OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 2.
» Hozzászólások (2)

Fenyő D. György

Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról

Az első tizennégy tézis: helyzetkép

1. Az osztályfőnöki munka egész környezete az elmúlt húsz évben megváltozott, ezért az osztályfőnöki munka is elbizonytalanodott. Újra kellene definiálni, milyen feladatai és lehetőségei vannak az osztályfőnököknek, milyen felkészítésre és milyen segítségre, milyen háttérre van szükségük.

2. Az osztályfőnökség az elsősorban oktatási célkitűzésű iskolákban szükségképpen elsősorban adminisztratív feladattá válik. Ez értelemszerűen csökkenti pedagógiai jelentőségét, ezáltal presztízsét mind a tanárok, mind a diákok, mind a társadalom (például a szülők és az iskolafenntartók) szemében.

3. Ma nagyon sok iskolában a tanárok egy jelentős része nyűgnek, nagy tehernek, minden szempontból aránytalanul nagy terhelésnek érzi az osztályfőnöki munkát.

4. Az osztályfőnöki munka nehezen mérhető, alig számszerűsíthető. A munka mennyisége még csak-csak számon tartható, minősége azonban szinte egyáltalán nem.

5. Az osztályfőnöki munka – ha valaki lelkiismeretesen végzi – rendkívül időigényes. Egy háromnapos osztálykirándulás előkészítése minimum 12 munkaóra (vagyis legalább másfél teljes munkanap), egy erdei iskola előkészítése minimum 20 munkaóra (két munkanapnál több), egy múzeumlátogatásé két munkaóra – és a mindenhol csak azt jeleztük, hogy mennyi az a legkevesebb idő, amennyi alatt elő lehet készíteni az adott programot. Arról nem beszéltünk, hogy időnként ennek sokszorosára van szükség, és nem beszéltünk az ott-tartózkodás idejéről és munkaintenzitásáról.

6. Az osztályfőnöki munka nagyon nagy pszichikus terhet jelent a tanárok többsége számára (és inkább a lelkiismeretesek, felelősségteljesek, igényesek számára). Kevés iskolában működik olyan pedagógiai rendszer, ami segítene ezeket a pszichikus és morális terheket megosztani (működő és méltányosan elismert osztályfőnök-helyettesi rendszer, iskolapszichológus, esetmegbeszélő csoport stb.).

7. A rendszerváltás idején megszűnt az osztályfőnöki órák kötelező tanterve. Ez hatalmas szabadságot adott, ugyanakkor el is bizonytalanította az osztályfőnöki szakmát és az osztályfőnöki órákat. Ha semmi nem kötelező, akkor minden lehet kötelező; ha minden az osztályfőnöki órára tartozik, akkor semmi nem tartozik igazán rá.

8. Elvileg az osztályfőnöki óra feladata az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. Elsődleges feladata az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Feladata lehet a moduláris és kereszttantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Gyakran ide kerülnek az emléknapok és kisebb ünnepségek, és ide kerülhet minden egyéb, a dohányzásellenes felvilágosítástól a szexuális nevelésig. Ez így túl sok, emellett a tanárok zöme nincs mindegyikre felkészülve, és – érthető módon – szinte senkinek nincs mindegyikről valódi, tehát hiteles mondanivalója, naprakész tudása, megnyugtató rálátása.

9. Egy évben van 30 osztályfőnöki óra, négy év alatt ez 120, nyolc év alatt 240 óra. Ez hatalmas lehetőség, nagy órakeret: egy nyelvet például meg lehet tanulni a középfokú szinten ennyi tanórával. Mégis: az osztályfőnöki órák ideje általában rosszul kihasznált idő; nincs elég ötlete, eszköze, módszere a tanárok zömének, hogy tartalmasan kitöltse azt. Emellett nincs az osztályfőnöki órának elég legitimitása a diákok szemében, hogy együttműködőek legyenek az osztályfőnöki órák tartalmas kihasználásában.

10. Az iskola és a család közötti viszony megváltozása, a magánszféra és az emberi jogok határozottabb érvényesítése miatt az iskola beleszólási lehetősége a diákok életébe határozottan csökkent. Ezzel együtt több korábban bevett eljárás, nevelési módszer és pedagógiai színtér eltűnt vagy háttérbe szorult, mint például a családlátogatás, a délutáni szaktanári fogadóóra stb. Olyan új formák és eszközök azonban, amelyek a mai életritmushoz, gondolkodásmódhoz, információáramláshoz igazodnának, alig vannak.

11. Az osztályfőnöki tevékenység annál fontosabb lenne, minél nehezebb. Egy problémás diákokkal teli osztályban hatalmas a jelentősége, és bár egy rendezettebb családi viszonyokkal és jó tanulmányi helyzetben lévő osztály számára is meghatározóan fontos, de messze nem annyira. Minél több a problémás gyerek, annál több a problémás család, és annál kisebb az együttműködési hajlam, szándék és igény a diákokban és a családokban. Ezért annál nehezebb az osztályfőnök munkája, minél inkább szükség van rá, és egyúttal annál több ellenállást kell leküzdenie, és valószínűleg annál kevesebb sikerélményt nyújt neki.

12. A pedagógusok teljesítményértékelése, a nagyon szorosan vett óraelszámolás rendkívül sokat ártott az osztályfőnöki munkának, illetve minden olyan tevékenységnek, ami több, mint ami az iskola minimális tevékenysége. Azóta nehezebben mennek el osztályok moziba, múzeumba, író–olvasó találkozóra, könyvtárlátogatásra. Ezt pedig a kulturálisan rosszabb helyzetben élő diákok – és azok az osztályok, amelyekben a kulturálisan rosszabb körülmények között élő diákok közül sok van – sínylik meg elsősorban.

13. Az osztályfőnökök mögött nem áll konkrét szakmai háttér, amilyen az egyes szaktárgyak mögött áll. Tudja minden szaktanár, hogy az egyetemek mely tanszékeihez, a tudományos akadémia melyik intézetéhez, melyik tanári szervezethez és mely kollégákhoz forduljon, ha kérdései vannak. Az osztályfőnök mögött nem áll ilyen szakmai és intézményi háttér, az osztályfőnökök nem alkotnak egy szakmai tömböt, ezért esetlegesebb az információáramlás, a felkészülés, a szakmai konzultáció lehetősége.

14. A példaképekről szóló vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek jelentős része nem tud olyan felnőttet megnevezni, akit eszményképül választana, és akik választanak, azok is szinte csak elvétve találnak a tanárok között eszményképet. Arra a kérdésre, hogy kihez fordulnának bizalmas, nagy problémáikkal, a gyerekek zöme szintén nem nevez meg tanárt. Ez viszont érezhető jele egy értékválságnak, annak, hogy a gyerekek zöme nem az iskolán belül találja meg az orientációs pontokat, ha ugyan megtalálja.

Az utolsó hat tézis: alaptételeink

1. Akár akarjuk, hogy egy iskola neveljen, akár nem, mindenképpen nevel. Ha mással nem, a rossz példával, az oda nem figyeléssel, a rossz szervezéssel, a lélektelenséggel. Akár akarjuk, akár nem, az iskola mindenképpen elsősorban szociális színtér, a diákok életének, beszélgetéseinek, haragvásainak, barátságok és szerelmek születésének, az első társadalmi tapasztalatok megszerzésének színtere.

2. Elsősorban az osztályfőnökök jelentik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, elsősorban az ő tevékenysége által válhatnak a tanítási intézmények a szocializáció tudatos színtereivé.

3. Az osztályfőnök elsősorban az osztályban lezajló folyamatok irányításával, a csoportnorma, csoportmorál, a csoportfolyamatok irányításával érhet el jelentős eredményeket. Ugyanakkor a közösségi nevelés eszménye manapság rosszul cseng: az egyéni életpálya-építésre, az egyéni haladásra, a differenciált foglalkozásra helyeződtek át a pedagógia hangsúlyai.

4. Egy 10-12 éves gyereknek, amikor az alsó tagozatról fölkerül, rendszeres odafigyelésre van szüksége még sokáig. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése részleges válasz arra a problémára, hogy az ilyen korú diákok még általában nem felkészültek a tíz-tizennégy szaktárgy befogadására (és a tíz-tizennégy tanárhoz való alkalmazkodásra). Nem ad választ viszont arra, hogy a gyerekek iskolai életében a személyes odafigyelésre is igény van.

5. Egy kamasznak-serdülőnek sokkal több érzelmi, intellektuális, testi, morális problémája és kérdése van, mint amennyit az ember felnőttként el tud képzelni. Támaszra, segítségre szorul, olyan emberek figyelmére, akikkel naponta találkozik, együtt van. Mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy szükségük van az iskolai életben a biztonságra, a rendre, az áttekinthetőségre, ezt pedig az osztályfőnök tudja közvetíteni számukra.

6. Egy 10-18 éves gyerek azt ismeri meg a világból, amit megmutatnak neki. Annyi mindent lát, annyi mindent tapasztal, az lesz a horizontja, amit a felnőttektől kap. A felnőtt társadalom senkire át nem hárítható felelőssége, hogy ez a horizont elég tágas legyen, hogy ebben az életkorban morális, érzelmi, intellektuális értelemben egyaránt kellően felvértezze. Az osztályfőnöki tevékenység, az osztályfőnöki óra, kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeumlátogatás, közös munkavégzés és a többi mind-mind ezt szolgálhatnák.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Kádár Judit | 2009. február 6. | judit48[kukac]gmail[pont]com
Gyuri, már az is óriási, hogy felhívod a figyelmet arra, az osztályfőnök nemcsak az egyes gyerekek (okosak, buták, erősek, gyámolításra szorulók, problémásak, mintadiákok) pásztora, hanem az egész gyerekcsoporté. Azonban egy kicsit tovább mennék.

Az osztályfőnök két csoport határán áll: a gyerekcsoport vezetője, a tanárcsoportnak viszont tagja. Mindkettőnek megvan a maga dinamikája. Az osztályfőnökök érzik a legpontosabban (barométer módjára), ha a felnőttek csoportjában valami nincs rendben: ha kibeszéletlen indulatok, átdolgozatlan konfliktusok, megoldatlan emberi, pedagógiai ügyek cikáznak köztük. Ugyanis mindez – a felnőttek közti megfelelő kommunikáció, konfliktuskezelés híján – menthetetlenül rányomódik a gyerekekre. (Egyébként pontosan ugyanúgy, mint a családokban.) Az osztályfőnöké a felelősség a diákcsoport nyugalmáért és fejlődéséért, ezért neki kell akarni, szervezni, hogy ennek külső emberi kerete és legfőbb mintája, a tanárok csoportja tegyen a saját nyugalmáért és fejlődéséért.

Még pontosabban fogalmazva, az osztályfőnök legalább négyféle csoport határán áll. A diákcsoporton és az osztályában tanító tanárok csoportján túl tagja a tantestületnek és folyamatos kapcsolatban van (kellene, hogy legyen) a szülők csoportjával. És már itt is az ötödik, mert a szülők csoportja leképez egy korántsem homogén, de nagyon jelentős csoportot, a helyi közösséget (közösségeket), annak (azoknak) jellegzetes értékeivel, hagyományaival, kultúráival, konfliktusaival együtt.

Az osztályfőnöknek tehát mindenekelőtt a csoportdinamikához kell(ene) értenie – éspedig profi módon, nemcsak elméletileg.

Példák (mindennapiak, sokszor tapasztaltak):

1. Tagozatos osztály osztályfőnöke rémülten látja, milyen őrjöngő indulattal nyírják, utálják, teszik lehetetlenné egymást a gyerekek. A tagozatos tantárgyat tanító kolléga nagyhírű szakember, diákjai verseny győztesek, módszerei azonban nem mondhatók épp kíméletesnek: a gyengéket levegőnek nézi, az átmenetileg elgyengülőket a földbe döngöli. Tökéletesen élvezi azonban az iskolavezetés támogatását, hiszen ő szállítja az iskolának az eredményeket, hírnevet.
2. Az osztályba járó egyik gyerek ellen az osztálytársak szülei petíciót nyújtanak be az igazgatónak: vagy ez a gyerek távozik az iskolából, vagy ők viszik el a saját csemetéiket.
3. Hetedikes osztály egyfolytában zizeg – még annál is jobban, mint az egyébként elvárható a tizenhárom évesektől. Folyamatos „parancsmegtagadást” játszanak: bár nyíltan nem lázadnak, sorra elszabotálják a feladataikat, nem írnak leckét, az órákon nem foghatók munkára. A háttérben a második éve regnáló igazgatónő ellen szerveződnek a helyi erők. A tantestület fele az önkormányzatnál kilincsel, képviselőkkel szövetkezik, miközben halasztódik a kirándulás, az erdei iskola, elmarad a hagyományos tavaszi sportverseny.

Folytathatnám, de hát ez csak egy hozzászólás, és illusztrációnak talán ennyi is elég. Rengeteg konfliktuskezelő módszer forog mostanság közkézen, s úgy hisszük, csodát tesz, ha az osztályfőnöki órán… Nem, nem tesz csodát.
achs | 2009. február 2.

Kedves Gyuri!

Számomra az osztályfőnöki munka a tetőpont, még ha az adminisztrációm színvonala... meg az adminisztráció közbeni káromkodásaim... hát... Meg akkor is, ha igazi harmóniába épp olyan két osztállyal kerültem, akiknél nem voltam ofő, talán épp ezért: mentesültem az igazolatlan órák utáni nyomozástól, kollégák panaszkodásaitól.

Általában egyetértek Veled. De hadd tegyek néhány megjegyzést némely pontodhoz, hol erősítésként, hol kicsi árnyalásként.

1. "Újra kellene definiálni": csak óvatosan, nehogy újabb agyonszabályozássá fajuljon az ügy. Ha rajtam múlna, nem definiálnék semmit (maximum azt, hogy az igazolások, bizonyítványok írása, jegyző értesítése nem tartozik a feladatai közé!!) Amúgy kb. csak ennyit: értelmes, érzékeny felnőttként adjon biztonságot a gyereknek, mutasson meg vállalható utakat stb.
Segítség, háttér persze, hogy kellene, de csak legyen ott a háttérben, ha bajban vagyok. Amúgy hadd menjek a saját fejem szerint.

3. Tényleg iszonyatos teher van rajtunk, de a környezetemben nem sok emberen látom, hogy nyűgként élné meg az osztályfőnökséget. Mi is szeretünk tartozni valakikhez. A nyűg nem az osztályfőnökség, hanem a baromságok.

4. Még szerencse!!!!!!!! Az kéne még, hogy számszerűsíteni lehessen, értekezleteken statisztikákat hallgassunk róla. A minősége tíz év múlva derül ki, akkor meg már minek a kimutatás róla.

8. "Nincs rálátásunk mindenre." Épp ezért kell legalább annyi szabadság, hogy az ofő maga dönthessen.

9. Nem is feltétlenül az osztályfőnöki órákon kell osztályfőnöki órákat tartani. Nekem a legjobb "osztályfőnöki" óráim matek- meg magyarórákon vannak. Mert a helyzetből, egy-egy elejtett mondatból kiinduló valamiféle beszélgetés sokkal erősebb, mélyebb lehet, mint egy direkt előkészített téma (nálam legalább is ezek nagy része elég mesterkéltre sikeredik).
Viszont általában élvezem a szétfolyó, fegyelmezetlen, összevissza ofői órákat, még ideológiát is tudok találni hozzá: Vekerdy Tamás beszél a gyerekekkel céltalanul eltöltött idő fontosságáról - teljesen egyetértek vele!!!

10. Viszont azt érzem, a gyerekek nagyon-nagyon igénylik a valakihez tartozást, talán éppen egyenes arányban azzal, amennyire "szabadabbnak", "lazábbnak" érzik magukat. (Sőt: az esti tagozatos felnőttek ugyanígy vannak ezzel.)
Azaz muszáj megtalálni az általad említett formákat!

12. Félig igaz. Pontosabban: önmagában igaz. Csak kiegészíteném azzal, hogy persze a jobb hátterű gyerekek is nagyon igénylik egy "nem szülő" felnőtt irányítgatását, bizalmát. (Kati kollégám fia például rám van bízva, az én lányom meg Kati kollégámra...)

Második rész:

A konklúzió: az osztályfőnöki (kicsit tágabban: tananyagon túli) munkára, a biztonságot adni tudó (hiszen maga is biztonságban van...) felnőttre, az iskolai NEM SZABÁLYOZOTT (kötelező..) szabadidőre igen nagy szükség van.

A hetekben találkoztam egy furcsa emberrel. Azt állította: egyre optimistább, hiszen az összeomlás már itt van a nyakunkon! Azaz rövidesen kezdődhet az újjáépítés. Kicsi esélyt adok neki, de ha igaza lenne, erre az időre tényleg tisztában kellene lennünk az iskolai fontosságokkal. Az osztályfőnökség kiemelt szerepével.

Üdvözöllek:
a.k.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek