OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 26.
» Hozzászólások (0)

„Reformer a romhalmazon”

Az elmúlt évben az Élet és Irodalomban heves vitát gerjesztett Kőszeg Ferenc cikke, amelyben a szerző keményen bírálta Magyar Bálintot, aki szerinte az SZDSZ-nek létrehozója és egyben tönkretevője volt. Írására számos felháborodott reflexió és – ennél jóval kevesebb – véleményét megerősítő írás is érkezett.

Achs Károly mint pedagógus az oktatáspolitikus Magyar Bálintról közölte gondolatait a vita során. Az ő írására reagált Révész Sándor, a Népszabadság publicistája (akinek korábban kifejtett véleményét Achs vitatta), majd – mivel kollégánk a Köznevelést is bírálta – Szunyogh Szabolcs, a Köznevelés főszerkesztője. Achs válaszolt ugyan ezekre, s a két ellencikkel vitatkozó további írások is érkeztek a szerkesztőségbe, ezek azonban nem jelentek meg a lapban.

Az ÉS tehát a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Mi azonban nem tekinthetjük annak, egyrészt azért, mert a vitathatatlanul válságban lévő oktatáspolitikáról, a pedagógusok ellehetetlenülő helyzetéről esik benne szó. Másrészt pedig azért, mert sértőnek tartjuk azt a módot, ahogyan kollégánk véleményét – a két megalázó hangvételű reflexiót követően – egyszerűen lesöpörték a színről. Ezért döntöttünk úgy, hogy a rendelkezésünkre álló, az Élet és Irodalomnál nyilván szűkebb körű nyilvánosság előtt adjuk közre álláspontunkat.

Ezt megelőzően felidézzük Achs ominózus cikkét, valamint Révész és Szunyogh válaszait.

Achs Károly: Reformer a romhalmazon. 2008. november 21.
(Részletek)

… A saját szakmám ismerőjeként van néhány mondatom Magyar oktatáspolitikusi teljesítményéről. Különösen úgy, hogy Révész Sándor Kőszeggel vitatkozva elveti a sulykot: „Kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet ő vitt a vállán. Magyar Bálintra az oktatásügy szemléletformáló, korszakalkotó reformereként emlékszik majd az utókor, s elhomályosul az a szerep, amelyet az SZDSZ elsorvasztásában játszott. Ha a jelen a rovására igazságtalan, akkor a jövő meg majd a javára lesz az.” (Öncél és közcél, ÉS, 2008/38., szept. 19.)

Révész azt teszi újságíróként, amit Magyar Bálint miniszterként. Úgy fogalmaz meg ítéletet, hogy csak kívülről szemlélve, tankönyvszerűen ismeri az általa bemutatott területet, talán még mindenféle ürüggyel el is hessegeti a terepről érkező jelentéseket, kiabálásokat, jajszavakat, a saját elképzeléseivel való konfrontációt elkerülendő becsukja a szemét a valóság előtt. Révésztől még kisebb hiba: ő egy szerkesztőségi szobában teszi ezt. Magyar Bálint viszont a terület minisztereként viselkedett így!

Nem Magyar Bálint személye, hanem az oktatásügy katasztrofális helyzete miatt nem tehetjük meg, hogy elengedjük a fülünk mellett az előbbi véleményt.

(...)

A magyar iskolaügy jószerivel halott. Némi életjelenséget mutat még, de ez ne tévesszen meg senkit. Az éppen végzett pedagógus messze elkerüli a pályát. Ha mégsem, két héten belül rászokik a nyugtatóra. (...) Az adminisztráció elviselhetetlen. A légkör elviselhetetlen. A kiszolgáltatottság elviselhetetlen. Tervezni nemhogy négy évre, de néhány hónapra sem lehet. Tanárfórumok, tanárblogok tanúsága szerint a letargia, a depresszió, a válság, a menekülési szándék országos méretű.

Ha így van (márpedig így van), akkor a romhalmaz tetején talán enyhe túlzás „korszakalkotó reformerként” emlegetni az elmúlt korszaknak a szakmára leginkább ránehezedő alakját.

(...)

Magyar Bálint nem szerette a szakmát. Én nem emlékszem egyetlen pozitív megnyilvánulására sem a tanártársadalommal kapcsolatban. Viszont lehivatalnokozott bennünket: „... az alaptanterv bevezetése (...) a hivatalnokival szemben valódi értelmiségi szerepet teremt a pedagógusoknak”. (Magyar Nemzet, 1997. október 17.) (...) Magyar képtelen volt meglépni a legfontosabbat: nyugalmat, derűt, kiegyensúlyozottságot, biztonságot létrehozni a Terepen. Képtelen volt kipréselni magából még a leginnovatívabb tanárok felé is ezt a két mondatot: „Látom, hogy jókat találtok ki, olyanokat, amelyek nekünk eszünkbe se jutnának, látjuk, hogy ezerrel dolgoztok a gyerekekért. Az lesz a legjobb, ha adok nektek feltételeket, lehetőséget, dolgozzatok saját belátásotok szerint, ti tudjátok legjobban, mire van szükség, bízom bennetek.”

(...) Nézzük meg a minisztérium lapját, a Köznevelést, mert rácsodálkozhatunk az oktatásirányításban lévő olyan mentalitásra, attitűdre, amely egy korszakalkotó reformer idejében nemigen nyilvánulhatna meg. A magyar pedagógustársadalom első számú lapja bizony nem éli fénykorát mostanában. Csak az egyik árulkodó jel a lap képanyaga. Meg kell számolni, minisztersége idején hány felvételen szerepelt Magyar Bálint, hányszorosa ez a szám az összes aktív tanár igazi iskolai pillanatban elkapott fényképének, hány helyen láttuk a boldogan mosolygó Magyar Bálintot boldogan mosolygó gyerekek között boldogan mosolyogni, természetesen úgy, hogy semmiféle harmóniaelcsúfító tanár ne rondítson be a képbe.

A teljes cikk: Reformer a romhalmazon.

Révész Sándor: Vita nincs! 2008. november 28.
(Részletek)

Aki nem tudja, hogy a liberalizmus nem párt, hanem világnézet, és se csalódni, se hinni nem lehet benne egy párttal kapcsolatos tapasztalatok alapján, komolytalan ember (lásd Achs Károly: Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008/47., nov. 21.).

A különböző irányzatokon belüli és az irányzatok közötti vitákat általában nem érdemes keverni, de mindkettő fontos. A liberálisok és antiliberálisok közötti vitának is volna értelme, az oktatásüggyel kapcsolatban kivált, de vitatkozni csak azzal lehet, aki vitatkozni akar.

Achs nem akar. Csak ütni-vágni akar, ezzel az akarattal pedig nincs mit kezdeni. Fogalma sincs, mit tudok és honnan arról, amiről szó van, de mindenesetre megállapítja, hogy semmit. Ezt egyetlen kétségbevonhatatlan tény alapján jelenti ki az én esetemben éppúgy, mint Magyar Bálintéban, hogy ti. nem járunk és nem dolgozunk iskolába(n). Tök mindegy, mennyi tapasztalatot halmoztunk fel életünk során, mennyit tanultunk, olvastunk, kutattunk, hányféle iskolával kerültünk kapcsolatba diákként, szülőként, pedagógusok hozzátartozóiként, aki nem gyakorló tanár és/vagy a tapasztalatai Achs tanár úréval nem esnek egybe, életidegen űrlény, annak a véleménye hazája legfontosabb közszolgáltatásával kapcsolatban nem érvényes és nem számít.

Achs helyzetleírását mikroirrealistának nevezném. A mikroirrealisták a tapasztalati tanár és a tapasztalati valóság ellenségeként tekintenek azokra, akik a helyzet és a folyamatok objektív leírásához nem elégséges, de nélkülözhetetlen átfogóbb kutatásokra, adatokra támaszkodnak, és ezek alapján árnyalt, összetett és kevésbé végletes képet alkotnak.

(...) Valóban azt gondolom, hogy „kevés reform hatolt olyan mélyre, és jutott el olyan messzire, mint az, amelyet” Magyar Bálint „vitt a vállán”, de azt egyáltalán nem gondolom, hogy elég mélyre hatolt volna, és elég messzire jutott volna. Többek között azért nem, mert a tárca jelenlegi vezetése tényleg amorf és tohonya. Ebben legalább egyetértünk.

Achs a reformokról úgy akar vitatkozni, hogy nem akar. Ha akarna, nyilván mondana róluk érdemben is valamit, de nem mond. Egy büdös szót sem. (…) Lehet úgy vélni, hogy Magyar Bálint jót akart, de rosszul csinálta. Egy dolgot nem lehet: úgy vitatkozni Magyar Bálint reformjairól, hogy azok tartalmához egyáltalán nem viszonyulunk.

A teljes cikk: Vita nincs!

Szunyogh Szabolcs: Kedvetlenül és fáradtan. 2008. december 12.
(Részletek)

Ha a cikk (Achs Károly: Reformer a romhalmazon ÉS, 2008/47., nov. 21.) például a Magyar Nemzetben jelent volna meg, ahová alapvetően való, nem is reagálnék rá, de az ÉS mégiscsak egy színvonalas lap. Achs Károly némely írását már volt szerencsém visszaadni, mert éppen ilyen üres demagógia volt, mint ez, viszont egy – egyébként harciasan kormányellenes tanulmányáról – értékelő recenziót közöltünk, mert abban voltak érvek. Nem vagyunk nagyon gyávák, csak kicsit, amennyire egy függő lapnak muszáj, vagy talán annyira sem, de ezt döntsék el az olvasók, a Köznevelés számlájára kiutalt sértegetésekről alkosson véleményt az, aki olvassa a Köznevelést. Úgyhogy hát erről ennyit.

De Magyar Bálintról mondanék néhány szót. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen újságíró, aki emelt hangon és hevesen vitatkozott vele, bár lehet, hogy ezt megtette más is. Bálinttal lehetett vitatkozni, mert nagyon normális miniszter volt. Úgy gondolom, hogy minden Klebelsberg óta regnáló oktatási miniszterről lesz a jövő nagy pedagógiai lexikonában egy lábjegyzet, de Magyar Bálintról legalább egy oldal fog szólni.

Miért? Azért, mert azokra a negatív jelenségekre (és még egy csomó másikra, amelyekről például a Köznevelésből tájékozódhattak az olvasók) éppen az a politika kínálta a gyógyszert, amivel először Fodor Gábor minisztersége idején, aztán Magyar Bálint másfél miniszteri periódusában az SZDSZ megpróbálkozott. Persze hogy ez az elméleti magasságokhoz képest megalkuvásnak látszik, hiszen valóság-paraméterei között megkísérelt liberalizmus volt (kisebbik koalíciós partner stb.), mint ahogy Kossuth Lajos se akkor állt elő a Duna-konföderáció tervével, amikor éppen kormányzott, de azért nem volt rossz kormányzó.

A teljes cikk: Kedvetlenül és fáradtan.

SZJ

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek