OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. február 11.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
 

Szenczi Beáta

Szexualitás és párkapcsolat serdülőkorban

Egy vizsgálat eredményei

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. Serdülőkorban az önállósulási vágy megerősödik, ennek hatására az egyén elkezd leválni a családról. Emellett a serdülőkor a biológiai érettség elérésének időszaka is, ennek köszönhetően a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt. E két folyamat együttes hatására serdülőkorra tehető az az időszak is, amikor az egyén kialakítja első párkapcsolatait, illetve átéli első szexuális jellegű élményeit.

A ’80-as évek kedvelt kutatási témája volt a középiskolások szexuális felvilágosultságának kérdése. Számos pedagógus, kutató vállalkozott arra, hogy felderítse, hogy a sokat emlegetett „szexuális forradalmat” követően hogyan változott a fiatalok szexualitással kapcsolatos gondolkodásmódja, magatartása.

Ma a szexuális forradalom után egyfajta párkapcsolati forradalomnak lehetünk tanúi. A társadalomban olyan újfajta párkapcsolati és családformák jelennek meg, mint például a „szingliség” vagy a távkapcsolatok, de a hagyományos párkapcsolati, illetve családformák is átalakulóban vannak: a házasságkötés ideje egyre későbbi életkorra tehető, és általában együttélés előzi meg, az élettársi viszony a házasság intézményéhez hasonló elfogadottságot kap, gyakori a válás, a párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, és így tovább.

1. Kutatásunk célja

Jelenlegi kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy információt gyűjtsünk és a korábbi kutatási eredmények fényében megvizsgáljuk, milyen mértékben változtak a hazai serdülők ismerkedési, párkapcsolati szokásai, szexualitással kapcsolatos vélekedései illetve szexuális viselkedése.

Kérdőívünk zárt, illetve nyílt végű kérdéseket is tartalmazott négy kérdéskör és ezek összefüggéseinek vizsgálatára: 1. a párkapcsolatokkal kapcsolatos gondolkodásmód, 2. a párkapcsolati viselkedés, 3. a szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód, 4. a szexuális viselkedés. Minden kérdéskörhöz két-két kutatási kérdés kapcsolódott.

Megkérdeztük, hogy

  1. Milyen távra terveznek a serdülők jelenlegi párkapcsolataikban?
  2. Hogyan képzelik el jövőjüket párkapcsolati szempontból?
  3. Hol ismerkednek?
  4. Mikor alakítják ki első párkapcsolataikat?
  5. Honnan szerzik a szexualitással kapcsolatos információikat?
  6. Melyik életkort tartják megfelelőnek az aktív szexuális élet elkezdéséhez?
  7. Mikor válnak szexuálisan aktívvá?
  8. Mi motiválja őket a szexuális kapcsolat kialakítására?

A mérőeszköz a tanulók családi hátterére, nemére és életkorára vonatkozó kérdésekkel is kiegészült, ezek összefüggéseit mind a három fent említett kérdéskörrel vizsgáltuk. A kérdőívet egy kismintás felmérés keretében teszteltük, melyben négy iskola öt osztályának 13-14 éves és 17-18 éves tanulói (N=118) szerepeltek. A következőkben a próbamérés eredményeit mutatjuk be.

2. Eredmények

2.1 Párkapcsolati gondolkodásmód és párkapcsolati viselkedés

Az adatok alapján a serdülők már korai kapcsolataikban is hosszú távra – évekre vagy hónapokra – terveznek, ez az arány azonban meglepő módon a 17-18 évesek körében alacsonyabb, mint a 13-14 évesek körében. A megkérdezett hazai serdülők többsége házasságban szeretne majd élni, de sokan alakítanának ki élettársi viszonyt is. A manapság divatos „szingli” lét nem vonzó a hazai serdülőkorú fiatalok számára, mindössze 3%-uk képzeli el jövőjét egyedülállóként, alkalmi kapcsolatokkal. A párkapcsolati jövőképet illetően nem mutatható ki szignifikáns különbség a kétszülős és az egyszülős családok gyermekei között.

A hazai serdülőknek alig több mint a fele részesült felvilágosításban védőnő által, több mint harminc százalékuk pedig barátoktól szerez ilyen jellegű információt. A felvilágosítás általában már kora serdülőkorban megtörténik, az általános iskolások 82%-a számolt be arról, hogy részesült felvilágosításban felnőtt által. A szülők a vártnál kisebb szerepet vállalnak a serdülők tájékoztatásában, különösen igaz ez az apákra: míg a tanulók 31%-a számolt be arról, hogy édesanyja elbeszélgetett vele a szexualitásról, addig ugyanez az arány az apák esetén csupán 13% (1. ábra). A felvilágosítás új információforrásaiként jelentek meg továbbá a különböző tini magazinok és internetes fórumok.

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

1. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Kitől kaptál felvilágosítást?” kérdésre

A vizsgált tinédzserek többsége az iskolában, illetve az iskolai rendezvényeken szokott ismerkedni, 16%-uk azonban inkább diszkókban kezdeményez. A 13-14 évesek 72%-ának saját bevallásuk szerint párkapcsolata, ugyanez az arány a 17-18 évesek körében már 94%.

2.2 Szexualitással kapcsolatos gondolkodásmód és szexuális viselkedés

Az általános iskolások nagy része szerint a szexuális élet megkezdésére ideális életkor 15-16 év, míg a középiskolások többsége ugyanezt 17-18 éves korban határozzák meg (2. ábra).

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

2. ábra: A tanulók válaszainak százalékos megoszlása a „Hány éves kortól jó, ha valaki szexuális kapcsolatot létesít?” kérdésre

Saját bevallásuk szerint a 17-18 évesek 46%-a létesített már szexuális kapcsolatot, míg ugyanez az arány a 13-14 évesek körében 12%. Elmondható tehát, hogy a fiatalok többsége középiskolás korban vagy csak ezután veszíti el a szüzességét. Az általános iskolás fiúk 21%-a, az azonos korú lányoknak mindössze 5%-a vallotta úgy, hogy létesített már szexuális kapcsolatot. A nemek közötti eltérés középiskolás korban is megmarad, saját bevallásuk szerint a fiúk 52%, a lányoknak pedig 39%-a élt már át nemi aktust. Az intim kapcsolat kialakítását szinte minden megkérdezett a kapcsolat érettségével magyarázta, és csupán néhányan vallották úgy, hogy hirtelen felindulásból vagy az újdonság ereje miatt döntöttek úgy, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek.

3. Összegzés

Összességében véve tehát elmondható, hogy a mai serdülők bár korábban válnak szexuálisan aktívvá, gondolkodásmódjuk nem változott olyan ütemben, mint ahogyan az a külföldi adatok ismeretében várható lett volna. Többségük vágyik a hosszú távú, kizárólagos párkapcsolatra, és a későbbiekben házasságban vagy élettársi kapcsolatban szeretne élni. A vizsgált fiatalok már kora serdülőkorban kialakítják első párkapcsolataikat, a szexuális kapcsolatok létesítésének időszaka azonban csak későbbre tehető. Az intézményes keretek között történő felvilágosítás nem ér el minden serdülőhöz, többségük azonban részesül valamiféle felvilágosításban. A szülők csekély szerepvállalása ugyanakkor az iskola nagyobb fokú részvételét indokolná. A korai párkapcsolatok magas aránya a korai felvilágosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.

--

Felhasznált irodalom

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Középiskolások párkapcsolati preferenciái. Új Pedagógiai Szemle, 2008/6-7., 47-63.

Czeizel Endre: A csókok átka. Népszava. Budapest, 1989

Rosenthal, D. A. és Smith, A. M. A.: Adolescent Sexual Timetables. Journal of Youth and Adolescence, 26. 1997/5. 619-636.

deGraaf, H., Vanwesenbeeck, I., Meijer, S.,Woertman, L. és Meeus, W.: Sexual Trajectories during Adolescence: Relations to Demographic Characteristics and Sexual Risk. Archives of Sexual Behavior. [URL:] {http://www.springerlink.com/content/56j2tn1811021615/fulltext.pdf}, [2008. december 8-i megtekintés]

Wellings, K., Nanchahal, K., Macdowall, W., McManus, S., Erens, B., Mercer, C., Johnson, A., Copas, A., Korovessis, C. és Fenton, K.: Sexual Behaviour in Britain: early heterosexual experience. The Lancer, 2003/358. 9296. 1843-1850.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek