OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. január 26.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
 

Szekszárdi Júlia

Miért nincs vita?

Semmi okunk csodálkozni azon, hogy egy Magyar Bálint alakjáról, szerepéről szóló vita az iskolaügy kérdéskörébe torkollik. A pedagógus Achs Károly problémafelvetése (Reformer a romhalmazon, ÉS, 2008. november 21.) és Révész Sándor válasza (Vita nincs!, ÉS, 2008. november 28.) indulatokkal fűtött írások, ilyen hőfokon pedig kevés az esély az érdemi dialógusra.

Achs keserű, reménytelenséget tükröző hangvételét tökéletesen magyarázzák azok a körülmények, amelyek között elhivatott tanárként most már évek óta kénytelen tenni a dolgát. Révész Sándor roppant igazságtalanul nevezi őt komolytalan embernek; Achs Károly nagyon is komolyan veszi a munkáját, az iskolát, a pedagógusokat, a gyerekeket, az egész hazai iskolaügyet. Erről bárki meggyőződhet, aki olvassa az írásait. Megidézett képei nagyon is valóságosak. Bár Révész Sándornak lenne igaza, és valóban „mikroirrealisták” lennének! Nyilván össze lehetne válogatni a jelenlegi iskolákból pozitív eseteket is, és ezek alapján derűsebb képet mutatni a honi közoktatás helyzetéről. Ugyanakkor azt Révész sem látszik tagadni, hogy az összkép messze nem tökéletes.

Osztom azt a véleményt, hogy nem lehet az iskolaügyben kitermelődött valamennyi anomáliát Magyar Bálint nyakába varrni. Igazat kell azonban adnom Achs kollégának, amikor a hajdan Magyar Bálint által vezetett oktatásirányításon kéri számon a pedagógusok megnyerésének szándékát (illetve e szándék hiányát). Pedagógusok nélkül nem lehet oktatási reformot csinálni, hiszen ha a megvalósítók nem motiváltak, ha jószerivel nem is értik, hogy mi történik körülöttük, ha kiszolgáltatottnak érzik magukat, akkor nem lesznek partnerek a legjobb gondolatok megvalósításában sem; és ha ez így marad, a legnagyszerűbb reformok is kudarcra vannak ítélve.

Az oktatási rendszert mindketten amorfnak, a jelenlegi oktatásirányítást pedig tohonyának tartják. Valóban az. Ki és miért hagyja, hogy ilyen legyen? Mi húzódik e tohonyaság hátterében? Kinek az érdeke, hogy ilyen maradjon? Megszólal-e valaki az oktatásirányítók közül, hogy kikérje magának ezt a minősítést? Általános tapasztalat, hogy a hasonló szemrehányásokat süket csönd fogadja. Vajon miért nem állnak szóba az oktatás irányítói a pedagógusokkal? A hivatalos előadások, prezentációk és az esetleges ellenvetésekre érkező kincstári válaszok nem pótolják az érdemi dialógust.

Csaknem két éven keresztül folyt a közoktatás átfogó megújítására vonatkozó szakmai munka, amelynek során egy az ország legelismertebb szakértői közül kikerült csoport kereste, vitatta meg, és foglalta össze az oktatásügy megújítását célzó legfontosabb teendőket. E munka eredménye a közelmúltban bemutatott Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért című kötet.1 Miért nem folyik az ebben foglalt közérdekű kérdésekről széles körű vita az iskolaügy valamennyi szereplőjének a bevonásával? Vagy a döntéshozók a reformgondolatokat megfogalmazó kiváló szakembereket sem tekintik számba vehető (vita)partnereknek?

Vita nincs! – jelzi Révész Sándor válaszcikkének címe. Miért nincs? Miért nem vagyunk képesek kommunikálni egymással mi, a közoktatás felelős szereplői: pedagógusok, fenntartók, oktatásirányítók, pedagógiai kutatók, tanárképzők, szakmai civil szervezetek? Vajon miért maradtak szinte teljesen eredménytelenek és visszhangtalanok a közelmúltban azok a (nemegyszer nagyszabású) szakmai rendezvények, amelyek deklaráltan közös erőfeszítést kívántak tenni az oktatás problémáinak orvoslására – elvben a szakma legjobbjainak bevonásával.

Nem osztom Achs kollégánk véleményét, amely szerint „az iskolaügy halott”, vitathatatlan azonban, hogy idült válságtüneteket mutat. Sokadmagammal úgy vélem, hogy a reformok egy részével nem annyira a koncepció, hanem sokkal inkább a megvalósítás szintjén vannak hatalmas gondok, s ez magyarázza, hogy a pedagógusok többsége elsősorban a rombolást érzékeli, és a romok között bukdácsolva nem látja túl biztatónak a jövőt.

Nézzünk egy konkrét példát a jó koncepció és a kifogásolható megvalósítás közötti szakadék érzékeltetésére. A példában szereplő pedagógus a reform elkötelezettjeként indult el elsőseivel a kompetenciaalapú oktatás útján abban a reményben, hogy a programot végig is tudja majd vinni. Osztálya most harmadikos. Az eset egyedi, a jelenség általános. Az inkognitóját megőrizni szándékozó szerző rövidített naplóját az elmúlt hónapokról az ő hozzájárulásával közlöm.

2008. augusztus 26.

A kompetenciaalapú program bevezetését nagyjából úgy tudnám érzékeltetni, hogy megismertettek velünk egy gyönyörűen megvilágított utat, aztán az összes lámpát kikapcsolták, és most sötétben kell végigmennünk rajta.

Mindenesetre a kompetenciaalapú programnak köszönhető, hogy nem vonták össze párhuzamos osztályainkat, hiszen a létszámok miatt ezt nyugodtan megtehették volna. Ám a párhuzamos osztályok közül csak az egyikben folyik kompetenciaalapú oktatás. Polgármesterünk nem akart – az összevonás előtti két iskola által külön-külön nyert 20-20 millió forintból – visszafizetni egyetlen fillért sem, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy lehetőséget kapunk a hattyúdalra. Nagyon kellemes évünk lehetne, ha nem tudnánk, hogy ez az utolsó.

2008. szeptember 25.

Szeptember utolsó hetében még mindig nincsenek könyveink. A kompetenciaalapú program matematika és magyar csomagját várjuk. Jelenleg egyetlen szerencsém, hogy a laptop és az aktívtábla segítségével ki tudom vetíteni az Educatio.2 weboldaláról letöltött könyvlapokat.

2008. október 22.

Jelenleg éppen a kompetenciaalapú oktatás lejáratása zajlik. Mivel a programot bevezető fenntartók politikai hovatartozása eltér a jelenlegiekétől, eleve elutasítják az egészet. Igaz, hogy nem is ismerik, a szakmai érvekre nem kíváncsiak, nem hajlandók tudomásul venni, hogy a programot megvalósító pedagógusok honnan hová jutottak. Mindez nem számít, egy tollvonással az egész eltüntethető.

És vajon mi lesz helyette? Tradicionális kánonok szerint működő iskola. Olyan „apám is így csinálta”-féle, melyben olyan gyerekeket kell tanítani, akikkel kevés a „macera”, akiknek ügyes-bajos dolgainak nagy részét megoldja a család. Egy tábla, egy kréta, egy tanár, egyenkönyv, egyenprogram. S legyen végre csend!

Október 17-re végre megérkezett a három matematika feladatgyűjtemény, melyből az első addigra már okafogyottá vált. Kaptunk továbbá két feladatgyűjteményt a harmadik osztályos kompetenciaalapú olvasókönyveink szövegeihez. Megtudtuk viszont, hogy az idén biztosan nem lesz olvasókönyvünk!

2008. november 11.

November második hetében iskolavezetőnk jelezte, hogy fénymásolhatom a szükséges tananyagokat. Most azzal töltöm a délutánok jelentős részét, hogy a pdf formátumú, ezer képpel és oldaljegyzettel ellátott, általam az Educatio internetes oldaláról letöltött olvasókönyveket megpróbálom olvasható formába öntve átkonvertálni word-formátumba, esetleg szerkeszthető pdf-formátumba. Az így kapott olvasókönyvi szövegeket nyomtatom ki majd kis nebulóimnak, akik az összefűzött lapokat saját kis rajzaikkal varázsolják egyéni „olvasókönyvekké”.

2008. december 5.

Mostanában egyre többet hallok a kompetenciaalapú program széles körben való elterjesztéséről, a TÁMOP3 pályázatokról. Mintha egy számítógépes harci játék elevenedne meg előttem! A TIOK-os intézmények4 pengéi már alig villognak, a HEFOP-os5 iskolák vívják erőteljes csatáikat (vannak elszántan hadakozók, de akadnak szelíd visszavonulók, az akadályok láttán visszafordulók is), a TÁMOP pályázatok várományosai még óvatos fegyelemmel fürkészik a jövőt. Érdekes kép. Egy harc, ahol nincs ellenfél, csak karmester. Ül a gépnél, és mozgatja a billentyűket. Aztán, ha eleget kaszabolt, egyszerűen kikapcsolja a gépet, és távozik.

Szekszárdi Júlia
egyetemi docens

--

Jegyzetek

1 A 2006 novemberében az Államreform Bizottság felkérésére egy szakértőkből álló munkabizottság – Csapó Benő, Fazekas Károly, Kertesi Gábor, Köllő János és Varga Júlia – tanulmányt készített a rendkívül alacsony magyarországi foglalkoztatottság és a közoktatás teljesítménye közötti összefüggésekről. A szerzők megállapították, hogy a foglalkoztatási szint jelentős növelése nem képzelhető el a közoktatás átfogó megújítása nélkül. Ezt követően a miniszterelnök kezdeményezésére megalakult az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Az OKA 12 témacsoportban munkálta ki a közoktatás megújításának feladatait. A másfél éves tevékenység eredményei most kötet formájában is megjelennek Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért címmel (Ecostat, 2008).

2 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. „A Társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése. Ehhez kapcsolódó egyes nyilvántartási rendszerekkel és igazgatási folyamatokkal kapcsolatos információs, informatikai, adatbanki és tájékoztató tevékenységek megszervezése, eljárások lebonyolítása, logisztikai és informatikai fejlesztések előkészítése, megtervezése és megvalósítása, illetve ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátása.” (Forrás: http://www.educatio.hu.)

3 TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kiemelt projektje. Jelenleg a 3.1.4/08/1 és 08/2. kódjelű kiírásai foglalkoznak a kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés támogatásával.

4 TIOK – Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok, tulajdonképpen a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetésének és tesztelésének jogát 2005-ben pályázat útján elsőkként elnyert oktatási intézmények.

5 HEFOP – Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program. A Nemzeti Fejlesztési Terv (az ÚMFT elődje) részeként működött, mára lényegében véget ért program. Ennek keretében zajlott a kompetenciaalapú programcsomagok fejlesztése, melyeket a TIOK-iskolák próbáltak ki.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

berekilla | 2009. január 31.
Nagyon egyszerű "a miért nem lehet leültetni az érdekelteket egy asztalhoz iskolaügyben" kérdésre. Mindenkinek más az érdeke. A szülő jó iskolát szeretne. Az állam minnél tovább iskolában tartani gyerekeket, mert addig sem jelenik meg a munkaerőpiacon. Az önkormányzat pedig, a lehető legkevesebb anyagi ráfordítással mgszabadulni egy olyan ratestált alapfeladattól, ami csak a pénzt viszi a kasszából. Mi pedagógusok meg csak tanítani szeretnénk, mert ezért jöttünk a pályára. Csak sajnos a mi véleményünk számít a legkevésbé.A naplóban szereplő pályazatok kaotikus voltáról pedig mindenki, aki csak a közelébe került rémregényt írhatna.
M.L. | 2009. január 27.
A reform hívének lenni a mai közállapotok közepette úgy tűnik, "becsület és dicsőség dolga". (Bocsánat.)
Amikor anno "bevezették a NAT-ot", már lefelé ívelt a reformlendület. De még kitartott jó ideig. Mára (s ebben az oktatáspolitikai hintapolitikának is jelentős szerepe volt) lassan már csak egy-két igazi mohikán marad. (Már készül a rezervátum?)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.09.
Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve
„Már az előző életemben sem hittem a reinkarnációban.” Nagyjából így érvel a sikerorientált történelemoktatás mellett a 9-12. osztályos gimnáziumi kerettanterv (KTT). Ami meglepő,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
A gyerekekkel mi lesz?
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg...
(Forrás: g7.hu)
--
2020.04.09.
Nem kötelező érettségiznie most annak, aki nem felvételizik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözölte a javaslatot. Mint közleményükben írták, örülnek, hogy az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát arról, hogy...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.09.
Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.09.
Csak írásbeli érettségi lehet idén
Ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-én elkezdődhet az érettségi - közölte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az oktatásért felelős akciócsoport azt javasolja...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.09.
Maruzsa: Nem lesznek szóbeli érettségik
AZ OKTATÁSI AKCIÓCSOPORT AZT JAVASOLJA, HOGY HA A JÁRVÁNYHELYZETBEN VAN RÁ MÓD, AKKOR ÉRDEMES AZ ÉRETTSÉGIT MEGSZERVEZNI.Javaslatuk szerint az előrehozott, valamint az érettségi bizonyítv...
(Forrás: index)
--
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek