OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 26.
» Hozzászólások (0)

„Reformer a romhalmazon”

Az elmúlt évben az Élet és Irodalomban heves vitát gerjesztett Kőszeg Ferenc cikke, amelyben a szerző keményen bírálta Magyar Bálintot, aki szerinte az SZDSZ-nek létrehozója és egyben tönkretevője volt. Írására számos felháborodott reflexió és – ennél jóval kevesebb – véleményét megerősítő írás is érkezett.

Achs Károly mint pedagógus az oktatáspolitikus Magyar Bálintról közölte gondolatait a vita során. Az ő írására reagált Révész Sándor, a Népszabadság publicistája (akinek korábban kifejtett véleményét Achs vitatta), majd – mivel kollégánk a Köznevelést is bírálta – Szunyogh Szabolcs, a Köznevelés főszerkesztője. Achs válaszolt ugyan ezekre, s a két ellencikkel vitatkozó további írások is érkeztek a szerkesztőségbe, ezek azonban nem jelentek meg a lapban.

Az ÉS tehát a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Mi azonban nem tekinthetjük annak, egyrészt azért, mert a vitathatatlanul válságban lévő oktatáspolitikáról, a pedagógusok ellehetetlenülő helyzetéről esik benne szó. Másrészt pedig azért, mert sértőnek tartjuk azt a módot, ahogyan kollégánk véleményét – a két megalázó hangvételű reflexiót követően – egyszerűen lesöpörték a színről. Ezért döntöttünk úgy, hogy a rendelkezésünkre álló, az Élet és Irodalomnál nyilván szűkebb körű nyilvánosság előtt adjuk közre álláspontunkat.

Ezt megelőzően felidézzük Achs ominózus cikkét, valamint Révész és Szunyogh válaszait.

Achs Károly: Reformer a romhalmazon. 2008. november 21.
(Részletek)

… A saját szakmám ismerőjeként van néhány mondatom Magyar oktatáspolitikusi teljesítményéről. Különösen úgy, hogy Révész Sándor Kőszeggel vitatkozva elveti a sulykot: „Kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet ő vitt a vállán. Magyar Bálintra az oktatásügy szemléletformáló, korszakalkotó reformereként emlékszik majd az utókor, s elhomályosul az a szerep, amelyet az SZDSZ elsorvasztásában játszott. Ha a jelen a rovására igazságtalan, akkor a jövő meg majd a javára lesz az.” (Öncél és közcél, ÉS, 2008/38., szept. 19.)

Révész azt teszi újságíróként, amit Magyar Bálint miniszterként. Úgy fogalmaz meg ítéletet, hogy csak kívülről szemlélve, tankönyvszerűen ismeri az általa bemutatott területet, talán még mindenféle ürüggyel el is hessegeti a terepről érkező jelentéseket, kiabálásokat, jajszavakat, a saját elképzeléseivel való konfrontációt elkerülendő becsukja a szemét a valóság előtt. Révésztől még kisebb hiba: ő egy szerkesztőségi szobában teszi ezt. Magyar Bálint viszont a terület minisztereként viselkedett így!

Nem Magyar Bálint személye, hanem az oktatásügy katasztrofális helyzete miatt nem tehetjük meg, hogy elengedjük a fülünk mellett az előbbi véleményt.

(...)

A magyar iskolaügy jószerivel halott. Némi életjelenséget mutat még, de ez ne tévesszen meg senkit. Az éppen végzett pedagógus messze elkerüli a pályát. Ha mégsem, két héten belül rászokik a nyugtatóra. (...) Az adminisztráció elviselhetetlen. A légkör elviselhetetlen. A kiszolgáltatottság elviselhetetlen. Tervezni nemhogy négy évre, de néhány hónapra sem lehet. Tanárfórumok, tanárblogok tanúsága szerint a letargia, a depresszió, a válság, a menekülési szándék országos méretű.

Ha így van (márpedig így van), akkor a romhalmaz tetején talán enyhe túlzás „korszakalkotó reformerként” emlegetni az elmúlt korszaknak a szakmára leginkább ránehezedő alakját.

(...)

Magyar Bálint nem szerette a szakmát. Én nem emlékszem egyetlen pozitív megnyilvánulására sem a tanártársadalommal kapcsolatban. Viszont lehivatalnokozott bennünket: „... az alaptanterv bevezetése (...) a hivatalnokival szemben valódi értelmiségi szerepet teremt a pedagógusoknak”. (Magyar Nemzet, 1997. október 17.) (...) Magyar képtelen volt meglépni a legfontosabbat: nyugalmat, derűt, kiegyensúlyozottságot, biztonságot létrehozni a Terepen. Képtelen volt kipréselni magából még a leginnovatívabb tanárok felé is ezt a két mondatot: „Látom, hogy jókat találtok ki, olyanokat, amelyek nekünk eszünkbe se jutnának, látjuk, hogy ezerrel dolgoztok a gyerekekért. Az lesz a legjobb, ha adok nektek feltételeket, lehetőséget, dolgozzatok saját belátásotok szerint, ti tudjátok legjobban, mire van szükség, bízom bennetek.”

(...) Nézzük meg a minisztérium lapját, a Köznevelést, mert rácsodálkozhatunk az oktatásirányításban lévő olyan mentalitásra, attitűdre, amely egy korszakalkotó reformer idejében nemigen nyilvánulhatna meg. A magyar pedagógustársadalom első számú lapja bizony nem éli fénykorát mostanában. Csak az egyik árulkodó jel a lap képanyaga. Meg kell számolni, minisztersége idején hány felvételen szerepelt Magyar Bálint, hányszorosa ez a szám az összes aktív tanár igazi iskolai pillanatban elkapott fényképének, hány helyen láttuk a boldogan mosolygó Magyar Bálintot boldogan mosolygó gyerekek között boldogan mosolyogni, természetesen úgy, hogy semmiféle harmóniaelcsúfító tanár ne rondítson be a képbe.

A teljes cikk: Reformer a romhalmazon.

Révész Sándor: Vita nincs! 2008. november 28.
(Részletek)

Aki nem tudja, hogy a liberalizmus nem párt, hanem világnézet, és se csalódni, se hinni nem lehet benne egy párttal kapcsolatos tapasztalatok alapján, komolytalan ember (lásd Achs Károly: Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008/47., nov. 21.).

A különböző irányzatokon belüli és az irányzatok közötti vitákat általában nem érdemes keverni, de mindkettő fontos. A liberálisok és antiliberálisok közötti vitának is volna értelme, az oktatásüggyel kapcsolatban kivált, de vitatkozni csak azzal lehet, aki vitatkozni akar.

Achs nem akar. Csak ütni-vágni akar, ezzel az akarattal pedig nincs mit kezdeni. Fogalma sincs, mit tudok és honnan arról, amiről szó van, de mindenesetre megállapítja, hogy semmit. Ezt egyetlen kétségbevonhatatlan tény alapján jelenti ki az én esetemben éppúgy, mint Magyar Bálintéban, hogy ti. nem járunk és nem dolgozunk iskolába(n). Tök mindegy, mennyi tapasztalatot halmoztunk fel életünk során, mennyit tanultunk, olvastunk, kutattunk, hányféle iskolával kerültünk kapcsolatba diákként, szülőként, pedagógusok hozzátartozóiként, aki nem gyakorló tanár és/vagy a tapasztalatai Achs tanár úréval nem esnek egybe, életidegen űrlény, annak a véleménye hazája legfontosabb közszolgáltatásával kapcsolatban nem érvényes és nem számít.

Achs helyzetleírását mikroirrealistának nevezném. A mikroirrealisták a tapasztalati tanár és a tapasztalati valóság ellenségeként tekintenek azokra, akik a helyzet és a folyamatok objektív leírásához nem elégséges, de nélkülözhetetlen átfogóbb kutatásokra, adatokra támaszkodnak, és ezek alapján árnyalt, összetett és kevésbé végletes képet alkotnak.

(...) Valóban azt gondolom, hogy „kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet” Magyar Bálint „vitt a vállán”, de azt egyáltalán nem gondolom, hogy elég mélyre hatolt volna, és elég messzire jutott volna. Többek között azért nem, mert a tárca jelenlegi vezetése tényleg amorf és tohonya. Ebben legalább egyetértünk.

Achs a reformokról úgy akar vitatkozni, hogy nem akar. Ha akarna, nyilván mondana róluk érdemben is valamit, de nem mond. Egy büdös szót sem. (…) Lehet úgy vélni, hogy Magyar Bálint jót akart, de rosszul csinálta. Egy dolgot nem lehet: úgy vitatkozni Magyar Bálint reformjairól, hogy azok tartalmához egyáltalán nem viszonyulunk.

A teljes cikk: Vita nincs!

Szunyogh Szabolcs: Kedvetlenül és fáradtan. 2008. december 12.
(Részletek)

Ha a cikk (Achs Károly: Reformer a romhalmazon ÉS, 2008/47., nov. 21.) például a Magyar Nemzetben jelent volna meg, ahová alapvetően való, nem is reagálnék rá, de az ÉS mégiscsak egy színvonalas lap. Achs Károly némely írását már volt szerencsém visszaadni, mert éppen ilyen üres demagógia volt, mint ez, viszont egy – egyébként harciasan kormányellenes tanulmányáról – értékelő recenziót közöltünk, mert abban voltak érvek. Nem vagyunk nagyon gyávák, csak kicsit, amennyire egy függő lapnak muszáj, vagy talán annyira sem, de ezt döntsék el az olvasók, a Köznevelés számlájára kiutalt sértegetésekről alkosson véleményt az, aki olvassa a Köznevelést. Úgyhogy hát erről ennyit.

De Magyar Bálintról mondanék néhány szót. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen újságíró, aki emelt hangon és hevesen vitatkozott vele, bár lehet, hogy ezt megtette más is. Bálinttal lehetett vitatkozni, mert nagyon normális miniszter volt. Úgy gondolom, hogy minden Klebelsberg óta regnáló oktatási miniszterről lesz a jövő nagy pedagógiai lexikonában egy lábjegyzet, de Magyar Bálintról legalább egy oldal fog szólni.

Miért? Azért, mert azokra a negatív jelenségekre (és még egy csomó másikra, amelyekről például a Köznevelésből tájékozódhattak az olvasók) éppen az a politika kínálta a gyógyszert, amivel először Fodor Gábor minisztersége idején, aztán Magyar Bálint másfél miniszteri periódusában az SZDSZ megpróbálkozott. Persze hogy ez az elméleti magasságokhoz képest megalkuvásnak látszik, hiszen valóság-paraméterei között megkísérelt liberalizmus volt (kisebbik koalíciós partner stb.), mint ahogy Kossuth Lajos se akkor állt elő a Duna-konföderáció tervével, amikor éppen kormányzott, de azért nem volt rossz kormányzó.

A teljes cikk: Kedvetlenül és fáradtan.

SZJ

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek