OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. március 9.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
     

Túl- és alulterhelt pedagógusok

Részletek egy országos vizsgálat anyagából

Az év elején zárult le az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése” című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat.

A tanított tanulócsoport jellemzői

A pedagógusok terhelését jelentősen befolyásolja az, hogy hány tanulócsoportban tanítanak. Átlagosan egy-egy pedagógus 8 tanulócsoportot tanít – jellemzően 6-9 csoportot – de harmaduknak tíz, vagy több csoportra kell váltakozva figyelnie. Miután a csoportok létszámában nincsenek szignifikáns különbségek, azt mondhatjuk, hogy azok a pedagógusok, akik a teljes óraterhelésüket 1-2 csoportban teljesítik, 20-40 diákra kell, hogy figyeljenek, míg azok, akik több mint 10 csoportban tanítanak, több mint 200 diákra kellene, hogy egyéni szinten figyeljenek.

A pedagógusok óraterhelésének iskolatípus szerinti különbségei

Leginkább egyenletes (legkevésbé egyenetlen) a pedagógusok óraterhelése az általános iskolákban, és itt számoltak be a pedagógusok a legkevesebb túlóráról is. Ugyanakkor az általános iskolákban is jelentős különbségek mutatkoznak a tanárok óraterhelésében, és különösen a túlórák mennyiségében: mind az önként vállalt, mind pedig a munkáltató által kötelezően előírt túlórák szórása kétszerese az átlagnak. Általában igaz, hogy a pedagógusok óraterhelésében jelentős különbségek vannak. Különösen nagyok ezek a különbségek a gimnáziumokban, míg a szakiskolákban szinte mindenki túlterhelt – ugyancsak nagy különbségekkel.

6. táblázat: Pedagógusok átlagos óraterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján)
   
Heti óraszám
Ebből
Intézmény típusa:    
Kötelezo órák száma
Önként vállalt túlórák
A munkáltatója által eloírt többletórák
Falusi általános iskola Átlag
22,20
18,93
,76
,62
N
489
517
517
517
Szórás
4,964
6,766
1,422
1,713
Városi általános iskola Átlag
23,77
20,08
,98
,68
N
533
553
553
553
Szórás
5,963
5,819
1,833
1,755
Gimnázium Átlag
22,13
17,98
1,97
1,66
N
296
301
301
301
Szórás
6,515
7,387
2,858
3,686
Szakiskola Átlag
24,46
20,80
1,85
1,48
N
367
382
383
383
Szórás
5,846
6,397
3,167
2,464
Szakközépiskola Átlag
22,76
19,15
1,35
1,17
N
349
368
368
368
Szórás
5,560
6,828
2,838
1,896
Együtt Átlag
23,11
19,47
1,29
1,03
N
2034
2121
2122
2122
Szórás
5,799
6,628
2,437
2,307

A tanulókra fordított idő

A tanítási órákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett munkaköri tevékenységek iskolatípus szerinti különbségei viszont más jellegzetességeket mutatnak, mint az óraterhelés. Az akadémikus jellegű képzési formákban (általános iskolákban és gimnáziumokban) oktató pedagógusok lényegesen több időt (naponta átlagosan 86-93 percet) fordítanak a diákokkal való tanítási órán kívüli tevékenységekre, mint a szakképző iskolák, és ezen belül is a szakiskolák tanárai (70 perc).

7. táblázat: Pedagógusok munkaterhelése intézménytípus szerint (A pedagógusok bevallása alapján, a „múlt csütörtökön” a tevékenységekre fordított idő nagysága)
Intézmény típusa
Tanítási órára fordított idő, (perc)
Tanórákkal le nem fedett, de tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
Munkakörrel kapcsolatos, tanórákkal le nem fedett, nem a tanulókkal végzett tevékenységre fordított ido, (perc)
Tanulásra, önképzésre fordított ido, (perc)
Falusi általános iskola Átlag
275,90
86,63
147,93
76,78
N
441
437
437
438
Szórás
96,968
64,110
106,244
66,826
Városi általános iskola Átlag
266,29
93,10
145,68
78,43
N
505
502
503
499
Szórás
113,054
71,141
104,676
60,815
Gimnázium Átlag
272,12
86,10
173,97
79,55
N
276
275
275
274
Szórás
121,740
76,141
120,511
83,304
Szakiskola Átlag
325,54
70,60
117,93
82,13
N
335
334
335
334
Szórás
129,906
78,546
112,092
76,568
Szakközépiskola Átlag
302,95
77,65
133,63
85,47
N
310
310
310
309
Szórás
116,025
72,847
113,414
67,279
Együtt Átlag
286,14
83,92
143,38
80,05
N
1867
1858
1860
1854
Szórás
116,574
72,380
111,443
69,889

A tanítási alapfeladatokon túli szakmai tevékenységek

Minél fiatalabb valaki, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb annak a valószínűsége, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában.

A bemutató órát tartó tanárok közt viszont a fiatalok - különösen a kisebb városok általános iskoláiban, és gimnáziumaiban tanító fiatalok - lényegesen túl vannak reprezentálva. További vizsgálatot igényel annak kiderítése, hogy ezt a jelenséget az magyarázza-e, hogy ebben a szakmai tevékenységben a fiatalok szívesen vesznek részt, vagy pedig az, hogy az inkább az idősebb tanárok szeretnének tanulni a fiataloktól.

Tanulásszervezési módok és eszközök használata

Az aktív pedagógusok szinte kivétel nélkül rendszeresen alkalmazzák a differenciálás módszerét, adnak plusz feladatokat a gyorsabban haladóknak, és adnak fel házi feladatot. Csoportmunkát és/vagy vagy páros munkát viszonylag rendszeresen minden második pedagógus alkalmaz. Ezek a módszerek tehát, úgy tűnik, általánosan elterjedtek a magyar közoktatásban. (Ugyanakkor számos kvalitatív vizsgálat kimutatta, hogy gyakran azt is differenciálásnak tekintik, ami nem az.)

Kevesen és ritkán alkalmazzák tanítási tevékenységük során a projekt módszert. A pedagógusok 28%-a még soha nem dolgoztatta így a diákokat, 42%-uk évente egy-két alkalommal, ennél gyakrabban pedig csak 30%-uk.

A pedagógusok közel fele (44%) soha nem használ számítógépet a tanítás során, további egynegyedük is csak néha-néha, és csupán minden ötödik tanár használja rendszeresen a számítógépet a tanítási órákon. Ugyanakkor a számítógép használat nem kizárólag a pedagógus akaratán, hozzáállásán múlik. Még nyilvánvalóbb az összefüggés az ITC eszközök elérhetősége, és ezek használata között az interaktív tábla esetében. A pedagógusok 85%-a soha nem használ interkatív táblát – nyilvánvalóan azért, mert ilyen nincs az osztálytermekben.

A differenciálást és a gyorsabban haladóknak plusz feladatok adását az átlagosnál lényegesen gyakrabban használják a falusi általános iskolák pedagógusai, és valamivel gyakrabban a középkorúak, mint a nagyon öregek (60 év felettiek) és a nagyon fiatalok. Elgondolkodtató, hogy a középfokú oktatási intézményekben még a városi általános iskoláknál is kevésbé alkalmazzák a differenciálást a pedagógusok - mintha még nem alkalmazkodtak volna az iskolai expanzió hatásaihoz.

Összességében elmondható, hogy – a várakozásokkal ellentétben – a fiatal pedagógusok „maguktól” nem viszik be az iskolába a modern, és az empirikus tapasztalatok szerint eredményes tanítási módszereket a közoktatásba. Ez a pedagógusképzésen túl a mentori rendszer, valamint a szakmai továbbképzések továbbfejlesztések fontosságára hívja fel a figyelmet. Az pedig, hogy az általános iskolák – és különösen a falusi általános iskolák – pedagógusai az átlagosnál nagyobb arányban alkalmazzák a plusz pénzügyi forrásokat, technikai fejlesztéseket nem igénylő eredményes pedagógiai módszereket, az egyetemi szintű pedagógusképzés előtt álló speciális feladatok nagyságára enged következtetni.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek