OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 26.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
 

Szekszárdi Júlia

Miért nincs vita?

Semmi okunk csodálkozni azon, hogy egy Magyar Bálint alakjáról, szerepéről szóló vita az iskolaügy kérdéskörébe torkollik. A pedagógus Achs Károly problémafelvetése (Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008. november 21.) és Révész Sándor válasza (Vita nincs!, ÉS, 2008. november 28.) indulatokkal fűtött írások, ilyen hőfokon pedig kevés az esély az érdemi dialógusra.

Achs keserű, reménytelenséget tükröző hangvételét tökéletesen magyarázzák azok a körülmények, amelyek között elhivatott tanárként most már évek óta kénytelen tenni a dolgát. Révész Sándor roppant igazságtalanul nevezi őt komolytalan embernek; Achs Károly nagyon is komolyan veszi a munkáját, az iskolát, a pedagógusokat, a gyerekeket, az egész hazai iskolaügyet. Erről bárki meggyőződhet, aki olvassa az írásait. Megidézett képei nagyon is valóságosak. Bár Révész Sándornak lenne igaza, és valóban „mikroirrealisták” lennének! Nyilván össze lehetne válogatni a jelenlegi iskolákból pozitív eseteket is, és ezek alapján derűsebb képet mutatni a honi közoktatás helyzetéről. Ugyanakkor azt Révész sem látszik tagadni, hogy az összkép messze nem tökéletes.

Osztom azt a véleményt, hogy nem lehet az iskolaügyben kitermelődött valamennyi anomáliát Magyar Bálint nyakába varrni. Igazat kell azonban adnom Achs kollégának, amikor a hajdan Magyar Bálint által vezetett oktatásirányításon kéri számon a pedagógusok megnyerésének szándékát (illetve e szándék hiányát). Pedagógusok nélkül nem lehet oktatási reformot csinálni, hiszen ha a megvalósítók nem motiváltak, ha jószerivel nem is értik, hogy mi történik körülöttük, ha kiszolgáltatottnak érzik magukat, akkor nem lesznek partnerek a legjobb gondolatok megvalósításában sem; és ha ez így marad, a legnagyszerűbb reformok is kudarcra vannak ítélve.

Az oktatási rendszert mindketten amorfnak, a jelenlegi oktatásirányítást pedig tohonyának tartják. Valóban az. Ki és miért hagyja, hogy ilyen legyen? Mi húzódik e tohonyaság hátterében? Kinek az érdeke, hogy ilyen maradjon? Megszólal-e valaki az oktatásirányítók közül, hogy kikérje magának ezt a minősítést? Általános tapasztalat, hogy a hasonló szemrehányásokat süket csönd fogadja. Vajon miért nem állnak szóba az oktatás irányítói a pedagógusokkal? A hivatalos előadások, prezentációk és az esetleges ellenvetésekre érkező kincstári válaszok nem pótolják az érdemi dialógust.

Csaknem két éven keresztül folyt a közoktatás átfogó megújítására vonatkozó szakmai munka, amelynek során egy az ország legelismertebb szakértői közül kikerült csoport kereste, vitatta meg, és foglalta össze az oktatásügy megújítását célzó legfontosabb teendőket. E munka eredménye a közelmúltban bemutatott Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért című kötet.1 Miért nem folyik az ebben foglalt közérdekű kérdésekről széles körű vita az iskolaügy valamennyi szereplőjének a bevonásával? Vagy a döntéshozók a reformgondolatokat megfogalmazó kiváló szakembereket sem tekintik számba vehető (vita)partnereknek?

Vita nincs! – jelzi Révész Sándor válaszcikkének címe. Miért nincs? Miért nem vagyunk képesek kommunikálni egymással mi, a közoktatás felelős szereplői: pedagógusok, fenntartók, oktatásirányítók, pedagógiai kutatók, tanárképzők, szakmai civil szervezetek? Vajon miért maradtak szinte teljesen eredménytelenek és visszhangtalanok a közelmúltban azok a (nemegyszer nagyszabású) szakmai rendezvények, amelyek deklaráltan közös erőfeszítést kívántak tenni az oktatás problémáinak orvoslására – elvben a szakma legjobbjainak bevonásával.

Nem osztom Achs kollégánk véleményét, amely szerint „az iskolaügy halott”, vitathatatlan azonban, hogy idült válságtüneteket mutat. Sokadmagammal úgy vélem, hogy a reformok egy részével nem annyira a koncepció, hanem sokkal inkább a megvalósítás szintjén vannak hatalmas gondok, s ez magyarázza, hogy a pedagógusok többsége elsősorban a rombolást érzékeli, és a romok között bukdácsolva nem látja túl biztatónak a jövőt.

Nézzünk egy konkrét példát a jó koncepció és a kifogásolható megvalósítás közötti szakadék érzékeltetésére. A példában szereplő pedagógus a reform elkötelezettjeként indult el elsőseivel a kompetenciaalapú oktatás útján abban a reményben, hogy a programot végig is tudja majd vinni. Osztálya most harmadikos. Az eset egyedi, a jelenség általános. Az inkognitóját megőrizni szándékozó szerző rövidített naplóját az elmúlt hónapokról az ő hozzájárulásával közlöm.

2008. augusztus 26.

A kompetenciaalapú program bevezetését nagyjából úgy tudnám érzékeltetni, hogy megismertettek velünk egy gyönyörűen megvilágított utat, aztán az összes lámpát kikapcsolták, és most sötétben kell végigmennünk rajta.

Mindenesetre a kompetenciaalapú programnak köszönhető, hogy nem vonták össze párhuzamos osztályainkat, hiszen a létszámok miatt ezt nyugodtan megtehették volna. Ám a párhuzamos osztályok közül csak az egyikben folyik kompetenciaalapú oktatás. Polgármesterünk nem akart – az összevonás előtti két iskola által külön-külön nyert 20-20 millió forintból – visszafizetni egyetlen fillért sem, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy lehetőséget kapunk a hattyúdalra. Nagyon kellemes évünk lehetne, ha nem tudnánk, hogy ez az utolsó.

2008. szeptember 25.

Szeptember utolsó hetében még mindig nincsenek könyveink. A kompetenciaalapú program matematika és magyar csomagját várjuk. Jelenleg egyetlen szerencsém, hogy a laptop és az aktívtábla segítségével ki tudom vetíteni az Educatio.2 weboldaláról letöltött könyvlapokat.

2008. október 22.

Jelenleg éppen a kompetenciaalapú oktatás lejáratása zajlik. Mivel a programot bevezető fenntartók politikai hovatartozása eltér a jelenlegiekétől, eleve elutasítják az egészet. Igaz, hogy nem is ismerik, a szakmai érvekre nem kíváncsiak, nem hajlandók tudomásul venni, hogy a programot megvalósító pedagógusok honnan hová jutottak. Mindez nem számít, egy tollvonással az egész eltüntethető.

És vajon mi lesz helyette? Tradicionális kánonok szerint működő iskola. Olyan „apám is így csinálta”-féle, melyben olyan gyerekeket kell tanítani, akikkel kevés a „macera”, akiknek ügyes-bajos dolgainak nagy részét megoldja a család. Egy tábla, egy kréta, egy tanár, egyenkönyv, egyenprogram. S legyen végre csend!

Október 17-re végre megérkezett a három matematika feladatgyűjtemény, melyből az első addigra már okafogyottá vált. Kaptunk továbbá két feladatgyűjteményt a harmadik osztályos kompetenciaalapú olvasókönyveink szövegeihez. Megtudtuk viszont, hogy az idén biztosan nem lesz olvasókönyvünk!

2008. november 11.

November második hetében iskolavezetőnk jelezte, hogy fénymásolhatom a szükséges tananyagokat. Most azzal töltöm a délutánok jelentős részét, hogy a pdf formátumú, ezer képpel és oldaljegyzettel ellátott, általam az Educatio internetes oldaláról letöltött olvasókönyveket megpróbálom olvasható formába öntve átkonvertálni word-formátumba, esetleg szerkeszthető pdf-formátumba. Az így kapott olvasókönyvi szövegeket nyomtatom ki majd kis nebulóimnak, akik az összefűzött lapokat saját kis rajzaikkal varázsolják egyéni „olvasókönyvekké”.

2008. december 5.

Mostanában egyre többet hallok a kompetenciaalapú program széles körben való elterjesztéséről, a TÁMOP3 pályázatokról. Mintha egy számítógépes harci játék elevenedne meg előttem! A TIOK-os intézmények4 pengéi már alig villognak, a HEFOP-os5 iskolák vívják erőteljes csatáikat (vannak elszántan hadakozók, de akadnak szelíd visszavonulók, az akadályok láttán visszafordulók is), a TÁMOP pályázatok várományosai még óvatos fegyelemmel fürkészik a jövőt. Érdekes kép. Egy harc, ahol nincs ellenfél, csak karmester. Ül a gépnél, és mozgatja a billentyűket. Aztán, ha eleget kaszabolt, egyszerűen kikapcsolja a gépet, és távozik.

Szekszárdi Júlia
egyetemi docens

--

Jegyzetek

1 A 2006 novemberében az Államreform Bizottság felkérésére egy szakértőkből álló munkabizottság – Csapó Benő, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia – tanulmányt készített a rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közötti összefüggésekről. A szerzők megállapították, hogy a foglalkoztatási szint jelentős növelése nem képzelhető el a közoktatás átfogó megújítása nélkül. Ezt követően a miniszterelnök kezdeményezésére megalakult az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Az OKA 12 témacsoportban munkálta ki a közoktatás megújításának feladatait. A másfél éves tevékenység eredményei most kötet formájában is megjelennek Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért címmel (Ecostat, 2008).

2 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. „A Társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése. Ehhez kapcsolódó egyes nyilvántartási rendszerekkel és igazgatási folyamatokkal kapcsolatos információs, informatikai, adatbanki és tájékoztató tevékenységek megszervezése, eljárások lebonyolítása, logisztikai és informatikai fejlesztések előkészítése, megtervezése és megvalósítása, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátása.” (Forrás: http://www.educatio.hu.)

3 TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kiemelt projektje. Jelenleg a 3.1.4/08/1 és 08/2. kódjelű kiírásai foglalkoznak a kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés támogatásával.

4 TIOK – Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok, tulajdonképpen a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetésének és tesztelésének jogát 2005-ben pályázat útján elsőkként elnyert oktatási intézmények.

5 HEFOP – Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program. A Nemzeti Fejlesztési Terv (az ÚMFT elődje) részeként működött, mára lényegében véget ért program. Ennek keretében zajlott a kompetenciaalapú programcsomagok fejlesztése, melyeket a TIOK-iskolák próbáltak ki.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

berekilla | 2009. január 31.
Nagyon egyszerű "a miért nem lehet leültetni az érdekelteket egy asztalhoz iskolaügyben" kérdésre. Mindenkinek más az érdeke. A szülő jó iskolát szeretne. Az állam minnél tovább iskolában tartani gyerekeket, mert addig sem jelenik meg a munkaerőpiacon. Az önkormányzat pedig, a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással mgszabadulni egy olyan ratestált alapfeladattól, ami csak a pénzt viszi a kasszából. Mi pedagógusok meg csak tanítani szeretnénk, mert ezért jöttünk a pályára. Csak sajnos a mi véleményünk számít a legkevésbé.A naplóban szereplő pályazatok kaotikus voltáról pedig mindenki, aki csak a közelébe került rémregényt írhatna.
M.L. | 2009. január 27.
A reform hívének lenni a mai közállapotok közepette úgy tűnik, "becsület és dicsőség dolga". (Bocsánat.)
Amikor anno "bevezették a NAT-ot", már lefelé ívelt a reformlendület. De még kitartott jó ideig. Mára (s ebben az oktatáspolitikai hintapolitikának is jelentős szerepe volt) lassan már csak egy-két igazi mohikán marad. (Már készül a rezervátum?)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek