OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 2.
» Hozzászólások (2)

Fenyő D. György

Húsz tézis az osztályfőnöki munkáról

Az első tizennégy tézis: helyzetkép

1. Az osztályfőnöki munka egész környezete az elmúlt húsz évben megváltozott, ezért az osztályfőnöki munka is elbizonytalanodott. Újra kellene definiálni, milyen feladatai és lehetőségei vannak az osztályfőnököknek, milyen felkészítésre és milyen segítségre, milyen háttérre van szükségük.

2. Az osztályfőnökség az elsősorban oktatási célkitűzésű iskolákban szükségképpen elsősorban adminisztratív feladattá válik. Ez értelemszerűen csökkenti pedagógiai jelentőségét, ezáltal presztízsét mind a tanárok, mind a diákok, mind a társadalom (például a szülők és az iskolafenntartók) szemében.

3. Ma nagyon sok iskolában a tanárok egy jelentős része nyűgnek, nagy tehernek, minden szempontból aránytalanul nagy terhelésnek érzi az osztályfőnöki munkát.

4. Az osztályfőnöki munka nehezen mérhető, alig számszerűsíthető. A munka mennyisége még csak-csak számon tartható, minősége azonban szinte egyáltalán nem.

5. Az osztályfőnöki munka – ha valaki lelkiismeretesen végzi – rendkívül időigényes. Egy háromnapos osztálykirándulás előkészítése minimum 12 munkaóra (vagyis legalább másfél teljes munkanap), egy erdei iskola előkészítése minimum 20 munkaóra (két munkanapnál több), egy múzeumlátogatásé két munkaóra – és a mindenhol csak azt jeleztük, hogy mennyi az a legkevesebb idő, amennyi alatt elő lehet készíteni az adott programot. Arról nem beszéltünk, hogy időnként ennek sokszorosára van szükség, és nem beszéltünk az ott-tartózkodás idejéről és munkaintenzitásáról.

6. Az osztályfőnöki munka nagyon nagy pszichikus terhet jelent a tanárok többsége számára (és inkább a lelkiismeretesek, felelősségteljesek, igényesek számára). Kevés iskolában működik olyan pedagógiai rendszer, ami segítene ezeket a pszichikus és morális terheket megosztani (működő és méltányosan elismert osztályfőnök-helyettesi rendszer, iskolapszichológus, esetmegbeszélő csoport stb.).

7. A rendszerváltás idején megszűnt az osztályfőnöki órák kötelező tanterve. Ez hatalmas szabadságot adott, ugyanakkor el is bizonytalanította az osztályfőnöki szakmát és az osztályfőnöki órákat. Ha semmi nem kötelező, akkor minden lehet kötelező; ha minden az osztályfőnöki órára tartozik, akkor semmi nem tartozik igazán rá.

8. Elvileg az osztályfőnöki óra feladata az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. Elsődleges feladata az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Feladata lehet a moduláris és kereszttantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Gyakran ide kerülnek az emléknapok és kisebb ünnepségek, és ide kerülhet minden egyéb, a dohányzásellenes felvilágosítástól a szexuális nevelésig. Ez így túl sok, emellett a tanárok zöme nincs mindegyikre felkészülve, és – érthető módon – szinte senkinek nincs mindegyikről valódi, tehát hiteles mondanivalója, naprakész tudása, megnyugtató rálátása.

9. Egy évben van 30 osztályfőnöki óra, négy év alatt ez 120, nyolc év alatt 240 óra. Ez hatalmas lehetőség, nagy órakeret: egy nyelvet például meg lehet tanulni a középfokú szinten ennyi tanórával. Mégis: az osztályfőnöki órák ideje általában rosszul kihasznált idő; nincs elég ötlete, eszköze, módszere a tanárok zömének, hogy tartalmasan kitöltse azt. Emellett nincs az osztályfőnöki órának elég legitimitása a diákok szemében, hogy együttműködőek legyenek az osztályfőnöki órák tartalmas kihasználásában.

10. Az iskola és a család közötti viszony megváltozása, a magánszféra és az emberi jogok határozottabb érvényesítése miatt az iskola beleszólási lehetősége a diákok életébe határozottan csökkent. Ezzel együtt több korábban bevett eljárás, nevelési módszer és pedagógiai színtér eltűnt vagy háttérbe szorult, mint például a családlátogatás, a délutáni szaktanári fogadóóra stb. Olyan új formák és eszközök azonban, amelyek a mai életritmushoz, gondolkodásmódhoz, információáramláshoz igazodnának, alig vannak.

11. Az osztályfőnöki tevékenység annál fontosabb lenne, minél nehezebb. Egy problémás diákokkal teli osztályban hatalmas a jelentősége, és bár egy rendezettebb családi viszonyokkal és jó tanulmányi helyzetben lévő osztály számára is meghatározóan fontos, de messze nem annyira. Minél több a problémás gyerek, annál több a problémás család, és annál kisebb az együttműködési hajlam, szándék és igény a diákokban és a családokban. Ezért annál nehezebb az osztályfőnök munkája, minél inkább szükség van rá, és egyúttal annál több ellenállást kell leküzdenie, és valószínűleg annál kevesebb sikerélményt nyújt neki.

12. A pedagógusok teljesítményértékelése, a nagyon szorosan vett óraelszámolás rendkívül sokat ártott az osztályfőnöki munkának, illetve minden olyan tevékenységnek, ami több, mint ami az iskola minimális tevékenysége. Azóta nehezebben mennek el osztályok moziba, múzeumba, író–olvasó találkozóra, könyvtárlátogatásra. Ezt pedig a kulturálisan rosszabb helyzetben élő diákok – és azok az osztályok, amelyekben a kulturálisan rosszabb körülmények között élő diákok közül sok van – sínylik meg elsősorban.

13. Az osztályfőnökök mögött nem áll konkrét szakmai háttér, amilyen az egyes szaktárgyak mögött áll. Tudja minden szaktanár, hogy az egyetemek mely tanszékeihez, a tudományos akadémia melyik intézetéhez, melyik tanári szervezethez és mely kollégákhoz forduljon, ha kérdései vannak. Az osztályfőnök mögött nem áll ilyen szakmai és intézményi háttér, az osztályfőnökök nem alkotnak egy szakmai tömböt, ezért esetlegesebb az információáramlás, a felkészülés, a szakmai konzultáció lehetősége.

14. A példaképekről szóló vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek jelentős része nem tud olyan felnőttet megnevezni, akit eszményképül választana, és akik választanak, azok is szinte csak elvétve találnak a tanárok között eszményképet. Arra a kérdésre, hogy kihez fordulnának bizalmas, nagy problémáikkal, a gyerekek zöme szintén nem nevez meg tanárt. Ez viszont érezhető jele egy értékválságnak, annak, hogy a gyerekek zöme nem az iskolán belül találja meg az orientációs pontokat, ha ugyan megtalálja.

Az utolsó hat tézis: alaptételeink

1. Akár akarjuk, hogy egy iskola neveljen, akár nem, mindenképpen nevel. Ha mással nem, a rossz példával, az oda nem figyeléssel, a rossz szervezéssel, a lélektelenséggel. Akár akarjuk, akár nem, az iskola mindenképpen elsősorban szociális színtér, a diákok életének, beszélgetéseinek, haragvásainak, barátságok és szerelmek születésének, az első társadalmi tapasztalatok megszerzésének színtere.

2. Elsősorban az osztályfőnökök jelentik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, elsősorban az ő tevékenysége által válhatnak a tanítási intézmények a szocializáció tudatos színtereivé.

3. Az osztályfőnök elsősorban az osztályban lezajló folyamatok irányításával, a csoportnorma, csoportmorál, a csoportfolyamatok irányításával érhet el jelentős eredményeket. Ugyanakkor a közösségi nevelés eszménye manapság rosszul cseng: az egyéni életpálya-építésre, az egyéni haladásra, a differenciált foglalkozásra helyeződtek át a pedagógia hangsúlyai.

4. Egy 10-12 éves gyereknek, amikor az alsó tagozatról fölkerül, rendszeres odafigyelésre van szüksége még sokáig. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése részleges válasz arra a problémára, hogy az ilyen korú diákok még általában nem felkészültek a tíz-tizennégy szaktárgy befogadására (és a tíz-tizennégy tanárhoz való alkalmazkodásra). Nem ad választ viszont arra, hogy a gyerekek iskolai életében a személyes odafigyelésre is igény van.

5. Egy kamasznak-serdülőnek sokkal több érzelmi, intellektuális, testi, morális problémája és kérdése van, mint amennyit az ember felnőttként el tud képzelni. Támaszra, segítségre szorul, olyan emberek figyelmére, akikkel naponta találkozik, együtt van. Mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy szükségük van az iskolai életben a biztonságra, a rendre, az áttekinthetőségre, ezt pedig az osztályfőnök tudja közvetíteni számukra.

6. Egy 10-18 éves gyerek azt ismeri meg a világból, amit megmutatnak neki. Annyi mindent lát, annyi mindent tapasztal, az lesz a horizontja, amit a felnőttektől kap. A felnőtt társadalom senkire át nem hárítható felelőssége, hogy ez a horizont elég tágas legyen, hogy ebben az életkorban morális, érzelmi, intellektuális értelemben egyaránt kellően felvértezze. Az osztályfőnöki tevékenység, az osztályfőnöki óra, kirándulás, tábor, erdei iskola, múzeumlátogatás, közös munkavégzés és a többi mind-mind ezt szolgálhatnák.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Kádár Judit | 2009. február 6. | judit48[kukac]gmail[pont]com
Gyuri, már az is óriási, hogy felhívod a figyelmet arra, az osztályfőnök nemcsak az egyes gyerekek (okosak, buták, erősek, gyámolításra szorulók, problémásak, mintadiákok) pásztora, hanem az egész gyerekcsoporté. Azonban egy kicsit tovább mennék.

Az osztályfőnök két csoport határán áll: a gyerekcsoport vezetője, a tanárcsoportnak viszont tagja. Mindkettőnek megvan a maga dinamikája. Az osztályfőnökök érzik a legpontosabban (barométer módjára), ha a felnőttek csoportjában valami nincs rendben: ha kibeszéletlen indulatok, átdolgozatlan konfliktusok, megoldatlan emberi, pedagógiai ügyek cikáznak köztük. Ugyanis mindez – a felnőttek közti megfelelő kommunikáció, konfliktuskezelés híján – menthetetlenül rányomódik a gyerekekre. (Egyébként pontosan ugyanúgy, mint a családokban.) Az osztályfőnöké a felelősség a diákcsoport nyugalmáért és fejlődéséért, ezért neki kell akarni, szervezni, hogy ennek külső emberi kerete és legfőbb mintája, a tanárok csoportja tegyen a saját nyugalmáért és fejlődéséért.

Még pontosabban fogalmazva, az osztályfőnök legalább négyféle csoport határán áll. A diákcsoporton és az osztályában tanító tanárok csoportján túl tagja a tantestületnek és folyamatos kapcsolatban van (kellene, hogy legyen) a szülők csoportjával. És már itt is az ötödik, mert a szülők csoportja leképez egy korántsem homogén, de nagyon jelentős csoportot, a helyi közösséget (közösségeket), annak (azoknak) jellegzetes értékeivel, hagyományaival, kultúráival, konfliktusaival együtt.

Az osztályfőnöknek tehát mindenekelőtt a csoportdinamikához kell(ene) értenie – éspedig profi módon, nemcsak elméletileg.

Példák (mindennapiak, sokszor tapasztaltak):

1. Tagozatos osztály osztályfőnöke rémülten látja, milyen őrjöngő indulattal nyírják, utálják, teszik lehetetlenné egymást a gyerekek. A tagozatos tantárgyat tanító kolléga nagyhírű szakember, diákjai verseny győztesek, módszerei azonban nem mondhatók épp kíméletesnek: a gyengéket levegőnek nézi, az átmenetileg elgyengülőket a földbe döngöli. Tökéletesen élvezi azonban az iskolavezetés támogatását, hiszen ő szállítja az iskolának az eredményeket, hírnevet.
2. Az osztályba járó egyik gyerek ellen az osztálytársak szülei petíciót nyújtanak be az igazgatónak: vagy ez a gyerek távozik az iskolából, vagy ők viszik el a saját csemetéiket.
3. Hetedikes osztály egyfolytában zizeg – még annál is jobban, mint az egyébként elvárható a tizenhárom évesektől. Folyamatos „parancsmegtagadást” játszanak: bár nyíltan nem lázadnak, sorra elszabotálják a feladataikat, nem írnak leckét, az órákon nem foghatók munkára. A háttérben a második éve regnáló igazgatónő ellen szerveződnek a helyi erők. A tantestület fele az önkormányzatnál kilincsel, képviselőkkel szövetkezik, miközben halasztódik a kirándulás, az erdei iskola, elmarad a hagyományos tavaszi sportverseny.

Folytathatnám, de hát ez csak egy hozzászólás, és illusztrációnak talán ennyi is elég. Rengeteg konfliktuskezelő módszer forog mostanság közkézen, s úgy hisszük, csodát tesz, ha az osztályfőnöki órán… Nem, nem tesz csodát.
achs | 2009. február 2.

Kedves Gyuri!

Számomra az osztályfőnöki munka a tetőpont, még ha az adminisztrációm színvonala... meg az adminisztráció közbeni káromkodásaim... hát... Meg akkor is, ha igazi harmóniába épp olyan két osztállyal kerültem, akiknél nem voltam ofő, talán épp ezért: mentesültem az igazolatlan órák utáni nyomozástól, kollégák panaszkodásaitól.

Általában egyetértek Veled. De hadd tegyek néhány megjegyzést némely pontodhoz, hol erősítésként, hol kicsi árnyalásként.

1. "Újra kellene definiálni": csak óvatosan, nehogy újabb agyonszabályozássá fajuljon az ügy. Ha rajtam múlna, nem definiálnék semmit (maximum azt, hogy az igazolások, bizonyítványok írása, jegyző értesítése nem tartozik a feladatai közé!!) Amúgy kb. csak ennyit: értelmes, érzékeny felnőttként adjon biztonságot a gyereknek, mutasson meg vállalható utakat stb.
Segítség, háttér persze, hogy kellene, de csak legyen ott a háttérben, ha bajban vagyok. Amúgy hadd menjek a saját fejem szerint.

3. Tényleg iszonyatos teher van rajtunk, de a környezetemben nem sok emberen látom, hogy nyűgként élné meg az osztályfőnökséget. Mi is szeretünk tartozni valakikhez. A nyűg nem az osztályfőnökség, hanem a baromságok.

4. Még szerencse!!!!!!!! Az kéne még, hogy számszerűsíteni lehessen, értekezleteken statisztikákat hallgassunk róla. A minősége tíz év múlva derül ki, akkor meg már minek a kimutatás róla.

8. "Nincs rálátásunk mindenre." Épp ezért kell legalább annyi szabadság, hogy az ofő maga dönthessen.

9. Nem is feltétlenül az osztályfőnöki órákon kell osztályfőnöki órákat tartani. Nekem a legjobb "osztályfőnöki" óráim matek- meg magyarórákon vannak. Mert a helyzetből, egy-egy elejtett mondatból kiinduló valamiféle beszélgetés sokkal erősebb, mélyebb lehet, mint egy direkt előkészített téma (nálam legalább is ezek nagy része elég mesterkéltre sikeredik).
Viszont általában élvezem a szétfolyó, fegyelmezetlen, összevissza ofői órákat, még ideológiát is tudok találni hozzá: Vekerdy Tamás beszél a gyerekekkel céltalanul eltöltött idő fontosságáról - teljesen egyetértek vele!!!

10. Viszont azt érzem, a gyerekek nagyon-nagyon igénylik a valakihez tartozást, talán éppen egyenes arányban azzal, amennyire "szabadabbnak", "lazábbnak" érzik magukat. (Sőt: az esti tagozatos felnőttek ugyanígy vannak ezzel.)
Azaz muszáj megtalálni az általad említett formákat!

12. Félig igaz. Pontosabban: önmagában igaz. Csak kiegészíteném azzal, hogy persze a jobb hátterű gyerekek is nagyon igénylik egy "nem szülő" felnőtt irányítgatását, bizalmát. (Kati kollégám fia például rám van bízva, az én lányom meg Kati kollégámra...)

Második rész:

A konklúzió: az osztályfőnöki (kicsit tágabban: tananyagon túli) munkára, a biztonságot adni tudó (hiszen maga is biztonságban van...) felnőttre, az iskolai NEM SZABÁLYOZOTT (kötelező..) szabadidőre igen nagy szükség van.

A hetekben találkoztam egy furcsa emberrel. Azt állította: egyre optimistább, hiszen az összeomlás már itt van a nyakunkon! Azaz rövidesen kezdődhet az újjáépítés. Kicsi esélyt adok neki, de ha igaza lenne, erre az időre tényleg tisztában kellene lennünk az iskolai fontosságokkal. Az osztályfőnökség kiemelt szerepével.

Üdvözöllek:
a.k.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek