OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. március 9.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

Túl- és alulterhelt pedagógusok

Részletek egy országos vizsgálat anyagából

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat.

A tanított tanulócsoport jellemzői

A pedagógusok terhelését jelentősen befolyásolja az, hogy hány tanulócsoportban tanítanak. Átlagosan egy-egy pedagógus 8 tanulócsoportot tanít – jellemzően 6-9 csoportot – de harmaduknak tíz, vagy több csoportra kell váltakozva figyelnie. Miután a csoportok létszámában nincsenek szignifikáns különbségek, azt mondhatjuk, hogy azok a pedagógusok, akik a teljes óraterhelésüket 1-2 csoportban teljesítik, 20-40 diákra kell, hogy figyeljenek, míg azok, akik több mint 10 csoportban tanítanak, több mint 200 diákra kellene, hogy egyéni szinten figyeljenek.

A pedagógusok óraterhelésének iskolatípus szerinti különbségei

Leginkább egyenletes (legkevésbé egyenetlen) a pedagógusok óraterhelése az általános iskolákban, és itt számoltak be a pedagógusok a legkevesebb túlóráról is. Ugyanakkor az általános iskolákban is jelentős különbségek mutatkoznak a tanárok óraterhelésében, és különösen a túlórák mennyiségében: mind az önként vállalt, mind pedig a munkáltató által kötelezően előírt túlórák szórása kétszerese az átlagnak. Általában igaz, hogy a pedagógusok óraterhelésében jelentős különbségek vannak. Különösen nagyok ezek a különbségek a gimnáziumokban, míg a szakiskolákban szinte mindenki túlterhelt – ugyancsak nagy különbségekkel.

6. táblázat: Pedagógusok átlagos óraterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján)
   
Heti óraszám
Ebből
Intézmény típusa:    
Kötelezo órák száma
Önként vállalt túlórák
A munkáltatója által eloírt többletórák
Falusi általános iskola Átlag
22,20
18,93
,76
,62
N
489
517
517
517
Szórás
4,964
6,766
1,422
1,713
Városi általános iskola Átlag
23,77
20,08
,98
,68
N
533
553
553
553
Szórás
5,963
5,819
1,833
1,755
Gimnázium Átlag
22,13
17,98
1,97
1,66
N
296
301
301
301
Szórás
6,515
7,387
2,858
3,686
Szakiskola Átlag
24,46
20,80
1,85
1,48
N
367
382
383
383
Szórás
5,846
6,397
3,167
2,464
Szakközépiskola Átlag
22,76
19,15
1,35
1,17
N
349
368
368
368
Szórás
5,560
6,828
2,838
1,896
Együtt Átlag
23,11
19,47
1,29
1,03
N
2034
2121
2122
2122
Szórás
5,799
6,628
2,437
2,307

A tanulókra fordított idő

A tanítási órákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett munkaköri tevékenységek iskolatípus szerinti különbségei viszont más jellegzetességeket mutatnak, mint az óraterhelés. Az akadémikus jellegű képzési formákban (általános iskolákban és gimnáziumokban) oktató pedagógusok lényegesen több időt (naponta átlagosan 86-93 percet) fordítanak a diákokkal való tanítási órán kívüli tevékenységekre, mint a szakképző iskolák, és ezen belül is a szakiskolák tanárai (70 perc).

7. táblázat: Pedagógusok munkaterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján, a „múlt csütörtökön” a tevékenységekre fordított idő nagysága)
Intézmény típusa
Tanítási órára fordított idő, (perc)
Tanórákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
Munkakörrel kapcsolatos, tanórákkal le nem fedett, nem a tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
Tanulásra, önképzésre fordított ido, (perc)
Falusi általános iskola Átlag
275,90
86,63
147,93
76,78
N
441
437
437
438
Szórás
96,968
64,110
106,244
66,826
Városi általános iskola Átlag
266,29
93,10
145,68
78,43
N
505
502
503
499
Szórás
113,054
71,141
104,676
60,815
Gimnázium Átlag
272,12
86,10
173,97
79,55
N
276
275
275
274
Szórás
121,740
76,141
120,511
83,304
Szakiskola Átlag
325,54
70,60
117,93
82,13
N
335
334
335
334
Szórás
129,906
78,546
112,092
76,568
Szakközépiskola Átlag
302,95
77,65
133,63
85,47
N
310
310
310
309
Szórás
116,025
72,847
113,414
67,279
Együtt Átlag
286,14
83,92
143,38
80,05
N
1867
1858
1860
1854
Szórás
116,574
72,380
111,443
69,889

A tanítási alapfeladatokon túli szakmai tevékenységek

Minél fiatalabb valaki, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb annak a valószínűsége, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában.

A bemutató órát tartó tanárok közt viszont a fiatalok - különösen a kisebb városok általános iskoláiban, és gimnáziumaiban tanító fiatalok - lényegesen túl vannak reprezentálva. További vizsgálatot igényel annak kiderítése, hogy ezt a jelenséget az magyarázza-e, hogy ebben a szakmai tevékenységben a fiatalok szívesen vesznek részt, vagy pedig az, hogy az inkább az idősebb tanárok szeretnének tanulni a fiataloktól.

Tanulásszervezési módok és eszközök használata

Az aktív pedagógusok szinte kivétel nélkül rendszeresen alkalmazzák a differenciálás módszerét, adnak plusz feladatokat a gyorsabban haladóknak, és adnak fel házi feladatot. Csoportmunkát és/vagy vagy páros munkát viszonylag rendszeresen minden második pedagógus alkalmaz. Ezek a módszerek tehát, úgy tűnik, általánosan elterjedtek a magyar közoktatásban. (Ugyanakkor számos kvalitatív vizsgálat kimutatta, hogy gyakran azt is differenciálásnak tekintik, ami nem az.)

Kevesen és ritkán alkalmazzák tanítási tevékenységük során a projekt módszert. A pedagógusok 28%-a még soha nem dolgoztatta így a diákokat, 42%-uk évente egy-két alkalommal, ennél gyakrabban pedig csak 30%-uk.

A pedagógusok közel fele (44%) soha nem használ számítógépet a tanítás során, további egynegyedük is csak néha-néha, és csupán minden ötödik tanár használja rendszeresen a számítógépet a tanítási órákon. Ugyanakkor a számítógép használat nem kizárólag a pedagógus akaratán, hozzáállásán múlik. Még nyilvánvalóbb az összefüggés az ITC eszközök elérhetősége, és ezek használata között az interaktív tábla esetében. A pedagógusok 85%-a soha nem használ interkatív táblát – nyilvánvalóan azért, mert ilyen nincs az osztálytermekben.

A differenciálást és a gyorsabban haladóknak plusz feladatok adását az átlagosnál lényegesen gyakrabban használják a falusi általános iskolák pedagógusai, és valamivel gyakrabban a középkorúak, mint a nagyon öregek (60 év felettiek) és a nagyon fiatalok. Elgondolkodtató, hogy a középfokú oktatási intézményekben még a városi általános iskoláknál is kevésbé alkalmazzák a differenciálást a pedagógusok - mintha még nem alkalmazkodtak volna az iskolai expanzió hatásaihoz.

Összességében elmondható, hogy – a várakozásokkal ellentétben – a fiatal pedagógusok „maguktól” nem viszik be az iskolába a modern, és az empirikus tapasztalatok szerint eredményes tanítási módszereket a közoktatásba. Ez a pedagógusképzésen túl a mentori rendszer, valamint a szakmai továbbképzések továbbfejlesztések fontosságára hívja fel a figyelmet. Az pedig, hogy az általános iskolák – és különösen a falusi általános iskolák – pedagógusai az átlagosnál nagyobb arányban alkalmazzák a plusz pénzügyi forrásokat, technikai fejlesztéseket nem igénylő eredményes pedagógiai módszereket, az egyetemi szintű pedagógusképzés előtt álló speciális feladatok nagyságára enged következtetni.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek