszt lát majd a szülő, aki nem találja a helyét, rettenetesen szorong, és nem mer kimenni az utcára sem, éjjel-nappal a gépe előtt ül, a barátaival is csak csetel – vagy pedig lesz ennek a szóban forgó szülőnek egy rémségesen beképzelt, öntelt, nagyszájú, hideg, kemény, őt sem szerető gyereke, aki hozza mindazt, amit kapott, vagyis a semmit. Rá sem figyeltek, akkor ő miért figyeljen…

Nyilván ez a két véglet jelenik meg majd az Y generációban, miközben ők azok a gyerekek, akikről egy kicsit értő felnőtt azt mondja, hogy magukra hagyták őket. Ott bolyonganak az interneten 10 éve, a felnőtt nem figyel rájuk, azt csinálnak, amit akarnak. És ez egy gyerek számára nagyon ijesztő. Néha el szoktam mondani felnőtt pszichoterápiában egyik-másik szülőnek, hogy ne érezze magát jó fejnek, amikor szabályok nélküli életet biztosít a gyerekének, mert ezzel okozza a legnagyobb bajt. Egy gyereknek semmi nem ijesztőbb, mint látni, hogy a szülője képtelen arra, hogy kontrollálja az életet. Akkor nagyon nagy baj van. Ha a felnőttnek nincs hatalma és nincs tekintélye, akkor a világban bármi megtörténhet. A gyereknek sokkal jobb, ha biztonságot nyújtanak neki, a felnőttek szabta korlátok, hogy úgy mondjam, a felnőttek „lécei”.

(A teljes beszélgetés elolvasható a Fordulópont 41. számában, illetve a lap online változatában, pdf-ben.)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

A szerk | 2011. december 12.
Kedves "bes"! Tari Annamária Y generáció című könyvét 2010-ben jelentette meg a Jaffa Kiadó. Abban talál empíriát is. A témáról alaposabban tájékozódhat a most szerveződő konferencia honlapján: digitalisnemzedek.hu.
bes | 2011. december 10.
Jó lenne tudni, hogy milyen empíriára támaszkodik a szerző.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek